Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-15 / 217. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 13. «Ifrft, 1025. aagasztos 15. Újvidék földesura ölte meg Gertrud királynét A Bánk-bán-monda• történelmi megvilágításban Erdujhelyi Menyhért dr., volt újvidéki római kacholikiis plébános Újvidék története cimü monográfiája szerint Újvidék első földesura lőre volt, aki a birtokot hűséges szolgála- j jÉai jutalmául kapta. Ennek a Tőrének ! fia Péter volt az, aki II, Endre király j feleségét Oertrudot megölte. | Katona József Bánkhániaa költészet j hatalmas erejével gyökereztette meg j és történelmi hagyumányá örökítette 1 'azt a hiedelmet, hogy Oertrudnak { Bánkban volt a gyilkosa. Hiteles oki- | rajokból azonban megállapítható, hogy Bánkban csak részév '.-olt az 'összeesküvésben, mig magát a gyilkosságot Tőre (Törefi) Péter hajtotta végre. Emellett szól V. Béla királynak 1237. évi egyik oklevele, ame‘: ; ■teljes határozottsággal .Pétert említi,! mint Gertrud gyilkosát. Es ugyanéb''"1 az oklevélből kiderül az is, hogy Péter Újvidék földesura volt. IV. Béla király ebben az időben rendezte a királyi javakat, a pártoskodókat megfosztotta birtokaiktól, az erőszakosan szerzett ós birtokolt jószágokat elkobozta. Béla 1235-ben Péterváradra ciszteirdtákat telepített, akik Péterváradon a hegy tövében kolostort építettek és Béla király" az idetelepitett szerzeteseknek bőséges javakat adományozott amelyeket a királyról: Bélakutnak neveztek cl. A Champegneból, a trois-fontaines-i kolostorból ideinvitált cistercifáktiak adományozta m Szerémscgben Péternek, Turwey Hónak örökös Örökös javait, amelyek az illetőnek hűtlensége miatt, mivel a király anyját megölte, felségsértést követett el, a királyi kezeiére visszaszállottak«. A Turwey név a inai kiejtésünk szerint Tara, Tőre volna. Ugyanez az adománylevél a következőkép Írja le, hogy Péter volt Gertrud gyilkosa: »Ámbár kedves anyánk lelki üdvéért a íennemlitett Péternek. — kinek gonosz merénylete folytán öleiéit meg, — összes javait Isten egyházának kellett volna ajándékoznunk, njilndazonáltal ezen birtokokat, saját és édesanyánk lelke üdvéért örökös alamizsnaképpen adjuk a fönnemlitett egyháznak«. Kétségtelen, tehát, hogv Gertrudot Péter ölte meg, aki akkor Csanádi főispán volt. Gertrud, királyi férje távollétiben bizonyos peres ügyben igazságot szolgáltatott. Péter, aki a királyné udvarában .tartózkodott, mint a kiráiy bizalmasa résztyett az itélét meghozatalában. 'Gertrud az idegenek javára akart 'dönteni, de Petur ezt nem tűrte és látva a nép nyomorát, amelyet a t-^nVedélyes Gertrud befolyása alatt, álló Endre idézett elő. 1213. évi; szeptember 2b-án megölte a királynét: A merényletet követő dulakodásban a királyim cselédség megölte Gertrud «mlkosät. ' Béla király adománylevele Bélakntot és újvidék határának nagy részét a francia cisztercitáknak adományozta. akik a mohácsi vészig urai voltak Újvidéknek. Régi mondák valami péter Remetétől vagy Amiensi Pétertől származtatják Pétervárad nevét? pedig kétségtelen hogy Pétervárad nevét Tore Pétertől Újvidék íöldesurdtól, Gertrud gyilkosától kanta. IV, Béla oklevele említi elsőizben Pétervárad nevét, höl királyi palotája is volt. Ez :• királyi palota eredetileg Péter kastélya volt, amely a merénylet után szállt a királvra. Pétervárad azonban a bácskai: a későbbi Újvidék, a mai Novisad heén állott. Mellette voltak a francia apátság jobbágyfalvai: Zajol, Csenej, Sző reg, és Bivalyos. V.f István 1267-ben kelt oklevele is megemlékezik Peturváradról, amelyet .egyik ajtónállójának: Andrásnak adományozott. Ez az oklevél ismétel' ten úgy említi ezeket a birtokokat, mint Tőre Petur birtokait. A mohácsi vész után Peturváradot Vásáros- Váradnak nevezték el. A Duna. túlsó oldalán a bácskai ÓPétprváradnak is elnevezett község-y1- szereiben létesült a pétervárad! erőd: Egy XVI« századbeli .okirat ezt . A házasságban nemcsak érzelmi, de gazdasági harmónia is szükséges. Ami nem jelenti azt, hogy a két házasfélnek egyforma gazdagnak vágy egyformán szegénynek keli lenni, hanem azt, hogy mind a ketten lehetőleg egyformán — már amennyire ez két olyan egymástól elütő egyéniségnél, mint férj és feleség, lehetséges — gondolkozzanak a háztartásban é< életvitelben fölmerülő gazdasági kérdésekről Kimúlt az az idő, amikor a. férj egyszerűén és kötclcsségszefiien eltartotta a becses nejét, s ez ebben az állapotban urasan érezte magát. Á' nő' lassaitkirit hasonló jogú társsá lesz abban, a cégben, auielyiiqk a .heve: házasság. Neki is tökével: vagy munkával vagy legalább közgazdasági érzékkel s ebből eredő számoló készséggel és józan takarékossággal hozzá kell járulni a házasság és a * családi élet gazdasági fenntartásához. Ha erre nem. képes, akkor a még. oly heves szerelmei! fölépült házasság ügy.dől Össze, mint egy kártyavár, am,'i.v.ta ! ' ■;!• :í ii .szél A házasság nem áll pusztán csókolódzásból, s az nj nő inéit gazdasági tényező is fontos szerephez ljut benne. Amint a- feleség megszűnt háreinhölgy lenni, aki csak az Ura gyönyörködtetésére való volt, mingyárt joga lett és kötelességévé vált, hogy számoljon is. Számoljon a körülményekkel, amelyek között élnek ők • ketten. Éppen úgy kell tudnia, mint az urának, hogy mennyi a jövedelmük, s mennyit szdbad ebből elkölteni és mennyit muszáj félretenni. Ha ezek közül csak egy kérdés közömbös előtte, már baj.van a házasság körül, amely csak akkor lehet boldog, ha minden tekintetben — s igyt gazdasági tekintetben is — a felek közptt teljes a megértés. A pénz, amióta olyan sok van és oly keveset ér, még nagyobb ur, mint azelőtt volt. (Mindig nagy ur !,volt.) Es éppen azért, mert a számok, amelyeket emlegettünk, szerfölött nagyok, a nőkre nézve, akik mindég gyengék voltak a matematikában, nehéz lett a megértésük. A tízezer koronás évi budget, számait könnyebben fogták föl :és érezték meg, mint a mostani óriási' numerusokat. fjr. az asszony,, aki valamikor néhány fszáz koronát ■ költhetett havonkint a háztartására, ebben a boldog korszakban nem csinált egyetlen számítási hibát,— most, amikor szédületes összegeket költhet ugyanazon idő alatt, könynyen "veszti el kis lábai alól a józan számifás talaját. Ez a derék 'hölgy azelőtt hetekig keresett egy susztert, aki égy forinttal olcsóbban varr Jneki cipőt, S- mosj alku nélkül, fizet érte nagy őszszegei mert a ,fő az, ugy-e-bár, hogy az ár'j. jó és finom legyén. »Aki ismeri őnagyságaikat, nem fog ezen .csodálkozni. E jó teremtések mindig rendkívül »spórolósak«, ha apró összeget kell kiadni ' és könnyehköltök, amikor nagy summákról van szó. Ismertem egyet (és valószínű; hogy az olvasó is ismer), aki félóráig tudott » cigánykodni« egy pár csirke vételénél, de mikor. az ura villát .vásárcjH,,, fukarnak és kicsinyesnek -nevezte .öt, mért . néhány százezer korona különbözetérv érdemesnek tartotta szói vesztegetni. a kitételt tartalmazza: »Báthory István nádorispán mintegy tizönhét vagy tizennyolc ezer emberrel az Ópéterváradjánál az Dunaparton Péterváradja ellenébe szállott vót háborúba . A vásárosokat a két Pétervárad közül Ó-Péterváradon tartották, in- i a a neve: Vásáros-Várad, amely 1526-ban a mohácsi vész idején elpusztult, lakosai földönfutókká, vagy rabszolgákká lettek. Az idő végkép elmosta a név emlékét. Itt épült fel később Újvidék. A nagy számokkal való elbánást könynyen tanulta meg a férfi, akinek van egy kis matematikai »műveltsége«, de annál nehezebben szokik. bele a nő, ez a minden számtani »nevelés«, nélkül szüköködö . dísz-lény, akinek a sajátosan néző és különösen látó szemében az olcsó sokszor drága s a drága — ha tetszik neki — mindig olcsó. Már most egy házasság, ahol két ilyen ellentétes »gazdasági világnézet« áll egymással szemben, korántsem lehet olyan boldog, mint aminőnek indult, amikor még nem domináltak ilyen parancsoló módon a gazdasági kérdések. S a' viszony, amely kezdetben mintaszerű volt, s a félváros sárga irigységét provokálta, kezd kedélytelen lenni. Mert nincs aZ a felhőtlen boldogság, amelyet meg ne zavarna a gazdaság szürke gondja s a megélhetés ködös problémája. ■ Mintábogy a háborút rögtön, (és mindenesetre jobban) megértette a férfi, úgy annak gazdasági' következményeit is egészségesebben fogta föl az átlagnőnél, s ha az anyagi eszközei korlátoltak, szívesebben fokozza le az igényeit, mint a »szerény« nő, aki nem érti, miért kelljen neki most. amikor többet költ, rosszabbul élni. mint azelőtt. E derék teremtés az urát. aki nem akar —;mert nem bir —- többet költeni a háztartására, mint amennyit keres, neu? átallja fukarnak szidni, — s a férj, aki nem elég nőismerő s nem tud eléggé elnéző lenni általános aszszonyi erények iránt, a feleségét hajlandó lesz pazarlónak nyilvánítani. Pedig a férj nem fukar s az asszony nem pazar. Az ellentét távolról se ilyen nagy, s csak abból áll, hogy a férj számol s az asszony ezt nem teszi; hogy a férj a jövőre gondol s a nő csak a mára meg a holnapra, hogy r a férj okos s a felesége — asszony. Ez a házasság azért nem lesz éppen nagyon rossz, s nem fog szükségszerűen válással végződni, de nem is marad az az ideális életközösség és közös élet, amelyről • valaha mind . a két házasfél álmodott.’, S ne tessék félreérteni: pusztán-a gazdasági harmónia nem elegendő ahhoz, hogy egy házasság boldog legyen, de e harmónia hiánya vagy megbomlása alkalmas rá, hogy a házasság boldogságát megingass^. Hogy már most mi a teendő? — kérdi ön, — aki ily helyzetben él a . tisztelt nejével, akit ön máskülönben szeret? Engedni természetesen — mert hiszen tagadhatatlanul önnek van igaza — a.z asszonynak kellene. De hát van-e erre kilátás? Ahogy én ismerem őnagyságát — akit nincs szerencsém ismerni —: nincs. Pénzkérdésekben a nők épp oly kevéssé értik a tréfát, mint a halálosan komoly problémák körül. A nőknek jobban tetszik, ha valaki szépen költ, mint az, ha az illető szépen keres, s kivéve azokat az önállóságra szoktatottakat, akik szeretnek vagyont gyűjteni, a legtöhb nő maga is több gyönyörűséget talál abban, ha költheti a pénzt, mintha azt. tezaurálja; Tiz nő közül kilenc-tiznek az a legboldogabb napja vagy órája, amelyben »vásárolhat«, s ha erre a mulatságos rdeteittés. re .nincs pénze, olyan boldogtalan, nint akit családi szerencsétlenség ért Nőhöz tehát az ő lenge gondolkozását ágúra komoly mentalitásához hozzásam-» tani. Tegyen is le, uram, arról' a reménységről, hogy öt rábeszéléssel és okfejtéssel, közgazdasági előadásokká!' és induktiv logikával meggyőzze. Az ellentét az ön gazdasági fölfogása és. az övé közt meg fog maradni örökké. Sőt, "ha sokat fog beszélni őnagyságának erről a gyűlöletes témáról (ugy-e, a kedves neje igy jellemzi ezt a társai-' gási témát?), csak azt fogja elérni, amft a szeggel ér el, ha ráüt a kalapáccsal, — mentül többet üt rá, annál szilárdabban fog az benne ülni a falban. Minden argumentációja — Frauen sind gründetest , mondja Börne — csak meg fogja erősíteni a hölgyét abban a lélekemelő tudatban, ’ hogy neki van igaza s, hogy önnek nincsen semmi belátása. (Ugy-t, igy szokta mondani a kedves nagyságos aszosny?) Egyedüli mód itt: bizalmat kelteni. Hagyja el, kérem, egészen a nemzetgazdaságtant és próbáljon érzelmi húrokat pengetni. Ha meg tudja értetni az élete 'párjával, hogy ön bizalmat érdé-' me! tőle s beszélgetvén vele, nem hangsúlyozza különösen a gazdasági szempontokat, akkor célt fog érni. Ne azt vitassa előtte, hogy nem szabad többet költeni, mint amennyit be vesz az ember, mert ezt nein fogja őnagysága so-, ha: belátni, s ha belátja, azt a találó észrevételt fogja termi, hogy tessék hát többet keresni. Ellenben nyert ügye lesz,; ha azt tudja vele elhitetni, miképp ön tudja legjobban az egész világon, hogy mit, - mire és mennyit szabad költeni. S ezt elfogja önnek hinni a felesége, nem azért, mert igaz (mert nem igaz), hanem mert szereti önt, s mert a. szerető feleség az imádott urának mindent' elhisz. Még azt is, ami igaz. Hát még azt, ami nem az? De száz szónak is egy a vége. Csak az. a házasság egészséges, amely gazdasági tekintetben is az. S ebben a tekintetben csak az a házasság jó, amelyben az asszony fukarabb. mint az nrar s minden házasság beteg, ahol a hő pazarabb a férjénél. Az előbbi esetben mind a két házasfél elégedett lesz, az^ utóbbiban pedig mind a kettő elégedetlen. Nem győzöm sajnálni, hogy az ön, esete az utóbbi osztályba tartozik. Segíteni csak úgy lehet a bajon, ha önagysága nagyon szereti önt, mert a szerelmes. asszony mindenre kész. még arra is, hogy kritika nélkül esküszik az ura szavára. Ha Hymódon szereti önt és bizalommal hallgatja meg önt, akkor nyert ügye van s a házassága újból boldog lesz. Ha nem, akkor nem segíthet a — nacionálökonómia. Tamás István : Vers. BARÁTOM ma jött haza Génnából, hajón, r. vasúton, repülőgépen. Én a kávéház előtt ültem, az augusztusi árnyék sátra alatt, az ö szemeiben az egész világ ült. „Te még itt vagy ?“-kérdezte és én hirtelen meggyülöltem. Okos fejét, amelyben Európa füzei lobogtak, legszívesebben meglékeltem volna. „Majd jövőre nekivágok“-mondtam és ekkor eszembe jutott, hogy tavaly is itt ültem a kávéház előtt, sört ittam és ezt mondtam a barátomnak, aki akkor érkezett Párisból : „majd jövőre nekivágok“. Milyen furcsa, már tavaly előtt is ezt mondtam pirulva, de ma már elfelejtettem szégyenkezni is és jövőre már nem kérdi tőlem senki. Jaj, tegnap megint születés napom volt. Házasság és háztartás Irta: Baedeker Válasz égj levélre
