Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-09 / 241. szám

1925 szeptember 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 5 oldal ' — Nem tudok arról a jegyzőkönyv­ről, amelyet a beográdi rendőrség fel­­vétetett ve'em és ha ilyent fel is vet­tek, azt előttem soha fel nem olvasták. Egy bizonyos, én senkii meg nem öltem. Spasics Milánt a törvényszéki orvos­szakértők meg fogják figyelni, mert bi­zonyosnak látszik, hogy Spasics őrült és a gyilkosságokat annál kevésbbé követ­hette el, mert azok meg sem történtek. Holtpontra jutottak a vajdasági városok amerikai höicsöntárgyalásai Elnökválasztás a vajdasági városok szövetségében Suhoticán fognak tárgyalni a szeged—kikindai vasúti vonal megnyitásáról A kereskedelmi és iparkamarák is részt akarnak venni a ko iferencián A Szeged — Kikinda-i vasúti vonal megnyitása ügyében a lapok megír­ták, hogy a jugoszláv és magyar kor­mány között létrejött a megállapodás és a vonalat szeptember 25 ikén ad ják át a forgalomnak Illetékes hely­ről származó értesülés szerint a vo­nal megnyitásáról elterjedt hirek még koraiak, amennyiben csak aziránt tör­tént megállapodás, hogy a vonal uj bóli forgalomba helyezése ügyében szeptember 25-ikén kezdődnek meg a tárgyalások a jugoszláv és magyar kormány kiküldöttei közölt. Mint értesülünk, ezt a vasúti kon­ferenciát a két kormány delegátusai Szuboticán fogják megtartani, de való­színű, hogy a tárgyalások folyamán a bizottságok a helyszínre is kiszáll­nak. Mindenesetre tény, hogy a Sze­ged—Kikinda-i vasuli vonalai rövide­sen ismét át fogják adni a forga­lomnak. A bánáti kereskedelmi és iparka­mara, amely az egész ü;.y kezdemé­nyezője, most azzal a kéréssel far dúlt a kereskedelem- és közlekedés­­ügyi minisztériumhoz, hogy a szubo­­ticai vasúti konferenciára hívják meg a befcskereki és noviszádi kamarák képviselőit is, tekintettel a vonal gazdasági fontosságára. Az állítólagos ötszörös gyilkos • visszavonta vallomását Orvosi megfigyelés alá helyezik az önmagát vádoló beográdi fuvarost A Bácsmegyei Nap'ó megírta, hogy Spasics Milán, kragujeváci születésű, beográdi fuvaros augusztus 24-ín a beográdi rendőrségnél önmagát súlyo­san terhelő vallomást tett és előadta, hogy 1918. őszén Noviszád határában ötszörös gyilkosságot követett el. Az állítólagos tömeggyilkost a noviszádi ügyészség fogházába szállították, de semmi bizonyíték nincs arra, hogy Spa­sics Milán önvádja a'apos. Már a novi­­sadi vizsgálóbírónál fe vett jegyzőkönyv­ből meg lehetett állapítani, hogy Spa­sics Miián őrült, aki két évig a harcté­ren volt, sok véres ütközetben vett részt és azóta üldözési mániában szenved. Spasics Milán kedden reggel 9 óra­kor a vizsgálóbíró elé vezettette magát és a következő vallomást vétette jegyző­könyvbe : — Semmiféle bűncselekményt nem kö­vettem el. 1918. novemberében a bol­dogasszony! fogolytáborból többedma­­gammal vonaton Budapesten át Novi­­szádra érkeztem, ahol kiszálltam és ötven-hatvanad magamma! a hídon keresztül akartam haladni, de a hid német katonai őrsége ebben megaka­dályozott bennünket, mire a noviszádi országúton folytattuk utunkat. Még No­­viszádon összetűzésre került a sor köz­tünk és egy német katonai járőr közt, de mert mi fegyvertelenek voltunk, a csatát elvesztettük. — Fegyver egész vándorlásom alatt nem volt nálam. Két és fél órai gya­loglás után a 7-ik szerb gyalogezreddel találkoztunk, amelynek parancsnoka azt tanácsolta nekünk, hogy térjünk haza otthonunkba. Mi valamivel később a Dunán csónakkal átkeltünk és ott foly­tattuk utunkat Beogradba. — A velem volt társaim közül csak Rakics Miladinra emlékszek, aki 1922. márciusában falujában Beiosavacon meg­halt. Novisadról jelentik: A vajdas’gi v’­­rosok szövetsége kedden délelőtt Novi­­sadon ülést tartott, amelyen Novisad részéről dr. Milovanovics M.lován po'­­Vármester és K.'icin Predrag tanácsnok, Pancsevó részéről Tabakovics Nikola polgármester, Suboticáról Malaaurszki A bc polgármester, Bccskcrekröl Roics Torna tanácsnok és Krizsanov Pálya fő­­szárrvevő, Senta részéről dr. Knezsevics Mi os polgármester és Somborból Czve­­jar.ov György tanácsnok vettek részt. Vrsac, Belacrkva és Starakanizsa váro­sok po'gármesterei kimentették távol­­maradásukat. Az ülésen elsősorban megválaszto'ták a szövetség uj elnökét és titkárát. Mint ismeretes, dr. Stefanovics Zsarkó nyu­­ga mázott polgármester, a szövetség volt elnöke ép Lakics János, Novisad hclyettcs-polgármestcre, a szövetség volt titkára, már régebben lemondtak tiszt­­ségükrő1. A szövetség uj elnökéül dr. Mi'ovcmovics Milován novisadi polgár­­mestert, titkárnak pedig Kdein Predrag novisadi tanácsnokot választották meg egyhangúlag. A választások után folyó ügyek elin­tézésére került a sor. Szóba került a városi tisztviselők helyzetének megjaví­tása is és ennek kapcsán Raics Torna becskereki tanácsnok, valamint Tabako­vics Nikola kikindai polgármester beje­lentették azt a sérelmet, hogy Becske­­rcken, illetve Kikindán a törvény félre-Most ért Suboticára a Sangháiban megjelenz »La Verda Lumo« (A Zöld Fény) cimü eszperantó folyóirat 1924. évi decemberi száma, melyben »Polgár­háború Kínában« címen vezércikk foglal­kozik a múlt évi kínai polgárháború okaival, s az európai és amerikai kor­mányokat vádolja a véroptás előidézé­sével. A cikk Salamon Frigyes dr. fordí­tásában igy hangzik: »Újabb földrengés! Újabb borzalmas testvérmészárlás! Újabb vérfolt az em­beriség történetében !<s 1924. szeptember 3-án dördültek meg Sanghaj közelében, a sanghájnskingi vasút mellett. Megszűnt a közlekedés, hullottak a bombák, mint az esőcseppek, szuronyok szuronyokkal találkoztak, testvér testvért ölt. Két hét múlva má­sik harc tört ki Észak-Kinában. Majdnem negyedmillió embert mozgósítottak. A harc, mely két hónapnál tovább tartott, borzalmasabb volt, mint a délkinai há­ború. Ebben a háborúban ezrével pusztultak a katonák és polgárok. A háborús zó­nákban milliónyi lakos maradt hajlék és eledel nélkül. Hullák borították a mező­ket, melyeken alig aratták le a gabonát, rizst és gyapotot. Az előző nyáron mil­liók éheztek Kína sok tartományában az árvíz miatt, aminek az egész világ ro­­kenszenvét kellene ; kiváltania. Mégis, ha összehasonlitiuk a habom vesztesé­gével a legutóbbi árvizet csekélységnek érezzük. Kinek a bűne? Ki akarja? A kínai nép sohasem akart háborút. A kínaiak mindig pacifisták voltak úgy er­kölcsi tradíciójuknál, mint faji karakte­rüknél fogva. Konfucius, a mi leghíresebb filozófusunk azt mondta, hogy a törté­nelemben minden háború elítélendő, akár magyarázása következtében a városi tisztviselők fizetési pótlékát is meg­adóztatták, A szövetség elhatározta, hogy a megadóztatás miatt panaszt tesz a felsőbb pénzügyi hatóságoknak Több kisebb ügy elintézése után az ülés véget ért. Á vendégek az ülés után megtekin­tették a város nevezetességeit, majd délben hajókirándulást tettek a kresc­­dini kőbányához, ahol társasebéd volt. A Bácsmegyei Naptó munkatársa be­szélgetést folytatott dr. Morgan Vladi­mir pancsevói po'gármestcrrcl, akiíői a vajdasági városok amerikai kölcsönak­­ciója felől érdeklődött. A köles "nakc:ó kezdeményezője ugyanis dr. Margan polgármester, aki már folytatott is tár­gyalásokat az ügyben. Kérdésünkre dr. Margan polgármes­ter kijc’entette, hogy a newyorki köi­­csöntárgyalások holtpontra jutottak. E \y newyorki pénze oport elvben már hoz­zájárult a nagyobb kölcsön folyósításá­hoz, a lengyel és magyar városok azon­ban olyan kötelezettségeket vállal1 ak magukra ugyanezzel a pénzczoporttal szemben, amelyek mellett a vajdasági városok nem haszná!hatják a kölcsönt. Ezenkívül formai okok is közrejátszot­tak a tárgyalások félbeszakadásának Az akcióról azonban a vajdasági városok szövetsége nem mondott le, hanem valószínűleg még szeptember végén ismét megkezdi a tárgyalásokat. támadó, akár védő háború legyen az. A kínai közmondás szerint: »a jó vas soha­sem válik szöggé, s a jó férfiből nem lesz katona«. A kínaiak mindig becste­len és haszontalan embernek tekintették a katonát noha ők is bámulják a vitéz­séget és imádják a hőst, aki feláldozza magát a közjóért. De itt a másik ügy Kína megnyitása óta. Amint a nyugati indusztrializmus és tudomány lassanként átjutott Kíná­ba, hamarosan követte minden ellenállás nélkül az európai militarizmus. A kínai katonák, akiknek cinre már nem »cárok« vagy »kaiserok«. hanem »tuesunok«, idegen kormányok pénzén, a nyugati gyárakban gyártott fegyverekkel és lő­szerrel, európai vagy amerikai tisztek vezetése alatt kezdenek egymás ellent harcolni és háborút viselni, hogy ma­guknak vagyont és méltóságot szerez­zenek. Azok, akik a mostani háború harcte­reit látogatják, szinte a Marne vagy a Somme elpusztított mezején érzik ma­gukat. A legutóbbi kínai polgárháború az 1914—1918-iki világháborúnak bor­zalmas reflexe. Ebben a belső konflik­tusban majdnem mindazokat a kevély harci eszközöket használták, amelyeket a világháborúban találtak fel. Géppuska, dum-dum-bamba, a legnagyobb kalibe­rű ágyú, villamos háló, páncélos auto­mobil stb., melyekkel az európai kato­nák mészárolták fajrokonaikat, mind olyan eszközök, melyeket mostantól fogva keillö gyakorlattal használnak a kínai katonák is ugyanarra a célra. Mondják, hogy a legutóbbi belső hábo­rúban a kínaiak először harcoltak a legmodernebb fegyverekkel és a legtu­­dornányosabb taktika szerint. Ha a tu­domány és módéra civilizáció arra valók, hogy kiirtsák a szeretetet és a népek boldogságát, legyenek átkozottak! Az európai és amerikai nemzetek kor­mányai mindig azt hirdették, hogy mm akarnak beavatkozni a kínai köztársa­ság beittgyeibe. A washingtoni konferen­cián aláírták azt az egyezményt, mely megtiltja a Kínába való fegyver szám­lást. Sajnos, túlságosan hamar elfelej­tették. A prusszizinus, a cárizmus, az imperializmus és a reakció, amelyeket Európában ledöntött a íiépforradalonv­­most kezdenek átpiánlálódui keletre. Ez a főoka a mostani nyugtalanságnak Ki-‘ núban. A militarizmus a legveszedelmesebb, ellensége az emberiségnek, ezerszer ve­szedelmesebb, mint a kolera vagy a pes* fis. Általában azt hiszik, hogy a fertőző betegségeket csak a nemzetközi, tudósok­­közreműködésével győzhetik le. Tehát1 az emberiséget sohasem lehetne meg­menteni, ha nem egyesülne minden nép/ minden nemzet, egy nagy családi körbe, hogy harcoljon mindenütt a tcstvérgvil­­kos mDítarizmus ellen. A katasztrófa után fölébred a nép és tudatára int ren­deltetésének. Már közeledik az uj kor­szak!« A háború ellen már évszázadok óta sok kiváló pacifista kiiz.d tollal és szó­val, de eddig kevés gyakorlati ered­ménnyel. Érdekes, hogy ennek a cikk­nek nemcsak a goJidolatnidnctévU, ha­nem a szavaival is majdnem teljesen, megegyezik az, amit Rabindranath Ta-, gore, a hires hindu költő mondott 191 ű.. junius 18-án a tokiói egyetemen: »Az európai civilizáció romboló gép, amely kizsákmányolja a meghódított népeket, kiirtja vagy megsemmisíti a fajokat, nktyye'k akadályozzák csigaiépésbcn való haladását. Ez a kannibálok civi­lizációja, amely elnyomja a gyöngéket és ezeknek rovására gazdagodik. Gyű­löletet és féltékenységet hint cl minde­nüvé és útjában mindent letarol. Ha­talmát úgy szerzi, hogy minden erejét egyetlen célra: a gazdagodásra össz­pontosítja, A hazafiság nevében meg-' szegi az adott szót. szemérmetlenül ki­veti hazugságokból szőtt hálóit s gigá­szi bálványokat állít fel azokban a tem­plomokban, amelyeket a Haszonnak épített, az egyedüli istennek, akit imád. Habozás nélkül jósoljuk: nein tart ez örökké.« Higyjük, hogy nem tart örökké, de nagyon sok vér fog elfolyni addig, inig ez a szép jóslat valóra ralik. Megölte a fiát egy idegbajos földbirtokos Ideglázi an köv.tte el a gyilkosságét Balatonboglárról jelentik: Tel ékes Gábor szlavóniai földbirtokos az összeomlás után Magyarországra költözött családjával és Balaton­­bogláron vendéglőt vásárolt magá­nak. A vendéglő egy darabig bizto­sította a család megélhetését, de ké­sőbb, a súlyos gazdasági válság Te­lekest is fizetési zavarba juttatta. A becsületes, önérzetes birtokos nem birta el az ezzel iáró izgalmakat,.hó­napokkal ezelőtt idegbajban megbe­tegedett és környezete aggodalom­mal látta, hogy állapota naoról-nap­­ra súlyosbodik. Üldözési mániája annyira elhatalmasodott, hogy csa­ládtagjaival napokig sem beszélt és idegeneknek arról panaszkodott, hogy fiat el akarják tenni, láb alól. Az elmúlt bét szombatián Tclekes. minden ok nélkül revolvert rántott és rákiáltott fiaira, akik békésen ebédnél ültek: Imádkozzatok, mert meg log-, tok halni. Nem hagyom magúin meg­gyilkolni. én leszek a ti. hóhérotok. A revolvert nagynehezen kicsa­varták a kezéből, azóta a beteg em­ber csendesen viselkedett, ngy. hogy családja már nem tartott szerencsét­lenségtől. Telekes legidősebb. Zsigmond ne­vű fia vasárnap az egyik környék­beli faluba ment- ahol szüreti mulat­ságot tartottak. Hajnal felé jött ha-Mit ír egy kínai újság a kínai polgárháborúról ? Vádbeszédek az idegenek ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom