Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-22 / 223. szám

6. oldat. BACSMEGYEI NAPLÓ Találkozás Marseille-ben a hipnotikus fenartténne! Riport egy városból, ahol nem „tombol az erkölcs“ Marseille, aug. hó. raja kínálja jármüvét. Monte Christo szigetiére, a legdivatosabb kirándtüó­­helyre, amelyet éjjel is sokan látogat­nak. Még egy magyar csatlakozik hoz­zánk. Valamit súg Skodának, aztán il­ledelmesen továbbmegy. — Mi akart? — kérdi Prof. Hart a tizenhstnyelvü embert. — Egy óraláncot akart eladni. — Nem mondta, hogy hol lopta? Magyarázólag tette hozzá: Ez itt rendes kérdés uraim. Ne csodálkozzanak rajta. Marseille Ír.'1, nem nagyon tombol az erkölcs.... Stella Adorján (A B. N. kiküldött tudósítóidtól.) A P. L. M. páris-marseiíle-i gyors­vonat kilencven kilométeres sebesség­gel szeli át hosszába Franciaországot. Négyszer ál! meg a kiiencszáz kilomé­teres utón, minden állomáson pillanat­nyi pontossággal ragaszkodva a menet­rendhez. Esti kilenc óra 30 perckor kell a vonatnak benn lenni a marseillei pá­lyaudvaron és valóban pontosan a ró­mai hatost öleli át a nagymutató, ami­kor a mozdony pöfékelve megáll az üvegfedelü pályaudvaron. Szálloda­­portások légiója rohanja meg az utast, kényelmes, elegáns szállodák tucat­­számra várják a nagy-forgalmú 'kikö­tővárosban az idegent. Tíz óra után fővárosi fénvben ég a nagy boulevard, merre lehet menni, hogy egy estén láthassuk a francia vá­ros éjjeli életét? A véletlen segít. A széles járdán három kékzubbonyös munkás beszélget — magyarul. — Merre van a kikötő? — kérdezzük őket, barátságosan köszöntve a hazai szóval. Az egyik borotváiatlan, intelligens ar­­íu fiatalember mosolyogva válaszol: — Erre tessék menni Stella szerkesz­tő ur! Csodálkozom. — Honnan ismer maga engem? Rámutat a mellettem álló Makai Emil igazgatóra. . — Ezt az urat is ismerem. Sok érvel ezelőtt találkoztunk Suboticán. Nem emlékszünk rá. Ki ez a bámula­tos memóriáin ember? — Nem tetszik emlékezni rám? — kérdi mosolyogva. Professor Hart va­gyok! Professor Hart! Az ezermester, a hipnotikus fanomén! Valóban ö, de hogy került ide a színpadtól a szennyes kikötővárosig? Hogyan cserélte fel- a frakkot a munkásruhávaU Ö elmondja: — letörtem Monte Carloban. Most itr dolgozom egy redőnygyárban. Már szépen keresek. Rövidesen együtt lesz a pénzem, aztán vissza Parisba. Ott ismét dolgozni fogok. Megelégedett,, boldog ember Prof. Hart, az egykori1 telepatikus íenomén. Be­mutatja a barátait. Áz egyiket Skadá­­nak hívják, tizenhat nyelvet beszél,, nemrégen tolmács volt. most pincér. Együtt indulunk séta-utra. A három magyar vállalja a cicerone szerepét. A keskeny, sikátoros olasz negyed­ben az uccán alszanak emberek. Szá­zan és százan. Mutatnak egy embert, aki négy év óta egyik forgalmas ucca járdáján alszik. A járókelők udvariasan kikerülik, mindenki ismeri Marseille­­ben. A rendőrség egy darabig becipel­­fe. de aztán hagyták. Most már való­sággal jogos birtokosa lett annak a jár­daágynak. melyen fekszik. A kikötőváros legérdekesebb negye­débe vezet utunk. Az uccai nők negye­débe. Sziik uccákon egymsá mellett üz­letek, minden üzlet előtt kifestett lány ül. A tulajdonosnő és a portéka egy személyben. Ha vevő jön, lehúzza a rolót. Részeg matrózok, dokkmunká­sok, a kikötő söpredékei járnak eze­ken az uccákon vásárolni. Verekedés, késelés napirenden van. Mindennapos \ita a fizetés körül. Pedig itt igazán olcsó az áru: három frankba kerül... Kis. meredek ucca: ruc de la Mure, itt van a magyar kocsma. A francia felirat mellett, magyarul is hirdeti a tábla: »Magyar otthon. Hazai ételek.« Néhány magyar munkás iddogál a kocsmában. Politikáról beszélnek. Na­gyobb részük hontalan. Emigránsok vagy hazátlanok, akik nem optálta'k egyik állam javára se és most a fran­cia demokrácia vendégszeretetét élve­zik. A kikötő csendes. Itt-ott sípol egy szénszállitó hajó. A motorcsónakosok Elrendelték Beniczky szabadlábrahelyezését Az ügyészség nem fogadta el az óvadékai felajánlott háromszáz milliós takarékkönyvet Budapestről Jelentik : Atábia Kendy­­tanácsa pénteken foglalkozott B- niczky Ödön volt belügyminiszter szabadlábra helyezésének ké'désével. A volt belügyminisztert, mint ismere­tes, a törvényszék Tőreky-tanácsa a múlt héten elutasította kérelmével, föiebbezésére azonban a tábla meg­változtatta az elsőfokú bíróság dön­tését és elrendelte Benczky Ödön szabadlábra helyezését. Az ügyészség nyomban utasítást kapott, hogy a junius 3-ika óta elő­zefes letartóztatásban levő Beniczky Ödönt az óvadék letétele ellenében’ bocsássa szabadon. Beniczky védője azonnal feiajánioíta óvadékul az An­gol-Magyar Bank háromszázmillió ko­ronás takarékkönyvét, amit azonban az ügyészség nem fogadóit e\ ha­nem készpénzben követelte a kauciót. Beniczkynek nagy mennyiségű érték­­papirja is van, ezeket azonban ügy­védje nem tudta pénteken értékesí­teni és így Beniczky szabadláfcrahe­­lyezése egy napi halasztást szenved, Amerikai vád az erdélyi magyarság elnyomása miatt Súlyos támadás a newyorki Institute of Politics ülésén a román kormány e! en Newyorkból jelentik: Az Institu­te of Politics legutóbbi ülésén, a mely az európai politikai problé­mákkal foglalkozott, dr. Luis C. Cornish, az amerikai unitárius-szö­vetség elnöke szóvdtette az erdélyi kisebbségek elnyomását és súlyos vádakat emelt a román kormány el­len. a trianoni szerződés megszegé­se miatt. Cornish, mint az amerikai protestáns egyházak megbízásából Romániában járt küldöttség elnöke, személyes tapasztalata5 alapján is­meri az erdélyi viszonyokat és az előkelő. politikai kör vitaülésén megalapította, hogy az elnyomásról szóló hiírek valóban megfelelnek a valóságnak és a román kormányt súlyos mulasztások és bűnök terhe­lik. — A kis tisztviselők, — mondot­ta Comish — akiknek hatalma rendkívül nagy, kegyetlenül, gyak­ran borzalmas módon elnyomják a kisebbségeket. Aki magasabb ható­ságoknál panaszt mer tenni, azt biztosan utoléri a büntetés. A kato­nai megszállás minden képzelhető csapása napirenden van, a nemzeti­ségi szervezeteket megfosztották gyülekezési joguktól, a kisebbségi iskolákat és intézményeket bezár­ták. felszereléseiket elkobozták, az egyházak és iskolák alapítványait lefoglalták és ezzel a tönk szélére juttatták azokat. Egyszóval ismoral­júk a trianoni szerződésben a ki­sebbségeknek biztbsitott jogokat. A luteránus, presbiteriánus. római ka­tolikus és unitárius egyházaknak joguk van ahhoz, az egész világon; hogy hittcstvéreikkel való igazsá­gos és a békeszerződés alapján áiió bánásmódot követeljenek Romániá­tól. A románok azalatt az ürügy alatt, hogy jóváhagyás szükséges mindenféle gyülekezethez, még az istentiszteleteket és nevelésügyi ér­tekezleteket is betiltották, Természe­tes. hogv ilyen körűimén vek,között az iskolák és magasabb oktatásügyi intézetek látogatottsága lecsökkeni. Az ösztöndíjakat beszüntették és a nép elszegényedett. Az állapotok siralmasak. Ezek az iskolák egv magasabb kultúra exponensei vol­tak. Meggyöngitésük Erdély elsze­gényedését jelenti. Fogiaiköizott ezután dr. Cornish egyéb román erőszakosságokkal és különösen kiemelte azt, hogy a bí­róságok előtt más nyelvet, mint a románt használni nem szabad. Az elhangzott súlyos vádakra Andre Popovici, a washingtoni ro­mán követség tisztviselője vála­szolt. Hivatkozott arra, hogv ö Er­délyben született, szolgált a ma­gyar hadseregben, így tehát az ál­lapotokat nagyon jól ismeri. — Ki kell jelentenem, hogy össze sem lehet hasonlítani a nemzetisé­gekkel való mai bánásmódot azzal, amelyben az erdélyi románokat ré­szesítették a régi Magyarország­ban, Amig a három és félmillió ro­mámnak Erdélyben csak négy ma­gasabb és három-négy középiskolá­ja volt, egyeteme pedig egy sem, a sokkal kisebb számú magyarságnak Nagy-Romániában sokkal több isko­lája van, mint volt akkor, amikor még urai voltak Erdélynek. Igaz, hogy több iskolát bezártak a romá­nok. éz azonban azért történt, mert á tanárok irredenta-szellemben ta­nítottak. Amennyiben pedig a kis­tisztviselők rosszul bánnak a ma­gyarokkal. csak a régi erdélyi ma­gyar tisztviselők példáját követik. Ha katonai uralomra sor kerüli, az több mint jogosult volt a magyar irredentisták szította számtalan összeesküvés miatt. A román ható­ságok olyan gyűléseket, amelyek nem szolgáltak irredenta célt. nem oszlattak fel. Csak egy-két gimná­ziumot záriak be és az egyházi bir­tokok kisajátításánál nem szorít­koztak a magyar egyházakra, A ki­sajátítás általános rendszabály volt, amelynek az volt a célja, hogy földhöz juttassák a magyar 'és ro­mán földmiveseket, André Popovici válaszára Cor­nish kijelentette, hogy ő nem érde­keli fél a vitában, mig Popovici ro­mán hivatalos közeg és ez a ma­gyarázata a kettőjük előadása kö­zött mutatkozó eltéréseknek. Kovács és bognármester halálos párviadala Fői ár gyalusak a sombort .5 vényszéken Somborból jelentik: A sombori tör­vényszék bünteíőtanácsa dr. Masirevlcs Brankó tanácselnök ehtoklésével pénte­ken tárgyalta Zsulyevics Béla sombori kovácsmester bűnügyét, aki szándékos emberölés miatt került a vádlottak pad­jára. Zshlyevic: március 8-ikán össze­­szóla'kosott Tauser János spinbon bog­nármesterre!, aki felelősségre vonta, amiért egyik vevője előtt lebecsülte a munkáját. Az csszeszőlalkoiás hevében Zsulyevics dorongot kapott fel, mire Tauser az uceára szaladt. A kovács­­mester utána ment és úgy fejbeütötíe, hogy Tauser másnap belehalt sérüléseibe. A bíróság a bizonyítási eljárás befe­jezése után erős felindulásban elköve­tett szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek Zsulyevicset és három évi fegijháza ítélte. Ugyancsak pénteken tárgyalták Rá­diós Imre húszéves sombori zenész­cigány bűnügyét is. Rádics ellen em­berölés miatt emelt vádat az ügyészség. Ez év februárjában a cigánybálból Rá­dics Imre zenekara és Hegedűs László együtt mentek hazafelé. Útközben össze­szólalkoztak és Hegedűs kétszer arcul­­ütötíe Rádicsot. Ä megsértett cigány erre kést rántott és hasbaszurta Hege­dűst, aki hat hétig betegen feküdt. A tárgyaláson Rádics ittasságával vé­­, dekezetí. A bíróság súlyos testisértésért nyolc hónapi fogházra ítélte. 1925. augusztus 22. A papság állami p étdijai Megjeleni: a vallásügyi miniszter rendelete Most érkezett le az egyes hitközsé­gekhez a vallásügyi miniszternek ren­deleté, amely a papság drágasági és családi pótlékát az egész országban minden törvényesen elismert felekezet­űéi rendezi, A papságot a drágasági és családi pótlék nagysága szerint hat osztályba sorolja a rendelet. Az első, osztályba tartoznak a dalmáciai, katía­­rói összes íelekezetek, a felső karlováci, pakráci görögkeleti püspökség, a mod­­ruskai róm. kath. püspökség területének lelkészei, akik havi 750 dinár személyi és családtagonként 150 dinár családi pótlékot kapnak. A második osztályban a hercegovinak visegrádi, szarajevói és Montenegró régi határai között működő idekezetek papjai 600 dinár személyi és 150 dinár családi pótlékkal. A har­madik osztályba kerültek a szerbiai és boszniai papok 540 dinár személyi, 150 dinár családi pótlékkal. A negyedik osz­tályba sorozza a rendelet a karlócai patriarchátus alá tartozó görögkeleti és a zagrebi katholikus érsekséghez tarto­zó római katholikus lelkészeket, a szer­biaiak és montenegróiak kivételével a görö'gkathoükusokát és ókatholikusokat 450 -dinár személyi, 130 dinár családi pótlékkal. Az ötödik osztályba Szlové­nia egész papsága került 420 dinár sze­mélyi és 150 dinár családi pótlékkal. A hatodikba Bácska, Bánát. .Baranya, és Szerémség lelkészei 200 dinár személyi és 150 dinár családi pótlékkal,. A főbb egyházi méltóságok havi sze­mélyt pótlékát is rendezi a rendelet. E szerint a szerb patriarchs 11 -000, a za­­grebi érsek 10.000, a bari érsek és a szerb primarius 8000. a montenegrói, szkopijei, banjalukai metroDoliták, a beogradi és szarajevói római katholikus püspökök 8000, a sabáci. tinioki. zsicsai, sztrumicai, prizreni, bltolii, ochridi, rnosztári, tuzlai, bihácsi. kattarói, dub­­rovnikl, dalmáciai, isztriai görögkeleti püspökök és a szkopijei, spliti. szibeniki, dubrovniki, kattarói, rnosztári, banjalu­kai, maribori, ljubljanai, gyakovói óka­­thoíikus püspökök 7000, a grr.mrkabhl 7000, a görögkeleti vikáriusok, a dub­rovniki római katholikus vikárius-püs­pök, a zagrebi segédpüspök 5500, a becskereki és szuboticai apostoli admi­nisztrátor 5400 dinár havi személyi pót­lékot kapnak. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom