Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-26 / 227. szám
/) At 12 ÖLDAL » ARA I1/, DINAR Poštarina plaćena Í XXVI. évfolyam Szubotica, SZERDA 1925 augusztus Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. 227. szám Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-paloia) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l (Lelbach-paloía) Nemzetköziség A marseiilei nemzetközi szociáldemokrata kongresszus tárgysorozatára tűzte ki mindazoknak a problémáknak megoldását, melyeket az utolsó évek elméleti vitái és gyakorlati próbatételei tettek aktuálissá. A második internacionále taktikai eszközei és dogmatikus célkitűzései ott izzanak a vita hevében. Macdonald a kormányzásban való részvétel feltételeit taglalta, — de sok szó elfolyt már ennek a kérdésnek medrében, amióta Millerandot a frankfurti kongresszus kizárta tagjai sorából, mert kereskedelemügyi miniszterséget vállalt — Leon Blum a kommunisták ellen kiépített hadállást frissítette fel az uj tapasztalatok tanulságaival. A szociáldemokrata internacionále nemzetközi kongresszusait ma már inkább a tradíciók tisztelete hívja egybe, mint az eldöntetlen problémák parancsa. Ezek a nemzetközi kongresszusok éppen olyan jámbor óhajtók, mint akár a békeegyesületeknek, akár a tüdővész elleni ligáknak ülései. Gyönyörű beszédeket mondanak kitűnő szónokok, retorikai tankönyvekbe kívánkozó módon elmélkednek a bölcselet és történelemtudomány legalapvetőbb kérdéseiről, aztán hazamennek s a hazai viszonyok nyújtotta lehetőségek s az otthoni állapotok tényleges feltételei között választják meg politikájuk irányát és tempóját. Amikor arról volt szó, hogy a szociáldemokraták a polgári pártokkal együtt alakithatnak-e kormányt, Macdonald fejtette ki az egész kongresszus helyeslése mellett azt az álláspontot, mely szerint ezt a kérdést a nemzetközi szociáldemokrácia az egyes országokban alakult szociáldemokrata pártok belügyének tekinti. Ez az álláspont azonban nemcsak erre az egy kérdésre érvényes, hanem valamennyi országos szociáldemokrata párt valamennyi problémájára. A nemzetköziség kimerül a szimpátiáró' biztosító határozatok hozatalában s az üdvözlő táviratok elküldésében. Azt vallják, hogy a munkásmozgalom nemzetközi s nemzetközileg szervezettek a munkásság politikai és gazdasági ellenfelei is. Azt tanítják, hogy az országhatárok nem törhetik darabokra a munkásság harci frontját, mert nem szakítják meg a polgári osztályok rajvonalát sem. Ámde hol nyilatkozik meg a nemzetközi mozgalom tényleges erőkifejtésekben s nem ornamensekben. Pár évvel ezelőtt még láttunk ilyen erőkifejtéseket, nemzetközi bojkottokat próbáltak rendezni s nemzetközi vizsgálóbizottságokat küldtek ki. A bojkottot nem tudták végrehajtani s mert nem tudták végrehajtani, hamarosan megfeledkeztek azokról a feladatokról is, amelyeket a bojkott elhatározásával vállaltok. A vizsgálóbizottságok jelentését közzétették, szörnyülködtek rajta, de a megállapított embertelenségek megakadályozáséra és megtorlására még azok a kormányok sem tettek semmit, melyeknek szociáldemokrata tagjai voltak. A munkásmozgalom nemzetközisége gyönyörű jelszó, Ígéretes és igézetes program, de nem valóság. A munkásszervezetek országonkint elkülönítve küzdenek, ha küzdenek, több jogért és több kenyérért, de az országos programok s az országos politika eszközeinek fontossága mellett eltörpülnek a munkásmozgalom nemzetközi feladatai. Ma már nincs Ötödféléves megszóliás után kedden éjjel Németország területéről eltávozott az utolsó idegen katonai csapat is. A megszállt Rajna-vidék teljesen felszabadult. A felszabadulás örömére kedden éjfélkor Németország valamennyi templomában megszólaltak a harangok s a német nép örömujongva üdvözölte a felszabadulást, Az angol csapatok már régebben elhagyták Németországot. Azokon a területeken, amelyek még megszállás alatt állottak, francia és belga csapatok kép. Párisiből jelentik: A Londonban kezdődő tárgyalások, amelyek az antantot újabb próba elé állítják, a francia sajtóban csak mérsékelt optimizmust keltenek, s ennek megvan a maga fontos oka. Tudniillik óriási az eltérés az angol követelések és a francia ajánlat között. Angolország ugyanis évi 20 millió font sterling fizetését követeli Franciaországtól. Ezzel szemben Franciaország csak évi 10 milliót hajlandó fizetni. Azonkívül nyugtalanítja a francia köröket az angolok intranzigens magatartása is. Caillauxnak legfeljebb csak annyiban kedvező a helyzete, hogy a francia közvélemény megbonthatatlamil osztja azokat az érveket. amelyeket Caillauxnak Londonban ki kell fejtenie. A szocialista irányú sajtóorgánumok, mint az Oeuvre és az Ere Nouvelle nem legutolsó sorban részesítik kemény bírálatban az angol követeléseket, a mel.vekkel szemben. Caillaux szavai is arról szó, hogy 1914 augusztus 4-ikén Berlinben tört meg a munkásmozgalom internem a cionalís jellege, mert azóta sem történt lényeget érintő eredmény, vagy lényeget mutató erőfeszítés a küzdelem nemzetközivé tétele érdekében, Munkáskérdésekben még összeverbuválják a „világ proletnrjai"-t, munkás-himnuszokba :nég dalolnak testvériségről, de hol a küzdelemben, hol a harcban a nemzetközi szervezkedés hatalma. A marseiilei kongresszus tanulsága meghazudtolja a munkás- Marseillaise lelkesítő szavait. Az internacionalizmus ma mur csak a dalok igazsága, de nem az életé. Dalolják, de nem cselekszik. Hirdetik, de nem valósítják meg. Ez a program csak a szónoklatoknak od tartalmat, de nem a cselekedeteknek. viselték a győztes antantot. Düsseldorfban a I68-ik gyalogezred és a 127-iIc lovasdandár táborozott, ezek kedden délelőtt a Rajnahidon Oberkassel-be vonultak s az éj folyamán tovább meneteltek. Duisburgban a 14-ik belga gyalogezred táborozott, amely Gráfeldbe ment át s onnan vonul tovább. Rendzavarás a francia csapatok kivonulásánál nem volt. A németek imponáló csendben, teljes nyugalommal nézték végig a csapatok e'vonulását. szerint, azt a jogot szegezik, amelyet Franciaország súlyos és egyre fokozódó véráldozataiból és romlásából szerzett akkor, amikor Anglia kényelmes meggondoltsággal készülődött a háborúra, Amerika meg az érdeklődés álláspontján volt. Párisban főleg erkölcsi megoldásokra hivatkoznak, s hangoztatják, hogy ezeknek kell eldönteniök a kérdésit és éppen ezért méltatlankodva idézik a Financial Limesnek mondását: »Az üzlet — üzlet.« Az Oeuvre erre azt feleli: — Az angol és amerikai bankárok tehát quantité négligeable-nak tekintik az emberanyagot, amelyet Franciaország azalatt áldozott, mialatt szövetségesei felkészültek a háborúra. Ha számolni kell — hangsúlyozza az Oeuvre — hát számoljunk, de vegyünk számba mindent. Végeredményben Caillauxnak Londonban nemcsak a technikai lebonyolítás módozatait kell tisztáznia. hanem a dolog politikai részét is rendeznie, s a nehézség abban rejlik, hogy az angolok ezt a problémát tisztán számvetést problémának tekintik. Az ügy egyik kényes oldala többek közt a kontinensnak juttatott angol, hitel szétosztása az adósok között. Anglia tudniillik kizárta az adósok közül Oroszországot, mint fizetésképtelent és. ezt az orosz adósságot át akarja hárítani a többi, angol hitelt igénybe vett országra. Ezzel szemben pedig Franciaország hajlandó elengedni azt a 9 milliárdnyi összeget, amelyeket szövetségeseinek kölcsönzött. A francia közvéleményt végül is mérhetetlen idegességgel tölti cl az angol sajtó makacssága, amellyel nem szűnik meg himnuszokat zengeni Franciaország jelenlegi gazdagságáról. Ezzel szemben Párisban azt hangoztatják, hogy ez a gazdagság csak látszólagos, mert tulajdonképpen a frank devalvációja idézte elő és ez a devalváció a valóságban sxétmorzsolta a magánvagyonokat, mert lehetővé tette Franciaország adósainak, igy Dél- Ameräkänak, akik a háború előtt aranyfrankot kaptak, hogy adósságaikat mosj olcsó papirfrankkal fizessék meg. Átnyújtották Berlinben a francia váiaszjegyzéket A jegyzék tartalmát szerdán hozzák nyilvánosságra Berlinből jelentik: A német biztonsági szerződésre vonatkozó választ De Marguerie francia nagykövet átnyújtotta Stresemcmn külügyminiszternek, aki a választ nyomban megküldte a birodalmi kancellárnak. Á jegyzék átnyujtása alkalmával Streseraann külügyminiszter közölte a francia nagykövettel a német kormánynak azt a kívánságát, hogy a jegyzéket ne pénteken, hanem szerdán hozzák nyilvánosságra. De Marguerie megígérte, hogy a kívánságot közölni fogja a francia kormánnyal, amely valószínűleg teljesíti a német birodalmi kormány kére-, sét. Siresemann a válaszjegyzéket alapos tanulmány tárgyává tette, hogy a kedd este összeülő minisztertanácsnak már pontos jelentést adhasson a jegyzék tartalmáról és szelleméről. Bár a német kormány a választ szigorúan titokban tartja, annyi mégis kiszivárgott, hogy annak ellenére, hogy a diplomáciai okmány igen konciliáns hangú, nem igen teljesíti a német követeléseket. Politikai körökben azt hiszik, hogy a jegyzékre a német kormány nem fog. írásbeli választ adni, hanem a további eszmecsere szóbeli utón történik. Mindenesetre nem valószínű, hogy a nagy konferenciáról október előtt szó lehetne. Azt a icientést, amely szerint Streseoiaira Géniben az érdekelt antant-államok külügyminisztereivel értekezieíre ül össze, még mindig csupán kombinációnak tekintik. Az erre vonatkozó meghívás Betünbe még nem érkezett meg és egyébként is az a vélemény, hogy Genf nem az a hely, amely ilyen összejövetel számára szóbajöhetne. A francia válaszjegyzék megérkezését a német sajtó igen hűvösen kommentálja. Felszabadult a német: szankciós terület w Éjfélkor Németországban megszólaltak a harangok Az üzlet üzlet ? Franciaország véráldozatára hivatkozik s Amerikától várja a szövetségközi adósságok problémájának megoldását Caillaux megkezdte Londonban tárgyalásait
