Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-14 / 216. szám

-előfizetési irodája 12 OLDAL * ARA 1% DINAR Poštarina plaéeaa! XXVI. évfolyam Szobotica* FENTEK 1925 augusztus 14. 217. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—19. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztői ég: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-paloia) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ui.l (Lslbash-palota) Titkos szerződések Neptun isten a szigonyával aligha támasztott annyi vihart a mithologiai tengereken, mint n mennyit a neptuni szerződés kelt az SHS. királyság politikai éle­tében. A jugoszláv—olasz szerződés felől nem lehet addig véleményt formálni, amig a szerződés a nyil­vánosság elé nem kerül. Addig támadhatják koholt nyilatkozatok­kal, el nem mondott interjúkkal s a vita szelével, részleges kor­mányválság viharának magvait vethetik el, de amig a szerződés rendelkezéseiről az ország népe nem értesül, addig erőtlen min­den támadás, de meggyőző erő nélküli minden védekezés is. Mi egyedül csak a külügyminiszter álláspontját helyeselhetjük, aki kijelentette, hogy cáfolat és vé­dekezés helyett nyilvánosságra fogja hozni a szerződés egész tartalmát S ez az az álláspont, amit min­den nemzetközi szerződéssel szemben minden kormánynak kö­vetnie kellene. A háöoru kifőzé­sét megelőző évek története kü- Ionosén pregnánsan világit rá a kulisszák mögött végbemenő igazi történelemre. Az a sok fogadko­zás, tószt, eskü, szónoklat, trón­beszéd, felirat és külügyi expozé, ami a nyílt színen zajlott le, csak arra volt jó, hogy elleplezze a suttogó szavakat, a párnázott aj­tók titkait, a kulisszák mögött készülődő eseményeket, melyeken keresztül pedig nem üres szavak áradata, de az igazi világtörténe­lem dübörgött. Titkos szerződé­sekkel kötelezték el a népek mil­lióit halálra, éhségre és rabszolga munkára, mig az uralkodók mind­egyike a másik hadseregének egyenruhájába öltözködve, egy­mást csókolták meg, ruganyos léptekkel hagyván el a földiszitett perront. S a háború alatt még jobban kitenyészett és elburján­zott a titkos diplomácia uralma. Országok sorsáról, védő és tá­madó szövetségekről készítette liliomos frakku urak szerződése­ket, a maguk meggyőződésével, érdekével és érzéseivel pótolva a tömegek akaratát és érzését. A népek önrendelkezési jogáért folyt a háború s a népek önrendelke­zési jogát fricskázta föl a titkos szerződések rendszere. Vezércik­kek, kiáltványok, nyilatkozatok ér szónoklatok lelkesítették a töme­geket annak vállalására és telje­sítésére, amit talán már évekkel azelőtt főztek ki a politika vegy­konyháján. Demokrácia, népképviselet, par­lamentarizmus egyként tiltakoz­nak a titkos szerződések rend­szere .ellen. Az ország igazi sor­sát a törvényhozáson keresztül magának a népnek kell meg­szabni ; játékká súlytalanodig le minden parlamenti hnre és alkot­mányos küzdelem, ha titkos szer­ződésekkel oiyan kötelezettsége­ket lehet vállalni s olyan iogo'.­­ró! lehet lemondani, am'ről a jo­goknak én kötelezetiségeknek alanya : az ország népe csak a teljesítéskor, esetleg csak a tel jesités után szerez tudomást. Nem lehet politikai kiskorúságra ne­velni a népet, mely az államot alkotja s az álíamélet terheit vi­seli. A választói jog lyukas réz­pénzt sem ér, ha semmi befo­lyást sem biztosit az ügyek vi­telére a joggal felruházottnak. A titkos szerződések szent nevé­ben a parlament, a választó jog csak arra alkalmasak, hogy az alkotmányosság látszatát keltsék s alkotmányos utón váljon lehe­tővé azoknak az eszközöknek elő­teremtése, melyek a titkos szer­ződések végrehajtásához szüksé­gesek. A népképviselet elvét le­alacsonyítja az a rendszer, mely a parlamentet csak arra használj fel, hogy a titkos megállapodá­sokra ráüsse az alkotmányosság pecsétjét. Ezért üdvözöljük örömmel a külügymin szter bejelentését, aki a legélesebb viták középpontjába került nep.uni szerződést azza védi meg, hogy nyilvánosságra hozza rendelkezéseit. Ebben az elhatározásban nemcsak a kitűnő taktikai érzés sikerét, hanem a politikai rendszer megnyiiatko,zá­sát is szeretnénk látni. Az or szag népét a történelem tanul­ságai már nagykorúvá tették s a közös érdekek határozott irány­ban jelölik ki a jövendő útjait. Az alkotmányosság szelleme kö­veteli meg elsősorban, hogy a:: ország ftépe maga intézze sorsát s titkos megállapodások ne foszt­hassák meg szabad akaratától és cselekvőképességétől. Minden nyil­vánosságra hozott szerződés ün­nepélyes dokumentálása az alkot­mányosság szellemének s a par­­la mm i ár izmus tiszteletének. Radics István a királynál A horvátok nagy lelkesedéssel várják a király zagrebi látogatását — Pasics kedden Franciaországba utazik Beogradból jelentik: Pastes minisz­terelnök állapotáról állandóan kedve­ző jelentések érkeznek. Mir szerint a miniszterelnök kedden befejezi karls­­badi gyógykezelését és a franciaor­szági Eviens les Bainsbe utazik. A miniszterelnök állandó érintke­zésben van a kormánnyal, csaknem naponta kurír érkezik Beogradba a miniszterelnök utasításaival és a kormány ugyancsak kurír utján ál­landóan informálja a miniszterelnököt a folyó ügyekről. Pasips úgy a bel­politikai, mint a külpolitikai esemé­nyeket állandóan figyelemmel kiséri és miután egészségi állapota most már megengedi, Karlsbadból aktive is vezeti a kormány ügyeit. Szerdán délelőtt tizenegy órakor Pastes meglátogatta az ugyancsak Karlsbadban iidülö Masaryk Tamás csehszlovák köztársasági elnököt, a kivel egy óra hosszat tárgyalt. A király szombaton utazik Zagrebba A zagrebi' millenáris ünnepségek­re már nagyban folynak az előkészü­letek. Az a körülmény, hogy a ki­rály személyesen is részt vesz az ünnepélyeken, nemcsak Zagrebban idézett elő nagy lelkesedést, hanem Beogradbau is kedvező, hatást kel­tett. A kormány nevében Nincsics, Makszimovics, Radics Pavlc és Su­­perina miniszterek fogják fogadni őfelségét, aki szombaton fog megér­kezni Zagrebba. A horvát fővárosban most fokozott erővel dolgoznak az ünnepség előké­szítésén, h-ogy a királyt látogatása alkalmával minél méltóbban fogad­hassák. - • \z ünnepségek után Makszimovics belügyminiszter Zagrebból Karlsbad­­ba utazik, hogy ott Pasics miniszter­­elnököt informálja a kormány eddigi működéséről. R :dics István audienciája Radics István csütörtökön reggel Radics Pavle agrárreformminiszter társaságában Zagrebból elutazott Bledbe, ahol délután kihallgatáson jelent meg a királynál. A vitás Radics-interju A Bácsmegyei Napló augusztus 8-iki számában tudósítás jelent meg Radics Istvánnal folytatott beszélge­tésről. E beszélgetés során a horvát parasztpárt elnöke az ő és pártja nemzetiségi politikájáról nyilatko­zott. Radics nyilatkozata a vajdasági magyarok és németek közt a legtelje­sebb megelégedést keltette. A nyilat­kozat körül annak megjelenése után éles sajtópolémia keletkezett és a horvát parasztpárt titkársága a Po­litikában nyilatkozatot tett közzé, a mely szerint Radics nem tette meg azokat a kijelentéseket, amelyeket a Bácsmegyei Napló közölt, csupán annyit mondott ebéd közben, hogy a Doni című pártlap legutóbbi számai­ban már nyilatkozott a szerb és hor­vát nép vszonyáról s utalt ezekre a nyilatkozatokra. Kijelentjük, hogy a nyilatkozatról és annak külső körülményeiről irt tu­dósításunk mindenben födi az igaz­ságot. Radics István szórul-szóra azt és úgy mondta a Bácsmegyei Napló szerkesztőjének, amint azt ■augusz­tus 8-iki számunkban megírtuk. A •\>zólgetésnél elejétől végig jelen volt Rőt zsaibalii gyógyszerész s Radó Imre szuboticai Író, akik a Bácsmegyei Napló közlését minden­ben megerősítik. Minthogy itt nyilvánvaló misztifi­kációról van szó, fel kell tételeznünk,' hogy Radicsnak nem fordították le pontosan a Bácsmegyei Napló cik­két, magához Radics Istvánhoz for­dultunk felvilágosításért és beküldtük neki a nyilatkozatot' úgy amint meg­jelent. Mindazt, amit a Bácsmegyei Nppló irt, első betűtől az utolsóig ientartja. Minthogy nem hisszük, hogy a cá­folatok Radics Istvántól származnak nem akarjuk feltételezni azt sem, hogy a horvát parasztpárt elnöke megváltoztatta azt a véleményét hogy a nemzetiségi kisebbségekkel szemben a nyugateurópai demokrá­cia szellemének megfelelő politikát keil folytatni. Ha igy volna, ez nagyon szomorú ^ volna: az SHS. királyság magyar \ és német nemzetiségű állampolgárai csalódással vennék tudomásul, hogy ha róluk és sorsukról van szó, altkor a kormányhatalomhoz jutott volt el­lenzéki vezér szükségesnek tartja megcáfolni, hogy ö megértőbb, de­­riidbatflttfcabb, emberibb" és a tör­vények szellemének megfelelő nem­zetiségi politikát akar. Ez azonban semmi esetre sem érinti azt. hogy a Bácsmegyei Napló igazat irt s Radics Baska-ban azt és usv mondta, amit és ahogyan a Bácsmegyei Napló megírta. Ezt is­mételten és nyomatékkai meg kell állapitanunk, noha Radics korántsem cáfolja olyan »éles hangon« a Bogs­­megyei Naplóban megjelent nyilat­kozatot, mint aminő kárörömmel re­gisztrálja egyik-másik állítólagos magyar újság azt, hogy Radics Ist­ván sem kivan jobb. megértőbb.- oko­sabb, európaibb politikát a magyar­sággal szemben. Davidovics-párti orgánum Radios nyilatkozatáról Radics István nyilatkozatával fog­lalkozik a Narod cimii noviszadi lap, szombati száma is. A iap, amely a Davidovics-pért hivatalos, vajdasági orgánuma, kétségbevonja a horvát parasztvezérnek nemcsak jóhiszemű­ségét, hanem legelemibb őszintesé­gét is. A Narod szerint Radics Ist­ván nem népvezér, hanem egy osz­tály vezére, aki közismerten szélső­séges horvát soviniszta, ami teljes­séggel kizára jóindulatát a kisebbsé­gekkel szemben. A cikk nagyobb nyomaték kedvéért utal a paraszt­párt szerémségi szereplésére, ahol legutóbb megfenyegették a némete­ket, hogy ha önálló listával merné­nek még egyszer részt venni egy vá­lasztáson, akkor könyörtelenül lemé­szárolják őket. Ez a véres politikai program arra indította Schufíiacher Sámuel nérmetpárti nemzetgyűlési képviselőt, hogy kérdést intézzen Rajkovics Antal sziahkameni Radics­­oárti képviselőhöz, vájjon ö mint á párt képviselőtagja, azonositja-e ma­gát a szerémségi nyilatkozattal. Raj­kovics válaszában kijelentette, hogy. ö is azonosítja magát a fenyegeté­sekkel. A Narod cikke megállapítja., hogy ez a rövid és nagyieienfcőségti

Next

/
Oldalképek
Tartalom