Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-29 / 230. szám

6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925, augusztus 29. kalitkában izgulnak a kis madarak a; nagy tömeg miatt, a papagáüy szitko- j zódik, a kanári a világért sem éneke!- j ne ennyi kiváncsi embernek, csak a kis! majom érzi láthatóan jól magát szűk I ketrecében, ahol folytonosan évűdnek | vde. Ez talán a legvidámabb pavilion, j amely állandóan visszhangzik a gyér­­mek-kácajtól. Egér- és patkányirtás a közönség előtt Az ipari pavilion közelében egy asz­talon üvegburok alatt és kalitkákban jól megtermett patkányok, csinos fe-. hér egerek és közönséges szürke egér­­kék lakmároznak vidáman és nem is .sejtik, hogy az utolsó lakmározásuk ez. J A Rfllol egér- és patkányirtó szer ha-! tását mutatják itt be a közönségnek, a méreg biztos és gyors Itatását. Bizony \ itt a kiállítás látogatói előtt közönséges 1 kivégzés történik, szegény kis állató-! kát nagyszámmal viszik naponkint a j vesztőhelyre. Amikor a patkányok és j fehér egerek jóllaktak a méreggel meg­hintett csemegével, akkor már meg is í kezdődik halálos vívódásuk. A kálit- j kában rángatóznak sokáig, még ha­lálukkal is reklámozniok kel! azt a gyilkos szert, amely legveszedelme­sebb ellenségük. Tolongás a szép női lábak pavillonja előtt A legnagyobb tömeget talán a Bata cipőgyár pavijionja vonzotta, amelyet a keddi vihar lerombolt és azóta nem épült’ fel újra. A kiállt tás szabad tér­ségén állt ez a pódiumszerü pavilion, lila drapériával borítva, mint égy kis színpad és csak alul volt keskeny sáv, amelyen a . kulisszák mögé' lehetett látni. A látvány .nem volt megvetendő. Tíz Bata-görl fiit egymás mellett, de egyikükből se látszott több. mint a karcsú, formás vonalú bokák és a dl­­vatcipöíthe bujtatott lábak... Ez a pa­vilion tényleg ötletes volt és a formás női lábak nagy közönséget vonzottak állandóan a sátor elé. A kiváncsi fér­fiak nem mindig viselkedtek' a legdisz­krétebben és az.első két napon nem egy férfi-látogató akarta a cipők minőségét is kitapintani, néha már a cipőtől elég tekintélyes távolságra is, a boka főié kalandozva... Harmadnap ezért már kiugró dobogórész választotta el a ke­resztbefont női lábakat az Ilyen ki­váncsiaktól és egy uniformisba öltö­zött pöttöm legényke őrizte erélyesen a kiállított női lábakkal együtt az er­kölcsöket ... Még ekkor is nagy tö­meg próbált a lábakból következtetni a nőkre is, szökék-e vagy barnák, kö­vérek-e vagy soványaik, szépek-e vagy csúnyák. Ez a találgatás egészen med­dő volt, egyizben azonban láttam a pa­vilion előtt egy urat, aki meglepve és önkéntelenül hangosan kiáltott fel, tár­saságának legnagyobb mulatságára: — Ez a barna harisnyás a barátnőm! Esküszöm, hogy ö az! Feltétlenül meg­ismerem a lábáról! Nagyon büszke volt. hogy a barát­nője lábát kiállításon mutogatják... (1. f.) A bunyevácok megümseplik a hoz vár míliéniumot A suboticai Neven-egyesület rendezi az ünnepélyeket A szuboticai Neveti bunyevác köz­művelődési egyesület, mint a Bács­ra egyel Napló már jelentette, vala­mennyi bunyevác kulturegyesület közreműködésével szeptember 12-én és 13-án Sznboticán fényes keretek között fogja megünnepelni a horváí királyság ezeréves évfordulóját. A bunyevác-sokác-párt hivatalos hetilapja, a Neveti vezércikkben fog­lalkozik a honát királyság ezeréves jubileumának megünneplésével • és felhívja a bunyevácokat, hogy poli­tikai pártállásra való tekintet nélkül minél nagyobb számban vegyenek részt az ünnepségeken. A jubileumi ünnepély programját következőképp állították össze: az első nap, szeptember 12-én, szom­baton este nyolc órakor valamennyi bunyevác-egyesület részvételével íáklyásmenet, mely a városház előtti Szloboda-térről kiindulva, bejárja a város fő útvonalait. Másnap, szep­tember 13-án, vasárnap reggel hat órakor riadó, majd délelőtt kilenc órakor gyülekezés a Szloboda-téren. ahonnét a tömeg elvonul a Kralja Tomiszlava-térre, ahol tábori mise lesz. A mise után leleplezik a jubi­leumi emléktáblát, amely alkalom­mal dir, Horvát Rudolf zagrebi egye­tem' tanár fog emlékbeszédet mon-1 dank Délután fél négy órakor nagy- j szabású népünnepélyt tartanak a j Kralja Petra-parkban, este 8 órakor j pedig a Lifka-moziban hangverseny ! lesz. Dollár-hossz Kozépeurópában Lengyelországba vándorol minden valuta A középeurópai piacokon napok óta nagy hossz vau dollárokban. Ezeket a kilengéseket a különböző nemzeti ban­kok hivatalos kurzusából természetesen nem lehet megállapítani, de az orszá­gok zugforgalmábah már régen fel­tűnt. hogy különösen az effektiv dol­lárt igen n.agy előszeretettel és ma­gas ázsióval vásárolják. Egy-két napig senki sem tudta, hogy mi lehet ennek a misztikus ügynek a mozgató rugója, mert hiszen ugyanakkor, amikor a dol­lárért minden pénz rendelkezésre ál­lott, nem y or ki devizát nem igen ke­restek. A devizőrök addig kutatták a nagy titkot, amig kisült, hogy a dollá­rok nogyrészc Lengyelországba ván­dorol, ahol 10—15 százalékos felárakat űzetnek az effektiv bankjegyért. Az egész dollárhossz a legszorosabb összefüggésben van a lengyel zloty ár­zuhanásával. Hogy Lengyelország da­rabokat és nem kábelt keres. annak niég egy különös magyarázata is van, tudniillik egyrészt az uj lengyel de­vizarendelkezések megakadályozzák, hogy magánosok külföldi fizetési esz­közöket szerezzenek; de a dollár utáni nagy törtetésnek még inkább az az oka, hogy Lengyelországban egy újabb, igen érzékeny vagyonváltságra van kilátás éppen abból a có’ból, hogy a zloty ár­­hanyatlását megakadályozzák. Ez elől a vagyonnáltság elő! menekül a lengyel töke,, amikor a doflárdarabokat kutat­ja mindenütt az őt környező államok­ban. Yalutáris szempontból az ügy közel­ről nem érint bennünket, legfeljebb pil­lanatnyilag némi érdeklődést váltott ki a dollár-bankjegy hirtdfen áremelke­dése, ám amint az igazi ok nyilván­valóvá lett, eltekintve a néhány speku­láns anyagi szempontjait, a dolog iga­zán irreleváns. Nemzetközi vonatko­zásban sincs különben a dolognak mé­lyebb értelme, amennyiben a zloty bu­kása Lengyelország legszemélyesebb ügye. amelynek eredői az ottani kül- és belpolitikai ügyek. ¥asixti katasztrófa Nyíregyháza mellett Három haioü, öt súlyos sebesüli Nyíregyházáról jelentik: A Nyíregy­házáról Budapest feié haladó gyorsvo­nat raa pénteken Karcagpuszta állomás­nál kisiklott. A robogó mozdony fel­dőlt, a szeneskocsi ráfulolt, a pakliko­csi pedig felfordult. A vonat utasai rémülten ugráltak le a kocsikról, többen a mozdony felé szaladtak, amerrői segélykiáltások hal­latszottak. A postakocsi mellett feküdt a postatiszt. Amennyire a sötétségben meg tudták állapítani, látták, hogy csak kisebb karcolásokat szenvedett. Annál súlyosabban sérült meg Nemes János 96-os mozgópostakezeiő, aki széles Ív­ben 2uhaní ki a felfordult kocsiból. Jobboldaii feiső bordája tört össze és erős zuzódást szenvedett felső combján. Közben az első személykocsikból is elő­­vánszorgott több vérző ember, akik kö­zölték a segítségre sietőkkel, hogy a kocsikban is többen megsebesültek. Köz­ben segélykiáltások hallatszottak a mozdony gépházából is. Kiderült, hogy Csordás János fütő a gépház és a sze­nes kocsi közé került, oly borzalmas módon, hogy — mint a vonaton tar­tózkodó orvos megállapította — a has­falát a gerincéhez nyomta. Megpróbálták kiszabadítani a szeren­csétlen embert, ez azonban még másfél órai munka után sem sikerüli, úgy hogy mire a segéiyvonat megérkezett, a fütő borzalmas kínok között meghalt. Ne­mest a segélyvonalon Budapestre szál­lították, azonban már rajta sem lehe­tett segíteni, a délelőtt folyamán súlyos belső sérülések következtében meghalt. A szerencsétlenséget, amelynek két halottja és öt sebesültje van, hibás váltó­állítás idézte elő. Pénteken délelőtt bizottság szállt ki a helyszínre. A bizottság egyik tagja, a karcagi állomás postafelvigyázója, a fütő holttestének láttára rosszullett és meghalt. Arad a Duna A Vajdaságot nem fenyegeti árvízveszély Becsből jelentik : A legutóbbi nagy esőzés miatt a Duna vízállása oly magas, hogy komoly árvizveszedeiem fenyegeti az ausztriai dunamenti köz­ségeket. Az alsóausztriai tartományi kormány hidrografikai osztálya a kö­vetkező jelentést adta ki : — A bő csapadék folytán meg­figyelési területünkön a Duna meg­áradt. A bécsi árterület ez esti órák­ban viz alá került. Az Inn, Traun és Enna folyók vízállása folyton emel­kedik. A hivatalos mércén a reggeli órákban a vízállás plus 320 lesz. A városi építészeti hivatal közlése szerint a péntek délelőtti vízállás 260. Ha az áradás tovább tart, összeül az ár vízvédelmi központi bizottság, hogy a fenyegetett területek védelmére a szükséges előkészületeket megtegye. Az árvíz főleg a Duna bá'oldalát fe­nyegeti, mig a jobboldalon csak egyes házcsoportok kerülhetnek viz alá. A gátak őrzésére megfigyelőket rendelnek ki, akik a vízállás minden változását rögtön jelentik a bizott­ságnak. Nussdorfnál a vízállás elérte a há­rom méter tiz centimétert, azonban komoly veszély egyelőre nincsen. Ve­szélyről csak akkor lenne szó, ha a vízállás meghaladná a négy métert. A fioriđsđorfi hídnál a biztosító véd­­gátak tartják vissza a vizei. Az ott­tartózkodó halászoknak biztoáitaniok kellett úszó házaikat. Ha a vízállás tovább emelkedik, lehetséges, hogy Brückenhaufen épületei viz alá ke­rülnek. Budapestről jelentik : A magyar földm iveiósügyi minisztérium vízrajzi osztálya szerint a Duna Passautó! Oroszvárig, Bajától Mohácsig és Titel alatt árad. A több; szakaszán apad. Vízállása közepes. A Tisza Tiszabecs­­től Vásárosnaményig árad, onnan lejebb végig apad, alacsony vizállásu. Beogradbó! jelentik : A Duna ára­dása a vajdasági vizárterületet csak közvetve fenyegeti, aminek elhárítása végeit mindazonáltal már most meg kell tenni a felelős hatóságoknak a szükséges óvóintézkedéseket. Óráról­­órára érkeznek a hírek a Duna mel­letti falvakból, hogy a Duna vize a folyó felső szakaszán folyton árad, a mi szükségessé teszi a hatóságok azonnali intézkedéseit. Változás a na­pokban nem is várható, csupán csak abban‘az esetben, ha az árhullámok a magyarországi áivizterület határát átlépik. A pisai püspök harca a szépasszonyokkal Fisa. aug. hó. (A Bácsmegyei Napló kiküldött tudósítójától.) A legforróbb nyáron is telve van a ferde-torony városa az idegen turisták hadával. Az ósdi pályaudvar mellett konflisok sűrű sora várja az utasokat A futó turistákat, akik Viareggiobóí vagy a többi közeli fürdőhelyről rán­­dultak át Pisába, meg se kérdik, hogy, hová vigyék, egyenesen a székesegy­házhoz vezetik, ahol egymás mellett van a város nagy büszkesége: a ferde­torony. a székesegyház, a keresztelő kápolna és a sirkert. Pisának • közel száz egyházi épülete között a legnevezetesebb a székesegy-. ház, amelyet a palermói tengeri győ­zelem után a tizenegyedik században kezdtek építeni. Ez a százméter hosz­­szü ellipszis alakú bazilika fehér már­ványból épült s egyike a legkiválóbb olasz műemlékeknek. Erinek a műfemeknek aktualitása is vari ezekben a napokban. Pisa püspöke néhány nappal ezelőtt erélyes hangú pásztorlevélben kelt ki a modern tán­cok- az erkölcstelen strand-fürdőzés és főleg a modern ruházkodás ellen, A mai divatot szemérmetlennek nyilvání­totta és a maga részéről kijelentette, hogy az ellen minden erővel küzdeni fog. Hogy bebizonyítsa, mennyire ko­molyan veszi szavait, megtiltotta, hogy a pisai hölgyek divatos ruhákban láto­gathassák a székesegyházat. Sem fel­tűnő rövid szoknyában, sem tapadó ru­hában, sem meztelen karokkal vagy erős dekoltázszsal a templomba belép­ni nem szabad. ' A dekrétumot nagy harc követte. A pisai szépasszonyek felzudulíak a püs­pök readeiete ellen. Szószólójuk, egy agilis pisai hírlapíró nyílt levelet in­tézett a püspökhöz, amelyben arra kér­te a főpapot, hogy, a tilalmat minden­kire egyformán terjessze ki és ennek folytán távolítsa el a falakról Giotto, Sptóelio, Venesiano és Gozzoli festmé­nyeit, amelyek nagyon gyakran csu­pasz nőket ábrázolnak. Távolítsa el Nicolo Pisano hires remekművét, a szó­széket és az összes bibliai freskókat A harc az egyház és a szépasszo­­nyok között még ál, de semmi külső jele nem látható, a kaiedrális. a ke­resztelő és a sirkert tele van szép nők­kel. Igaz, hogy valamennyien idegenek és iitiruhát viselnek. A három idegen­vezetőnek ugyancsak dolga van, hogy; elmagyarázza a Galilei lámpájának tör­ténetét. A lámpa ott lóg a mennyeze­ten és az idegenvezetők fennen hir­detik, hogy a lámpa mozgását figyelve jött rá arra, hogy a föld gömbö­lyű. A csodálatos ferde-torony, amely­ről még ma sem tudják, hogy szándé­kosan építették ferdén vagy véletlenül ferdült meg, kora reggeltől késő estig nagy látogatottságnak örvend. Mert mégis csak ez a város igazi neveze­tessége, a ferde-torony, nem pedig a ferde erkölcsök, amivel a püspök ur rendszerint megvádolja a pisai szép­asszonyokat. •is, a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom