Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-02 / 205. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 2., A filmsztár férje Öngyilkos lett Geröffy Béla mozifilm ren dezö Budapestről jelentik: A főkapitány­ságon néhány nappal ezelőtt bejelentet­ték, hogy Gerőffy Béla, volt berlini filmrendező eltűnt lakásáról. Csütörtö­kön délután a halászok Fájsz község mellett kifogták a mozirendező holttes­tét a Dunából. A rendőrség megálla­pította, hogy Geröffy öngyilkos lett. A tragikus sorsú mozirendező azért vált meg az élettől, mert halálosan sze­relmes volt elvált íaieségébe, Sacy von B/ondel-be, az ismert íiimprimadonnába. Sacy von Blondel — valódi nevén Me­gyeríj Ella, néhai Megyery Sándor koro­­naiigyészhelyettes leánya — a karrierjét Gerőffynek köszönhette: későbbi férje fedezte fel, nőülvette és kiköltözött vele Berlinbe, ahol egy nagy filmgyárhoz szerződtek. Bemutatkozásuk várakozáson felül sikerült. Sacy von Blondel egy csapásra filmstar lett, Gerőffy meg film­rendező. Anyagi helyzetük nagyszabá­súra épült ki. Aztán tovább dolgoztak, tovább boldogultak, egészen a iegutóbbi időkig, amikor Gerőffytől elpártolt a szerencse, filmjei közül megbukott né­hány és ez a bukás megingatta állását a vállalatnál. Elvették a rendezést tőle, majd felbontották szerződését, ugyan­akkor, midőn felesége legnagyobb dia­dalait aratta. Gerőffy hazatért Buda­pestre és magával vitte feleségét is. M nthogy a magyar filmgyártás két év óta úgyszólván teljesen szünetel, elhe­lyezkedésre semmi kilátás nem nyílott a házaspár számára. Gerőffy és a fele­sége, aki nem akart tétlen star maradni, ismét külföldre utazott. Az asszonyt azonnal szerződtették is, a férj azonban — balsikerei miatt — sehol se tudott megfelelő állásba elhelyezkedni. Ismét haza utazott Budapestre. így éltek tel­jes másfél esztendeig: a férj gondok közt Budapesten, a feleség diadalmasan Berlinben. Egy szép napon Sacy von Blondel válókeresetet indított az ura ellen és nemsokára el is vált tőle. Ge­rőffy ettől kezdve buskomor lelt, több­ször követett el öngyilkossági kísérle­tet, végül is a Dunába ugrott. Holttes­tét a bonctani intézetbe szállították. megbízást kapott Egger századostól, hogy keressen Szuboticán megfelelő személyt, aki pontos katonai adatokat tudna beszerezni, amelyeket aztán barát­nőjével, Szloboda Idával küldenének át. Keller Etelka Krnyajszki Lázár szemé­lyében találta meg a megfelelő szentélyt, aki Keller Etelka ajánlatát elfogadta! Az ő közvetítésével érintkezésbe lépett Eg­ger századossal és Abonyi főhadnaggyal és havi díjazás címén 3000 dinárt kért. Ebből a célból elküldte fényképét és egy ismeretlen tartalmú levelet a magyar tiszteknek. Szloboda Idát azzal vádolja az Ügyészség, hogy bár tudott Keller Etel­ka államellenes cselekményeiről, nem tett jelentést a hatóságoknak. A vádlottak ellen az ügyészség az ál­lamvédelmi törvény alapján emel vádat. A főtárgyalásra négy tanú van be­idézve. A nésnst ex-trónörökös inkognitóban kerešztiilntazott Magyarországon ? Ä titokzatos autók — A budapesti rendőrség megindította a nyomozást — A német követség cáfolja, hogy Frigyes Vilmos elhagyta Németországot Budapestről jelentik : A főkapitányság­­ügyeletét délután felhívta Kollet Jenő kereskedő, aki azt az érdekes bejelen­tést tette, hogy Frigyes Vilmos volt né­met volt trónörökös Budapesten tartóz­kodik. A bejelentés szerint a Lónyay­­ucca 32. számú ház előtt három nagy külföldi autó áll, amelyek igen hosszú túráról jöhettek, mert rendkívül poro­sak. Az autók a rajtuk látható jelzések szerint németországiak és az első autó­ban ülő egyik utast —• mondotta tele­fonon keresztül az említett Kollet — ismeri. Az illetővel, aki a háború alatt a budapesti német főkouzulátuson telje­sített szolgálatot, beszélt is, míg az autón egy másik utasban határozot­tan felismerte Frigyes Vilmos német ex-trónörököst. A rendőrségen eleinte nem vették komolyan a bejelentést, azonban néhány perccel később a Lónyay-uccában posz­­toló rendőrőrszem is értesítette a köz­ponti ügyeletet a 32. számú ház előtt álló három autóról, Az autók . egyike rendkívül nagy benzinfüstöt eresztett, mire figyelmeztette az autókban ülőket, hogy ez a főváros uccáin tilos. Igazol­tatta is őket. Az utasok útleveleikkel igazolták magukat, majd csakhamar el­indultak Soroksár felé. A rendőrség megindította a nyomo­zást annak megállapításéra, hogy kik üllek a titokzatos automobilokban ? Kérdést intéztek a budapesti német követséghez, amely azonban azt a vá­laszt adta, hogy teljesen kizárt dolog, ho ;V az autók egyikében a volt német trónörökös haladt voína. Budapesten keresztül, Amikor ugyanis a német trónörökös a hollandi száműzetésből visszatért hazájába, kötelezettséget vál­lalt arra nézve, hogy a német kormány engedélye nélkül nem hagyja el Német­ország területét. A követség szerint Frigyes Vilmos jelenleg is keletporosz­országi birtokán tartózkodik, ahonnan semmi oka sem lehetett titokban eltá­vozni. A rendőrség az üggyel kapcsolatban ki akarja hallgatni a telefonbejelentést tévő Kollet urat is, azonban eddig még a lakcímét sem sikerült megálla­pítani. Ä háztulajdonos lakásának adója Hogy történt az adókivetés? — A város is emel is csak egyes városokban hajtják ilyen módon végre, akkor nem keli csodálkoz­ni. hogy a suboticaiaknak soha meg nem szűnő panaszai napról-napra gya­rapodnak, kétségbeejtőbbekké válnak. Ugyancsak érthetetlen az, arnit a pa­­licsi villatulajdonosokkal szemben elkö­vettek. Itt is horribilis haszonértéket állapítottak meg minden alapos össze­hasonlítás és az átlag figyelembe vétele nélkül. Mert igaz, hogy egynéhány pa­­licsi villa után magas béreket fizettek addig, amig az utazási nehézségek mi­att mindenki Palicsra tódult és amikor a városban lakást nem találók Palicson voltak kénytelenek meghúzódni, de vi­szont a palicsi lakások mind butorozot­­tan voltak kiadva és a bútorzatért a tör­vényben előirt 30 százalékot sem hoz­ták lerovásba. így a pénzügyigazgatóság! De mit csinál maga a város?,., A prošireni senat. Felemeli a házak utáni községi pótadót, anélkül, hogy tudná, mennyi az állami adóalap és eszerint mennyi bevételre számíthat a házbér­adók után. Szedi állandóan a lakóktól és háztu­lajdonosoktól egyaránt a luxusadókat, amelyek megállapításánál a fürdőszobák és az egyméter széles folyosók is luxus­adóalapot képeznek. Megterheli a bérlőket házbéríillérek­­kel, melyek a fillérektől olyan messze esnek, mint Makó Jeruzsálemtől. Itt sincs kiszámítási alap. Senki se tudja, hogy mennyit fog jövedelmezni a vá­rosnak a 12, 10, 9 százalék házbérfillér, mert senki sem tudja, hogy mennyit fog kitenni az állami adóalap? Sötétben, vaktában dolgoznak a közpénztárak megtöltése érdekében, anélkül, hogy a gyapjunyirásnál a birka bőrét vagy leg­alább a húsát megkímélnék. Ilyen körülmények között ki hiszi el, hogy a házépítési akció, amely a lakás­­talánoknak hajlékot, a munkanélküliek­nek munkaalkalmat hivatott nyújtani, eredményre fog vezetni? Ki lesz olyan könnyelmű, hogy akár magának, akár. bérlakóknak házat épitsen? Ki bízik abban, hogy Subotica város közigazga­­tási bizottságának adóügyi alosztálya, melynek tagjai mégis csak többségben e város polgáraiból állanak és amely a felhozott sérelmeket és felebbezéseket el­intézni hivatott, kellő megértést fog tanúsítani a polgártársainak baja és a város-fejlesztési törekvések iránt? Szomorú a perspektíva, ha az a több ezer felebbezés az eddigi egyéb jogor­voslat sorsára jut és a bizottság mint másodfokú hatóság néni siet segítségére azoknak, akik kénytelenek az elsőfokú kivetés alapján — fdebbezésre tekintet nélkül — fizetni? Városi önkormányzat! Jöjjön el újból a te országod! Dr. F. J. Kémkedési per a szuboiicai törvényszék előtt Hétfőn tárgyalják Gstalíer Antal és társai kémkedési bűnpörét A szubotícai törvényszékeit hétfőn ke­rül főtárgyalásra az a kémkedési ügy, amelyről a Bácsmegyei Napló már több­ször megemlékezett, legutóbb annak kapcsán, hogy a noviszadi törvényszék vádtanácsa a bűnügynek tárgyalására a szubotícai törvényszék illetékességét állapította meg. Az ügyészség vádat emelt Gstalíer Antal 25 éves szuboticai magánhivatal­nok, Jamiskó István 31 éves szuboticai lakatos, Keller Etelka szuboticai háztar­tásbeli nő, Krnyaiszki Lázár 25 éves szuboticai raktárnok és Szloboda Ida szuboticai magánhivatalnok ellen. Az. első-,' másod- és harmadrendű vád­lott, -— az ügyészségi vádirat szerint — ■1924. év második felében, a- negyedrendű vádlott 1925. év március havában Kele­­biánál összeköttetésbe léptek a szegedi katonai kémiroda tisztjeivel, többek kö­zött Egger századossal és Abonyi fő­hadnaggyal, akikkel megegyeztek, hogy díjazás ellenében katonai iratokat sze­reznek meg részükre. Gstalíer Antal Szarajevóban a katonai térképészeti ■osztálynál teljesített katonai szolgálatot és itt különféle bizalmas iratokat ello­pott, azokat Januskó Istvánnak Szuboti­­cára küldte, aki az iratokat Keller Etel­kának adta át azzal, hogy azokat vigye át a határon, amit ö' meg is tett. Heten­ként kétszer ment át Kefebiára. ahol őt a magyar tisztek várták és az iratok át­vétele után pénzt adtak neki.. Keller Etelkát azzal ' is vádolja' az ügyészség, hogy ez év márciusában Hogy milyen törvényellenesen és kí­méletlenül bánnak az adózó polgárság­gal, annak újabb bizonyitéka az általá­nos házUéradó alá eső épületek haszon­értékének és adóalapjainak visszamenő­leg 1922—23. és 24. évekre való megál­lapítása. Általános felzúdulást okozott az I„ VII., VIII. köri háztulajdonosok, valamint a szegedi szőllők és a palicsi háztulajdonosok körében az az eljárás; melyet a pénzügyigazgatóság a köz­szemlére kitett adóalap megállapításával müveit. Nem elég igazságtalan a törvénynek az az intézkedése, hogy Suboticán . az utca egyik oldalán a háztulajdonosok a saját lakásuk után csekély házosztály­­adót, a másik oldalán levők pedig óri­ási házbéradöt tartoznak fizetni, az igazságtalan törvény végrehajtása pe­dig még tetézi a törvény igazságtalan­ságát. Az 1909. évi VI. t.-c. 44. §-a előírja, hogy ír pénzügyigazgatóság kiküldöttje a becslési két községi közeg és a fél je­lenlétében és közreműködésével tartozik eszközölni, továbbá, hogy az adóalap mindig az előző évi haszonérték. Ennek a szabálynak betartása helyett megjele­nik a pénzügyi kiküldött a városi adó­hivatal irodájában, előveszi a tisztvise­lők által összeállított lajstromokat és ott az íróasztal mellett piros tintával minden egyes tételt }elemei az eredeti összegnek 10, 20 vagy 100-szorosával, anélkül, hogy figyelembe venné és is­merné a házaknak fekvését és építési állapotát, a központtól való közelségét, vagy távolságát, amit a törvény 11. §-a szintén kötelezően előír és az adóalapot nem a csekélyebb előző, hanem a maga­sabb adókivetési év haszonértéke után állapítja meg. Vaipdi rejtély mindenki előtt az- a mű­velet, melyet az Íróasztal mellett, piros, tintával dolgozó kiküldött végzett. Csak kombinálni, de megfejteni nem lehet a gondolatmenetét, mert senki sem fogja kitalálni, hogy az 1923. évi haszonérték, és adóalap rendszerint miért nagyobb az 1924. évinél? 0Azt sem lesz könnyű kitalálni, hogy az összehasonlítás alapjául' milyen ház­béreket tartott szem előtt? 1925. évi má­jus közepéig a lakbérek csak korlátozott1 mértékben voltak emelhetők, tehát a város lakosainak nagy része, vagyis át­laga kis béreket fizetett. Csak azok, ákik.uj házakba költöztek, vagy akik a törvény megkerülésével szereztek la­kást, fizettek az átlagot aránytalanul meghaladó béreket. Ezeknek a száma azonban elenyésző csekély. A pénzügyi kiküldött mégis ezt tekintette általános­nak. így származhatott az az égbekiáltó igazságtalanság, hogy a szegedi szől­­lőkben saját házát lakó szegény vas­utas több adót fizet, mint amennyi bért fizetne, ha nem a saját házában laknék. Ekként állottak elő azok a visszásságok, hogy olyan házakban, melyek két egy­forma lakásból állottak és az egyik bér­be volt adva, a másikat pedig a tulaj­donos használta, a tulajdonos több adót fizet a saját lakása után, mint amennyi bért kapott a bérbeadott hasonló laká­sért. Innen származott az, hogy mig a 'bíróságok a háztulajdonosok béremelési kívánságait elutasították, a pénzügyi ki­küldött ezen túltette magát és saját be­látása szerint becsülte fel a lakások ha­­■szonértékét. Csak Ízelítőül említek fel egy esetet, ahol egy kétemeletes ház egyik üzlethelyiségének bérét, melyet a tulajdonos maga használ. 750.000 dinárra becsülte,, ami majdnem ugyanannyi adó-, fizetést jelent. Ha már most figyelembe vesszük, hogy ez az adóztatási rendszer nem az egész ország minden területére van kiterjesztve, hanem a Vajdaságra és itt Tanítói • kinevezések a Vajdaságiam Priüiicsevics délszerfeiai tanítókat helyezett a Vajdaságba A tanítók hivatalos lapjának legutóbbi számában mintegy száz vajdasági tanító kinevezése jelent meg, akiket már az uj törvény alapján pályázat utján neveztek ki. Az így kinevezett tanítókat csak fe­gyelmi utón lehet áthelyezni. A kineve­zéseket még Pribicsevics irta alá és fel­tűnő, hogy nagyon sok tanító Délszer­­biából kerül a Vajdaságba. A beogradi kerülethez tartozó becske­­re ki járásban Orlovát községbe Mandu­­rovics Györgyöt, Srpski Aradácra Tor­­■manska Juikát, a velikikikindai járásban Basaidra Bacsics Jovánt, Pacsics Mili­­cát, Popovics Sztanimirt, a zsablyai já­rásban Gospogyincérc Mihailovics Ve­rát, Gyurgyevóra Makszimovics Simi­­♦>át, Ujicsics Genovévát, Csurogra Csip­kés Ruzsicát, a kovacsicai járásban Ba­­randára Radótics M. Milorádot, Jarko­­vácra Zsupanski V. Katicát. Olrenovics Sztanojét, Opovóra Krisztodulovics Mili­­cát, Markovics A. Kosztát. Grepajám Jvkovlcs M. Vászát, Ivkovics ImiUáí,

Next

/
Oldalképek
Tartalom