Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-18 / 219. szám

19°5. augusztus 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei ® x » A csehszlovák agrárreformból, ahol csak lehet, mindenütt kizárják a ki­sebbségi íöldnéMlieket. Legutóbb a Nyitrabessenyö község határában le­vő káptalani birtokot parcellázta föl a pozsonyi agrárbizottság. A birtokból, amely hatszáz kataszteri holdat tesz ki, a bessenyői magyarok és németek csak 150 holdat kaptak, a föld nagy­részét: 300 holdat az ujlóti szlovák do­­movinároknak osztották el. mig a hát­ralevő 130 holdat meghagyta a bizott­ság maradékbirtöknak. Az igazságtalan és sérelmes agrárreform miatt nagy az elkeseredés a I bessenyői földigénylők között, akik elhatározták, hogy küldött­séget menesztenek Prágába, amely kér­ni fogja a birtok újbóli parcellázását. * Az erdélgi magyar pártnak Bratianu­­ékkal kötött megegyezését nagy örömmel regisztrálják a bukaresti la­pok. A ViitoTul megelégedéssel konsta­tálja, hogy »a kisebbségek végre belát­ják a liberális párttal való együttműkö­dés előnyeit« A Lupta hasonló lelke­­rsedésse! üdvözli az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek, mint az erdélyi magyar párt megbízottjának paktumát a libe­rálisokkal és megjegyzi, hogy a mező­­gazdasági kamarai választások hozták meg Bratianuék kisebbségi politikájával •első és igaz sikerét. A nagyjelentőségű választási paktumról a kalotaszegi ma­gyarság vezére, Koós Károly is elmon­dotta véleményét egyik koloszvári reg­geli lap hasábjain. A feltűnést keltő cikkében a kalotaszegi vezér a követke­zőket írja: »Ha már most a magyar párt, bár közvetve, de nyíltan a liberá­lis választási listán való részvételre hívja fel a magyarságot, ebből joggal következtethetünk arra, hogy a magyar­ság politikai vezetősége szakított eddigi mereven elzárkózó politikájával, vi­szont a kormány részéről kapott vala­mi határozott biztatást, a közeledésnek, a megértésnek valami komoly és félre­­magyarázhatatlan jelét, mely őt c két­ségkívül elhatározó, eddigi álláspontjá­val teljesen ellenkező lépés megtételére bírta. Ha ez az indoka a magyar párt­vezetőség elhatározásának, — amiben nincsen jogunk kételkedni. — akkor csak örömmel üdvözölhetjük mi, akik eleitől fogva a megtörténtekben való megnyugvást, román néptestvéreiukkel való megértést, a kormányhatalommal való becsületes megegyezés akarását hirdettük és annak a lehetőségében hit­tünk is.« * Kivándorlási statisztikát tett közzé a prágai szociálpolitikai minisztérium. A statisztika szerint a kivándorlási kedv lényegesen erősödik Csehszlová­kiában. 1924-ben 54.373 ember hagyta el a köztársaság (őrületét, ebből csak Szlovenszkóra 62 százalék, számszerű­en 35.202 személy esik.A köztársaság egyéb részeiről már kevesebben indul­tak el a tengerentúlra: Ruszinszkóból 2493-an, Morvaországból 5218, ?ziléziá­­ból 787, Csehországból 10.673. A sta­tisztika nemzetiség szerint így osztja fel a kivándorlókat: 33.614 szlovák, 10.000 cseh, 4525 német 3089 magyar, 2180 orosz, 851 zsidó és 85 lengyel. A valóságban azonban jóval több magyar hagyta el az országot, akiket önkénye­sen, sokszor a nevük után, mint szlová­kokat tartották számon a kivándorlási hivatalok. * A bukaresti Adeverul szerint az erdélyi magyar párt Julián Péter bel­ügyminiszteri biztos és tizenegy társa ellen büntető följelentést tett a dési sze­nátorválasztás alkalmával elkövetett törvénytelenségek miatt. Julián Péter ellen, mint ismeretes, azt a vádat emel­te a magyar párt, hogy két nappal a választások előtt megváltoztatta a sza­vazólapok színét és ezért a magyar vá­lasztók -azt hitték, hogy a sárga cédu­lákkal a magyar jelöltre. Gyárfásra szavaznak. Julián Péter ezenkívül táv­irati utón intézkedett: az urnákat csak két nappal a választások után nyissák ki, hogy ezzel alkalmat és időt adjon a liberális korteseknek a szavazócédu­lák kicserélésére. * A szalontai maggar gimnázium sor­sáról az utóbbi napokban riasztó hírek terjedtek el Erdélyben. A bizonytalan Prágából jelentik : Karisbadban fontos politikai tanácskozás volt Pasics miniszterelnök és Benes külügyminiszter között. A konfe rendűn elejétől végig jelen voll Musaryk köztársasági elnök is, aki részt vett a tanácskozáson. A Bohemia közli, hogy politikai körökben elterjedt híresztelések szerint a karlsbadi tanácskozáson egy nagy Balkán-szövetség létesíti-Budapestről jelentik : A ma­gyar közoktatásügyi minisztérium uj tantervet dolgozott ki a kisebb­ségi iskolák számára, amely mesz­­szemenően biztosítja a magyaror­szági nemzetiségek kulturális jogait és az, anyanyelv használatúi. Az uj tantervről szóló rendelet, amely mar megjelent a hivatalos lapban is, három kategóriába so­rozza a kisebbségi iskolákat. Az első kategóriában, amelybe főleg nemzetiségi ellemi iskolák tartoz­nak, a tanítás teljesen a kisebbségi nyelven történik, a magyar nyelvei c upán heti hat órában fogják tani tani. A második, úgynevezett ve­gyes csoportban a tanítási nyelv megoszlik a kisebbségi és az állam nyelv között: az elemi ismeretek, eredetű hírek szerint Anghelescu elha­tározta, hogy bezárja . a gimnáziumot,, amely állítólag nem tartotta be azokat az instrukciókat, amelyeket az inspek­­torátus megadott neki még a tanév ele­jén. A hir azonban szerencsére nem bi­zonyult valónak: a kolozsvári tanfel­ügyelő maga jelentette ki., hogy szó sincs a szalontai gimnázium bezárásá­ról, amely különben is 1928-ban már teljesen az állam tulajdonába megy át. séröl tárgyaltak, amelynek kezde­ményezése Görögországból indult ki, de amelyet Benes nem tart sürgős­nek. Mindenesetre feltűnő, hogy a karlsbadi konferenciáról egy részen sem adtak ki hivatalos jelentést. 1 A Bohemia közlését egyelőre fenntartással kell fogadni, mert az még egyik oldalról sem nyert megerősítést. természettudomány, rajz és gazda­sági tanulmányok a kisebbség nyel­vén, a földrajz, a történelem és a torna magyarul, o mértan és az ének pedig, ahol éppen szükséges, mindkét nyelven tanítandó. A har­madik kategóriában, ahova a nem tiszta nemzetiségi iskolákat sorol­ták, a tanítás magyar nyelven folyik, a kisebbségi nyelvet heti hat órában kell tanítani. A rendelet, amely végrehajtja a békeszerződésben a kisebbsé­gek javára megkövetelt intézke­déseket, szigorú szabályokat tar­talmaz a magyar és a kisebbségi elő nyelv tanítására nézve és a direkt módszert Írja elő, amelyet direkt módszer szerint tesz köte- I lezővé. A bolgár kormány kártérítést adott a meggyilkolt Redzsepovics családjának Elintézi dőlt a jugoszláv-bolgár diplomáciai affér Emlékezetes még az a diplo­máciai affér, amely a szófai Sveti- Neddja székesegyházban történt merénylet után egy jugoszláv állampolgár meggyilkolása miatt az SHS. királyság és Bulgária j közt keletkezett. A merénylet jután megindult nyomozás során I ugyanis Szófiában letartóztatták I Redzsepovics Redzsep jugoszláv j állampolgárt, akit azután a bőr­­! (önben halálra kínozlak. j A beogradi kormány annak j idején elégtételt és kártérítést i követeit Bulgáriától Redzsepovics j haláláért, majd amikor az ügy elintézése Szófiában sokáig húzó­dott, rspresszáliákat léptettek életbe, elsősorban olyan módon, hogy a bolgár alatt valók számára megtagadták az SHS. királyságba való beutazásra jogosiió vízumot. Miután azonban a bolgár kormány megállapította a szófiai hatóságok­nak a gyilkosságért való felelőssé­gét, hajlandónak mutatkozott a jugoszláv követelés teljesítésére és kártérítés fizetésére. Mint Bco­­gradból jelentik, hétfőn megtör­tént az ügy elintézése, amennyi­ben a szófiai kormány kétszázezer I vat utalt át a beogradi kormány­aik, hogy azt Redzsepovics csa­ládjának kártérítésképpen kifizessék. Belső bare a szombori radikális pariban Közvetett választással fogják megalakítani az uj vezetőséget Szomborból jelentik: A szombori radikális-pártban szeptember 6-rá, illetőleg il-re tűzték ki az uj veze­tőség megválasztását. Az uj válasz­tásokat a radikális-párt beogradi országos főbizottsága rendelte el a párt két frakciójának hosszas küz­delme és sikertelen egyezkedési kí­sérlete után. Pasics—Benes—Masaryk titkos tanácskozása Karisbadban Nagy BatSíán-sztwetségről tárgyaltak ? A magyar kormány biztosította a magyarországi kisebbségek iskolázási jogait Elkészült a kisebbségi iskolák tantervé A Painlevé-kormány végórái A francia szocialista pártkongresszus a kartell-politika ellen Párisból jelentik: A szocialisták országos pártgyülése nem volt na­gyon látogatott, alig kétszáz dele­gátus jelent meg. A napirend első tárgya a gyarmati politika volt s ennek megvitatása közben Tunisz, Algír és Marokkó kiküldöttei a ben­­szülött lakosságra is ki akarták ter­jeszteni a politikai szabadságot, kö­vetelték a szakszervezeti mozgalom fejlesztését a gyarmatokon s erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújtottak be. Presseman volt a kartelpoliíika kérdésének előadója. Azt fejtegette, hogy a kormány-kartel kezdettől fogva beteg volt, mert felvette ke­belébe a radikálisokat, akik mindig szocialista ellenes magatartást kö­vettek. — A Pairilevé-kormány — foly­tatta — már összeállításánál fogva holtan született, de a szocialista­párt nem szakított vele mingyárt s igy történt, hogv Painlevé marokkói beszédét is le kellett nyelnie. Ez az­tán odavezetett boga/ ma már dia­dalt ül a reakció és megtestesül Cai'laux személyében. Ha koncen­trációs kormány váltaná fel Painle­­vét, akkor azt a szocialista-párt a legélesebben támadná, ha ellenben újabb baloldalt kabinet következnék — mondotta a szónok — akkor ma még válaszolhatnánk arra a kérdés­re, hogy a szocialista-párt vállai­­kozhatik-e támogatására. A francia szocialista párt órája még nem ütött, hogy miként Ausztriában és Belgiumban kormányra kerüljön. Faure, a szocialista-párt főtitkára, élesen támadta a Painlevé kabinetet és ellenezte, hogy a szocialisták be­lépjenek a kormányba. Leon Blum a parlament munkájá­ról számolt be és arra a következ­tetésre jutott, hogy a támogatási politika, amelyben a szocialista-párt a Herriot-kormányt részesítette, nincs helyén a Painlevé-kabinet irá­nyában. A pártgyülés második napja ha­tározathozatal nélkül végződött. Bi­zottságot küldtek ki, amelynek fel­adata, hogy határozati, javaslatot terjesszen a marseillei nemzetközi kongresszus elé. Kétségtelen, hogy a többség amellett lesz, hogv meg kell szüntetni a kartel-politikát. Fi­gyelemreméltó volt, hogy Leon Blum minden ereiddel igvokezett a nártszakadást megakadályozni és az ö békülékenysége a párt kebelében rokon szén wel találkozott. Ez1 év februárjában a szombori radikális-párt uj vezetőséget válasz­tott, melynek elnöke Rúcics Színia dr. szombori orvos lett. A választá­sokat egy nagyobb frakció megpe­­ticionálta azzal, hogy a választások nem a párt-statutumok betartásával történtek és nem a többség akara­tát fejezik ki. A radikális-pártnak statútumai ugyanis közvetlen és közvetett választási módszerről in­tézkednek s abban van, hogy a he­lyi radikális-pártok szokásos négy­éves tisztujitása alkalmával egy központi bizottságot választanak,­­mely közgyűlést hiv össze és ezen a közgyűlésen, az előzőleg közmeg­egyezés által összeállított lista alap­ján megválasztják a vezetőséget Ez történt Szomborban is a februári radikális-párti választásokon. így került be Rácics Szima dr. elnök­nek, kit a szombori radikálisok úgy­nevezett fiatal gárdája vall vezéré­nek. Rácicsék ezt a választási mód­szert helyesebbnek találják. A másik választási módszer a 35. paragrafus szerint előirt közvetett választás. É szerint mindazokban a városokban, ahol 10.000 főnyi lakos­ságnál több van, a párt egyes kerü­letei három-három tagöt küldenek a központi bizottságba és ez a köz­ponti bizottság választja meg azután az uj vezetőséget. Szombomak több lakója van tízezernél és igy a párt­szabályok betartásával csak'a köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom