Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-07 / 209. szám
4. oldal BACSMBGYEI NAPLG 1925. augusztus 7. CIRKUSZ • mm Az elefánt öt ujságiró vacsorázott együtt a newyorki P H-klubban : egy londoni, egy berlini, egy párisi, egy budapesti ás egy szuboticai. A londoni, aki elefánttalp-kccsonyát rendelt, egész nap káromkodott, mert az elefántialp olyan kemény volt, hogy nem tudta megrágni. A párisi végül is kedélyesen rászólt: — Miért veszi ezt úgy a szivére ? Ne eméssze magát! — Hát lehet ebben a lebujbán mást emészteni? — morgott a londoni dühösen. Aztán elkezdtek beszélgetni az elefántról, mint olyanról . . . Hajnalban mind az öten azzal tértek haza lakásukra, hogy a jeles állatról — természetesen mindegyikük a maga módja szerint — kimerítő elmefuttatásokat fognak alkotni. A londoni másnap bement lapja edilorjához, bejelentette, hogy expedíciót szervez az őserdőbe és felvett ötezer fent költség-előleget. Álló esztendeig tanulmányozta az elefántok életét a helyszínén, négyszáz fényképet készített róluk, egész eleíáut-csordát lőtt össze és azután riport-sorozatot irt Az elefántok között címmel. A berlini beült egy könyvtárba és hat hónapig ki se mozdult onnan. Ezalatt az idő alatt elolvasott háromezerkétszáz természettudományi szakmunkát, áttanulmányozta a világ valamennyi zoológiái folyóiratát, azután nekiült és megírta Bevezetés az elefántok sajátságainak ismeretelméleti kritikájába cimü ötkötetes müvét. . A párisi három hétig minden áldott nap kiment az állatkertbe, ott töltötte az egész délutánt, az elefántok ketrece előtt, akiket sóskiflivel és néha —- tréfából —- radirgummiva! etetett. Mire a jámbor ormányosok beleuntak a radirgummi-kosztba, már el is készült Az elefántok szerelmi életű című elmés és eredeti értekezés. A budapesti reggeltől estig dolgozott stámm-kávéháza sarokasztalánál. Elszívott százhúsz cigarettát, megivott huszonkét dupla konyakot és tíz óra után néhány perccel befejez e. Na hát vannak egyáltalán elefántok! cimü röpiratát. És a szuboticai mit csinált ? Délután őt órakor bement a szerkesztőségbe s félhétkor már. le is küldte a nyomdába Az elefántok és a kisebbségi kérdés cimü vezércikkét. Skiz. Horvát Cvetkó rendőrfőkapitányban a utazóközönséggel szemben a jóakarat, a nendőrfőkapitányi teendők annyira igénybeveszik idejét és munkaerejét, hogy időnként a rendőrségi vízumok aláírására alig lesz ideje és igy a közönség csak hosszas várakozás után tud majd hozzájutni vizumozott útleveléhez. Remélhető azonban, hogy a rendőrfőkapitány, akinek néhány napos működése is a legnagyobb megelégedést keltette Suboticán, olyan rendszert fog bevezetni, ami kielégíti a hivatali ellenőrzés kívánalmait és nem okoz fölösleges időveszteséget azoknak, akik utazni akarnak. A nagykövetek tanácsa megállapította a jugoszláv-alhán határt Az SHS. királyság megkapja Sveti Náum kolostort és a Vrmos-vidéket A snboticai rendőrfőkapitány maga állítja ki a/, útlevelek vízumait Az útlevelek rendőrségi iúttanjozása tekintetében csütörtökön uj rendszer lépett életbe a szuboticai rendőrségen. Horváth Cvetkó rendőrfőkapitány ugyanis úgy intézkedett, hogy a jövőben csakis ö ad rendőrségi vízumot az útlevelekre. Ez a rendszer nemrégen már életben volt, azonban abban az időben az útlevél vizumoztatása rendkívül bonyodalmas eljárást igényelt és a közönség állandóan panaszkodott miatta. Ohradovics Dragoszláv volt rendőrfőkapitány, hogy az utazóközönség körében felmerült panaszoknak elejét vegye, Dulics József rendőrségi útlevélhivatali főnököt bízta meg az útlevelek láttamozásával, amiáltal a vizumoztalási eljárás lényegesen meggyorsult. Az uj rendelkezés ismét yisszaál'itja a régi helyzetet, mert bármennyire is megvan A Havas-ügynökség jelenti Parisból: A párisi jugoszláv követség kommünikét adott ki, amely szerint a nagykövetek tanácsa végleg megállapította a határt Jugoszlávia és Albánia között. A nagykövetek tanácsának döntése értelmében Sveti Naum kolostor és a Vrmos-teriilet az S. H. S. királysághoz kerül, Albánia pedig megkapja Piskopje községet Sveti Naumtól délre és határkiigazitást azokon a határrészeken, a melyek eddig nem voltak végleg megállapítva. A Bácsmegyei Ncm’n beogradi munkatársa érdeklődött illetékes helyen a megegyezés jelentőségéről és azt az információt kapta, hogy a nagykövetek tanácsának határozata nem végleges döntés, hanem csak arbitrális jellegit, azaz a két állam hozzájárulásától függ. A nagykövetek tanácsa csak azt állapította meg, jhogy miképen kellene a határvonalat * meghúzni, most már a két államtól Iíügg, hogy ezt a javaslatot elfogadi.iák-e. Minden jel arra mutat, hogy j jugoszláv részről nem fognak ez elé akadályokat gördítem, mivel Jugo! szláviénak régi törekvése, hogy a j Sveti Naum-kolostort visszakapja és ! erről már folytak is tárgyalások Al- i bániával. A két állam közös elhatározásból kérte a nagyhatalmak j döntését. ! A most megállapított határ az \SI1S, királyságra rendkívül kedvező[Történelmi és érzelmi 'szempontokból jis fontos a Sveti Nauni-kolostor visz- i szaszerzése, a Vrmos-teriilet pedig, ! amely nem jelenti az egész albániai Vrjnos-vidéket, hanem csal-: egy az eddigi határ mentén fekvő háromszöget stratégiai szempontból rendkivül fontos az SHS. királyságnak. Régi kövek közt Dalmáciában Spalató belvárosa : Dioklecianus császár egykori palotája Dalmáciának mütörténeti szempontból legértékesebb városa Split, a régi római időkből fennmaradt tengerparti város. A hatalmas és modem kikötőt már sok emeletes paloták övezik, de a riva sarkában groteszk ellentétként tűnik a szemlélő dé: sok római oszlop modern bankpaloták éis üzíetházsk épület-tömbjébe ágyazva. Az oszlopsor közepén egy régi római kapu tátong misztikusan: a Porta Aurea, amely szűk és levegőtlen kis uccán keresztül a régi városba: Dioclecián császár palotájába vezet. Ez a hatalmas palota a Krisztus utáni harmadik században épült Kevés régi műemlék maradt ilyen épségben, mint ez az ódon város, amely várszerü jellegével és csodálatos építkezési pompájával ma is bámulatba ejti a szemlélőt. Ötvenkét oszlopból álló régi oszlopsor néz a tenger felé és . néhány lépésnyire a Porta Aureától egész Dalmáciának legcsodálatosabb és icgelragadóbb pontja: a Perysttl, a mai székesegyháztér. Tizenhat hatalmas római oszlop övezi szögalakban a császári mauzóleumot, amely ma a splrti dóm. öldalt nagy loggia és nyitott terrasz a mauzóleum teljesen ép palotája előtt pedig a Krisztus előtti tizenötödik századból, a 111. Ihotmes király sírjáról származó hatalmas egyiptomi szfinx őrködik dacolva az évezredekkel. Leírhatatlan az a hatás, amit ez a tér keit a szemlélőben. Régi római tér úgyszólván teljes épségben, a különböző korok építészeti stílusának olyan keverékével, amely talán egyedülálló. Mert Dioclecián mauzóleuma később a katholikus egyház tulajdonába ment át és az egymásra következő évszázadokban kápolnákat és tornyokat építettek hozzá, amíg a mai Dóm teljes pompájában kialakult. Oldalt már modern bérpaloták ablakai bámulnak a szfinx zöldesszürke grá'niWestére. Ilyen csodálatosan régi éstpómpás belül is a mauzóleum, amelyet vörös márvány ‘és gránit-oszlopok szegélyeznek^ Magát a császár szárkoíázsát már a spliti. archeológiái múzeumban őrzik és helyére márványból faragott oltárt emelt a katholikus egyház.. Künn a római térről a Vcstibulam-rz érünk, onnan pedig a Tablinum-xá, a császár egykori fogadótermébe. A vesztibültő! jobbra a császár lakosztályainak, valamint a könyvtárnak és egy római fürdőnek a romjai, balra pedig a női lakosztályok, ahol Diocíeciánus felesége Prisca és leánya Valéria élt pompás kényelemben anélkül azonban, hogy valaha is átlépték volna a tulajdonképeni császári palota küszöbét. A római palotát erődszerűen négy fal övezi, amelyek mindegyikén egy hatalmas római kapu nyílik, a modern város felé. A Porta Argentea, Porta Ferrea és Porta Aenea. ma is fontos Ttozlekedösi utak és római oszlopaik még hatalmas boltíveik alatt a modern kikötőváros zajos élete zsibong. Sok apró, lépésnyi szűk kis ucca kereszteződik Dioclecián császár egykori palotái Tan és a házak közt lépésröl-lépésre régi műemlékekre, művészi kidolgozású római kapukra és oszlopokra, régi nemesi címerekre bukkanunk. Az ellentét, amely itt ellbénk tárul, a legcsodálatosabb. Évezredes műemlékek, a római császári palota falai közé egy modern város ékelődött, a szűk sikátorok ban az olasz városok jellegzetes élete zsibong és Dioclecián császár mauzóleuma mellett modern üzletelt, nyomdák és bankok hirdetik hangosan a kontrasztot, amelyet a mindenhová befészkelődő ember teremtett. Néhol egész kíméletlenül bánt el ez a terjeszkedés a műemlékekkel is, egy-egy modem ház kapujához régi római oszlopokat használt a kőműves és a mauzóleum melletti régi kis kápolnában ma egy utazási iroda alkalmazottai igazítják útba az érdeklődő idegeneket. Hangos piaci árusok kínálják erőszakoskodó bizalmassággal cikkeiket a vasabroncsokkal megerősített magás római oszlopok alatt és az egyik római kapu fölött cégtábla hirdet egy film-iaboratóriumot ... A háromszáz évnél régebb kőszfinx oldalán, Dioclecián császár mauzóleuma előtt fényes ivlámpa ég és a szomszédos, régi tér modem kávéházit; előtt a sok viiianylámpa ragyogó fényében csténkint.sokszáz ember korzózik, hallgatva a bécsi szalonzenekar valcereit... Odébb szállodák és bárok világítanak: a romváros belsejében, a szüle sikátorokban pedig piszkos és züllött osztériákban matrózok duhajkodnak. Valamikor ugyanígy éltek, örültek és szerettek itt e régi kövek közt a római’ harcosok, művészek és kereskedők.' Hol vannak ők mar és hová lett maga Dioklécián, aki ezt a várost megteremtette? Hová leszünk ml kultúránkkal,* gépszörnyetegeinkkel, hatalmas palotáinkkal és apró bajainkkal az évezredek enyészetében? . . , A régi város ódon falain túl a Porta Aurca boltivével szemben csak a mél tóságos nyugalommal elnyúló végtelen tenger örök. (Split.) László Ferenc. Megkerült a harapós bártáncos Nem tudják megállapítani, mi okozta áldozata halálát Bécsbö! jelentik: A rendőrség kinyomozta annak a bartáncosnak kilétét, aki — mint a Bácsmegyei Napló megírta —■ a strandfürdőben úgy megharapta a ti-: zenötéves Baridra Jozeíint. hogy belehalt. A harapós fiatalembert Zatczek Henriknek hívják, tizenkilenc éves bankhivatalnok és egy belvárosi barnak szerződtetett táncosa. Kihallgatásánál elmondta, hogy a Bandra-lánnyal és barátnőjével együtt, kiket már régebben ismert, Julius 14-én a schaíbergi strandfürdőbe kirándult, ahol szórakozás közben föl akarta verseit olvasni. Beszaladt a kabinba és kihozta költeményei kéziratát, azonban a jókedvű fiatal leányok nem akarták verseit meghallgatni, mire tréfás verekedés kezdődött. Verekedés közben Zdezek beleharapott a leány combjába. Elmondta még a fiatalember, hogy a leány halála igen megrendítette őt, de _ eszébe sem volt összefüggésre gondolni a strandfürdői eset és a leány betegsége között. Csak amikor az újságban olvasta, hrigy gyanú merült fel, hogy az ő harapása okozta a leány halálát, határozta el, hogy a rendőrségen jelentkezni fog, de még mielőtt szándékát végrehajthatta volna, detektívek letartóztatták. A leány holttestét kedden este a Rudolf-kórházban íelboncolták és a mikroszkopikus vizsgálat egyaránt megállapította, hogy a fiatal leány halálát epidemikus spinalis gyermekbénulás idézte elő, tehát akut infekciózus megbetegedés. A vizsgálat eredménye minden kétséget kizáróan kiderítette, iiogy sem oltási infekció, sem pedig veszettség nem járulhatott hozzá a leány hirtelen halálához. A halál tulajdonképpeni okáról nagy vita folyik bécsi orvosi körökben. Sokan azt állítják, hogy a védőoltás okozta Bandra Rudolfine halálát, de a szerológiai intézet vezetősége és más szakértők kijelentették, hogy a Pasteur - ollós semmiféle infekciót nem okozott és nem is okozhat Az orvosok a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a fiatalember szájában levő valamilyen infekciós baktérium fertőzte meg a fiatal leányt, mely azután a yisszérbe, vagy,nyirokpályákba jutva, súlyos szepsist. okozott. Az efajta mérgezések nem .tartoznak a ritkaságok közé és a száj mérges anyagai könnyen okozhatnak halálos kimenetelű fertőzéseket. Csütörtök délután Zaiczek Henriket a rendőrség az ügyészséggel egyetértőén szabadlábra helyezte. Az ügyet különben a rendőrség az ügyészségnek adta át, amely — az eddigi jelek szerint — nem fog vádat emelni a fiatalember ellen. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a neve, kérje mindenütt DEPOT „S0A“ DROGERiJA NOVISAO
