Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-06 / 208. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1525. augusztus 6. iratokért pénzt adtak és méz hasonló iratokat kértek. A törvény értelmében egyébként nem az a döntő, hogy a ki­szolgáltatott adatok fontosak-e, csak azt keli Vizsgálni és eldönteni, hogy a vádlottakban meg volt-e a szándék az ország ellenségeivel való egyetértésre. A harmadrendű vádlott, Keller Eta. beis­merte, hogy összeköttetésben állott a '■zegedi kémiroda tisztjeivel és üzenete-. két közvetített. A negyedrendű vádiot- j tat, Krnyajski Lázárt azért mondotta ki bűnösnek a bíróság, mert tudomással í bírt a/, állam biztonsága ellen irányuló szövetkezésről és erről nem tett félje- i lentést az illetékes rendőrhatóságoknak. j Súlyosbító körülménynek tekintette a bi- { róság a büntetés kiszabásánál, hogy i pénzért ajánlkozott szolgálatokra, Szlo- j bocía Idát hasonlóképpen azért monáoí- • ta ki a biróság bűnösnek, mert nem tett 1 feljelentést. Az Ítélet ellen az ügyész súlyosbítá­sért felebbezett, az elítéltek pedig vala­mennyien felmentés végett. A fűtárgyalás este félhét órakor ért véget --------------------—-——»gm« »WM— ni ............... CIRKUSZ I Cirkusz a cirkusz körül I A királytigris rámnézett és kitátotta j a s'záját, amikor meglátogattam a cir- j kuszban. Cseppet se volt vérfagyasztó, j Minden foga hiányzik neki elől. ez már j egy öreg, paralitikus trottli, egész nap | mankóra támaszkodik és csak az elő-! adás kezdetén teszi le. A lóápoló-gyere- < kék hátbarugjálc ha nem paríroz nekik j és útban van. .Már többször ki is akar- j ták selejtezni, de az igazgató protezsál- j ja, rnert a legnagyszerűbb reklám-fene-j vad. Minden városban az első előadáson velő trázó orditással ráugrik a direktor­ra és tompára manikűrözött karmaival összemarcangolja. A kitünően dressziro-. zott Vadállat halálra rémíti ilyenkor a közönséget, olyan ügyesen tutija leön­teni piros tintával a szeliditot. Az elefánt viszont olyan ügyes gépe­zet, hogy egy német filmrendező direkt azért utazót . íc Noviszadra, hogy kitanul­mányozza a szerkezetét. Az ui Niebelun- | gen-fiimbc ennek a mintájára akarják a j sárkányt elkészíteni. Elevátorok vannak! lelrejtve a lábaiban, az ormányát pedig I daru mozgatja. Ezzel szenten a többi j ragadozó madár között álló darut csigá­val mozgatják. Az állatseregletben a ko­libri és a pántlikás-giliszta mellett ter­mészetesen a csiga is képviselve van. Azt nem mozgatják semmivel. Az iga­zán igazi. A csigán kívül van még több igazi ál­lat is. Egy oroszián, amelyet ugyan már kirágtak kissé a molyok, -de azért még i jókarban van. A kutyák és a macskák is ■mind igaziak, amelyekkel az oroszlánt etetik. Az igazgató kabinja előtt sorfalat állanak az ötödik kör vállalkozó szelle­mű ifjai, hónuk aiatt a lopott cirmosok­kal. A környék egerei örök hálára lehet­nek lekötelezve a direkciónak. A tarifa: egy macska — állóhely, két kilónál ne­hezebb kutya ~ kákasfliő. Ezzel szem­ben kakasokért, tyúkokért és lóhusért készpénzzel is fizetnek. A lovakról jut eszembe: a temető melletti kút körül vagy tíz tarka paripa idogált és delelt, olyan intenziven, ami minden kétséget kizáróan nyilvánvalóvá tette életrevaló­ságukat. A cirkusz főleg az ifjúság között hó­dit. Majd minden Városból véle szökik egy-két kalandvágyó gyerek, mint leg­utóbb például a szentai trafikos kisfia. .A szuboticai bemutató előadás általános csalódást britéit. A lármás reklámnak! bedüit emberek mindössze egy nagy ál-j latseregietet láttak, — méregdrága hely- i árak mellett —- csinos idomitőkat, lévar- i nőket, jegyszedőket és kitűnő világítást.; Meg kei! még emlékezni a majmokról, a I pontos villamosközlekedésről és a ma- j knlátlan sátoriapró!. Egyetlen főit sem volt fajta és a környékbeli gyerekek mind kénytelenek voltak jegyét váitáni,! mert sehol sem lehetett bckukucskáfni. Ja. Majd megfeledkeztem a medvebő­rökről. A jegesmedve és a mosómedve­­bőrök hordókat gurigáztak bámulatos lélekjelenettel. Egy aranysujtásos vad­ember közben ostort pattinthatott a fe­jük fölött. Az állatidomitással. mint ál­latkínzássá! sohasem szimpatizáltam, csak az volt a megnyugtató az egészben, hogy tisztán hallottam a pódium alatt rejtőző bérenc vad dörrrfögéséí, aki az alkalmi medvebőrök nevében időnkint iszonyatosat ordított a zajosabb hatás kedvéért. Az óriási érdeklődésre való tekintettel természetesen gorombásko­­dott is a személyzet a publikummal. Ezek a iegyszedók valósággal átszelle­mültek a saját nagv képüktől és cgv öreg néninek, aki a helye »ránt érdeklő­dött, a kedélyes teremőr csak ennyit \ mondott: — Kuss! A finom kezelésnek meg is mutatko­zott mindenütt a kellő anyagi hatása. ■Beograd városa például alig egy hét alatt, négy millió dinárral könnyebbült meg, amikor a cirkusz felszedte a sátor­fáját. A fenevadak ketrec cl kissé rozogák, de ez uetn baj és igazán senki ne féljen, akinek az ók te kedves. Ezt én azért ál­líthatom ennyire határozottan, inert az előadás végén, távozóban meghallottam j a direktor hangját, aki — Molnár Ferenc ; utáji szabadon — igy szólt gyöngéden a i sláger oroszlánhoz: — Hazamehet Klein . . . (t. i-) Románia hadbíróság ele állítja az aradi jugoszláv internáltak kínzóit Exhumálják az Erdélyben eltemeieit jugoszláv háborús halottakat Az SHS. királyság bukaresti követe — mint Aradról jeleutik — értesítette Kovincsies Urosarati görögkeleti espe­res-plébánost, hogy a jugoszláv kormány és a román kormány között a háborús­­halottak exhumálása tekintetében újabb megegyezés jött léire. A megegyezés értelmében az Aradon eltemetett 3277 jugoszláv háborús halotton kiviil az SHS. királyság és Románia közös költ­ségén exhumálni fogják a Temesváron eltemetett 502, a nagyváradi temetőben 44, a szaiontaibsn 12 és Erdély egyéb helyein szétszórtan fekvő körülbelül 150 internált halottat, akiknek földi ma­radványait az aradi kalonahaloitakkal együtt temetik e! az aradi alsótemelő­­ben létesítendő jugoszláv katonatemető­­ben. Az internáltak tömegsírba kerül­nek és nagyszabású emlékoszlopot épí­tenek sírjukra, a háborús halottak pe­dig külön sírokba lesznek eltemetve, amelyeket díszes márvány-emlékkővel lát el az SHS. királyság. j A hadibünösök megbüntetésére nézve j szintén létrejött a megegyezés az SHS. I királyság és Románia közölt. A meg- i egyezés szerint Románia nem adja ki a I bűnösöket, hanem román hadbíróság jelé állítja őket. A jugoszláv kormány ! — mint az aradi interná tak gyilkosait .és kínzóit — több mint Ötven román I állampolgárt nevezett meg névszerint, köztük hat aradi lakost: két kereske­dőt, egy diplomás egyént, két iparost és egy magántisztviselőt, akiket biróság elé kér állítani és vagyonuk konfiskáiá­­sát követeli az elpusztított jugoszláv internáltak hozzátartozóinak részleges kártajs irtására. A hadibünösök ügyében a jugoszláv kormány koronatanúként megnevezte Nagy Sándor dr. aradi ügyvédet, aki mint Arad sáros közgyükének tagja, a háború alatt a humanizmus nevében í több Ízben tiltakozott a jugoszláv hadi- I foglyokkal és internáltakkal való brutá­lis bánásmód ellen. ieségévei és a vele karonfogva haladó hegedűművésszel találkozott az uccán, előrántotta revolverét és négy lövést tett a gondtalanul sétáló szerelmespárra. A lövések közül azonban egyik se talált. Dr. Miaui négy napon át vádlottként állott a milánói törvényszéken. — Féltékenységből tettem. , amit tet­tem, — mondta vallomásában. — Tud­tam, éreztem, hogy feleségemnek viszo­nya van Pick- kel, barátok, idegenek, súgták a fülembe, hogy a városvégi mű­teremben vad orgiák zajlanak le és hiá­ba dugtam be a fülemet, száz oldalról is ismételgették nekem, hogy a buja tivor­nyákon leányok, asszonyok fetrengenek italtól, szeletemtől mámorosán az aszta­lok alatt és a bor és szerelem mámorá­hoz a kokain mérge párosult. Pick ko­­kaimsia volt és feleségemet is hatalmá­ba ragadta ez az átkos szenvedély. Miért tettem, miért követtem el bűnö­met, nem tudom. Ennek igy kellett lenni. Mianiné és Pick határozottan tagad­ták, hogy viszonyuk volt és azt állítot­ták, hogy tiszta barátság fűzte őket ősz­­sze. A kihallgatott előkelő tanuk közt volt Toscani, a milánói Scala vezetője, a világhírű karmester is, aki a zsúfolt törvényszéki teremben az elnöknek arra a kérdésére, igaz-e, hogy Mianiné esté­­iyei tivornyákká fajultak, a következő­ket vallotta: — Feleségemmel és leányommal je­lentem meg ezeken az estélyeken. Ezzel mindent megmondtam. Aki ezek után állítani meri, hogy Mianiné orgiákat rendezett, közönséges gálád rágalmazó. A vádlott egy unokaiivére viszont ki­jelentette, hogy a Como-tó egyik fürdő­helyén találkozót Pick-kel és Adria-ona asszonnyal, úgy éljek együtt, hogy min­denki házaspárnak vélte őket. A többi tanúvallomás, igy többek közt Leonardo Ristolii szenátornak, Olaszország egyik leghíresebb szobrászművészének a val­lomása is kedvező volt a vádlottra, akit végül ás az esküdtbiróság — elfogadva az önkívületi állapotra alapított védeke­zést — felmentett a vád alól. * I Kéjgyilkos, Ölni akart — mert nagyon szeretett A milánói esküdtszék fölmentette dr. Ario Miauit a kétszeres gyilkosság kísérletének vádja alól — A világ legnagyobb karr mestere mint tanú Milánóból jelentik: Az utolsó évtized egyik legérdekesebb pőre zajlott le a milánói törvényszék előtt. Dr. AHo Miani állott kétszeres gyilkosság idsér­­ietével vádolva a bírák előtt. Feleségét és az Ismert olasz hegedűművészt, Pick- Margiagallit akarta dr. Miani megölni, — mondta a vád és a tény ellen Miáni nem védekezett, nem is tudott volna, — hiszen mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy az előrántott revolver négy lövése felesége és Pick ellen irányult s tisztára véletlen, hogy a golyók célt tévesztettek s a merényletnek nem esett emberélet áldozatul. Huszonkét év előtt vette feleségül dr. Miani, az olasz társadalmi élet egyik is­mert Személyisége Holti Adriáimét. A doktor akkor harmmcegyéves volt, fele­sége tizenhét. A házasság azonban már két hét múlva rotnbadöü. a fiatal asz­­szony sírva ment vissza családjához és szüléinek faggatására dadogó, szégyen­kező szavakkal vallotta meg, hogy .sú­lyos tévedés áldozata lett. az ő férje ol­dalán asszonynak nincsen helye. Dr. Miani nem szereti a nőket. Es homályos szavaiból kiviláglott a lesu'tó igazság. Mianinák beteges hajlamai vannak, a melyekre! senki azelőtt nem tudott. Az asszony családja tanácsára azon­nal el akart válni férjétől, azonban a szerencsétlen párt olyan szorosan fűzték össze anyagi szálak, hogy ezt a tervet huszonkét év alatt sem lehetett végre­hajtani. Az asszony ugyanis nagyanyjá­tól egy hatalmas üveghutát örökölt és az öregasszór.v halálos ágyán a végren­delet végrehajtását, illetve a gyártelep vezetését dr. Miauira bízta. Hosszas ta­nácskozás után elhatározta a fiátalász­szony, hogy ottmarad férje oldalán, leg­alább is a világ számára továbbra is együtt fognak élni. Az elviselhetetlent elvi se ihé tővé tette a férj gyengéd ra­gaszkodása, amellyel pótolni akarta az asszony tönkretett életét. Az üveghuta mind hatalmasabb vállal­kozássá lett és Adrienne asszony a luxusban, költekezésben és fényűző élet­ben keresett vigasztalást. Milánó egyik legszebb palotájában az asszony fogadó­estéi és bálja Milánó társadalmának nagy eseményei voltak. Ezeken az es­télyeken találkozót adtak egymásnak az arisztokrácia, a pénzvilág, a tudomány és a művészet képviselői. Különösen a művészek voltak szívesen látott vendé­gei a szórakozásban vigaszt kereső asz­­szonynak, aki. maga is festeni kezdett és az elfogulatlan kritika is megállapította, hogy az uj festőnő nem tartozik a tehet­ségtelenek közé. A házat elárasztó müvészsereghez tar­tozott a harminchat éves hegedűművész, Pick-Margiagaűi Róbert is. aki gyakran felkereste az asszonyt atélierjében is és csakhamar egészen bizalmas viszony fejlődött ki kettőjük között. A férj félté­­kenykedni kezdett és többször kérdőre is vonta az asszonyt, aki azonban nem törődött Miahiva! és idővel már nemcsak a műteremben fogadta a hegedűművész látogatását, h nem együtt utazgatott ba­rátjával, a mondáin fürdőhelyek nyüzs­gő tömegében mindgyakrabban tűnt fel Pick és Mianiné. A férj tudta., hogy nincs joga az asz­­szonyhoz, de mégse akart beletörődni szerencsétlen szerepébe. Tisztán akart állni a világ előtt és a múlt év májusá­ban egy szép tavaszi napon.- amikor íe­akit már egyszer halálra, most I életfogytiglani, fegyházra Ítéltek Anj'ósgyilkos asszony Tárgyalások a novisrádi felebbviteli bíróságnál A bánáti Síarcsevón 1923 október hó 2-áu Zsaget Lenke kosárfonóasszony nyomtalanul eltűnt. Néhány nappal utóbb Puce Brúnó tanitó az iskolakertben gyanús föídturást vett észre. Amikor azt egy ásóval megpiszkálta, az alól egy mér feloszlásnak indult holttest ke­rült e’ő, amelyen több késszurás volt látható. A csrndőri nyomozás megálla­pította, hogy a meggyilkolt Zsager Lenke holtteste került e'ő. A gyilkossággal Ott Fülöp kosarast gyanúsították, aki Zsager Lenkénél volt alkalmazva és aki a gyilkosság után el­tűnt. Négy héttel később azonban a szerbiai Veliki Selon elfogták és átad­ták a pancsevói ügyészségnek. Ott Fülöp eleinte tagadta a gyilkos­ságot, később azonban beismerte, hogy ő követte el, de azzal védekezett, hogy Zsager Lenke őt szerelmével üldözte és amikor Ott ezt visszautasította, Zsager szidalmazni kezdte, mire Ott kést rán­tott és több szúrást ejtett rajta. Zsager Lenke nyomban meghalt. A holttestet a kertben elásta. A vizsgálat azonban megállapította ezt a védekezést, kiderült, hogy Ott a holttestet ki is rabolta. Ottró! kiderült az is, hogy húsz év­vel ezelőtt kéjgyilkosságot követett el és ezért a szegedi törvényszék halálra ítélte, de a Kúria az ítéletet 15 évi fegyházra változtatta át, amit el is töltött. A pancsevói törvényszék 1924 julius hí 25-én rabiógyilkosság miatt élet­fogytiglani /egyházra Ítélte, az ítéletet szerdán a novisadi fe'ebbviteli biróság is helybenhagyta. A főügyész megnyu­godott az Ítéletben, míg Olt semmiség) panaszt jelentett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom