Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-20 / 221. szám
4 oldal BAGS MEGYEI NAPLÓ A franciák békét kötöttek a árusokkal Sikeres francia offeaziva Marokkóiban 1925. augusztus 20. termékei kerülnek bemutatásra. Szerbiai, délszerbiai, boszniai és hercegovinál szőttesek, pompás bőráruk, arany- és ezüsthimzések, népviseletek fogják értékessé tenni ezt a kiállítást, — amelyek a milánói kiállítás jugoszláv pavilonjában is nagy tetszést és feltűnést keltettek. A mezőgazdasági osztály még az utolsó napokban is kibővítette eddig is gazdag programját, amennyiben kertészeti- és ggiimölcskiállitás rendezését is elhatározta. A vajdasági mintákért észetek az export propagálására legszebb nemesített faj-gyümölcseiket és konyhakertészeti terményeiket, főzelékféléket állítanak ki. Az ügyes és minden részletre kiterjedő gondossága szervezés tette lehetővé, hogy tiz nap alatt elkészülhettek a kiállítási pavillonok és megtörténhetett a termek felosztása is minden incidens és zavar nélkül és ez ötszáznál több kiállító e hét végéig befejezheti a részére kijelölt területek berendező sét. A kiáíütás megnyitása a sajtó számára augusztus 22-ikén, szombaton reggel 11 órakor fog megtörténni, a hivatalos megnyitás pedig vasárnap, augusztus 23-ikán délelőtt 10 órakor lesz, a kormány és a hatóságok képviselőinek jelenlétében. A kormány tagjai közül Krajacs kereskedelmi, Radojevics közlekedésügyi és Miletics Krszta földm ivelésügyi miniszterek vesznek részt a megnyitáson. Szerdán megkezdte már működését a kiállítás lakás-irodája is a vasútállomás előtti téren levő pavillonban is, ahol a kiállítás látogatóinak elhelyezéséről gondoskodni fognak. Eltemették a berlini szerencsétlenség áldozatát Hazahozták dr. Berger József holttestét Szerdán délután a gyászolók nagy részvéte mellett temették el a suboticai zsidó temetőbe dr. Berger József holttestét, Dr. Berger József Berger Lipót suboticai zsidókántor fia volt. A szegény szülők sok lemondás árán neveltették fiukat, aki mint vegyészmérnök, Berlinben is hirt és elismerést szerzett magának. Találmányai nemcsak ismertté tették nevét, hanem anyagi jólétet is szereztek számára, úgy hogy a fiatal vegyészdoktor elindult azon a pályán, amelyen a világhír s ezzel együtt a nagy vagyon a stációk. Ezt a szépen induló pályát tette tönkre a sajnálatos véletlen s tönkretette a szülők reménykedő büszkeségét, hitét. Dr. Berger Józsefnek Czehlendorfban volt laboratóriuma, ahol minden idejét kísérletezésekkel töltötte. Legutóbb a rnüfa és a mümajolika előállításán dolgozott, araikor a tragikus szerencsétlenség történt. Augusztus 10-én délután a laboratórium gázkályháját akarta meggyujtsni, amikor az felrobbant. A robbanásnál jelen volt dr. Berger öccse, Berger Imre orvosszigorló is, aki épen látogatóban volt bátyjánál, 5 azonban már nem tudott segíteni, a robbanás megölte a fiatal vegyészmérnököt. Dr. Berger József tizenhat év óta élt Berlinben. Az egyetemi tanulmányok befejezése után laboratóriumot állított fel, ahol állandóan kísérletezett. Munkásságáról az egész német tudományos világ nagy elismeréssel nyilatkozott. Különösen nagy szenzációt keltett az a találmánya, amellyel lehetővé vált a kaucsuk mesterséges előállítása. Azonkívül tökéletesítette a telefonkagyló membráját, amelynek az előállítása is lényegesen olcsóbb lehetett ‘alálmánya folytán. A vegyészeti kísérleteken kívül még egy kedvenc foglalkozása volt dr. Berger Józsefnek. Mozidarabokat irt a ’Nordisk-filmgyár részére és ezen a téren is nagy sikereket ért el. Tragikus halála mély részvétet keltett a -tudósok körében és több szaklap terjedelmes tudósításokban emlékezik meg a fiatal tudós érdemeiről. Holtteste szerdán hajnalban érkezett meg Suboticára, ahol délután temették el nagy részvét mellett. Párisbó! jelentik : Pétain tábornok! kedden este Marseillebe utazót*, a hová szerdán délután érkezett és mingyárt folytatta útját a kikötőben horgonysó afrikai gyorsgőzösön. Első állomása A’geziras, onnan pedig Casablancába fog utazni. A marokkói harctérről szóló legutolsó jelentés azt közli, hogy a francia csapatok Uezzantól északra sikeresen nyomulnak előre és alig találnak ellenállásra s lázadó fiffkabi!ok részéről. Jól halad az oífenziva a Tsul területén is. Liou'ey tábornagy Uezzanban van. A francia arcvonal három szakaszra eszük Pruneau, Marly és Bichoitt tábornokok vezetése alatt. A Times jelenti Jeruzsálemből, hogy a franciák és a felkelő druzok vállalatok adósérelmei —• úgy látszik — a pénzügyi kormánynál meghallgatásra találtak, mert úgy az április— júliusi tizenkettedekről, valamint az augusztusi tizenkettedekről szóló törvény intézkedéseket tartalmaz a feípanaszolt sérelmek orvoslására. Hogy ezek milyen terjedelműek, azt, kívánom ehelyütt ismertetni. A legnagyobb igazságtalanság az volt, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek által kifizetett adót, ami a mérlegben veszteségként szerepelt, a kincstár nyereségnek tekintette és ezután is adót vetett ki. Kétségtelen, hogy a magyar törvénynek nagy hibája volt ez az intézkedés, melyet ott már 1922. évben kijavítottak és a kifizetett adót az üzleti veszteségek között meghagyták. Nálunk ennek az igazságtalanságnak a lefaragása csak korlátozottan halad előre, bár a mi államunkban a törvénynek ezt a hibáját kirívóbbá teszi az a körülmény, hogy a régi területeken létező hasonló társaságokat az elhibázott magyar törvény intézkedése nem érintette és nem sújtja. Az adók egységesítésének és a ■ kiegyenlítő igazságosságnak elve azt kívánta volna, hogy az Main területén működő minden részvénytársaság és szövetkezet egyenlő elbánásban részesüllőn és hogy. a hatályban fentartott magyar törvény korrektióját itt is keresziüívigyék. amiként ezt Magyarországon az 1922. évi 24. t.-c. máris megtette, nálunk azonban a korábbi budget törvény 51, §-a csak annyi engedményt adott, hogy a kifizetett állami és községi adók a rentabilitás szempontjából figyelmen kívül hagyatnak, de egyébként még mindig nyereségnek tekintendők. Ezen rendelkezés szerint az adókulcs akként alkalmaztatott. hogy a kifizetett adók után kiszámították a 10, ilieve 12 százalékos kereseti adót és azután fogtak hozzá, hogy az elért többi nyereséget viszonyítsák az alaptőkéhez, mely után 20 százalékig haladó adót áEapiíottak meg. Ugyanezen törvényszakasz koncedálta, hogy a forgalmi adón kívül <J 60 százalékos hadipótlék és a 30 százalékos rendkívüli állami pótadó veszteségnek tekintessék. A legújabb költségvetési törvény S. §-a tovább megy és habár fentartja azt az általános elvet, hogy a kifizetett állami adók most is nyereségnek tekintendők és a rentabilitás kiszámításánál figyelmen kívül hagyandók, mégis elismeri veszteség, vagyis regie tételnek a 60 százalék hadipótlékon és a rokkant adón felül még a rokkantadót, a katonai (komorski) adót, valamint az összes községi, városi, járási és kerületi p&ijtdákd. Ezi az míázkeközötti tárgyalások eredményre vezettek, amennyiben a druzok abba hagyták a suaidai erőd elleni ostromol. Ebben az erődben hónapok óta kétszáz francia katona volt, nagyrészt algiriak, akik most teljesen felszabadultak. A druzok feltételei közt szerepeit, hogy helyezzék szabadlábra az elfogott lorzsfőnököket, Serail tábornagy hozzájárult ehhez, mire a árazok D imaskus irányában visszavonultak. A franciák kártérítést követelnek a megölt franciákért. Cordillet századost, aki a jeíai-druzi kerület kormányzója volt, felmentették és helyébe Reinciud századost nevezték ki. A druzok szerint ugyanis Cordillet szigorú magatartása volt a legfőbb oka a felkelésnek. Jdést lényeges haladásnak keli minősíteni, különösen olyan helyeken, ahol a községi pótadók i az állami egyenes adóknak 300—1000 százalékát teszik ki. Ugyancsak javulást jelent az 1913. évi 9. t.-c. 26. §-ának hatályon kívül helyezése is. Ez a törvényszakasz arról szóit, hogy az 1917. évi január elsejétől kezdődő íőkeíelemelések három éven át figyelmen kívül hagyandók az adókulcs alkalmazásánál, vagyis a felemelt, alaptőke után elért nyereség külön számíttatott. Tudnivaló ugyanis, hogy minél nagyobb az alaptőke, annál kisebb lesz a nyereségre alkalmazható adókulcs. Nehogy a társaságok az alaptőke, felemelésével a kisebb adókulcshoz jussanak, a iőkeíeíemetést három évig kikapcsolták. A fenthivatkozott törvény folytán ez a kérdés elvesztette az aktualitását. Veszedelmes ujitás azonban' az, hogy az 1916. évi 34. t.-c. 2. és 4. 3-ait is hatályon kívül helyezte a mostani költségvetési törvény, ami némely társaságra nézve katasztrofális hatású lesz. Eddig a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak ama jövedelmei, melyek ; dőld-, vagy házadó alá eső saját vagy ! haszonélvezett vagyonból származtak, a pénzintézeteknek . saját tulajdonát képező és a vállalat tárcájában tartott állami kötvények. továbbá a törvényhatóságok és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsájtott, valamely belföldi tőzsdén jegyzett kölcsön kötvények (záloglevelek) ama részének kamatjövedelme, amely rész meghaladja az illető vállalatnál elhelyezett betétek 20%-át, de nem nagyobb, mint a betétek öszszege, valamint a vállalat által kibocsájtott záloglevelek és kötvények kamatai, melyek még a vállalat tárcájában vannak, nemkülönben a más pénzintézeteknél elhelyezett tőkék után járó kamatok 70 ?í-a, ■ továbbá a más hazai, esetleg külföldi vállalatok részvényei után élvezett osztalékok a törvényben meghatározott esetekben, végül az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak, valamint a választmányi tagoknak és napibiztosoknak javadalmazása, — a nyereségből levonhatók voltak. Ha most ez a törvényes intézkedés hatályon kívül helyeztetik, akkor ismét olyan jogtalanság és méltánytalanság követtetik el. ami sokszorosan lerontja azokat az engedményeket, melyeket fentebb felsoroltunk. A hozzáértők első hallásra tisztában lesznek azokkal a következményekkel, amelyek abból származnak, hogy nem lehet a nyereségből többé levonni azt, amit az eádisá törvény levonhatórudz i4-lentett ki, a laikusoknak pedig csak annyit, hegy most már ugyanazon jogvédelem a kétszeres adóztatás alá esik; j Tegyük fel, hogy valamely részvénytársaság jövedelmének egyedül, vagy túlnyomó része házbérből, földtulajdonból, más pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamataiból, adóssági kötvények, vagy részvények hozadékából ál!, akkor tartozik megfizetni a házbéradót, a földadót, a tőkekamat- és járadékadót és ugyanezen jövedelmek után, melyek i egyszer már megadóztatva vannak, még a nyilvános számadásra kötelezett vát- I Salatok rengeteg adóját is. ] Mán kimutattam egy alkalommal, j hogy egy részvénytársaság, melynek I egyedül házbérjövedelme van. a befolyt 320.0.00. dinár jövedelem után több mint 300.000 dinár adóval lett megterhelve. Ezt a törvénytelenséget annakiedjén sikerült orvosolni, most azonban ez a rendszer egyszerűen , törvényesítve lesz. A pénzügyi kormányzat — úgy látszik — hadat üzend a részvénytársaságoknak és nem lehet más célja, minthogy azok megszüntetését elérje. Ennek a tendenciának bizonysága, hogy az 1916. évi 34. L-c. 4. §-át is hatályon kiviil helyezte, amely eddig bizonyos önsegélyző szövetkezeteknek az üzletrészek 6%-áig adómentességet biztosított. Véget ért tehát annak a szociális gondolatnak uralma is. amely támogatni kívánta a szegényebb osztálynak azt a tömörülését, mely a saját tagjainak olcsóbb árut, vagy előnyös hitelt kívánt juttatni. Hova- fognál: ezek a meggondolatlanságok vezetni? Ki a gyilkosok barátja? Guörffqhadbiró rágalma sásinőre- Pikier Emil ellen Budapestről jelentik; A budapesti tör-I vényszék szerdán két szociáldemokrata képviselő: Ratitz Gyula és Pikier Emil porét tárgyalta. Baiitz Gyulát Ugatás címén vonták felelősségre, az Epiiö Munkás című lapban „A parlament porondján“ címen cikket irt, amelyben éles hangon szóvátette a nemzetgyűlési választások során elkövetett erőszakosságokat. A tárgyaláson Batitz elmondotta, hogy mindazok amiket a cikkben megirt, közismert tények, amelyek nem szorulnak bizonyításra. A bíróság ítéletében felmentette Baützot az izgatás vádja alól azzal az indokolással, hogy az inkriminált cikk nem alkalmas arra, hogy ellenséges indulatot keltsen a munkásosztályban a po'gári osztály ellen. Pikier eilen Györffy László őrnagyhadbiró feljelentése folytán hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége cirnén indult eljárás azért, mert egy népgyü-, lésen megállapította, hogy Györffy hadbíró az „Isten vele Mihály“-al szolidaritást vállalt a többszörösen gyilkos Francia Kiss Mihállyal. Pikier a tárgyaláson kijelentette, hogy gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter a parlamentben minden szavát aláírta, amit a helytelenül viselkedő G’/őrffyről elmondott. Az elnök: Ön azt a következtetést is levonta, hogy a hadbiró ur szolidaritást vállalt Francia Kiss Mihály állítólagos többszörös gyilkossal. Pikier: Igen, mert Györffy azt mondotta, hogy száz ilyen derék magyar embert kíván a magyar nemzetnek, akik ] rendel csinálnának a bűnös Budapesten. Ezzel pedig szolidaritást vállalt a gyilkosokkal és becsületes, derék embernek nevezte Francia Kiss Mihályt. Kérem a va’ódiság bizonyításának elrendelését, elsősorban a honvédelmi miniszter kihallgatását. Miután az ügyész sem ellenezte a valódiság elrendelését, a bíróság elrendelte Francia Kiss Mihály bűnügyi iratainak, valamint a Györffy ellen indított fegyelmi eljárás iratainak beszerzését, azután a tárgyalást bizonytalan időre elnapolta. Az uj adótörvények Irta: Fischer Jákó dr, A ny#váiios számadásra kötelezett
