Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-26 / 227. szám

1925. augusztus 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Katasztrofális vihar a Vajdaságban Tízperces szélvihar épületeket döntött össze kedden délután —- A jég elverte a szellőket, és a gyümölcsösöket — Ledőlt a szuboticai Szent György-tempiom és a sztarisziváci református templom tornya — Zavarok a vasúti közlekedésben —• Megszűnt a telefon- és távíró-forgalom Hat halotlj a van az eddigi jelentések szeriül a viharnak Katasztrofális orkán pusztította végig kedden délután « Vójdasá­­got. A vihar, amelyhez hasonló már évtizedek óta nem volt, ki­számíthatatlan károkat okozott e bácskai és bánáti földeken és városokban ; házakat söpört el, fákat csavart ki, hidakat rombolt össze, elverte a szőllöt és a ku koricát, templomtornyokat döntött le és mindenütt tönkretette a telefon-vezetékeket. Teljes képet a vihar pusztításairól emiatt egye lőre még nem is lehet alkotni, azonban a szórványosait beérke­zett jelentések máris azt mutat­ják, hogy fekeie keddje volt a inai nap a vajdasági vidékeknek. Nem egy helyütt emberéletet is követelt áldozatul az Ítéletidő, amely Bara­nya felől jött és öt tíz perc alatt pusztította el a viharzónába jutott községek határait. Az orkánt min­denütt vad szélvész vezette be, amelyet özönvízszerű zápor és legtöbbnyire jégeső is követet:. A zápor elvonulása után negyed­órával kitisztult az égbolt és a nap sugarai beragyogták a leta­rolt, tönkrepusztult vajdasági vi­dékeket. A vihar Szuboticán Az orkán Szuboticán négy óra előtt ,íéhány perccel kezdődött. Az, égbolt, amelyet egész nap felhők borítottak, még jobban elsötétedett és az egyre erősödő szél jelezte a vihar közeledését. Úgyszólván pillanatok múlva hihetet­len erővel kezdett dühönge.ni a szél­vész, amely valósággal ciklon mód­jára pusztított. Bevezetés gyanánt a Kralja Aleksandra-uccábau letépett egy cégtáblát {elragadta, hatalmas ívben keresztülhajitota a széles fő-uccán és a túlsó oldalon lévő szálloda éttermének üvegtábláját bezúzta vele. Nyomban utána megeredt az eső, úgy zuhogott, mintha dézsából öntötték volna, köz­ben a jég gépfegyverként kopogott a házak tetején. Az utcákon mindenfelé, még a beitércn is, ahol eddig még so­hasem fordult elő, hatalmas árvíz höm­pölygőit. A Szombori-utan térdig állt a v.iz. A városháza déli oldalán a csa­tornák levezető nyílását csak nagyne­­hezen sikerűit felnyitni. A borzalmas szélvész hatalmas iákat csavart ki, töl­csérré csavarta az esőt, a húspiac áru­­sitó-bódéit feliborito'tta. ablakokat zú­zott be, cserepeket dobált le. életveszé­lyessé tette az uccáti tartózkodást azok számára, akik a hirtelen iött vihar elől nem tudtak idejében fedél a!á me­nekülni. Azalatt, mig a magas,abban fek­vő belvárosi utcák folyamokká alakul­tak át, a külváros valóságos tenger ké­pét nyújtotta. A második és harmadik körben, az úgynevezett Mlakában, amely a város legmélyebben fekvő ré­sze, a néhol derékig érő viz benyomult a vályogból épült alacsony házakba, amelyeket az összedolés veszélye fe­nyeget. A Folyó-uccai nagy árok nem volt képes levezetni a felgyülemlett vi­zet: kiöntött és a viz visszafelé höm­pölygőit a posta felé. Ezeken az uecá­­kon még a hajnali órákban is lehetetlen volt a gyalogközlickedés. A Szegcdi­­uto.n vaskerítéseket és kőkerítéseket is kidöntött a vihar. .4 vasúi átjárónál egy méternél magasabban állt a viz. A vil­lamos-közlekedés megszűnt és Palics felé a késő esti órákig nem is tudták helyreállítani a forgalmat, mert az út­testet sok helyen valósággal eltorlaszol­ták a kidőlt fák. Az alagút alatt kép­ződött. óceánon néhány autó megpró­bált áthatolni, azonban a viz keffős kö­zepén megrekedtek és se előre, se hát­ra nem tudtak menni. A szélvihar pusztító ereje hatalmas fákat tépett ki, amelyek nemcsak a for­galom lebonyolítását akadályozták, ha­nem a villamos-, táviró- és telefon-ve­zetékeket is megrongálták. Több he­lyen a kitépett fák ráestek a vezeté­kekre,, amelyek elszakadtak. A villany­­gyár szerencsére idejében kikapcsolta az áramot, úgy, hogy emiatt komo­lyabb baj nem történt. A Baiai-uton, az iskola épülete előtt Szintén elszakadt a villamos-vezeték, mire a közeli trans­­formátor pillanatok alatt lángba bo­rult. A tűzoltók nyomban- kivonultak és eloltották az égő transformátort, majd intézkedtek, hogy a villany-gyár ezen a vonalon is kapcsolja ki az áramot. Felbecsülhetetlen károkat okozott a szélvihar a házakban is. sok helyen te­tőket szaggatott le, kéményeket dön­tött be. A nyolcadik kőiben csaknem minden házon meglátszanak a vili ír nyomai. A Kralja Aleksandrova-uccán a Lcibacb-pafota melletti Farkas-féle ház egyik szárnyának homlokfalát, amely pedig eléggé védve volt, szét­rombolta. Az épületben levő két üz­lethelyiség sértetlen maradt. Nem kí­mélte meg a vihar a városháza épüle­tét sem. amelynek teteje szitához ha­sonlít. Az első udvar felé eső részen ledob egy körűibe iU öt méter magos ké­mény amely magával sodorta a tető egy részét. A lehulló tégla- és cserép­darabok szerencsére senkit sem sebesi­­te-ttok meg. A városban a viharnak mindössze egy komolyabb sebesült je van. A Ha­­lasi-uti Glied-iatelepc.il Bognár József tizenkilenc éves munkást az orkán egyik raktár tetején érte. A szerencsét­len embert peheiyként dobta le a szé1- vész a magasból, úgy, hogy eszmélet­lenül terült ol a földön. Értesítették a mentőket, akik megállapították, hogy Bognár hal ában és jobb kezén szen­vedett súlyos sérüléseket. A mentők a lakására szállították. Ledőli a S:;eav György-tempiom tornya Az orkán roppant pusztítást okozott a szuboticai Szent György-templemban, amelynek tornya bedőlt és beszakitotta a templom főhajójának tetőzetét. A katasztrófa közvetlenül a vihar ki­törése után következett be. A szélvész néhány perc alatt tetőfokára hágott és a földszintes házak közül magasan ki­emelkedő templom kitűnő céltáblája volt az orkán pusztításának, A Szent György-tempiom talán a legfiligránabb épülete az egész, városnak, hetvennyolc ablaka van és valósággal eukorsüte­­mény karcsú tornya nem tudott soká ellentállni a szélvihar dühének. A to­ronynak az óra fölölti részét, mintegy husz-huszonöt méter magas építményt, valósággal letépte az orkán az alattalevö kőpárkcinnyul együtt. A hatalmas kőtö­meg rázuhant a templom főhajójára, a melynek tetőzete a roppunt súly alatt óriási robajjal beszakadt. A környékbeli házak ablakai megreszkettek, úgy., hogy a lakók az első pillanatban azt hitték, hogy földrengés van. A beszakadt tetőt a szél azután öszevissza tépte., a csere­pek lehullottak, a gerendázat teljesen cs&zetört. A templom a vihar után olyan, mint­ha gránátokkal összelőtték volna. A fő­oltárnak és a templom mellékhajóinak nincs semmi baja és a .főhajó első hú­rom boltívének /mennyezete sem sza­kadt be, noha a tetőzetet teljesen le­hordta felőlük a szél és a torony rom­jainak kőtörmeléke részben oda hullott. Az utolsó két boltív mennyezete he'yen azonban kei, egyenkint husz-huszonöt méter átmérőjű rés tátong, amelyeket a leomlott templomtorony kődiszei és tég­ladarabjai ütöttek. A ledőlt toronycsúcs betemette a templom karzatát, amely azonban nem bírta el a túlterhelést és le­szakadt. A karzaton elhelyezett padok deszkaforgácsokká törtek 1c, velük együtt elpusztult a templom drága or­gonája, amelyet nemrégiben renováltat­­tak nagy költséggel. Az orgona pozdor­­jává zúzódott, egyetlen tenyérnyi da­rabka nem maradt belőle: sípjai, mint szétzilált hajszálak, összevissza görbül­ve lógnak a karzatról a földszintre. A templom főhajóját, a harmadik boltívtől az ajtóig, embermagasságban elborítja a kőtörmelék, amely a padok egyrészét is összetörte. A lezuhanó kődarabok az ivlámpákat is összetörték és azoknak csak a, fém­alkatrészei lógnak a megereszkedett drótszálaken. A csonka toronyban épen maradt a harangláb, ami még szerencse, mert a harangok lezuhanása a templom elő­csarnokát is elpusztította volna. A kár igy is töijb, mint másfélmillió dinár; az orgona rrtaga hétszázezer dinárt ért. A templom biztosítva van a Kroatin-bizto­sítótársaságnál, azonban kétséges, hogy a kár megtérül-e? Beszakadt a Rókus-tsmplom teteje A szuboticai Szent Rókus-templpin csaknem a Szent György-tempiom sor­sára jutott; az orkán teljesen hasonló —­­csak kisebb arányú — pusztítást okozott a tetőzetén. A Rókus-templom tornya clicntállóbbnak bizonyult és nem dőlt le, csaknem a Szent György-tempiom sor­helyezett háromszögű pajzsokon díszel­gő kő-rozettákat, mind a négyet, leso­dorta a szélvész. A félmázsás kő-göm­bök közül három a templom mellé zuhant a földre, egyik éppen a főbejárat elé, a negyedik azonban a templom pilctctőjé­re esett, amelyet beszakitott. A hatalmas súlyú kőrozetta a főhajó mennyezetét is beszakitotta, félméter átmérőjű nyílást ütött rajta, azután belehullott az orgo­­nába. Egyelőre nem lehet megállapítani, hegy az orgonában milyen mértékben tett. kárt, mert csalt szerdán vizsgálják meg a hangszert és emelik ki belsejéből a kőtömböt. A tetőn keletkezett nyilas alkalmas támpontul szolgált a szélvésznek, amely sorra kiemelte a gerendákat és leszedte a föhujó tetejét. A mellékhajók tetőzete épen maradt; a főhajó tetejéről a pala­törmelék és a gerendák ide sodródtak. A kár nyolcvanezer dinár. A vihar pusztítása a kiállításon A szuboticai 'kiállítás sokezernyi kö­zönségét is hirtelen lepte meg a ziva­tar. A látogatók és a nyitott pavilkmok személyzete a kőépületekben kerestek menedéket, amelyek nagy terjedelmük­nél fogva könnyen befogadták a mene­külőket, úgy, hogy itt semmi baleset nem történt. A szabadban felállított pavilonokban természetesen nagy károkat okozott a szél. amelynek olyan ereje volt, hogy a városban kőépiileteket, templomokat döntött össze és fákat csavart ki tö­vestül. A kiállítás ideiglenes jöilegü pa­vilion ja i és garázsai mindamellett meg­lehetősen állták a vihart. A nyitott szi­lieknél az cső beesett, a kiállított au­tók és kocsik megáztak, ami azonban természetesen kárt nem jelent. A gará­zsokat azonban dísztelenné tette a szél, mert a dcszkaíalakat fedő díszes pá­kátokat letépte, úgy, hogy mindenütt a csupasz deszka látszik. A lécből, desz­kából improvizált mogánpavilionok kö­zű! a cementgyári pavillmi, a Bata-ci­­pőgyár pavilonja, a felállított nég;. mé­teres fa-horospalack és a Schlick-Ni­cholson gépgyár által épített nagy garázs dő't teljesen össze. A uikorka­­árus’iíó és dohány tőzsde-bódék bcáztak. Az összedőlt épületek szerencsére sen­kiben kárt nem okoztak. A •lovarda­épületben a szól irányában levő abla­kokon az eső beázott és több bútoraru megázott és tönkrement. A kiállítás kőépületeiben egyáltalán semmi kár nőm esett, viszont a szabad­ban a széltől szétherdott plakátok, csu­pa:,z garázsfalak ős az összedőlt épít­mények szomorú látvány* nyaltattak. A zivatar elmúltával a közönség szá­mára azo ■' bezárták a kiállítást, és hozzáláttál: a kár helyrehozásához. A késő délutáni órákban már nagyszámú munkás fogott hozzá a pavitlonok hely­reállításához. Egész éjszakán át száz­ötven ember dolgozik a pavi,Ilonok új­ból való íe'ávitásán és feldíszítésén. A kiállítást szerdán reggel liéí órakor a rendes időben nyitják meg a közönség számára, amikorra a zivatar kárainak minden nyomát eltakarítják. Összedőlt a Báctko-páíya tribünje A rettenetes erejű orkán a Szombcri­­utcn levő Bácska-pálya tribünjeit is ösz­­szeromboltu és a nagy faalkotmány da­rabjait egészen a pálya közepéig so­dorta. A Bácska-klub vezetősége részé­ről már megtörtént az intézkedés az összedőlt tribün helyreállítására. A palicsi strand pusztulása Az orkáin óriási pusztítást vitt végbe Palicson is és a strandot úgyszólván tel­jesen elpusztította. A vihar, keletkezésé­nek idején mintegy negyveli-ötvcii em­ber fürdőit a strandfürdőben, akiknek egyrésze még idejében a partra mene­kült és felöltözött, néhány embert azon-­­ban a vízben ért utol a hirtelen kereke-, dett orkán. A mólónál hárem nő és egy kisfiú fürdőit, akik az orkán keletkezé­sekor segítségért kiáltottak és kétség­beesve kapaszkodtak a csúszda oszlo­paiba. A segéiykiáltásckra a fürdőmes­ter és a strand borbélya siettek a szo­rongatott helyzetben levők segítségére és önfeláldozó munkával sikerült mind a négy embert kimenteni. A szélvihar ezalatt borzalmas pusztí­tást vitt véghez aj strandon. A hatszáz kabin közül néhány perc alatt ötszüzhusz kabint teljesen ledöntött az orkán. Ez az ötszázhusz kábái teljesen széjjcltörve úgy fekszik a strand mentén, mintha kátyalapokat fektetett volna le a szél. A hosszú kabinsornak úgy külső, mint bel­ső oldalán alig néhány bódé maradt ép-, ségben, a többi teljesen elpusztult. Az összeomló kabinok súlyosan megsebe­sítették Molnár Károly kabinost, akinek nem volt ideje elmenekülni és egy be­ömlő kabin maga alá temette. Az orkán erejére jellemző, hogy a Palrna-sarok­­nak a kabinok elején elhelyezett,vasból készült hat méter hosszú reklám-tábláját a szélvihar felkapta és a nagyvendéglő tetején átemelve, a vendéglő étterme mögötti udvarra sodorta. Csodálatos-, képp a' vendéglő épületének és a móló­nak nem történt semmi haja, a kár azon­ban igy is felbecsü’hetetlenW nagy és hosszú ideig fog tartani, amíg a strand uj ráépül hét. Az orkán pusztítása természetesen nagy pánikot idézett elő a strandon für­­dözők között, akik kétségbeesve mene­kültek födött helyre. Néhány nő nem tu­dott felöltözni, mert az összedőlt kcb'nok eltemették ez ott elhelyezett ruháikat, amik közül többet cl is vitt a szélvész. Ezeket a ruhátlan íürdőzőket az ítélet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom