Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-05 / 207. szám
iy2 DINÁR Poltarina piacénál \rodáia P ^ e\öftzetésv Buda i'W'i ml XXVI. évfolyam Szubotica, SZERDA. 1925 augusztus 5. 08. számi jBegjelenik mindea reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ui. 4. (Rossia Foncíére-pa!o!a) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l (Lelbach-palota) Á kém (-J-) A szuboticai törvényszéken kémkedési pör folyik, amelyben öten állanak a biróság előtt azzal a váddal terhelve, hogy kémkedtek Magyarország javára. Adhuc sub judice lis est — még folyamatban van a pör és a biróság fogja megállapítani, hogy a vt.dlottak elkövették-e a vádbeli cselekményt, vagy sem. De mér a tárgyalás első napja bőséges anyagot szolgáltatott arra, hogy teljes szemléletességgel feltáruljon az az ártalmas btizgóikodás, amit odaát «egyes határmenti közegek folytatnak saját hazájuk hiteiének és a jugoszláviai magyarság nyugalmának mérhetetlen kárára. Valahány kémkedési pör eddig itt lezajlott, mindegyikben szó esett egy bizonyos magyarországi kémirodáról, amely sem költséget, sem fáradtságot nem kiméi, csak hogy jugoszláv katonai titkok birtokába jusson. A perbefogottak ellen az volt a vád, hogy összeköttetésben állottak ezzel a kémirodával. A birói eljárás mindannyiszor igazolta azt, ami perrendszerü bizonyítás nélkül is, tisztára pszicho lógiai alapon kétségtelenül megállapítható, hogy tudniillik komoly, tisztességes gondolkodású és ren-r dezett egzisztenciáju ember sem tényleges, sem szinleges kémszolgálatra nem vállalkozik hazája ellen. A mostani pör adatai pedig azt a szintén kézenfekvő igazságot példázzák, hogy olyan kalandos megbízások elfogadására, amilyeneket abban a nevezetes kémirodában kifőznek, csak a könnyű pénzkereset reményétől megszédült lézengő ritterek kaphatók. Egy magyar kapitányról és egy magyar főhadnagyról szól a fáma, akik megfélemlítéssel, ígéretekkel és mindenféle —- ponyvaregényből ismert — machinációkkal kémeket toboroznak a határátlépők, különösen a kettősbirtokosolc hozzátartozói közül. A legújabb kémkedési pör egyik vádlottja azt vallotta, hogy egy magyar főhadnagy havi háromezer dinárt helyezett kilátásba annak, aki a jugoszláv hivatalos lapot és a katonai rendeleti közlönyt rendszeresen elküldi neki. Nem lehet a mi gondunk, hogy mire való tekintélyes fizetséget szánni olyan lapok beszerzésére, amelyek legális utón sokkal olcsóbban megvásárolhatók. Azt sem vizsgáljuk, hogy minek ágyúval lövöldözni verebekre, minek kémkedési apparátust fenterteni köztudomású ténye.k kinyomozására. Van azonban az egész kérdésnek igen fontos és az itteni magyarság szempontjából fájdalmas vonatkozása is, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Az utódállamokba szakadt ma gyarség hiánytalan loyalitással, uj hazája törvényeinek csorbitaílan tiszteletével illeszkedett bele az uj viszonyok közé. Türelmesen viseli a kisebbségi sors súlyát és híven, a jogai korlátozásától függetlenül tesz eleget állampolgári kötelességeinek. Szorgos munkával vesz részt az állami és gazdasági konszolidációban és soha mást, mint az alkotmány és a törvények adta lehetőségeket nem vesz igénybe védekezésül azokkal a gyanúsításokkal szemben, amiket a soviniszta türelmetlenség rázudit. A felelőtlenül harcias nacionalizmus arra törekszik, hogy a bizalmatlanság atmoszférája fennmaradjon, mert igy lehet az államellenesség látszatának vizeslepedőjét teríteni a nemzeti kisebbségekre. Ebben az atmoszférában teremnek meg a kémkedési és konspirációs vádak, amelyek a faji többség közvéleményét a kisebbségek ellen hangolják és sokaknak módot útinak arra, -hogy gyümölcsöző érdemeket szerezzenek a haza védelme terén. Nekünk, kisebbségi magyaroknak, csak a puszta igazság fegyvere áll rendelkezésünkre, hogy a ránk támadó vádakat visszaverjük. Ä birói Ítéletek egész sora tanúskodik amellett, hogy a jugoszláviai magyarság fölötte áll az allamellenesség gyanújának. De alighogy enyhül némikép a gyűlölködésnek a magyar kisebbség mellére nehezedő légköre, előáll az az ominózus kémiroda, spiónokat verbuvál jelentéktele tudnivalók kipuhato ására és kinos affért idéz elő, amely Magyarországot oktalanul veszedelmes tűzfészeknek tünteti föl és az itteni magyarság feje fölé az inszinuációk Damoklesz-kardjét füg geszti. Mert akármennyire nem magyarok azok, akik a most szőnyegen forgó kémkedési ügybe belekeveredtek, az elfogultság és rosszakarat nem jön zavarba, ha a magyarságra nézve hátrányos következtetést akar levonni a pörböl. Nemzetközi összejöveteleken a magyar kiküldöttek állandóan mint a magyar kisebbségek jogainak védői szólalnak fel. Ennél a tiszteletűimé! tó, de csak esrm.si jel - tégü (ómogátásnól sokkal többet érne, ha a magj'ar kormány erélyes intézkedésekkel akadályozná meg, hogy kémügynökök lelkiismeretlen és céltalan üzelmeikkei üszköt dobjanak az utódállamok magyar népének békességére. A parlament megszavazta a sajtótörvényt Az ellenzék kivonult a szavazás elől Megkezdődött a nemzetgyűlés nyári szünete A parlament szerdai ülését Szubotics elnök délelőtt tizenegykor nyitotta meg. A napirend előtt az elnök válaszol Rankovics demokrata és Smodej klerikális képviselők kérdésére, hogy a miniszterek mért nem felelnek 9 beterjesztett interpellációkra, majd Kokatiovics földmivespárti beterjeszti indítványát, amelyben kéri, hogy a boszniai agrárrendelkezések megváltoztatásáról benyújtott javaslatára mondja ki a parlament a sürgősséget. Az indítvány megindokolása során kifejti, hogy a boszniai agrárreform végrehajtása körül sza báiytalanságok történtek és kijelenti: csodálkozik,hogy a kormánydeklaráció vitája során Radics Pavle agrárminiszter erről a kérdésről egyáltalán nem nyilatkozott, holott a horvát parasztpártnak kötelessége volna a föidmives parasztsággal szemben elkövetett igazságtalanságokat haladéktalanul jóvátenni. Radics Pavle válaszában kijelenti, hogy a kormány komolyan gondol ennek a kérdésnek rendezésére és ezért a sürgősséget elfogadja. A parlament Andrics Vlada radikális rövid felszólalása után ki is mondja a sürgősséget és a javaslatot a pénzügyi bizottsághoz teszi át. Az ellenzéki pártok deklarációi a sajtótörvényről Ezután rátérnek a napirendre : a sajtótörvény fölötti szavazásra. Miután a javaslatot a törvényhozó bizottság elé utalták, vita nincs, az egyes pártok csupán nyilatkozatokat olvasnak fel. A törvényhozó bizottság jelentését Popovics Velja ismerteti és indokolté. A Zajednica nevében đr. Zsanics terjeszti elő pártja deklarációját. Az alkotmány 13-ik szakasza — mondja a deklaráció — kimondja, hogy a sajtó szabad és ezz 1 megadta azt az alapot, amelyen a sajtótörvényt ki keil dolgozni. A benyújtott törvényjavaslat ezzel szemben nem biztosítja a sajtó szabadságét, hanem csak preventív intézkedéssel a sajtó minden szabadságát megszünteti. A lapbetiltásról szóló rendelkezések alkalmasak arra, hogy a hatóságok zaklassák a lapokat és a helyreigazításról szóló intézkedések is lehetővé teszik a lapok állandó zaklatását. A felelősségről szóló rendelkezés az egész jogrendet felforgatja, a büntető rendelkezés pedig lehetővé teszi, hogy a legártatlanabb ügyben is bűnügyi eljárás induljon. A büntetési tété ek szigorúsága egyedül all az egész müveit világon. A javaslat megfosztja a képviselőket attól a jogtól, amelyet megad minden más polgárnak, hogy lapok szerkesztői legyenek. A 74. szakasz megfosztja a parlamentet a nyilvánosságtól. Eddig az országban ervenyben levő sajtótörvéyek közül egyik sem volt ilyen retrogn.d szellemű. A Zajednica nevében kéri a parlamentet, hogy vesse el a javesatot ,,Á sajtótörvény — törvény a sajtó ellen*' Smcdej szlovén néppárti, az Újságíró Egyesület elnöke olvassa fel ezután pártja nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a benyújtott javaslat nem sajtótörvény, hanem törvény a sajtó ellen. Nem az a célja ennek a javaslatnak, hogy lehetetlenné tegye a sajtószabadságga! való visszaélést, hanem a lapok egzisztenciájára tör és tele van ellenséges indulattat a sajtóval szemben, A törvény nem számol hzzal a "technikai gyorsasággal, emelyet a modern sajtó követel és lehetetlenné teszi, hogy a közvéleményt tájékoztassák, mielőtt az rsemenyeket objektiven lisztá-ni lehetne. A kritika szabadsága szükséges az állami igazgatás és a pártok fejlődése szempontjából. A többség csak a korrupciót akarja ezzel a javaslattal védeni és a közvélemény kezéből kivenni a fegyvert a jelenlegi reakciós uralom ellen. A szabadság és becsület liarcosail ez a törvényjavaslat megbilincseli. A nyilatkozat ezután sorra veszi a felelősségről szóló szakaszokat, a lapok betiltására vonatkozó rendelkezéseket és azok súlyos hibáit. A büntetések a nyilatkozat szerint olyan drákóiak, hogy lehetetlenné teszik az ellenzéki sajtót. Emellett minden büntetés kettős : szabadságvesztés és pénzbüntetés. A 48-ik szakasz csaknem lehetetlenné tesz minden szociális osztályharcot. Az 55-ik szakasz szerint a becsületsértésért vádat emelhetnek azok is> akik nincsenek megsértve. A reakció koronáját azonban a többség a 72-ik, ezelőtt 74-ik szakasznál tette föl, amelyet egyszer ez ellenzék elfogadott, a plénum azonban megváltoztatta, úgy, hogy a.parlament szólásszabadságát cenzúra alá helyezte és megfosztotta a parlamentet igazi jelentőségétől. A 74-ik szakaszt enyhítették ugyan, de a parlamenti cenzúra elvét megtartották, ami az alkotmány megsértése. A javaslat a legkülömbözőbb sajtótörvényekből van összeróva, de csak a rossz intézkedéseket vették figyelembe és emiatt homályos és csonka, A javaslat — fejezi be Srncd’j a deklarációt — kijátszása a parlamentarizmusnak és a demokráciának, elnyomja
