Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-30 / 231. szám

1Q25. augusztus 30. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei 9 A mezőgazdasági kamarai válasz­tás, mint már jelentettük, Erdélyben a liberálisok győzelmével végződött, akik ezt a sikert elsősorban a magyar vá­lasztóknak köszönhetik. A magyarság értékes támogatásáról maga Lepedatu miniszter is elismerőleg nyilatkozott. »Rendkívül örvendetes az az érdeklődés, — mondotta — ami a választás iránt megnyilvánult. Legnagyobb bizonyítéka ennek az, hogy a szavazásra jogosultak nyolcvan százaléka csakugyan leadta szavazatát. Ezt ugyan egyelőre csak Kolozs- és a környékbeli megyékből be­érkezett jelentésekből van módomban megállapítani, mert a további' megyék­ből még nem kaptam értesítést a zivatar következtében beállott vonaizavarok miatt. A legimpozánsabb volt a magyar tömegek egységes szavazása, illetve ál­lásfoglalása, melyet rendkívül örvende­tesnek és a jövendőre nézve döntő fon­tosságúnak tartok«. A szászvári magyar kollégium be­szüntetése körül támadt konfliktus új­ból kiélcsedett. Az erdélyi református egyház, a kollégium tulajdonosa tudva­levőleg panaszt nyújtott be a Népszövet­séghez. iA román külügyminisztérium a panasszal kapcsolatban komunikét tett közzé, amelyben a következőket jelenti ki: »A külügyminisztérium szerint a szászvárosi kollégium épületét annak tu­lajdonosai saját akaratukból adták bérbe a közoktatásügyi minisztériumnak. A Népszövetséghez intézett panaszt a bér­beadás ügyében folytatott tárgyalások ideje alatt terjesztették elő. mert esetle­ges rekvirálástól tartottak. A panaszt na­gyobb bérösszeg elérésére alkalmas zsa­rolási eszköznek keäl tekinteni, mely‘öl remélhetőleg a Népszövetség is meg fog győződni.« A kommünikéről, mely nagy felháborodást keltett az erdélyi magyarság körében, Nagy Károly refor­mátus püspök a következőket mondotta: »Annyira meglep ez a kommüniké, hogy egy szót sem tudok hozzá szólni. A re­formátus igazgatótanácsot sürgősen ösz­­szehivom, hogy minél előbb megadhassa a méltó választ a külügyminisztérium­nak«. * Az erdélyi magyar párt hasonlóan a most lefolyt mezőgazdasági választá­sokkal, a legközelebb megtartandó ke­reskedelmi és iparkamarai választások alkalmával megadja vidéki szervezetei­nek az önrendelkezési jogot: azzal köt­hetnek paktumot, amelyik párttal jónak látják. A szász lutheránusok egyik vezetője nyilatkozott a kolozsvári magyar isko­la beszüntetéséről. »Nem igaz. hogy a szász konzisztorium denunciálta volna a kolozsvári magyar luthreánus egy­házközséget. A konzisztorium volt el­lenkezőleg éppen az, amely mindent megtett, hogy a törvénytelen renddetet a kormány visszavonja.« Az erdélyi magyarság körében az a vélemény ala­kult ki. hogy a román kormány csu­pán éket akar verni a felekezet ma­gyar és szász hívei között. * Tizenegy magyar gazda pőrét tár­gyalta a napokban a kolozsvári hadbí­róság. A vád: hadsereggyalázás, amit a gazdák az ügyész szerint azzal kö­vettek. el, hogy a múlt évben mikor Nagykároly környékén hadgyakorlatra készültek, a vádlottak kérvényt nyújtot­tak be a hadügyminiszterhez, amelyben azt kérték, hogy hozzájuk ne szállásol­janak katonákat, mert félnék, hogy meglopják őket. A kérvényt, amelyet a gazdák magyarul írtak meg, a belügy­minisztérium, román fordításban áttette a kolozsvári hadbirósághoz, hogy indít­son a gazdák ellen, hadsereggyafázás címén bűnügyi djárást. A tárgyalásou a tanuk kihallgatása után a hadbíróság fel­mentette a vádlott gazdákat azzal az in­dokolással, hogy a hadügyminisztérium­ban rosszul fordították le a magyar nyelvű kérvényt, amelyben nem követ­tek el hadsereggyalázást. . # A protestáns egyházak, stockholmi konferenciáján a kisebbségi kérdést is megvitatták. Reismann berlini egyetemi tanár hosszabb beszédben ismertette az európai kisebbségek helyzetét. Élénk tet­széssel fogadott beszédét igy fejezte be: »A nemzetközi keresztény megértés ar­ra kötelez, hogy elsősorban a saját né­pünké oltsuk azt a hazaszeretetet, mely testvéri kezet nyújt, békejobbot a vele egy országban élő másnyefvü népeknek is. Az egyházak feladata, hogy oltaá­­rnazza, védje az elnyomott nemzetisége­ket, amelyek épugy megérdemlik . támo­gatását, mint minden mozgalom, mely az igaz és őszinte békét szolgálja«. Görögországban bántalmazzák a szerbeket díjasok, úgyszintén a tanítónők család­tagjai is ötvenszázalékos vasúti ked­vezményben részesüljenek. 4. Mindazon tanítók részére, akiket a jövőben nyugdíjaznak, addig folyósít­sák rendes fizetésüket, amíg nyugdija­kat ki nem utalják. 5. A liatármenti városokban és köz­ségekben a tanítókat az első és máso­dik drágasági osztályba sorozzák. 6. Ama tanítóknál, akik a háború alatt szerezték meg képesítésüket és ahol ki­nevezés előtt liudba vonultuk, a háború­ban eltöltött éveket számítsák be a szol­gálati időbe. Lerni községben két szerb földmivest megöltek Beogradbói jelentik: A legutóbbi görögországi puccs ó a, amikor a Pan­­ga'osz-kormány került uralomra, egyre feszüilebbé válik a viszony a SHS ki­rályság és Görögország között. Bár Reniii külügyminiszter nyilatkozataiban a Jugoszlávia iránti barátságot hangoz­tatja, a görög kormány minden intéz­kedése a jugoszláv érdekek ellen irá­nyul. A volt szövetséges állammal szem­ben a szalonikii zóna és a Gyevgyelia— Sza’oniki közötti vasútvonal sok súrló­dásra ad alkalmat, mert a görög kor­mány nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeknek, újabban pe­dig az ellentétek nacionáÜs türelmet­lenségben is megnyilvánulnak. Az Északgörögországban, ThesszáMa terüle­tén lakó szerbeket a hatóságait üldözik és a kisázsiai görög menekültek elhelye­zésére és ellátására kivetett adást erű részesedés terheit elsősorban a szerb nemzetiségű lakosságon akarják behajtani. Néhány nappal ezelőtt — mint Sza­­lonikiből jelentik — Lerni községben a görög menekültek számára történt kéoyszergyüjtés alkalmával összeütközés támadt a szerb és görög lakosság közt, amelynek során két szerb földmivest megöltek. A beogradi kormány, hír szerint, a szerb nemzetiségű lakosság fo ytonos üldözése miatt erélyes inter­vencióra készül a görög kormány­nál. 7. Azoknak a tanít óknak, akik a ren­des tantárgyak mellett tornaórákat is adnak, tizszázalékkai emeljék fel a fi­zetésüket. 8. Mindazon tanítók után, akik ter­mészetbeni lakást élveznek és így nem kapnak lakbérpótlékot, a lakbér,Pótlékok­nak megfelelő összeget utalják ki a ta­nító-egyesület részére, amely ebből a pénzből iskolákat épít. 9. Az elemi iskolai bizonyítványokat mentesítsék a bélyegillcték alól. . 10. A közlekedésügyi minisztérium keresse meg a hadügyminisztériumot, hogy a kraljevici szanatóriumot, amely az egyesület tulajdona, de jelenleg ka­tonaság lakja, ürítsék ki, hogy ott be­teg tanítókat ingyenesen helyezhesse­nek el. A határozati javaslatokat a kon­gresszus résztvevői egyhangúlag el-Viharok és botrányok közt fejezte be tárgyalásait a szuboticai országos tanifcokongresszus A tanítok tíz pontban foglalták össze kívánságaikat A radikális és Pribicsevics-párti tanítók harca — Pribicsevics iskolatörvényjavaslatát a radikális-párti tanítók is helyeslik A szuboticai tanitókongresszus szom­baton folytatta ülését, amelyet Petro­­vies Vlada alelnök reggel nyolc órakor nyitott meg óriási érdeklődés mellett. Az ülésről ezúttal nem maradt el a bot­rány, egymást követték a viharos je­lenetek és többször majdnem tettleges­­ségig fajultak az ellentétek a radikális­párti és Pribicsevics-párti tanítók kö­zött. A paktum, amelyet a két párt a fő­bizottsági ülés után kötött, már az ülés elején felbomlott, a Pribicsevics-pártiak az egyezség ellenére a leghevesebb tá­madásokban részesítették úgy az egye­sület vezetőségét, mint a közoktatás­­ügyi minisztériumot. Vukszánovics el­nök minden igyekezetével azon volt, hogy a politikai ellentéteket elsimítsa és ezzel biztosítsa az ülés nyugodt le­folyását. Törekvése azonban kudarcot vallott. A kongresszus helyesli az uj iskola tör vény-ja vaslatot Az illés megnyitása után Timid An­tal tanító bejelenti, hogy a kiküldött bi­zottság . áttanulmányozta az ni iskola­­törvényjavaslatot, amelyet kisebb mó­dosításokkal elfogadhatónak tart. A bejelentés után felolvasták a javaslatot, amelyet a kongresszus résztvevői fi­gyelmesen hallgattak végig. Csupán a javaslat egy-két pontja keltett nagy elé­gedetlenséget. Élénken tiltakoztak a ta- SiitÓK a javaslat ama rendelkezése el­len, amely a tani tok szolgálati idejét harminckét évről harmincötre akarja emelni. Amikor az előadó ismertette a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely szerint a tanítójelöltek képesíté­sük után hat évig ideiglenes minőségben kötelesek működni és csak ezután ne­vezhetők ki, oly nagy vihar támadt, hogy az ülést fel kellett függeszteni. A szünet alatt is rendkívül izgalmas viták folytak a törvényjavaslat főlctt, a radikális-pártiak védték a javaslatot, a Pribicsevics-páríi tanitók pedig til­takoztak ellene. Szünet után az előadó befejezhette a javaslat felolvasását, mire a kongresz­­szus résztvevői helyeslőén vették tu­domásul a javaslatot. A jelentések felolvasása Jovánovics Nikola, az egyesület pénz­ügyi bizottságának elnöke ismertette ezután az egyesület működését és fel­olvasta az egyesület vagyonáról szóló jelentést, amely szerint a tanitók egye­sülete százötezer dinárral rendelkezik. Majd statisztikát olvasott fel az egye­sületi taglétszám emelkedéséről. A sta­tisztika szerint 1925 január elseje óta kétezer tanítóval emelkedett az egye­sületi tagok létszáma. Skavics József zagrebi tanitó hozzá­szól a jelentésekhez, beszédében kiter­jeszkedik Markovics Milivoi sabáci ta­nárnak a tanítóképzők reformjáról szóló tervezetére. Javasolja, hogy a tervezetet oly módosítással terjesszék fel a minisztériumba, hogy a tanítókép­zők ötödik tanévét számítsák be a je­löltek szolgálati idejébe. Hasson oda a kongresszus, hegy a minisztérium min­den évben több tanítójelöltet küldjön külföldi tanulmányútra. A kongresszus mindkét javaslatot elfogadta. Petrovics alelnök ezután be akarta rekeszteni az üiést, a tanitók azonban ez ellen tiltakoztak és követelték az ülés folytatását. Az elnök végül. is en­gedett az óhajnaK, azzal, hogy. a főbi­zottság határozata értelmében minden felszólaló csak tiz percig beszélhet. Az elnök a lárma elcsendesülése' után Huszianovics Mihajlo dubrovniki taní­tónak adta meg a szót, aki magáévá te­szi Potecsnyák Ljubomir ljubljanai ta­nító álláspontját, amely szerint tanfel­ügyelőnek csak tanító legyen kinevez­hető. Határozati javaslatok Jovánovics Nikola ezután a következő határozati javaslatokat terjesztette a kongresszus elé: A kongresszus kérje meg a közokta­tásügyi minisztériumot, hogy: 1. Ama nyugdíjas tanitók és özvegyek részére, akik eddig koromértékben kap­ták nyugdijukat, a jövőben 1924 április elsejétől visszamenőleg dinárértékben folyósítsák a nyugdijat. 2. A férjezett tanítónők, akik jelenleg csak fél pótlékot élveznek, a jövőben teljes pótlékot kapjanak. 3. A közoktatásügyi minisztérium esz­közölje ki a közlekedésügyi minisztéri­umnál, hogy a tanitók özvegyei, c nyug­fogadták. Csak tanitó lehet tagja a vezetőségnek A határozati javaslatok elfogadása után Sztankovics Milütin. az egyesület volt elnöke emelkedett szólásra. Be­szédében kifogásolta, hogy az egyesü­let vezetőségében a tanítókon kivii.l a közlekedésügyi minisztérium több tiszt­viselője is helyet foglal, us.v. hogy az' egyesület irányításában alig van része tanítónak. Kifogásolja azt is. hogy az Tanítók Lapja nem eléggé erélyesen védi a tanitók érdekeit, aminek szintén az az oka, hogy a lap szerkesztésében' minisztériumi tisztviselők is résztvesz­­nek. Javasolta, hogy a jövőben úgy az egyesület vezetésében, mint a Tanitók Lapjának a szerkesztésében csakis ta­nitók vehessenek részt. A kongresszus mindkét javaslatot elfogadta. »Aliamellenes tanitók« Óriási botrányt idézett elő Miljano­­vics Danilo macsvai tanitó felszólalá­sa. Miljanovics élesen támadta Pribi­csevics Szvetozár volt közoktatásügyi minisztert, aki szerinte azokat a tanító­kat, akik nem támogatták a politiká­ban, államelleneseknek nyilvánította és többeket el is bocsájtoít állásukból. Szavaira a Pribicsevics-pártiak a pa­dok tetejére Ugráltak, öklüket rázták, percekig tartott a fülsiketítő zaj. Töb­ben feléje kiabáitak: — 'Azt kiáltottátok, hogy le a király­­iyal! Az nem állameUcnesség?! Möjanovics megismételte kijelentéséit mire csaknem tettlcgcsségrc került a sor. A rendet csak sokára sikerült hely­reállítani. Alig múlt el a lárma, a Pri­bicsevics-pártiak ismét felugráltak he­lyükről és tiltakoztak az étien, hogy politUltit vigyenek be a kongresszus tárgyalásába. Végül Tatics Zsivojin szerbiai tanitó szólalt fel, aki szintén a Pribicsevics minisztersége alatt történt igazságta­lanságokról beszélt. Mielőtt azonban ki­törhetett volna a botrány, az elnök be­rekesztette az ülést és folytatását dél­után három órára tűzte ki. A délutáni ülés A délutáni ülés első felszólalója Po­­povics Mileta podgoricai tanitó, aki Pribicsevicset támadta. Gyurgyics Alexije tanitó hasonló értelemben • be­szélt. ami szintén nagy vihart idézett fel. Többen az emelvényhez rohantak és el akarták onnan távolítani Gyurgyi­­csot. Rubesa Antal zagrebi tanitó beszédét azzal kezdte, hogy nem a horváf, sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom