Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-02 / 205. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 2. párti, Moskovljevics főldmives-pártí, Gosar szlovén néppárti és ár. Polics horvát egységpárti, akik módosító javaslatokat nyújtottak be és javaslatukat hosszasan indokolták. A benyújtott módosító javaslatokra PopovicsYeUd többségi előadó válaszolt és a javaslatokat dr. Policsé kivételével visszautasította. Felszólalt dr. Srskics törvényegységesitő miniszter is, aki hosszasan foglalkozott az ellenzék javaslataival, amelyeket a maga részéről szintén nein tartott elfogadhatónak. Ezután következett a szavazás és a bizottság a törvény nyolcadik szakaszának minden pontját változatlanul elfogadta. Az ülés délben ért véget és folytatását az elnök délutánra tűzte ki. A délutáni ülést délután öt órakor nyitotta meg Jovanovics Ljuba elnök. A sajtótörvényjavaslat nyolcadik fejezetének harmadik szakaszával kapcsolatban Gosár szlovén néppárti a levéltitok megsértésének kérdését teszi szóvá. Követeli, hogy közérdekből magánleveleket is közzé lehessen tenni. Egy bankár például — mondja Gosár egy képviselőhöz levelet intézett, amelyben egy panamát ismertet. Ilyen esetben közérdek, hogy az újságíró,. aki a panamát nyilvánosságra hozza, a bizonyítékul szolgáló magánlevelet is publikálhassa. Grol Milán nem helyesli, hogy egy lapot be lehessen tiltani azért, mert a bíróság által elrendelt helyreigazi tást uem közli. A helyreigazítás közlésére más eszközökkel is rá lehet bírni a lapokat. Popovlcs Velja többség? előadó visszautasítja a javasolt módosításokat. Harc a parlamenti tudósítás szabadságáért Smodcj szlovén néppárti a hetvennegyedik paragrafushoz szól hozzá. Az albizottságban a következő szöveget fogadták el egyhangúlag: — A parlament, a tartományi gyűlések és egyéb önkormányzati szervek ülésein lefolyt tárgyalások teljesen. vagy rövidítve, de híven való nyilvánosságra hozása, valamint a fcirósági tárgyalások és egyéb törvényesen alakult köztestületek tárgyalásainak publikálása nem taríálrmr/Á bűncselekményt Ez a szöveg megfelel a horvát sajtótörvény huszottnegedik paragrafusának. A kormány az albizottságba elfogadott szöveg helyett a következő szöveget terjesztette elő: A parlament tárgyalásának teljesen, vagy rövidítve, de híven való nyilvánosságra hozása nem tartalmaz bűncselekményt az esetben, ha a közvélemény nem foglalja magában az uralkodó, vagy a királyi ház tagjainak megsértését közvetlen, vagy közvetett felhívását a polgároknak arra, hogy erőszakkal változtassák meg az alkotmányt, ha általában nem tartalmaz becsűletscrtést, vagy rágalmazást. Stnódej rámutat arra, hogy ez a szöveg a parlamentet megfosztja legfontosabb előjogaitól és a sajtó számára lehetetlenné teszi, hogy hivatását teljesítse. Demetrovics független demokrata e 74-ik szakaszhoz szól hozzá. Kifejti, Iiogy a szakaszt már elfogadta ez albizottság, a kormány azonban most meg akaria változtatni. A radikálisok ugyláfcszik azért csinálják ezt, hogy a Radics-pártnak bebizonyítsák. hogy a parlamentnek, mint második alkotmányos faktornak milyen kevés az értéke. Az uj szöveg nagy sérelme a parlamentárizmusnak és a demokráciának, mert szabad sújtó nélkül nincs igaz parlatncntárjzmus. A kormány, meg akarja akadályozni a sajtót, hogy hü jelentést közöljön a parlamenti eseményekről. Hohnycc klerikális: Önök a korrupciót akarják védeni. Demetrovics: A parlament auktoritását ölik meg ezzel. Mire való volt akkor megkötni a megegyezést? Ha ezt a szakaszt elfogadják, a parlamentárizmus halott. Az újságírók, akik most ott ülnek a karzaton és írják jelentéseiket a vádlottak padjára és a börtönbe kerülnek azért, mert kötelességeiket híven teljesítették. Ha már a lapokat megsemmisítették, legalább a parlamentnek hagyják meg a szabadságot Kumanudi Koszta demokrata: Ezután egyetlen interpellációt sem lehet leközölni! Ezután Hohnycc klerikális beszél. Követeli az egyes büntetési tételek I leszállítását, tekintettel arra, hogy az újságírók szegény' emberék, üres zsebből pedig nem lehet semmit kivenni'. Rátér a hetvennegyedik szakaszra. Ez a szakasz — mondja — minden parlamenti ülést titkossá tesz. Volt reakció az osztrák-magyar monarchia idején, ilyen reakciót azonban ott sem tapasztaltunk. Kérem önöket a parlamentarizmus nevében. hogy álljanak el ettől a szakasztól, mert ha elfogadják, akkor kijelentem az egész ellenzék nevében, hogy nem lógunk tovább önökkel dolgozni és elhagyjuk a bizottságot. Az ellenzéki beszédek hatása alatt jovanovics Ljuba elnök az illést fel, függeszti és a többség a miniszterre! együtt tanácskozásra vonul vissza. Ttz percnyi tanácskozás után Jovanovics ismét megnyitja az ülést és bejelenti, hogy a többségi tagok határozata értelmében a hetvennegyedik szakasz tárgyalását hétlőre ha lasztiák. Az ellenzék tiltakozik a határozat ellen. Kumanudi szólásra emelkedik és kéri az ülés felfüggesztését hogy az ellenzék is tanácskozhasson. Az elnök az ülést ismét felfüggeszti. Az, ellenzék deklarációja Néhány perc múlva az eÜ-en-zéki tagok visszatérnek az ülésterembe és Kumanudi az ülés megnyitása után a következő nyilatkozatot olvassa fel: — A törvényhozó bizottság vitája folyamán a kormány elutasította a legfontosabb és iól megindokolt ellenzéki javaslatokat, sőt még ui reakciós rendelkezéseket vett fel a sajtótörvényjavaslatba. Meglepetésszerűen az utolsó pillanatban', miután az albizottság már egyhangúlag elfogadta a javaslatot, lépett elő a kormány a hetvennegyedik szakasszal. Ezzel a szakasszal megakadályozza a képviselőket, hogy munkájukról értesítsék azt a népet, atnelv megválasztotta és megakadályozza a népet abban, hogy az ellenőrzést gyakoroljon képviselőinek működése felett. Ezzel a parlamentet cenzúra alá helyezi és titkos intézménnyé alakítja át. A parlament elleni ilven támadás. valamint az egész törvényja vaslat a szabad gondolat brutális megsértését jelenti és az országot a civilizálatlan államok sorába veti vissza. Ez arra kényszerít bennünket. hogy ne vegyünk részt a törvényjavaslat további tárgyalásán. Kumanudi ezután még bejelenti, hogy ő és Zsanics lemondanak a törvényhozó bizottságban viselt tisztségükről. A bejelentés után az ellenzék kivonult az ülésről. A többségi tagók ezután fél óra alatt letárgyalták és megszavazták a javaslat szakaszait, a 74. szakasz kivételével. Magyarok is kapnak földet az országos agrárrevizió után Októberben megtartják a kerületi választásokat — Dr. Rajics képviselő nyilatkozata földjén és nem kezdte házának fölépítését. vissza fogják venni a földet. Az agrárkérdések után a következő kérdési intéztem a képviselőhöz: — Becskereki politikai körökben az a !ur terjedt el. hogy októberben kiírják a kerületi választásokat. Ez a hir — állítólag — képviselő úrtól származik? — Ez igaz. Az uj koalíció feladata az alkotmányosság helyreállítása a kerületi közigazgatásban. Az alkotmány szerint a kerületi *evülést a szkupstináva! egyidőben kell megnyitni. A szkupstina ui ülésszaka valószínűleg október 20-án kezdődik és a radikálispárt azt kívánta, hogy erre az időre a kerületi szkupstiinák is összeüljenek. Kétségtelennek tartom. hogy ez meg is fog történni, ami azt jelend, hogy a kerületi választásokat legkésőbb október közepén megejtik. — És a községi választások? — Azoknak kiírásáról addig nem beszélhetünk, mig a községi törvényt meg nem szavazta a parlament. — A radikális—Radios-párti koalíció hoz-e lényegesebb személyi változásokat a Vajdaságban? — kérdeztük végül. — A Radies - pártnak nincsenek igényei a Vajdaságban — hangzott a válasz. — És a Prlbicsevics-oárti tisztviselők? —- Először nem sokan vannak, másodszor pedig senkit sem fogunk elbocsditani. ha hivatalát kielégítően tölti be. Változások akkor lesznek, ha a kerületi szkupstina összeültével a gyakorlatban is életbeléo az ország uj kerületi felosztása, mert a főispánokon, alispánokon és járási főnökökön (foszolgabirákon) végül az egész kisransru diinokokon kívül választani fogják a kerületi tisztviselőket. k. m. Velikibecskörekről jelentik: Mint a Bácsmegyei Napló már megírta, néhány nappal ezelőtt Szerb-Itebejre bizottság érkezett, amely megkezd te a földosztás revízióját Dr. Rajics Tósó, a becskereki járás radikálispárti nemzetgyűlési képvislője megtekintette a bizottság működését azután Becskereken keresztül Beogradba utazott, hogy rósztvegyen a parlament utolsó ülésén. A Bácsmegyi Napló becskereki munkatársa hosszabb beszélgetést ! folytatott dr. Rajics képvisíelővel, aki a beszélgetés során az agrárreform revízióról, a kerületi választásokról és más rendkívül fontos kérdésekről tett s Vajdaságot különösen a magyarokat nagyon érdeklő nyilatkozatot. — A most kezdődött agrárrevizió általános jellegű — mondotta Rajics képviselő — és legközelebbi célja, hogy az uj agrártörvény megalkotása előtt tiszta helyzetet teremtsen. A földosztás első zavaros idejében rendkívül sok visszaélés történt, a községi vbizalmi« férfiak korlátlan jogköre volt a legnagyobb lába, de azonkívül is sokan félrevezették a bizottságokat Sokan a törvényes mértéknél jóval nagyobb parcellát kaptak, mások több községben kaptak földet azóta sokan meghaltak, vagy bérbeadják földjüket és kivándoroltak Amerikába, Mindezt, csak úgy lehet ellenőrizni, ha az egész országban összeírják a telepeseket, családtagjaik számát, mennyi földjük van. szóvá! az egész jelenlegi helyzetet lefestik. Ezf a munkát végzik most á radikális bizottságok és egyúttal átvizsgálják a telepesek igányiogosultságát, öszeirják az uj igénylőket és összeírják a még rendelkezésre álló földeket. Ezután természetesen a jelenlegi visszaélések megszüntetése következik, ami által kétségtelenül nagyon sok föld fog felszabadulni a Vajdaságban. Ezt a földet elsősorban a helybeli földnélküliek között fogják felosztani és csak, ha marad, jöhetnek uj telepesek . —* Közölheti lapjában — folytatta dr. Rajics — hogy dr. Ivkovics agrárreform-mlhísztérkmti államtitkár, akftíél erre vonatkozólag érdeklőd tem. kijelentette nekem, hon’' a revízió utáni földosztásban a nemzetiségek és elsősorban a magyar földnólküliek is részesülni fognak. — Fontos újítás lesz az. hogy az agrárreformban részesült íöldnélkiiliek — bizonyos esetekben nemcsak birtoklást, hanem telekkönvvi tulajdonjogot is szerezhetnek. Ugyanis azokat, akiknek parcelláit a mostani revízió is megerősíti, fel fogják jogosítani arra. hogy a kapott földet — bizonyos időn belül — a régi tulajdonostól megvásárolják. Az adásvételi szerződést az agrárreíorm miniszternek kell jóváhagynia, am csak akkor történik meg. ha a szer ződés a vevőre nézve kedvező. A: eladó természetesen elveszti tovább kártérítési jogát az állammal szem ben. viszont az a haszna lesz. hog? később kíbocsáitandó állampapír — földkölcsönkötvénv — heivett azon nal leap készpénzt. Érdekes még hogy attól a telepestől, aki a revízii után fél, évvel méz nem telepedett k Tizenegy év után felfedezett gyilkosság Felakasztotta szeretőjét az erdőben Becsből jelentik: A esendőmig egy tizenegy esztendővel ezelőtt elkövetett gyilkosságot nyomozott ki Scheibb? községben. Oberleitner Lipót harminchárom esztendős kereskedőnek néhány nappal ezelőtt eltűnt a barátnője. A leány mindezideig nem került ciő és a faluban azt kezdték rebesgetni, hogy Oberleitner Lipót tette el láb alól. Névtelen levélben feljelentést is tettek a kereskedő ellen és a névtelen levél felhívta a figyelmet arra is, hogy tizenegy évvel ezelőtt is eltűnt egyik barátnője Oberleitnernek — Faltinek Jozefin —, akit később felakasztva találtak meg. , A csendőrség a névtelen levél adatai alapján megindította a nyomozást és megállapította, hogy Fedtinek Jozefin 1914 augusztus 15-én tűnt el. Eltűnését Oberleiinerrel hozták kapcsolatba, azonban a fiatalember néhány nap múlva a frontra ment és lassankint feledésbe merüli az eset. A leányt eltűnése után néhány hónappal holtan találták meg, de a hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. Az újabb eltűnési esettel kapcsolatban vallatóra fogták Ofcerleitnert Faltinek jozefin eltűnésére vonatkozólag is. Oberleitner azonnal megtört és bevallotta, hogy annak idején közte és Faltinek Jozefin között gyakran volt veszekedés amiatt, mert a leány azt akarta, vállalja el születendő gyermeke apaságát. Emiatt összevesztek az erdőben, mire ő annyira dühbe jött, hogy az öklével néhányszor a leány halántékába sújtott, azután a kendőjével megfojtotta. A holttestet csak azért akasztotta a fára, hogy azt a látszatot keltse, mintha i leány öngyilkosságot követett volna el.
