Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-15 / 217. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 13. «Ifrft, 1025. aagasztos 15. Újvidék földesura ölte meg Gertrud királynét A Bánk-bán-monda• történelmi megvilágításban Erdujhelyi Menyhért dr., volt új­vidéki római kacholikiis plébános Újvidék története cimü monográfiája szerint Újvidék első földesura lőre volt, aki a birtokot hűséges szolgála- j jÉai jutalmául kapta. Ennek a Tőrének ! fia Péter volt az, aki II, Endre király j feleségét Oertrudot megölte. | Katona József Bánkhániaa költészet j hatalmas erejével gyökereztette meg j és történelmi hagyumányá örökítette 1 'azt a hiedelmet, hogy Oertrudnak { Bánkban volt a gyilkosa. Hiteles oki- | rajokból azonban megállapítható, hogy Bánkban csak részév '.-olt az 'összeesküvésben, mig magát a gyil­kosságot Tőre (Törefi) Péter hajtotta végre. Emellett szól V. Béla király­nak 1237. évi egyik oklevele, ame‘: ; ■teljes határozottsággal .Pétert említi,! mint Gertrud gyilkosát. Es ugyanéb­­''"1 az oklevélből kiderül az is, hogy Péter Újvidék földesura volt. IV. Béla király ebben az időben rendezte a királyi javakat, a pártos­­kodókat megfosztotta birtokaiktól, az erőszakosan szerzett ós birtokolt jó­szágokat elkobozta. Béla 1235-ben Péterváradra cisz­­teirdtákat telepített, akik Pétervára­­don a hegy tövében kolostort építet­tek és Béla király" az idetelepitett szerzeteseknek bőséges javakat ado­mányozott amelyeket a királyról: Bélakutnak neveztek cl. A Champegneból, a trois-fontai­­nes-i kolostorból ideinvitált cisterci­­fáktiak adományozta m Szerémscg­­ben Péternek, Turwey Hónak örökös Örökös javait, amelyek az illetőnek hűtlensége miatt, mivel a király any­ját megölte, felségsértést követett el, a királyi kezeiére visszaszállottak«. A Turwey név a inai kiejtésünk szerint Tara, Tőre volna. Ugyanez az adománylevél a követ­kezőkép Írja le, hogy Péter volt Gertrud gyilkosa: »Ámbár kedves anyánk lelki üdvé­ért a íennemlitett Péternek. — kinek gonosz merénylete folytán öleiéit meg, — összes javait Isten egyházá­nak kellett volna ajándékoznunk, njilndazonáltal ezen birtokokat, saját és édesanyánk lelke üdvéért örökös alamizsnaképpen adjuk a fönnemlitett egyháznak«. Kétségtelen, tehát, hogv Gertrudot Péter ölte meg, aki akkor Csanádi fő­ispán volt. Gertrud, királyi férje tá­vollétiben bizonyos peres ügyben igazságot szolgáltatott. Péter, aki a királyné udvarában .tartózkodott, mint a kiráiy bizalmasa résztyett az itélét meghozatalában. 'Gertrud az idegenek javára akart 'dönteni, de Petur ezt nem tűrte és látva a nép nyomorát, amelyet a t-^nVedélyes Gertrud befolyása alatt, álló Endre idézett elő. 1213. évi; szeptember 2b-án megölte a királynét: A merény­letet követő dulakodásban a királyim cselédség megölte Gertrud «mlkosät. ' Béla király adománylevele Béla­­kntot és újvidék határának nagy ré­szét a francia cisztercitáknak adomá­nyozta. akik a mohácsi vészig urai voltak Újvidéknek. Régi mondák valami péter Reme­tétől vagy Amiensi Pétertől származ­tatják Pétervárad nevét? pedig két­ségtelen hogy Pétervárad nevét To­re Pétertől Újvidék íöldesurdtól, Gertrud gyilkosától kanta. IV, Béla oklevele említi elsőizben Pétervárad nevét, höl királyi palotája is volt. Ez :• királyi palota eredetileg Péter kas­télya volt, amely a merénylet után szállt a királvra. Pétervárad azonban a bácskai: a későbbi Újvidék, a mai Novisad he­én állott. Mellette voltak a francia apátság jobbágyfalvai: Zajol, Csenej, Sző reg, és Bivalyos. V.f István 1267-ben kelt oklevele is megemlékezik Peturváradról, ame­lyet .egyik ajtónállójának: Andrásnak adományozott. Ez az oklevél ismétel' ten úgy említi ezeket a birtokokat, mint Tőre Petur birtokait. A mohá­csi vész után Peturváradot Vásáros- Váradnak nevezték el. A Duna. túlsó oldalán a bácskai Ó­­Pétprváradnak is elnevezett község­­-y1- szereiben létesült a pétervárad! erőd: Egy XVI« századbeli .okirat ezt . A házasságban nemcsak érzelmi, de gazdasági harmónia is szükséges. Ami nem jelenti azt, hogy a két házasfélnek egyforma gazdagnak vágy egyformán szegénynek keli lenni, hanem azt, hogy mind a ketten lehetőleg egyformán — már amennyire ez két olyan egymástól elütő egyéniségnél, mint férj és feleség, lehetséges — gondolkozzanak a háztar­tásban é< életvitelben fölmerülő gazda­sági kérdésekről Kimúlt az az idő, ami­kor a. férj egyszerűén és kötclcsségsze­­fiien eltartotta a becses nejét, s ez eb­ben az állapotban urasan érezte magát. Á' nő' lassaitkirit hasonló jogú társsá lesz abban, a cégben, auielyiiqk a .heve: há­zasság. Neki is tökével: vagy munkával vagy legalább közgazdasági érzékkel s ebből eredő számoló készséggel és jó­zan takarékossággal hozzá kell járulni a házasság és a * családi élet gazdasági fenntartásához. Ha erre nem. képes, ak­kor a még. oly heves szerelmei! fölépült házasság ügy.dől Össze, mint egy kár­tyavár, am,'i.v.ta ! ' ■;!• :í ii .szél A házasság nem áll pusztán csókolód­­zásból, s az nj nő inéit gazdasági té­nyező is fontos szerephez ljut benne. Amint a- feleség megszűnt háreinhölgy lenni, aki csak az Ura gyönyörködteté­sére való volt, mingyárt joga lett és kö­telességévé vált, hogy számoljon is. Számoljon a körülményekkel, amelyek között élnek ők • ketten. Éppen úgy kell tudnia, mint az urának, hogy mennyi a jövedelmük, s mennyit szdbad ebből elkölteni és mennyit muszáj félretenni. Ha ezek közül csak egy kérdés közöm­bös előtte, már baj.van a házasság kö­rül, amely csak akkor lehet boldog, ha minden tekintetben — s igyt gazdasági tekintetben is — a felek közptt teljes a megértés. A pénz, amióta olyan sok van és oly keveset ér, még nagyobb ur, mint az­előtt volt. (Mindig nagy ur !,volt.) Es éppen azért, mert a számok, amelyeket emlegettünk, szerfölött nagyok, a nőkre nézve, akik mindég gyengék voltak a matematikában, nehéz lett a megérté­sük. A tízezer koronás évi budget, szá­mait könnyebben fogták föl :és érezték meg, mint a mostani óriási' numeruso­kat. fjr. az asszony,, aki valamikor né­hány fszáz koronát ■ költhetett havonkint a háztartására, ebben a boldog korszak­ban nem csinált egyetlen számítási hi­bát,— most, amikor szédületes össze­geket költhet ugyanazon idő alatt, köny­­nyen "veszti el kis lábai alól a józan számifás talaját. Ez a derék 'hölgy az­előtt hetekig keresett egy susztert, aki égy forinttal olcsóbban varr Jneki cipőt, S- mosj alku nélkül, fizet érte nagy ősz­­szegei mert a ,fő az, ugy-e-bár, hogy az ár'j. jó és finom legyén. »Aki ismeri őnagyságaikat, nem fog ezen .csodálkoz­ni. E jó teremtések mindig rendkívül »spórolósak«, ha apró összeget kell ki­adni ' és könnyehköltök, amikor nagy summákról van szó. Ismertem egyet (és valószínű; hogy az olvasó is ismer), aki félóráig tudott » cigánykodni« egy pár csirke vételénél, de mikor. az ura villát .vásárcjH,,, fukarnak és kicsinyesnek -ne­vezte .öt, mért . néhány százezer koro­na különbözetérv érdemesnek tartotta szói vesztegetni. a kitételt tartalmazza: »Báthory Ist­ván nádorispán mintegy tizönhét vagy tizennyolc ezer emberrel az Ópéterváradjánál az Dunaparton Pé­­terváradja ellenébe szállott vót há­borúba . A vásárosokat a két Pétervárad közül Ó-Péterváradon tartották, in- i a a neve: Vásáros-Várad, amely 1526-ban a mohácsi vész idején el­pusztult, lakosai földönfutókká, vagy rabszolgákká lettek. Az idő végkép elmosta a név emlé­két. Itt épült fel később Újvidék. A nagy számokkal való elbánást köny­­nyen tanulta meg a férfi, akinek van egy kis matematikai »műveltsége«, de annál nehezebben szokik. bele a nő, ez a minden számtani »nevelés«, nélkül szüköködö . dísz-lény, akinek a sajáto­san néző és különösen látó szemében az olcsó sokszor drága s a drága — ha tetszik neki — mindig olcsó. Már most egy házasság, ahol két ilyen ellentétes »gazdasági világnézet« áll egymással szemben, korántsem lehet olyan boldog, mint aminőnek indult, amikor még nem domináltak ilyen pa­rancsoló módon a gazdasági kérdések. S a' viszony, amely kezdetben minta­szerű volt, s a félváros sárga irigysé­gét provokálta, kezd kedélytelen lenni. Mert nincs aZ a felhőtlen boldogság, amelyet meg ne zavarna a gazdaság szürke gondja s a megélhetés ködös problémája. ■ Mintábogy a háborút rögtön, (és min­denesetre jobban) megértette a férfi, úgy annak gazdasági' következményeit is egészségesebben fogta föl az átlag­­nőnél, s ha az anyagi eszközei korlá­toltak, szívesebben fokozza le az igé­nyeit, mint a »szerény« nő, aki nem érti, miért kelljen neki most. amikor többet költ, rosszabbul élni. mint az­előtt. E derék teremtés az urát. aki nem akar —;mert nem bir —- többet köl­teni a háztartására, mint amennyit ke­res, neu? átallja fukarnak szidni, — s a férj, aki nem elég nőismerő s nem tud eléggé elnéző lenni általános asz­­szonyi erények iránt, a feleségét hajlandó lesz pazarlónak nyilvánítani. Pedig a férj nem fukar s az asszony nem pazar. Az ellentét távolról se ilyen nagy, s csak abból áll, hogy a férj számol s az asszony ezt nem teszi; hogy a férj a jövőre gondol s a nő csak a mára meg a holnapra, hogy r a férj okos s a felesége — asszony. Ez a házasság azért nem lesz éppen nagyon rossz, s nem fog szükségszerűen válással végződni, de nem is marad az az ideális életközösség és közös élet, amelyről • valaha mind . a két házasfél álmodott.’, S ne tessék félreérteni: pusz­tán-a gazdasági harmónia nem elegen­dő ahhoz, hogy egy házasság boldog legyen, de e harmónia hiánya vagy megbomlása alkalmas rá, hogy a há­zasság boldogságát megingass^. Hogy már most mi a teendő? — kér­di ön, — aki ily helyzetben él a . tisz­telt nejével, akit ön máskülönben sze­ret? Engedni természetesen — mert hi­szen tagadhatatlanul önnek van igaza — a.z asszonynak kellene. De hát van-e erre kilátás? Ahogy én ismerem őnagy­­ságát — akit nincs szerencsém ismer­ni —: nincs. Pénzkérdésekben a nők épp oly kevéssé értik a tréfát, mint a halálosan komoly problémák körül. A nőknek jobban tetszik, ha valaki szé­pen költ, mint az, ha az illető szépen keres, s kivéve azokat az önállóságra szoktatottakat, akik szeretnek vagyont gyűjteni, a legtöhb nő maga is több gyönyörűséget talál abban, ha költheti a pénzt, mintha azt. tezaurálja; Tiz nő közül kilenc-tiznek az a legboldogabb napja vagy órája, amelyben »vásárol­hat«, s ha erre a mulatságos rdeteittés. re .nincs pénze, olyan boldogtalan, nint akit családi szerencsétlenség ért Nő­höz tehát az ő lenge gondolkozását ág­úra komoly mentalitásához hozzásam-» tani. Tegyen is le, uram, arról' a re­ménységről, hogy öt rábeszéléssel és okfejtéssel, közgazdasági előadásokká!' és induktiv logikával meggyőzze. Az ellentét az ön gazdasági fölfogása és. az övé közt meg fog maradni örökké. Sőt, "ha sokat fog beszélni őnagyságá­­nak erről a gyűlöletes témáról (ugy-e, a kedves neje igy jellemzi ezt a társai-' gási témát?), csak azt fogja elérni, amft a szeggel ér el, ha ráüt a kalapáccsal, — mentül többet üt rá, annál szilárdab­ban fog az benne ülni a falban. Minden argumentációja — Frauen sind gründe­test , mondja Börne — csak meg fog­ja erősíteni a hölgyét abban a lélek­emelő tudatban, ’ hogy neki van igaza s, hogy önnek nincsen semmi belátása. (Ugy-t, igy szokta mondani a kedves nagyságos aszosny?) Egyedüli mód itt: bizalmat kelteni. Hagyja el, kérem, egészen a nemzet­­gazdaságtant és próbáljon érzelmi hú­rokat pengetni. Ha meg tudja értetni az élete 'párjával, hogy ön bizalmat érdé-' me! tőle s beszélgetvén vele, nem hang­súlyozza különösen a gazdasági szem­pontokat, akkor célt fog érni. Ne azt vi­tassa előtte, hogy nem szabad többet költeni, mint amennyit be vesz az em­ber, mert ezt nein fogja őnagysága so-, ha: belátni, s ha belátja, azt a találó észrevételt fogja termi, hogy tessék hát többet keresni. Ellenben nyert ügye lesz,; ha azt tudja vele elhitetni, miképp ön tudja legjobban az egész világon, hogy mit, - mire és mennyit szabad költeni. S ezt elfogja önnek hinni a felesége, nem azért, mert igaz (mert nem igaz), ha­nem mert szereti önt, s mert a. szerető feleség az imádott urának mindent' el­hisz. Még azt is, ami igaz. Hát még azt, ami nem az? De száz szónak is egy a vége. Csak az. a házasság egészséges, amely gaz­dasági tekintetben is az. S ebben a te­kintetben csak az a házasság jó, amely­ben az asszony fukarabb. mint az nrar s minden házasság beteg, ahol a hő pazarabb a férjénél. Az előbbi esetben mind a két házasfél elégedett lesz, az^ utóbbiban pedig mind a kettő elégedet­len. Nem győzöm sajnálni, hogy az ön, esete az utóbbi osztályba tartozik. Se­gíteni csak úgy lehet a bajon, ha önagy­­sága nagyon szereti önt, mert a szerel­mes. asszony mindenre kész. még arra is, hogy kritika nélkül esküszik az ura szavára. Ha Hymódon szereti önt és bizalommal hallgatja meg önt, akkor nyert ügye van s a házassága újból boldog lesz. Ha nem, akkor nem segít­het a — nacionálökonómia. Tamás István : Vers. BARÁTOM ma jött haza Génnából, hajón, r. vasúton, repülőgépen. Én a kávéház előtt ültem, az augusztusi árnyék sátra alatt, az ö szemeiben az egész világ ült. „Te még itt vagy ?“-kérdezte és én hirtelen meggyülöltem. Okos fejét, amelyben Európa füzei lobogtak, legszívesebben meglékeltem volna. „Majd jövőre nekivágok“-mondtam és ekkor eszembe jutott, hogy tavaly is itt ültem a kávéház előtt, sört ittam és ezt mondtam a barátomnak, aki akkor érkezett Párisból : „majd jövőre nekivágok“. Milyen furcsa, már tavaly előtt is ezt mondtam pirulva, de ma már elfelejtettem szégyenkezni is és jövőre már nem kérdi tőlem senki. Jaj, tegnap megint születés napom volt. Házasság és háztartás Irta: Baedeker Válasz égj levélre

Next

/
Oldalképek
Tartalom