Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-23 / 224. szám

1925. augusztus 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 7. oldal. lyosóján. Amikor Beniczkynek sá­padt, a (betegségtől erősen megvi­selt arcát a lent várakozó, ezrekre menő tömeg megpillantotta, egy­szerre hatalmas éljen-rivalgás tört ki. — Éljen Beniczliy! — hallatszott mindenfelé, majd Beniczky éltetése után — Éljen Ottó! — kiáltások hallat­szottak a tömegből. Beniczky a köréje sereglő újság­íróknak kijelentette, hogy nem haj­landó semmiféle nyilatkozatot tenni. Kitépte a beleit a villamos-fűrész Egy szomhori vendéglős halálos szerencsétlensége Somborból jelentik : Borzalmas szeren­csétlenség sörtént péntek délután Som­borban a Csonoplyai-uccában. Krónics István vendéglős villamos kör­fűrészt rendelt házához, hogy azzal fát aprítson. Az uccai áramba bekapcsolt fűrésszel munkához látva, Kronics nem vette észre, hogy az erős villamos áram­mal működő fűrész nincs kellő szilárd­­sággal alátámasztva, aminek következ­tében a gép elvesztette stabilitását, A fűrész aló! a két hasáb fa kicsuszamlott és a fűrészre hajló Krónics hasával a fűrész fogaiba esett. A sebes mozgás­ban levő fűrész borzalmas roncsolásokat vilt végbe a szerencsétlen emberen, aki­nek beleit négy helyen kitépte. Krónics segélykiáltására elősiető ház­beliek már csak annyit tudtak segiteni a rémes helyzetben levő emberen, hogy az uccai vezetékkel összekötött körfű­részt az áramból kikapcsolták és Kró­­nicsot véres sebeivel a fűrész fogaiból kiemelték. A halálra roncsolt Krónicsot a men­tők a sombori városi kórházba szállí­tották. A sombori rendőrség a szerencsétlen­ség után azonnal a helyszínre sietett és megállapította, hogy Krónics szerencsét­lenségét saját gondatlansága okozta, mert nem ügyelt arra, hogy az erős viüamáramra berendezett fürészelőgép kellő stabilitással legyen beállítva. Krónics szombat délután két órakor belehalt sérüléseibe. Száz dinárral olcsóbb a búza, mint egy évvel ezelőtt Lemorzsolódnak az árak a nemzetközi kon currenciában — Oroszország uj ói exportál — Teljesen lanyha a be földi piac Torontálmegye központi hatóságaihoz beérkezett jelentés szerint az aggo­dalmasan esős julius után következő szép, száraz augusztusi hetek lehető­vé tették, hogy a cséplési munkálato­kat az egész Bánátban befejezzék. A termés mennyiségben és minőségben egyaránt kitűnő, a holdanként átlagos termésmennyiség búzában felülmúlja a kilenc métermdzsát, minősége pe­dig 77—78 kilogramm. A múlt évben a jugoszláviai termés jobb volt, mint a többi európai államé, mert mindenütt kiváló volt a termés és Így a külföld nem siet érdeklődni a ju­goszláv gabona iránt. A múlt évben 300 dináron kezdődött az üzlet közvet­lenül az aratás után, de olyan élénk ér­deklődés mutatkozott, hogy hamaro­san 4304g szökött fel a búza ára és újabb hullámzás után szállt csak le augusztus végére 330—350 dinárra. Ez­zel szemben az idén a 300-as kezdőár­folyam lassan lemorzsolódik és a pia­cokon 255 dinárért kínálnak bánáti bú­zát. Ez az időszak más években a leg­élénkebb üzleti forgalmat jelentette, most csak a legszükségesebb vásárláso­kat eszközük prompt szállításra, több­nyire kis tételekben. A malmok még nem igen vásárolnak, mert az erős kül­földi konkurrencia mellett nem tudhat­ják, milyen áron adhatják majd el a lisztjüket. Érdekes megemlíteni, hogy a bécsi tőzsdén megjelent az orosz ga­bona, de egyelőre még senki sem tud­ja, hogy a szovjet milyen exportmeny­­nyiiségekkel rendelkezik. Az orosz bú­za kvalitása — hir szerint — kitűnő. Egyre jön Európába az amerikai áru is, amely különösen tengeri kikötőben nagyon olcsó. Még a búzánál is nyomottabb az üz­let az árpában. A termés nagyon jó volt, úgy, hogy a sörgyárak föl sem tudják venni és igy a múlt évi 330 di­náros ár helyett 160—170 dinárért le­het vásárolni, de nem vásárol senki. A zab ára 180 dinárról máris leszállt 140—150-re. A legnagyobb fogyasztó, a katonaság még nem érdeklődik és igy a piac még nagyon bizonytalan. Az uj tengeri-termés is nagyon bő­ségesnek ígérkezik és minősége is jó lesz, — ha nem terjed tovább a ten­gerimoly. Határidő üzletet most senki sein köt, igy az uj tengerinek még nincs is ára, de kétségtelenül olcsóbb lesz, mint a tavaiyi. Az ótengeri az egyetlen szilárd cikk. A raktárak ki­fogynak és a külföldi kereslet még nem szünetel. 180—190 dinár az ára. Az uj termést illetőleg általánosan meg lehet állapítani, hogy mindenféle gabonában — beleértve a tengerit is — gazdagon fizetett a föld és a nagy kül­földi konkurrencia, továbbá a lanyha kereslet mindjobban leszorítja az ára­kat. HÍREK ® SS © A megnőtt város Hát világváros lettünk. Erre ma este, a topolai vonat érkezésénél jöttem rá, az állomáson. A szuboti­­cai állomáson. Mert Szuboticáról van szó, természetesen. A nagy ál­lomás előtti tér nyüzsgött, forrt, bo­­rnolt; autók, autóbuszok és gyalo­gosok másztak, siirögtek egymás hegyén-hátán, vezényszavak hang­zottak és annyi rendőr irányította a forgalmat, hogy nem is győztem megszámlálni. »Hol vagyunk az is­tenért?« — kérdezte egy rémült fa­lusi néni és majd hanyattvágódott a csudálkozástól. Nem, már nem va­gyunk az erdőben, ez Szubotica, a hol ma kezdődik a kiállítás. Az uc­­cán mindenütt e^v mereven kinyúj­tott kézbe ütközik az ember, amely a huszárlaktanya felé mutat csökö­nyösen és ez van föléje írva: Iz­­lozsba, A portás kettős rendekbe engedi ki az utasokat. Fehér kez­­tyübe. Ez megható. Ünnepélyes, cso­dás. Mintha nem is a tonolai vici til­tott volna be, hanem a marseillei expressz a párisi pályaudvarra. A város arca frissen, gazdagon, újra mázolva ragyog, mint egy grand kokott. Hová lett a régi, az álmos, a poros, az ásitó, az unal­mas város? Kérem: itt locsolják az uccdkat! Hengerük az országuta­kat. Festik a falakat, reparáljdk a kapukat és a rácsokat. Kipingálják szép zöldre, mint a nótában. Lako­dalomba készülődik itt a pénz és Szubotica, a menyasszony, olyan csinos, olyan jóképű, hogy igazán: bele lehet szeretni. Gusztust lehet rá kapni. Varázslat ez, máról-hol­napra egy uj város emelkedett a régi falak között és én irigy csodál­kozással dadogom: milyen hatalmas is vagy ó pénz! Az uccákon csupa idegen arc, ugv el lehet tűnni köztük, mint London­ban és jó csomót kell gyalogolni, míg ösmerősre akad az ember. Mennyi millió szaladgál ma a szu­­botlcai aszfalton. Külföldi kereske­dők. megannyi dollár, font, frank, korona, lei, szokol és dinár. Bár az én zsebemben lenne. A szállodák tömve. Magánlakást nem lehet ara­nyért se kapni, úgy özönlenek ide a népek, mint — búcsújára helyre, mintha valami csuda történt volna, földrengés, üstökös, vagy feltáma­dás. Egy halott tényleg feltámadt. Su­bát ica, az ifjú főnix, amely lükéit hamvaiból. És tegnap óta nem is merem úgy lekezelni városunkat, mint hajdan, a poros, dsitó időkben. Nincs bátorságom bizalmaskodni ve ­le. Ma még nem is tegeztem, hanem igy szóltam hozzá, a bősz tumultus­ban a kiállítás kapujában: nagysá­gos ur . . . (t. i.) ★ — Magas állásokat kapnak a Radics-párt alelnokei. Beograd hói jeientik : Zagrebi politikai körök­ben néhány nap óta azt a hirt ko'portálják, hogy dr. Mecseket, a Rfidics-pnrt első alelnökét a zngrebi postatakarékpénztár igaz galójává, Predavec Józsefet, a horvát parasztpárt másod k a el­­nökét pedig a horvnt-sz avón gazdasági egyesület vezérigaz­gatójává, esetleg a Thurn—Tax s­­birtok szekveszter-biztosává fog­ják kinevezni. Ebben az esetheti mindketten visszavonulnak a po­litikai éh ítői. Hivatalos Radios párti körökben ezekről a kombi­nációkról nem nyilatkoznak. — Radios István részfvesz a krskoi Gubec Máté-ünneprn. Zag­­rebból jelentik: Rudx István szom­baton reggel Perruir Iván dr. képvi­selő társaságában visszaérkezett Zág­rábbá. Vasárnap reggel Radios részt v'sz a szlovéniai Krskón megtartandó Gubec Máté ünnepségen és ez a!ka lommal tanácskozni fog szlovéniai párthiveivel. Az ünnepségen Radics István nagy politikai beszédet fog tartani. — Lemondott törvényszéki jegy­ző. Kollár Mátyás szombori törvény­­széki jegyző lemondott állásáról. — Szabályozták a jugoszláv magyar tranzitc-tarifákat. Buda pestiől jelentik : Vass József helyettes miniszterelnök a szombati miniszter­­tanács után közölte az újságírókkal, hogy a kormány ideiglenes megegye zéssel rendezte Jugoszláviával a tran­­zitó-tariíákat. Erről hamarosan hiva­talos közlést is ki fog adni a kor­mány. — Nem zárják el a jugoszláv, görög határt. Beogradból jelentik: Azokkal a hírekkel szemben, melyek szerint a Pyreusban kitört pestis­­járvány miatt elzárják a jugoszláv­görög határt, dr. SGmpar, a köz­egészségügyi miniszter helyettese ki­jelentette, hogy miután a járvány nem nagy mérvű, a határt nem fog ják elzárni. — A horvát királyság ezeréves jubileumának megünneplése Szu­­boticán. A szuboticai Névén bunye­­vác közművelődési egyesület legutóbbi ülésén elhatározta, hogy szeptember 12-én és 13-án megünnepü a horvát királyság milléniumát. A program ki­dolgozására bizottságot választottak. — Sztanojevics Aca Novisadon. Sztanojevics Aca szombaton Novi­­szadon tartózkodott és tárgyalásokat folytatott a radikálispárt helyi szerve­zetének vezetőivel. — Megjelent a disszidens Ra­­dics-páríiak lapja. A disszidens Ra­­dics-párt hivatalos lapjának, a Re­­publikanska S!obodá-nak első száma megjelent Zagrebban. Az első számban a cárt korifeusai nem szerepelnek c'k kekkel. — A becskereki járási jegyzők érte­kezlet© a szubotlcai kiállítás ügyében. Velikibecskerekröl jelentik: A föszolga­­biróságon TyOszics Ntbojsza főbíró el­nöklete alatt szombaton értekezletet tar­tottak a járási jegyzők a szuboticai ki­állítás ügyében. Elhatározták, hogy minden jegyző saját jegyzőségében pro-' pagandát csinál. Becskereken .nagy ér- i deklődés nyilvánul a szuboticai kiáltitás iránt. Szombaton a kereskedelmi és­­iparkamarában sorfalat álltak az embe­rek a vásárigazolványért. — Magyaréi szagon megkönnyítik az; utódállamckbeli munkások letelepedését. Budapestről jelentik: A magyar be!üg> - miniszter rendéietet adott ki. amelyben kötelezővé tette, hogy azok a munkások, akiknek állandó foglalkozásuk van ugyan, de illetőségi helyük az utódálla­mokban van, ez év december végéig je­lentkezni tartoznak, amikor kiícloncalá­­si eljárást kezdenek ellenük. A belüge­­minisztérium ma egy félhivatalos nyi­latkozatban kijelenti, hogy az utöd­­állambdi ipari munkások Magyarorszá­gon való tartózkodását megkönnyítik. Fennáll az a rendelkezés, hogy aki 1922 júniusáig nem optált, nem tekinthető magyar állampolgárnak, azonban az utólagos vissZahonositást megkönnyítik, s az erre vonatkozó kérvények elinté­zéséig az ipari munkásoknak megenge­dik, hogy Magyarországon tartózkod­janak. — A bánáti vendéglősök érte­kezlete. B cs kerekről jelentik: A bá­náti vendéglősök szövetsége vasárnap értekezletet tart, amelyen a közegész­ségügyi minisztériumnak az alkohol­­termelés korlátozásáról szóló törvény­javaslatával foglalkoztak. A javaslat főbb rendelkezései ugyanis sértik a vendéglősök érdekeit. — Á fraseia-amerikai adóssági tárgyalások. Párisból jelentik : A Matin szerint az adósságok ügyében hikü'dött francia bizottság szeptember 23-án érkezik Newyorkba. Majdnem bizonyos, hogy a bizottság vezetője Caillaux pénzügyminiszter lesz. — Vasutassztrájk fenyegeti Német­országot. Berlinből jelentik: A vasúti munkások óránkint tizenkét pfenniges béremelést kértek, de a vasutigazgató­­ság elutasította kérésüket azzal az in­dokolással, hogy húszmillió márkát is csak úgy adhat ki erre a célra, ha a vasúti tarifát felemelik, de ebből az összegből is csak k ét-három pfenniggel tudná emelni a munkások órabérét. Az elutasító válaszra a vasúti munkások egy része sztrájkba lépett, mire a vas­utak vezetői a munkaügyi minisztert kérték fel a konfliktus elsimítására. — Politikai merénylet cipőkrémmel. Szarajevóból jelentik: Néhány nappal ezelőtt a belföldi és külföldi sajtót bo­­járta az a nagy feltűnést keltő hír, hogy Szarajevóban politikai merényle­tet köveitek el az épen ott tartózkodó Kel Mieda albá i nemzetgyűlési elnök ellen. Erről az állítólagos merényletről utólag a következő részletek derültek ki: Kol Mieda Szarajevóban találkozott régi ismerősével, Győri Busati albán politikai menekülttel, akivel politikai kérdésekről beszélgettek. Csakhamar kiélesedett a vita, amelynek hevében az albán nemzetgyűlés elnöke Győri Busa­­tit botjával fejbevágta, mire ez a nála levő cipőkrómes dobqzt dobta ellenfelé­hez. A doboz két hölgyet talált el, akiknek ruháit bekente, egyéb baj nem történt. Az incidens után a két vere­kedő kibékült. — Botrányba fűit a párisi sztrájkoló banktjsztviseíök gyűlése, Párisból jelen­tik: A sztrájkoló banktisztviselők leg­utóbbi gyűlése botrányba fűlt. A gyűlés megnyitása után egy rendőrtisztviselö bement a terembe, hogy résztvegyea a gyűlésen. Minthogy többszöri felszólí­tásra sem akart eltávozni, megrohanták és összeverték. A rendőrség erre na­gyobb készültséget küldött ki. amely a gyűlést feloszlatta. Többeket letartóz­tattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom