Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-09 / 241. szám

1925 szeptember 9.

BACSMEGYEI NAPLÓ

5 oldal '

— Nem tudok arról a jegyzőkönyvről, amelyet a beográdi rendőrség felvétetett ve'em és ha ilyent fel is vettek, azt előttem soha fel nem olvasták. Egy bizonyos, én senkii meg nem öltem.

Spasics Milánt a törvényszéki orvosszakértők meg fogják figyelni, mert bizonyosnak látszik, hogy Spasics őrült és a gyilkosságokat annál kevésbbé követhette el, mert azok meg sem történtek.

Holtpontra jutottak

a vajdasági városok amerikai höicsöntárgyalásai Elnökválasztás a vajdasági városok szövetségében

Suhoticán fognak tárgyalni

a szeged—kikindai vasúti vonal megnyitásáról

A kereskedelmi és iparkamarák is részt akarnak venni a ko iferencián

A Szeged — Kikinda-i vasúti vonal megnyitása ügyében a lapok megírták, hogy a jugoszláv és magyar kormány között létrejött a megállapodás és a vonalat szeptember 25 ikén ad ják át a forgalomnak Illetékes helyről származó értesülés szerint a vonal megnyitásáról elterjedt hirek még koraiak, amennyiben csak aziránt történt megállapodás, hogy a vonal uj bóli forgalomba helyezése ügyében szeptember 25-ikén kezdődnek meg a tárgyalások a jugoszláv és magyar kormány kiküldöttei közölt.

Mint értesülünk, ezt a vasúti konferenciát a két kormány delegátusai Szuboticán fogják megtartani, de valószínű, hogy a tárgyalások folyamán a bizottságok a helyszínre is kiszállnak. Mindenesetre tény, hogy a Szeged—Kikinda-i vasuli vonalai rövidesen ismét át fogják adni a forgalomnak.

A bánáti kereskedelmi és iparkamara, amely az egész ü;.y kezdeményezője, most azzal a kéréssel far dúlt a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumhoz, hogy a szuboticai vasúti konferenciára hívják meg a befcskereki és noviszádi kamarák képviselőit is, tekintettel a vonal gazdasági fontosságára.

Az állítólagos ötszörös gyilkos •

visszavonta vallomását

Orvosi megfigyelés alá helyezik az önmagát vádoló beográdi fuvarost

A Bácsmegyei Nap'ó megírta, hogy Spasics Milán, kragujeváci születésű, beográdi fuvaros augusztus 24-ín a beográdi rendőrségnél önmagát súlyosan terhelő vallomást tett és előadta, hogy 1918. őszén Noviszád határában ötszörös gyilkosságot követett el. Az állítólagos tömeggyilkost a noviszádi ügyészség fogházába szállították, de semmi bizonyíték nincs arra, hogy Spasics Milán önvádja a'apos. Már a novisadi vizsgálóbírónál fe vett jegyzőkönyvből meg lehetett állapítani, hogy Spasics Miián őrült, aki két évig a harctéren volt, sok véres ütközetben vett részt és azóta üldözési mániában szenved.

Spasics Milán kedden reggel 9 órakor a vizsgálóbíró elé vezettette magát és a következő vallomást vétette jegyzőkönyvbe :

— Semmiféle bűncselekményt nem követtem el. 1918. novemberében a boldogasszony! fogolytáborból többedmagammal vonaton Budapesten át Noviszádra érkeztem, ahol kiszálltam és ötven-hatvanad magamma! a hídon keresztül akartam haladni, de a hid német katonai őrsége ebben megakadályozott bennünket, mire a noviszádi országúton folytattuk utunkat. Még Noviszádon összetűzésre került a sor köztünk és egy német katonai járőr közt, de mert mi fegyvertelenek voltunk, a csatát elvesztettük.

— Fegyver egész vándorlásom alatt nem volt nálam. Két és fél órai gyaloglás után a 7-ik szerb gyalogezreddel találkoztunk, amelynek parancsnoka azt tanácsolta nekünk, hogy térjünk haza otthonunkba. Mi valamivel később a Dunán csónakkal átkeltünk és ott folytattuk utunkat Beogradba.

— A velem volt társaim közül csak Rakics Miladinra emlékszek, aki 1922. márciusában falujában Beiosavacon meghalt.

Novisadról jelentik: A vajdas’gi v’rosok szövetsége kedden délelőtt Novisadon ülést tartott, amelyen Novisad részéről dr. Milovanovics M.lován po'Vármester és K.'icin Predrag tanácsnok, Pancsevó részéről Tabakovics Nikola polgármester, Suboticáról Malaaurszki A bc polgármester, Bccskcrekröl Roics Torna tanácsnok és Krizsanov Pálya főszárrvevő, Senta részéről dr. Knezsevics Mi os polgármester és Somborból Czvejar.ov György tanácsnok vettek részt. Vrsac, Belacrkva és Starakanizsa városok po'gármesterei kimentették távolmaradásukat.

Az ülésen elsősorban megválaszto'ták a szövetség uj elnökét és titkárát. Mint ismeretes, dr. Stefanovics Zsarkó nyuga mázott polgármester, a szövetség volt elnöke ép Lakics János, Novisad hclyettcs-polgármestcre, a szövetség volt titkára, már régebben lemondtak tisztségükrő1. A szövetség uj elnökéül dr. Mi'ovcmovics Milován novisadi polgármestert, titkárnak pedig Kdein Predrag novisadi tanácsnokot választották meg egyhangúlag.

A választások után folyó ügyek elintézésére került a sor. Szóba került a városi tisztviselők helyzetének megjavítása is és ennek kapcsán Raics Torna becskereki tanácsnok, valamint Tabakovics Nikola kikindai polgármester bejelentették azt a sérelmet, hogy Becskercken, illetve Kikindán a törvény félre-Most ért Suboticára a Sangháiban megjelenz »La Verda Lumo« (A Zöld Fény) cimü eszperantó folyóirat 1924. évi decemberi száma, melyben »Polgárháború Kínában« címen vezércikk foglalkozik a múlt évi kínai polgárháború okaival, s az európai és amerikai kormányokat vádolja a véroptás előidézésével. A cikk Salamon Frigyes dr. fordításában igy hangzik:

»Újabb földrengés! Újabb borzalmas testvérmészárlás! Újabb vérfolt az emberiség történetében !<s

1924. szeptember 3-án dördültek meg Sanghaj közelében, a sanghájnskingi vasút mellett. Megszűnt a közlekedés, hullottak a bombák, mint az esőcseppek, szuronyok szuronyokkal találkoztak, testvér testvért ölt. Két hét múlva másik harc tört ki Észak-Kinában. Majdnem negyedmillió embert mozgósítottak. A harc, mely két hónapnál tovább tartott, borzalmasabb volt, mint a délkinai háború.

Ebben a háborúban ezrével pusztultak a katonák és polgárok. A háborús zónákban milliónyi lakos maradt hajlék és eledel nélkül. Hullák borították a mezőket, melyeken alig aratták le a gabonát, rizst és gyapotot. Az előző nyáron milliók éheztek Kína sok tartományában az árvíz miatt, aminek az egész világ rokenszenvét kellene ; kiváltania. Mégis, ha összehasonlitiuk a habom veszteségével a legutóbbi árvizet csekélységnek érezzük.

Kinek a bűne? Ki akarja?

A kínai nép sohasem akart háborút. A kínaiak mindig pacifisták voltak úgy erkölcsi tradíciójuknál, mint faji karakterüknél fogva. Konfucius, a mi leghíresebb filozófusunk azt mondta, hogy a történelemben minden háború elítélendő, akár

magyarázása következtében a városi tisztviselők fizetési pótlékát is megadóztatták, A szövetség elhatározta, hogy a megadóztatás miatt panaszt tesz a felsőbb pénzügyi hatóságoknak Több kisebb ügy elintézése után az ülés véget ért.

Á vendégek az ülés után megtekintették a város nevezetességeit, majd délben hajókirándulást tettek a krescdini kőbányához, ahol társasebéd volt.

A Bácsmegyei Naptó munkatársa beszélgetést folytatott dr. Morgan Vladimir pancsevói po'gármestcrrcl, akiíői a vajdasági városok amerikai kölcsönakciója felől érdeklődött. A köles "nakc:ó kezdeményezője ugyanis dr. Margan polgármester, aki már folytatott is tárgyalásokat az ügyben.

Kérdésünkre dr. Margan polgármester kijc’entette, hogy a newyorki köicsöntárgyalások holtpontra jutottak. E \y newyorki pénze oport elvben már hozzájárult a nagyobb kölcsön folyósításához, a lengyel és magyar városok azonban olyan kötelezettségeket vállal1 ak magukra ugyanezzel a pénzczoporttal szemben, amelyek mellett a vajdasági városok nem haszná!hatják a kölcsönt. Ezenkívül formai okok is közrejátszottak a tárgyalások félbeszakadásának Az akcióról azonban a vajdasági városok szövetsége nem mondott le, hanem valószínűleg még szeptember végén ismét megkezdi a tárgyalásokat.

támadó, akár védő háború legyen az. A kínai közmondás szerint: »a jó vas sohasem válik szöggé, s a jó férfiből nem lesz katona«. A kínaiak mindig becstelen és haszontalan embernek tekintették a katonát noha ők is bámulják a vitézséget és imádják a hőst, aki feláldozza magát a közjóért.

De itt a másik ügy Kína megnyitása óta. Amint a nyugati indusztrializmus és tudomány lassanként átjutott Kínába, hamarosan követte minden ellenállás nélkül az európai militarizmus. A kínai katonák, akiknek cinre már nem »cárok« vagy »kaiserok«. hanem »tuesunok«, idegen kormányok pénzén, a nyugati gyárakban gyártott fegyverekkel és lőszerrel, európai vagy amerikai tisztek vezetése alatt kezdenek egymás ellent harcolni és háborút viselni, hogy maguknak vagyont és méltóságot szerezzenek.

Azok, akik a mostani háború harctereit látogatják, szinte a Marne vagy a Somme elpusztított mezején érzik magukat. A legutóbbi kínai polgárháború az 1914—1918-iki világháborúnak borzalmas reflexe. Ebben a belső konfliktusban majdnem mindazokat a kevély harci eszközöket használták, amelyeket a világháborúban találtak fel. Géppuska, dum-dum-bamba, a legnagyobb kaliberű ágyú, villamos háló, páncélos automobil stb., melyekkel az európai katonák mészárolták fajrokonaikat, mind olyan eszközök, melyeket mostantól fogva keillö gyakorlattal használnak a kínai katonák is ugyanarra a célra. Mondják, hogy a legutóbbi belső háborúban a kínaiak először harcoltak a legmodernebb fegyverekkel és a legtudornányosabb taktika szerint. Ha a tudomány és módéra civilizáció arra valók, hogy kiirtsák a szeretetet és a népek

boldogságát, legyenek átkozottak!

Az európai és amerikai nemzetek kormányai mindig azt hirdették, hogy mm akarnak beavatkozni a kínai köztársaság beittgyeibe. A washingtoni konferencián aláírták azt az egyezményt, mely megtiltja a Kínába való fegyver számlást. Sajnos, túlságosan hamar elfelejtették. A prusszizinus, a cárizmus, az imperializmus és a reakció, amelyeket Európában ledöntött a íiépforradalonvmost kezdenek átpiánlálódui keletre. Ez a főoka a mostani nyugtalanságnak Ki-‘ núban.

A militarizmus a legveszedelmesebb, ellensége az emberiségnek, ezerszer veszedelmesebb, mint a kolera vagy a pes* fis. Általában azt hiszik, hogy a fertőző betegségeket csak a nemzetközi, tudósokközreműködésével győzhetik le. Tehát1 az emberiséget sohasem lehetne megmenteni, ha nem egyesülne minden nép/ minden nemzet, egy nagy családi körbe, hogy harcoljon mindenütt a tcstvérgvilkos mDítarizmus ellen. A katasztrófa után fölébred a nép és tudatára int rendeltetésének. Már közeledik az uj korszak!«

A háború ellen már évszázadok óta sok kiváló pacifista kiiz.d tollal és szóval, de eddig kevés gyakorlati eredménnyel. Érdekes, hogy ennek a cikknek nemcsak a goJidolatnidnctévU, hanem a szavaival is majdnem teljesen, megegyezik az, amit Rabindranath Ta-, gore, a hires hindu költő mondott 191 ű.. junius 18-án a tokiói egyetemen: »Az európai civilizáció romboló gép, amely kizsákmányolja a meghódított népeket, kiirtja vagy megsemmisíti a fajokat, nktyye'k akadályozzák csigaiépésbcn való haladását. Ez a kannibálok civilizációja, amely elnyomja a gyöngéket és ezeknek rovására gazdagodik. Gyűlöletet és féltékenységet hint cl mindenüvé és útjában mindent letarol. Hatalmát úgy szerzi, hogy minden erejét egyetlen célra: a gazdagodásra összpontosítja, A hazafiság nevében meg-' szegi az adott szót. szemérmetlenül kiveti hazugságokból szőtt hálóit s gigászi bálványokat állít fel azokban a templomokban, amelyeket a Haszonnak épített, az egyedüli istennek, akit imád. Habozás nélkül jósoljuk: nein tart ez örökké.«

Higyjük, hogy nem tart örökké, de nagyon sok vér fog elfolyni addig, inig ez a szép jóslat valóra ralik.

Megölte a fiát

egy idegbajos földbirtokos

Ideglázi an köv.tte el a gyilkosságét

Balatonboglárról jelentik: Tel ékes Gábor szlavóniai földbirtokos az összeomlás után Magyarországra költözött családjával és Balatonbogláron vendéglőt vásárolt magának. A vendéglő egy darabig biztosította a család megélhetését, de később, a súlyos gazdasági válság Telekest is fizetési zavarba juttatta. A becsületes, önérzetes birtokos nem birta el az ezzel iáró izgalmakat,.hónapokkal ezelőtt idegbajban megbetegedett és környezete aggodalommal látta, hogy állapota naoról-napra súlyosbodik. Üldözési mániája annyira elhatalmasodott, hogy családtagjaival napokig sem beszélt és idegeneknek arról panaszkodott, hogy fiat el akarják tenni, láb alól.

Az elmúlt bét szombatián Tclekes. minden ok nélkül revolvert rántott és rákiáltott fiaira, akik békésen ebédnél ültek:

Imádkozzatok, mert meg log-, tok halni. Nem hagyom magúin meggyilkolni. én leszek a ti. hóhérotok.

A revolvert nagynehezen kicsavarták a kezéből, azóta a beteg ember csendesen viselkedett, ngy. hogy családja már nem tartott szerencsétlenségtől.

Telekes legidősebb. Zsigmond nevű fia vasárnap az egyik környékbeli faluba ment- ahol szüreti mulatságot tartottak. Hajnal felé jött ha-Mit ír egy kínai újság a kínai polgárháborúról ?

Vádbeszédek az idegenek ellen