Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-09 / 211. szám
28 OLDAL « ARA 3 DINÁR PoStarrea piaiéra! Megjelenik miseién reggel, ünnep után és hétfőn délben , , , . , -to - • Szerkesztősig: Aleksandrova uL 4. (Rossir. Fonciére-jialoia) Telefon szám: Kiadóhivatal 8-S8. Szerkesztőség 5-10. EiftiSZCteSl ar negyeűevre 3 at, Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandr ova ul.l (Laibach-palota) 100 °/o Irtás Végh Lajos dr. Upíon Sinclair ilyen cimü regényt irt, amelyben az amerikai politikai viszonyokról mond el történéseket. Ezek a történetek azok előtt, akik az amerikai viszonyokat közvetlen tapasztalatból nem ismerhetik, teljes mértékben hihetetleneknek tűnnek fel. holott az iró. írói) reputációéinak latbavetésével, azt akarja igazolni. hogy ezeket a történéseket százszázalékos hűséggel mondja el. A történet, amelyet itt ismertetek, talán még hihetetlenebb, de annál inkább fedi a százszázalékos történeti hűséget. v Az ismertetésnél nem használom a kisebbségi pártember szemüvegét és kerülök minden hangos szót, mert maguk a száraz ténvek hangosan kiáltanak. Igaz. hogy egyelőre csak a pusztába. A torontálmegyei községi jegyzők és segédjegyzők egyesületének •közgyűlését ismertette a magyar sajtó. Megválasztották a tisztikart. Elnök lett'Kószity Szlavko. első alelnök Nikóiajevity Milivoj. második alelnök Jovanovitv Szvetiszlav, főjegyző Tapayica Trival, jegyző Arszin Ljubomir, pénztárnok Ankucity Milán. A választmány később fog niegalakittaíni. Minthogy a jegyzői karban csak ép. hírmondónak maradt meg egy-két magyar és német, nem lehet kétséges, hogy a választmányba sem kerrülhet más, mint szláv, mert ahol nincs, ott ne keress. Ép a napokban került a kezemügyébe a torontálmegyei jegyzői egyletnek 1895. évi évkönyve. Ennek a 466. oldalán olvasható a következő jegyzőkönyv: »Felvétetett Nagybecskereken, a megyeház nagytermében, 1895. évi május hó 19-én a torontálmegyei községi és közjegyzők egyletének rendes évi közgyűlésében. Jelen voltaic Markoviíy Döme I. alelnök. mint elnök, Stassik János 11. alelnök, Sncin János főjegyző, Kocsis Ferenc és Jankovity Sándor jegyzők, Horváth Károly pénztámok. Szávity Szilárd, Predragoyity Kristóf, Popovity György (és meg 12 magyar és német nevű jegyző) választmányi tagok, továbbá: Tatarovity Bogoiyuh, Patity István, Zsivkovity János, Bogdán István. Palanacski Gyula, Nikóiajevity István, Jankulov Athanaz, Pozojevity István, Marjanovity Imre, Vlaskalin Milán, Tapavica Döme. Dómba László. Tarovity Bogolyub, Ivanovity Miksa, Pavlovity Sándor, Rankovity Gyula (és még 30 magyar és német nevű jegyző) rendes tagok. (Annyit zárjel között emlékezésből meg akarok még említeni, hogy például a többek között Jankovity Koszta neve a megjelentek között nincs, noha tudom, hogy tagja volt a választmánynak). Magyarországon tudvalévőén tíz jegyzői szakiskola működött, amelyekből évenkint átlag 500 okleveles jegyző került ki. Képzelhető, hogy ennyi’, képzett ember milyen tülekedést folytatott a jegyzői állásokért. És az ezeréves Magyarországon megesett,hogy ennyi okleveles jegyző mellett — akiknek legnagyobb része természetesen magyar volt. — Torontálmegye jegyzőinek nem csekély száma szerb nemzetiségű volt Sőt az egylet tisztikarában és választ-; mányában tekintélyes számmal voltak képviselve, De vezető közigazgatási. és biró' sági állásokban is találunk gyakran szerbeket. Például Becskerek polgármestere hosszú éveken át Krszíity Jóca volt. két tanácsnoka pedig állandóan szerb volt (Panity. Stefanojvity stb.), úgyszintén a vármegyéinek rendszerint három szerb iőszolj gabirája volt. A ki r. tábláknál, a ku! riáriál, sőt a főváros közigazgatáséinál vezető állásokban voltak és vannak szerbek. . : / Ézzel — természetesen — natu akarom azt momianM hogy Magyar[országon, avagy a mónarkinökii el-, jdorádójuk volt- a némséfiségeki;ek šm hegy számarányuknak és képessegüknek megfelelő helyes elbánásban részesültek. Hisz ha ez történt volna, akkor nem lettek volna a nemzetiségek elégedetlenek. Az pedig ma már történelem, hogy a nemzetiségek elégedetlensége volt egyik és nem is a legutolsó oka a. monarkia felbomlásának. A monarkiában a nemzetiségi politika nem volt egységes. Hol a simogató kezet, hol az öklöt érezték. De annyit mindenesetre minden tárgyilagos vajdasági embernek meg kell engednie, hogy nem érezték hátrányát annak, hogy véletlenül szerbnek születtek. Sőt példákkal tudom bizonyítani, hogy az esetben, ha hozzásimultak a magyarsághoz, jobban mondva a kormányok politikájához. ennek inkább előnyét élvezték. Magának a szerb nyelvnek tudása néha döntő tényező volt vezető állások betöltésénél. Egy példa. Alföldy Ede aljárásbiró jól tudott szerbül, Pohut halálával megürült Becskereken a vezető járásbirói állás. Alföldy ellenzéki és radikális nézetei mtett nem volt a felsőbb körökben kedvelt. Mégis egy becskereki deputáció azzal erőszakolta ki a kinevezését, hogy ő volt a pályázók közül az egyedüli, aki tudta a szerb nyelvet. Én voltam a deputáció szónoka és az volt az egyedüli indokom. hogy a nemzetiségi vidékeken a vezetőállásban lévő tisztviselőknek a nemzetiségi nyelveket ismerni kell. Ezt az ország jól felfogott érdekében állónak tartottam és az akkori igazságügyminiszter minden személyi ellenszenve dacára meghajolt ez etött az érvelés előtt. ■ Bár sok ily példát tudok még. még sem szeretek általánosítani, mert viszont azt is tudom, hogy Magyarország történetének utolsó szakában ezzel ellentétes példákat talán nagyobb számmal lehetne találni. De a történeti múltak tapasztalatai után azt a rövidlátó nemzetiségi politikát, amely hazánkban düh nehezen tudom megérteni. Különösen nem ezt a sietséget. Nincs megfelelő pótlóanvag és mégis a szomorú tény, hogy a vajdasági nemzetiségi: jegyzőknek közel száz százalékát elcsapták vagy nyugdíjazták.' Went, fegyelmi eljárás titán. Csak úgy: mire et. szimple. Noha a túlnyomó része még munkabíró. fiatal, okleveles, szorgalmas és tisztességes munkás, nemcsak a hivatalos nyelvet bírja tökéletesen, hanem a községe lakosainak nyelvét is. De nem szláv és ez untig elég volt, hogy családostól kitegyék az uccára, érzékenyen megkárosítsák a községet és végeredményben magát az országot. A Vajdaságnak mai jegyzői, bár távol áll tőlem, hogy e miatt őket hibáztassam, avagy egyénileg - a legcsekélyebb mértékben is megbántsam. a legheterogénebb társadalom geológiai rétegének Ilii. keresztmetszete. A nagyobbik részének oklevele, szakképzettsége nincs, a lakosság nyelvét többnyire nem ismerik. Munkájuk tehát itt eredményteen és a legjobb hiszemü törekvésük meddő. Mindezeket előkelő vaidasági politikusok. akik nem a pillanatnyi ér.dekkielégülést. hanem az állam jövője és valódi érdeke szempontjából figyelik és fájlalják az eseményeket, illetékes helyeken szóvá tették és fölpanaszolták. Az illetékes helyek süketek maradtak; pedig ők is tudták, hogy mindez — százszázalékos igazság. Radics 1st ván nyilatkozatai aggodalmat keltenek a kormánypártokban Attól tartanak, hogy a horvát vezér közlékenysége meg fogja nehezíteni a koalíció helyzetét Deogradbó! jelentik: Kormánykörökben nagy idegességgel fogadják Radios Istvánnak ujebban egyre sűrűbben megjelenő nyilatkozatait, amelyekben a horvát paraszípárt vezére az uj helyzettel kapcsolatban fejti ki nézetei1 az aktuális politikai kérdésekről. Radios bőbeszédűsége saját pártját is aggodalommal tölti el, mert attól félnek, hogy egy ártatlan célzatú nyilatkozatával esetleg megnehezíti a kormány helyzetét. Az eddigi nyilatkozatok ugyan semmi komplikációt nem okoztak, ez az interjú azonban, ame lyet a susaki „Növi List" munkatársa kapott Radic.tól, már meglehetős veszélyes kérdéseket érint, amelyek egyáltalán nem erősítik az uj kormánykoalíció egységét. A Radica-párt részéről azon igyekeznek, hogy Radicsot rábírják, hogy egyelőre tartózkod jék a nyilatkozattételtől, de hogy ez a kísérlet eredményes lesz-e, ezt előrelátni nem lehet. Radics Istvánnak a B icsmegyei Napló-ban megjelent nyilatkozata egyébként nagy figyelmet keltett és a horvát parasztpárt tagjai megelégedéssel állapították meg, hogy Radics hű maradt azokhoz az elvekhez, amelyeket eddig vallott a kisebbségi kérdésben. Makszimovics belügyminiszter Zagrebban A kormány szombaton minisztertanácsot tartott, amelyen a tizennyolc miniszter közül csak heten vettek részi, a többiek részint e! voltak foglalva, részint vidéken tartózkodnak. A jövő hét elején valószínűleg már ismét teljes lesz a miniszterek- létszáma és a keddi minisztertanácsi ülésen mór fontosabb politikai kérdésekben is fognak határozatokat hozni. A kormány tagjainak vidéki utazásait politikai körök nagy figyelemmel kísérik. Rendkívül titokzatosnak tűnik fel Makszimo• vies belügyminiszter útja, akiről kezdetben az a hír terjedt el, hogy B édbe megy a királyhoz, aztán, hogy a pütvicai tavakhoz utazik, most pedig egész .váratanul az derült ki, hegy Zagrebban van, ahol szombaton a rendőrséget vizsgálta felül. Radios Pavle szombat este újból elutazott Beogradból. Az agrárminiszter először Zagrebba megy, aztán Blédbe utazik a királyhoz. Radiccsal együtt utazott Bacsinics Rude, a horvát parasztpárt titkára is. Petrov les Nasziáz tárgyalása Radics Pariéval Peirovics Nasztáz volt belügyminiszter, — akinek Đavidovics Ljubával és Mecsekkel való tanácskozásairól már megemlékeztünk— szombaton délután Radics Pavle ngrárreform-minisziert kereste f i a Rsdics-párt parlamenti klubhelyiségeiben és hosszasan tanácskozott vele. A tárgyalás után Petrovics az újságírók kérdésére újból kijelentette, hogy a politikai helyzetet kedvezőnek tartja és a megegyezéssel meg van elégedve. A Radics-párti miniszterek látogatása a külügyminisztériumban A Redics-párt miniszterei szombat délelőtt és délután látogatást tettek a külügyminisztériumban, ahol a nemzetközi szerződések osztályának főnökével tanácskoztak igen hosszasan. A horvát miniszterek látogatáséval kapcsolatban különféle verziók terjedtek el. Maguk a miniszterek az újság-
