Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-19 / 220. szám

ín. didit BÄCSMEGYEI NAPLÓ A versenyautó halottja Regény. Irta: F. X. Kappus Az eddig közölt részek tartalma: Horváth Elemér báróba beleszeretett Mon­­iecarlóban Mirjam, egy szép bécsi lány. Horváth a ruletten elvesztette egész va­­ggonát és hirtelen elutazott jugoszláviai kastélyába. Rendulics Flóra, egy navisadi bank hivalalnoknoje megtudja, hogy a báró üngj/ilkosságra készül. Megkéri Hor­­váthol, hogy ha már úgyis mindegy neki, vegye öt előbb el feleségül. A báró tel­jesíti kívánságát. A nászéjszaka után Flóra bárónő Becsbe utazik, Horváth aki beleszeretett feleségébe, nem lesz ön­gyilkos, hanem mindenáron vagyont akar Szerezni, hogy feleségét — aki közben egy milliárdos szeretője lett — vissza­szerezze és csempészésre adja fejét. A púpos megint nagyon bámulta Mir­jam határozottságát. — Ne féljen, — mondta a lánynak, — mindent megteszek, különösen, ha tudom, hogy együtt dolgozunk majd, minden nap, mindig, amikor csak keli. Majomszerben nyult Mirjam keze után és megszorította. Tekintete a leány szemét kereste s belefuródott átható pillanással. Mirjam meg akart valamit mondani, azonban a szó torkán akadt. Tagjai mintha egyszerre megbénultak volna. — A világosságot, — suttogta és az ablakra mutatott. Rűpu elengedte a lány kezét, az ab­lakhoz ment, betette a fatáblákat és fel­csavarta a piros lámpát. — Most aludni fogsz, — kezdte hal­kan. Szavai monoton zümmögéshez ha­sonlítottak. Mirjam kezében tartotta a levelet-, mindjobbati és jobban összegörnyedt székén. A világgal való érintkezése tel­jesen megszűnt, mialatt Rupu Moro há­tulról többször megérintette fejét és tes­tét lassan, lassan végigsimogatta, köz­ben pedig kérdéseket tett fel. figyelőre azonban nem adott Mirjam világos feleleteket. Testét gyenge resz­­'ketés-futotta át. térde kicsúcsosodott a könnyű nyári ruha alatt. A púpos mind áthatóbban kérdezte, amit tudni akart. Végre a lány dadogva válaszolt: — Vizet látok és rajta hajót' — S ezen a hajón utazik ő? — A hajó... kikötőben van... egész közel a kikötő falához. Közelében vas­úti kocsik állanak ... egész vonat... a vaggonok tele vannak és csöveken ... tömlőből valami folyik a tengerbe... vagy a hajóba. — És ő, aki a levelet irta? — türel­metlenkedett Rupu, — milyen ember? Veszélyes? Ártatlan? Mirjarrl lebegő mozdulatokat csinált. — Inkább veszélyes. Nem ártalmat­lan, igazán nem ártalmatlan. Ilyen em­ber. ily en ...-r- Ravasz, titkolódzó? — segített: neki Rupu. Mirjam mintha mosolygott volna, mi­közben ezt felelte: — ’ Meg akar gazdagodni és a pénzt halomra, gyűjti, aztán nők között szór­ja "szét. Igen, beteg ember, a vére rossz, megmérgezett. A púpos izmai megfeszültek. Tovább kutatott. Megmagyaráztatta ' magának a betegség mibenlétét és következmé­nyeit. Érezte, hogy neki nagyon fon­tos, ha a médium képességeit ilyen irányban fejleszti. Ezen a téren kínál-! koznak azok a nagyszerű lehetőségek,1 amelyekből pénzt lehet szerezni, ha az í amerikaival összeköttetésbe lépnek. El is felejtette a szeánsz kiindulási i pontját. ' I 25. folytatás Amikor Mirjam felébredt, első szava ez volt: — Nos? — Veszedelmes ember, úgy. mondta maga, egyáltalán nem ártalmatlan. Hozzáhazudta: — Nem jó vele egy tálból cseresz­nyét enni! Ezekel a szavakkal mond­ta kisasszony. — S külömben? — érdeklődött a le- j ány. — Külömben a többi nem fontos. Gyorsan leírta azokat a képeket, j amelyeket Mirjam transzában feltárt! ! előtte. Még hozzá is' tett egyet-mást, | hegy kedvébe járjon, Mirjam tűnődve állott megj aztán gyorsan kalapjához nyúlt. A púpos azonban megfogta csuklóját: — Mi lesz a fődologgal? Mikor jön? Holnap? Emlékszik, hogy mit Ígért? — Természetesen, holnap jövök. Eb­ben maradunk. Mikor jöjjek? Rupu Moro a levegőbe meredt tekin­tetével és nőiesen kicsiny kezeit dör- j zsöíte. » — Pont háromkor. Negyednégyre hi­vatom Barnesst. Pillantása szúrón tapadt a lány ar­cára és szigorúan folytatta: _ —• De megbízhatónak kell lennie, kis­asszony, megbízhatónak, külömben... Arca durván és fenyegetően eltorzult. — Számíthat rám, — biztosította Mirjam megijedve, aztán leszaladt a lépcsőn. Ide-oda bolyongott az uccákon, majd egy postahivatalnál megállóit. Egyik blankettát a másik után irta meg, hogy aztán megint összegyűrje vagy széttépje. Végre a negyedik sür­göny sikerült, a szöveg megfelelő volt. A hosszú távirat Bukarestbe egész kis vagyonba került. Flóra Romániába utazik Flóra alaposan csalódott: Rosszabb itt, mint Ázsiában! Utibenyomásait újra meg újra ezek­ben a szavakban foglalta össze. Az tic­­cák nyomorultak voltak, a szállodák, minden kritikán aluliak, az emberek os- j tobák és tolakodók. Kibámult a hotel nyitott ablakán a I kis város főterére, anélkül, hogy tekin­tete valamin megakadt volna. Ez kelle­mesen hatott rá, valahogy megnyugtat­ta idegeit és jólesett a magasból lenéz­ni, távolságot tudni maga és a többi ember között. Tulnézett a háztetőkön a távoli he­gyekre, egészen fel a meredek csúcso­kig. Ebben a pillanatban szinte szerette ezeket a hegyeket, mintha rokonságot érzett volna veiük. Valami, mintha ki­áradt volna belőlük, ami erőt és bátor­ságot ad... — Bátorság, bátorság, —• gondolta, j — hát egyáltalán van bennem bátor­ság? — Nem, — nevetett azután hango­san, — nem, gyáva vagyok! Hiszen ha bátor lennék, akkor nem kocsiznék most ezen az istenverte vidéken ezzel j a hájtömeggel. Ha nem volnék gyáva, j nem játszanám egy pillanatig sem to­vább ezt a komédiát, amelyet már úgy is unok... Tudta: Ostendében Pataki várja. Eget-földet igért neki az istálló-tulaj­donos, csak hagyja ott Fleischlert. Olyan konkréten beszélt és olyan meg­győző volt, hogy jól esett hallgatni. Csak egy. szemrebbenésébe került vol­na, hogy másnap a közjegyzőnél nagy- ■ szerű szerződés várja őt aláírásra, szer- j ződés olyan életre, amelyhez képest a j mostani proietárszenvedés. 1925 augusztus 19. Miért nem akarta? — Igen, miért nem?.—morzsolgatta a kérdést, mialatt tovább bámult az ab­lakból. A hegyek mereven néztek vele far­kasszemet', megközelíthetetlen nyugal­mukban. Sejtette az okát, hogy miért nem fe­lel Patakinak. De értelme küzdött a hul­lámokkal, amelyek tudatát cl akarták önteni. Agya folyton csak hasonlatokat csinált Fleischler és az istállótulajdonos között, ezekből mintegy töltést építve vágyai számára, amelyek titokban zúg­tak lelkében. A vastag férfi és a másik, lötyögő pofazacskóival ugyan melyik külötub? Alapjában véve nem voltak-e egyfor­mák, nem voltak-e tigyanegy fának le­velei? Ami külömbség • nevelésükben, képzettségükben mutatkozott, vagyonuk aránya nem volt csak árnyalatbeli dif­ferencia és semmi más? És ezek az árnyalatok játszanak dön­tő szerepet? Flóra arca előtt szorosan összefonta ujjait és merően nézte rubingyürüjéiiek tiizét, tanulmányozta kezének matt fe­hérségét. F^jét mindjobban lehajtotta, míg végre kezébe temette. Agyán keresztül cikázott az a gondo­lat: nctü volna-e jobb még ma itthagy­ni mindent,' visszautazni Bécsbe, nem törődve Fleischlcrrel, Bertával és az egész bagázzsal? Vajon Pataki képe volt, amely foly­ton felmerült előtte, vagy másé? gangosán felnevetett: — Olyan könnyen nem hagyom ma­gam legyőzetni, nem. (Folyt, köv.) Technológia gépészeti osz­tályát végzett technikus 3 évi gyakorlattal mielőbbi belépésre állást keres. — Cím Schmolka hirdető­irodában Kovisad. Futaški :_____ put 2. ___6452 Testvérek Subotica Üzletáthelyezés miatt nagy kiárusítás ** PATKÁNIN r a ík anyír lőszer Reitter Oszkár vel.-becskereki nyug, főkapitány nagyszerű találmánya. Doboza 15 dinát Fö-elárusitója: Patkáningyár (Torontáli Agrárbank PT.) Vel.-Bečkerek Viszontelárusitó.ja: Kovács drogéria, V.Bočkerek Jótállás a biztos eredményért I 140 cm. Tiszta gyapjú köpenyposztók Din. ÍOO*— M0 cm. Kockás gyapjúszövetek Piti. 75’— 110 cm. Férfi szövetek Pin. 150’-­Tiszta gyapjú Lódni szövetek Pin. 50'— 105 cm. Gyapjú voalé szövetek Din. 65’— Egész finom női ruha- és kosztümszövetek. Leg­finomabb angol és cseh férfiszövetek. Vásznak, sif­­fonok 13’— dinártól. Parchendek, flanellek. Pap­lanok 250’— din. Gyönyörű mintás liberthy satinok. Jutalékos helyi ügynökök felvétetnek, Cim a kiadóban. Általában az összes cikkek mélyen leszállított árakon lesznek kiárusítva! BRAZÍLIÁBA SAO PAOLO államba, in­gyen jegyekről pontos fel­világosítással szolgál, sze­gény kivándorlóknak az út­levél és a beutazási enge­dély közvetítését ingyen vál­laljuk. Bármilyen utazási ügyben forduljon bizalommal B IR 0 AMERIKÁHOZ N 0 VI SAD Express vonalak t Észatanerifáiia Középamerikália Délamerikába: Brazíliába Urnguayba Argentínába Peruba, Chilébe stb. Ausztráliába és a világ minden nevezetesebb kikötőjébe Utazási idő Zagreb-Genova 20 óra A legrövidebb ás legkényelmesebb vonal jugoszláviai kivándorlók részére Jugoszláviái vezérképviselet „TRANSOCEANIC1 Jugoszláviai Utazási és .Szállítmányozási R- T. Zagreb, Pejriniska ul. 6. Kitűnő konyha „METEOR“ VOJVODINAI KÉPVISELET: Ć8 ügynökség információs iroda Vel.-Bečkerek Wilson tér a. Sürgönyeim: Transoceanic V.BečIerefc Hölgyek! Ne felejtsék el, hogy a szépséget az arc udesége adja meg és ez csak úgy érhető el, ha „VISAGINE ADELINA PATTI“ arctejet, használ. Üvegje 30 dinár. LAB0RAT0IRE „ADELINE PATTI“ PARIS. Főképviselet Jugoszláviára ZAGREB, GAJEVA ULICA 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom