Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-13 / 215. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 augusztus 13. Az augusztusi égholtra Szent Lőrinc könnyei hullanak Csöndes augusztusi) éjfélen vakító fénysugár fut végig a csillagokkal tole­­hinteit magasságos égbolton. A ligeti padok néma párjai, magános sétálók, vi­dám csónakázó társaságok ijedten rez­zennek össze: — Csillag hullott! Meghalt valaki! ősidők óta él s száll nemzedékrői­­nemzedékre, nagyanyáról unokára ez az ártatlan babona. Mintha megembsriesi­­tené, antropoinoríizálná a Kosmos t, a melynek végtelen térségein a feneketlen mélységbe zuhant egy égitest töredéke. így augusztus derekán, évről-évre föl­föl villannak ezek az izzó fénypontok, az égboltnak e zajtalan forradalmai, ame­lyek során mérhetetlen tömegeket det­­ronizál égi trónusokról #a Nagy Ismeret­len. Az augusztusi éjszakák vándorai csak azoknak a hullócsillagoknak a kialvásában gyönyörködhetnek, amelyek látókörük mezejét érintik. A csillagok modern tál­tosai, az astronomusok azonban évtize­des megfigyelések alapján kiszámították, hogy egy-egy látómezőn belül óránként ‘átlag négy-hat, egész földünkre azonban naponta nyolcad!élmillió hullócsillag és ineteorkö zuhan, amelyek ,együttvéve átlag 50—60 ezer kilogram súlyt képvi­selnek. Ha ezt a kozmikus távlatokból érkező tömeget 'egyenletesen osztanék 'fii a Földön, egy évszázad alatt mind­össze egy tizmiiiioniod milliméteres ké­reggel vonná be azt a bolygót, amelyen élünk. Az a kozmikus pergőtűz tehát, amely­nek öreg földünk állandóan ki van téve, nem veszedelmes. Korántsem deformál­ja annyira a Föld felszínét, mint egy a modern technika vívmányai segítségével megvívott valamirevaló ütközet, noha minden egyes hullócsillag és meteorkő 'másodpercenként 20—30 kilométeres se­bességgel robog felénk. Mennyire elma­rad ezek mögött a legtökéletesebb is­métlőfegyver másodpercenkénti ezermé­teres íeljesiíménye! De azért természetesen mégis csak baj lenne, ha egy-egy Ilyen, messziről nekünk irányított lövedék telitalálatban érne. Ilyen elképzelhetetlen sebességgel érkező súlyosabb kozmikus vendég ala­pos felfordulást okozna. Szerencsére azonban jó burok véd minden efféle tá­madás ellen: a légkör. Ez az átlátszó közeg elnyeli a hullócsillagokat, csak a meteorokat engedi át. A hullócsillagok már a legmagasabb levegőrétegekben elégne!: és finom por alakjában szitálnak .alá. Nem az égbolt valamely csillaga 'zuhan le, hanem a világűrben nyüzsgő apró testek cikkáznal: ide-oda s ha a tengelye körül forgó és a Nap körül ke­­(rtngő Föld pályája során utoléri egyikü­­'ket-másikukat, mihelyt elérik a legfelső levegőrétegeket, a súrlódás folytán el­égnek, megsemmisülnek. Mintha csak arra születtek volna, hogy nyári égbdí csöndes szemlélőit egy-egy Pillanatra ntegrezzentsék. Mert legtöbbjük augusztus derekán villan föl. Évtizedes, évszázados tapasz­talat és számítások szerint a novemberi csillaghullást okcaó meteorraj pályája ott metszi a Földet, ahol bolygónk no­vember 12—13-án száguld. Augusztus 8—14 között a Perseus csillagképből ki­sugárzó csillagra!ja! találkozunk és en­nek aprő darabkái gyönyörködtetik az 'éjszakák kései vándorát. Mig ugyanis a meteorok hullásában éjfél előtt van ré­szünk, addig a tulajdonképpeni hullócsil­lagok a Földnek saját tengelye körül •való forgása és pályáján való haladása miatt csak éjfél után és pedig legna­gyobb számban hajnali 3 óra tájban vü­­'hnnak föl. A legtöbb hnüdcsfllag ugyan réggé* 6 órakor éri d légkörűnket aim ifcbr azoítbai! már annyira fényben aszunk, hogy még borús időben Is alig vehetők észre. Olm-stedt vette észre az 1833 novem­beri csillaghullás a lkainkéval, hogy a leg­több anroUth, 32 égboltnak egy és ugyanazon pontjából sugárzik ki. Ezt a pontot nevezik a csillagászok kisugár­zási pontnak. Most, augusztus 8—14 kö­zött ez a pont a Pérseus csillagképe irá­nyában fekszik: onnan, az Algol csillag­ból rajzanak ki a most hulló csillagok, amelyeket a magyar nép Szent Lőrinc augusztus tizediki névnpjáróí keresztelt el a vértanú JQönyeinek. Ezek a szikrázó könnycseppek 114 ki­lometer magasságban lobbannak fei és 89 kilométer magasságban alusznak ki. Alig van csillagász, de alig van fiatal pár is, aki ma, holnap és holnapután nem ezeket a pillanatnyilag az enyészetbe ve­sző villanásokat figyelné. Nálunk is bő­ven észlelhetők, de páratlan szépségük­ben akkor bontakoztak ki, áruikor 1866 november 13-án éjfél után a greenwichi obszervatórium két óra alatt közel 7000 hullócsillagot számlált meg. Amerika ezen a téren is rekordra vágyik. Rá egy évre ugyanaz nap ott másfél óra alatt állítólag harmincezer meteor és huiló­­csiilag villant föl. Az újvilágnak ugv látszik, még a koz­­mikai tüneményei is amerikai méretűek. Miiven rossz lehet ott a Ügetek egymás­ba karoló párjainak. Zita a filmen ? A volt királyné nem hagyja el Spanyolországot Legutóbb egy londoni lap cikke alap­ján ismét felbukkant az a többször el­terjedt hir, hogy Zita exkirálynő egy amerikai fi lm vállalat ajánlatát elfogadta és legközelebb egy a Habsburg-ház történetét felölelő filmen a főszerepet fogja játszani, miután erre mostoha anyagi viszonyai kényszerítik. Mint most Becsből jelentik, ottani monarchista részről a leghatározottab­ban cáfolják azt a hirt, hogy Zita excsászárné amerikai filmen fog szere­pelni és a Habsburgok tragédiájának egyik főhősét „alakítja". A monarchista nyilatkozat ezt a hirt egyszerű kitalálás­nak. minősiti. A cáfolat megemlékezik arról is, hogy kósza hírek szerint az excsászárné Lon­donban akar letelepedni, "öt ott már villavásárlásról is tárgyal. A cáfoló nyi­latkozat kijelenti, hogy erről sincsen szó, az exkirályné nem gondol kastéiyvásár­­lásra és egyáltalában nem akarja el­­narnni Spanyolországot. Ugyancsak nyFatkozott Sixtus pár­mai herceg is, aki szintén határozottan megcáfolja a Zita exkirálynőről elterjedt hireket, valamint előre megcáfolja mind­azokat az interjúkat is, amelyeket ezzel a kérdéssel kapcsolatban az exkirályné szájába adnak majd az újságok. A volt királyné nem ad interjút és igy a jövő­ben megjelenő mindén interjú csak fantasztikus kitalálás lehet. A Bánát faellátása Az oszijeki kamara a román tűzifa vámmentessége ellen Velikibecskerekról jelentik: A bánáti kereskedelmi és iparkamara előterjesz­tésére a minisztertanács — mint isme­retes — vámmentességet adott a Romá­niából behozott tűzifára. A kedvezmény rendkívül fontos a bánáti fogyasztókra nézve, mert a belföldi — szlavóniai és horvátországi — tűzifa a hosszú utón rengeteg fuvarköltséget emészt föl, a viziszáüitás pedig rendkívül lassú és igy mind a kétféle ut tetemesen megdrá­­" tja a fát úgy, hogy a Bánátban méter­­mázsánként 5—10 dinárral drágább a tűzifa, mint az ország más vidékein. A szállítás Romániából lényegesen olcsóbb és igy az itteni magas árak csak az ol­csó romániai fával lehet letörni. A ro­mán fa komkurrenclála azonban sehogy sem teszi ki szlavóniai fakereskedők­­nek, akik természetesen állást foglalnak a romániai fa vámmentessége ellen. Épen ezért az osijeki kereskedelmi és ipar­kamara — hogy saját vidékének faiparát megvédje — átiratot intézett a bánáti kereskedelmi és iparkamarához és azt indítványozza, hogy a két kamara együt­tesen olyan értelemben foglaljon állást hogy a kormány szüntesse meg a román fa vámmentességét,, viszont szabjon lé­nyeges fuvardíj kedvezményt a Szlavó­niából a Bánátba küldött fára. Sztanojlovics Sándor a bánáti keres­kedelmi és iparkamara titkára kijelentet­te a Bácsmegyel Napló becskereki mun­katársának, hogy a bánáti kamara plé­­náris ülésén fog az oszijeki kamara át­iratával foglalkozni. Na ügyész urs most jókedve van? A budapesti törvényszék ráteri­­tette a vizes lepedőt Szabó Béla főhadnagyból lett napszámosra Budapestről jelentik: Szabó Béla negyven esztendős vasgyári napszámos állt vádlottként szerdán a Töreky-tanács előtt rágalmazás miatt mert a tiszti be­­csiüetügyl választmányhoz intézett be­adványában azt állította, hogy a szol­noki bíróság nem pártatlan. A vádlott napszámos elmondta az el­nök kérdésére, hogy háromgyerekes családapa, gimnáziumi érettségije van, jogot végzett. áUaipszámviteUani vizsgát tett és a jegyzői tanfolyamot is' elvégezte. A világháborút mint főhadnagy küzdötte végig, majd Tiszavárkonyban főjegyző lett Mint ilyen leleplezte Alexander Imre alispán és a járási főszolgabíró panamá­ját, mire elcsapták állásából. A közigaz­gatási hatóság erre hajszát indított elle­ne, elítélték tizennégy napra a íiszavár­­konyi plébános megsértéséért, majd a bíróság az alispán megrágalmazása miatt ugyancsak két hétre Ítélte. Ami­kor a tiszti becsületügyi választmány elitéltetése miatt* jelentéstételre szóliotta fel, beadványában azt állította, hogy a szolnoki törvényszék az ő ügyében tör­vénysértést követett el. — Emiatt áll most a bíróság előtt, — állapította meg az elnök. — No meg azért is, mert nem akartam különtíményi gyilkos lenni, inkább va­gyok napszámos heti háromszázezer korona fizetéssel. A vádlott ezután kérte a bizonyítás el­rendelését arra nézve, hogy őt az alis­pán által indított pörben törvényellene­sen ítélték el. Az ügyész ellenezte a bi­zonyítás elrendelését, amit a bíróság eh­hez képest meg is tagadott. A vádbeszéd után Szabó megkezdte védőbe szódét: — Azt akartam bebizonyítani, — mon­dotta — hogy Alexander Imre alispán és több birtokos, Domokos Jenő és Markbreit Aladár ellopták a szeszt A szolnoki törvényszéken tudtak erről és mégis erkölcsről, becsületről megfeled­kezve, engem Ítéltek el törvénytelenül. Ezzel be is fejezte felszólalását és a bíróság visszavonult ítélethozatalra. A vádlott .a szünetben odafordult az ügyészhez és beszélni kezdett hozzá: — Kisütöttek rám mindent. Amikor egy tanító öngyilkos lett engem fogtak perbe, hogy velem amerikai párbajt ví­vott. Csukjanak be, ha jónak látják. El fog jönni más világ, amikor kiderül az én igazságom. Fáj nekem is. hogy úgy beszélhetnek az emberek: hatóság ide, hatóság oda. De csak olyan hatóság előtt emelhetem meg kalapomat, amelyik becsületesen, tisztességesen bánik el az elébe kerülőkkel. Ami itt van. az még az afrikai vadak között sem lehetséges. Aki lopott, csalt, lehet kúriai bíró. lehet mi­niszterelnök, lehet törvényszéki elnök, az mégis csak gazember ... Amikor idáig jutott beszédében a vád­lott, Mészner Tivadar ügyész odaszólt a tárgyalóterem szolgájához: — Legyen szives, menjen egy fogház­őrért — No most ettől szörnyttmód meg fo­gok ijedni — nevetett fel gúnyosan a vádlott — letartóztatnak. Rettenetes do­log. Elán a lélegzetem, ön mint ügyész tudhatja, hogy aki lopott, az gazember. Ilyet ör.rxk védeni nem szabad. Hát csak legyen ebbői az ügyből botrány, tartóztassanak le. SzámaeOy-vérMróság előtt is álltam én, azelőtt a bíró előtt, aki ellen ágyúval, puskával harcoltam, de még az a vérbiróság is felmentett Volt amiyi becsület benne, hogy fölmen­tett. A legjobb volna különben ügyész ur, ha egyszerre ötezer esztendei fegy­házzal sújtanának. A bíróság ezután kihirdette az Ítéletet amely szerint hathavi fogházra és há­rommillió korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész az ítélet kihirdetése után indítványt tett arra, hogy Szabó Bélát mivel a bíróság tanácskozása alatt újabb nemzetgyalázást és újabb rágalmazást követett el, a törvényszék helyezze azonnali letartóztatásba. A bíróság ezt el is rendelte, mire Szabót — aki ellen most uj eljárás is indul — fogházőrrel lekisériették a fogházba. A szerencsétlen, elkeseredett, idegba­jos főhadnagy-napszámos az ajtóból visszakiáltott dr. Mészner Tivadarnak: — Na ügyész ur, most jókedve van?---^ , ,, Hasfölmeíszésért —* két évi börtön Tárgyalások a novisxádi feiebbviteli bíró ságoál Múlt évi augusztus 21-én a bánáti Starcsevón, a nagyvendéglőben Polják József és ívankovics Stevan közt szó­váltás támadt, amely verekedéssé fajult ívankovics bottal támadt Poljákra, akit többizben fejbevágott. Erre Polják késé­vel felvágta ellenfele basát, úgy hogy ívankovics a helyszínen meghalt A pancsevói törvényszék njnlt évi december 15-ikén megtartott fötárgya­­láson Poljákot erős felindulásban elkö­vetett emberölésben mondta ki büaös­­nek és két évi börtönre Ítélte. A novisadi feiebbviteli bíróság Ára­­niczki-tanácsa szerdán helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amelyben a főügyész is megnyugodott és igy az jogerőssé vált Markovid Szvetozár és BlHobx Bi« serka Starcsevón Zstoancemrics Jovsuká­­náí voltak alkalmazásban és minthogy a bérük kevés volt, elhatározták, hogy meglopják gazdájukat. Búzát, tengerit, árpát loptak és eladták Sever János és Hirsch! Lipót starcsevói kereske­dőknek. A pancsevói törvényszék Markovi­­csot lopásban mondta ki bűnösnek és 5—5 évi fogházra, Biitvint ugyanilyen okból 3 évi fogházra ítélte, mig a két kereskedőt 20—20 'napi elzárásra és 400—400 dinár pénzbírságra ítélte or­gazdaság miatt A novisadi feiebbviteli bíróság Ara­­niczki-tanácsa a lopott gabonanemüek értékének megállapítása végett uj tár­gyalást tart, amelyre megidézi az ér­dekelteket is. *■ László Ágoston novakanizsai földmű­ves 1925 március 19-én Novakanixsán Kohajda Máriától egy 51 tűzifát és ugyanazon éjjel egy görögkeleti paptól egy télikabátot lopott. Másnap Ébren­­féld Sándortól Novakanizsán két doboz cigarettát és Ostvin Daniid novakanizsai kereskedőtől egy órát lopott, A velikikikindai törvényszék Lászlót 2 és fél évi börtönre ítélte. A novisadi feiebbviteli bíróság Ara­­niczki-tanácsa a kikindai törvényszék ítéletében ellentmondást látott és az ítéletet az ellenmondás kiküszöbölésére visszaküldte az elsőfokú bírósághoz. HÖL6YEKI Megérkezett a legújabb pátiéi iü%5 dfruftepom, melyből mérték után készít ran a togel^áusfibb lm ál Q Kőket, melltartói, gyomoroawrilób Orvosi rendelésre készítek haskötőket. Tfegtifcást és Javitáttt elfogadok .EONT INÉ VIRÁG Subotica, Aleksandrova nlica 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom