Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-11 / 213. szám

4. oldal BACS MEGYEI NAPLÓ m 1925. augusztus. 11. A bunyevá€-sokác párt a kormánytámogatás mellett döntött A párt megkezdte a tárgyalásokat a kor­mány-koalícióvá! — A buayevácok helyet kapnak a sufcoticai városi közigazgatásban A bmweváo-sokác-oárt — mint a Bácsmegyei Napló legutóbb már je­lentette — hivatalos lapjában az uj kormány megalakulása óta a meg­egyezés politikájának csinál propa­gandát. Ezért politikai körökben iel­tűnést keltett a Politika vasárnapi számának híradása, amely szerint a szuboticai ibűnyevác-sokác-párt ál­lásfoglalásra készül a kormánnyal szemben és deklarációt fog legköze­lebb kiadni a radikálisok és a Radics­­párt megegyezése és az uj kormány­koalíció ellen. A feltűnést keltő hir valóságára nézve kérdést intéztünk dr. Ivko­­yics-lvandékics Imre volt főispánhoz, a bunyevác-sokác-párt elnökéhez, a ki határozottan megcáfolta a Politi­ka hírét és a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — A heOgradi lap valószínűleg összetévesztette a bimyevác-sokác­­pártot a Vajdasági Néppárt néven működő frakcióval, amely a Radics­­párt ellen foglalt állást. A bunyevác­­sohác-párt ezzel éppen ellenkezőleg a kormánytámogatás mellett döntött. A.párt végrehajtóbizottsága ép a na­pokban tartott ülést, amelyen az uj politikai helyzettel foglalkozott és elhatározta, hogy érintkezést keres a kormánykoalícióval. Ennek a dön­tésnek az alapján a Raáics-párttal már meg is kezdtük írásban a tár­gyalásokat, mert előbb a Radics­­párttal akarjuk tisztázni a helyzetet és csak ezután fog sor kerülni a he­lyi radikális pártszervezette! folyta­tandó megbeszélésekre, amelyek bi­zonyára kedvező eredménnyel fog­nak járni, mert maguk a radikálisok is sürgetik, a közeledést. , A bunyevác-sokác-párt végrehaj­tóbizottságának döntése lényegesen uj helyzetet fog teremteni a szübo­­ticai helyi politikában. Azok az /v­­kovies-Ivondékics Imre dr. által em­lített tárgyalások, amelyek a Radics­­párttal megkezdődtek, értesülésünk szerint elsősorban azt célozzál:, hogy szoros kooperációt teremtsenek a horvát parasztpárttal és hogy tisz­tázzák a Radics-párt aspirációit Su­­boticán, illetve a Vajdaságban. A Ra­dics-párt részéről már ismételten ki­jelentették a párt kcrmányralépése óta, hogy nem reflektálnak a Vajda­ságban fontosabb közigazgatási állá­sokra és igy ha a most megkezdett tárgyalások eredményre vezetnek — amihez nem fér kétség — akkor a A Vajdaság pénzügyi életének az utolsó évtizedben a legnagyobb szenzá­ciója a novisadi Zadruzsna Banka vál­ságba jutása volt. A bank, amelynek vezetésében a nacionalista és üzleti szempontok találkoztak, szilárdnak és megingathatatlannak látszott. Az egész Vajdaságra kiterjedő fiókhálózata révén nagystílű üzleteket bonyolított le s olyan korlátlan bizalmat élvezett, hogy vallási alapok, közintézmények, vármegye, ügyészség, tőzsde, községek és magáno­sok boldogan bízták rá tőkéiket. A inult év végén egy novisadi köt­szerkereskedő eltűnése, aki a Zadruísna Bankának nagy összegekkel volt adósa, ráterelte a figyelmet arra, hogy a bank­nak nagyon kétes követelései és vesz­teséges üzletei is vannak. Eleinte úgy látszott, hogy a Zadruzsna Banka csak immobil s. ha sikerül ingatlanait értéke­síteni, az intézetet esetleg meg lehet menteni. A bank szanálása érdekében több oldalról mozgalom indult meg s a múlt hó v'égén az volt a helyzet, hogy ha a betétesek és hitelezők moratóriumot ad­nak, az intézet megmenthető. Julius 26-án bizakodó hangulatban ijlt össze a Zadruzsna Banka rendkívüli közgyűlése. Azok á részvényesek, akik a bank vezetőségét hibáztatták, a köz­gyűlésen leszereltek, mert remény volt arra, hogy némi áldozatok árán az inté­zet megmenthető. A sajtó, a hivatalos világ s a közvélemény is teljes szimpá­tiával kisérte a szanálási akciót, amely­ről ezen a közgyűlésen azt jelentették be, hogy sikerrel járt. A részvényesek, hitelezők s a közvélemény megnyugvás­sal értesült, hogy három vagyonos poli­tikus : Budisin Jósó, Biigarszki Lázár és Rates Tosa nemzetgyűlési képviselők a Radics-párt a bunyevácok részére fog a Vajdaságban közigazgatási ál­lásokat igényelni. Miután pedig ra­dikális részről is megnyilvánul az az óhaj, hogy a bunyevác-sokác-pártot a változott helyzetben végre vonják be a szuboticai városi közigazgatás­ba, bizonyosra vehető, hogy rövide­sen a bunyevác-sokác-párt be fog vonulni a szuboticai városházára és a kiszélesített tanácsba. rendelkezésükre álló tőkékkel s hitelek­kel a bank segítségére sietnek. A Na­­rodna Banka a három politikus garan­ciájára 12,000.000 dinár hitelt helyezett kilátásba. A julius 26-iki közgyűlés a mérleget egyhangúlag elfogadta s el­fogadta azt a javaslatot is, hogy tízezer darab 200 dinár névértékű elsőbbségi részvényt bocsát ki, amelynek elhelye­zése biztosítottnak látszott s igy a sza­nálási akciót elvben befejezettnek lehe­tett. tekintem. Annál nagyobb meglepetést kelt az, hogy mint* most kiderült, a szanálás hajótörést szenvedeti. Budisin Jósó, Bugarszki Lázár és Raics Tósó, akiket a julius 26-iki közgyűlés a bank igazgatóságába választolt be, ki­vonultak a szanáió érdekeltségből, Budi­sin lemondott az elnökségről, ilyen kö­rülmények közt a Narodna Banka sem folyosit a Zadruzsna részére hitelt s igy nem marad más hátra, mint kimondani és gyorsan lebonyoiitani a felszámolást, hogy így lehessen megmenteni, ami menthető. A szanálási akcióban résztvevő pénz­intézetek megbízottja, Novákovics Izidor, a sombori Országos Hitelbank igazga­tója a köveikező nyilatkozatban jelenti a szanálási akció meghiusu'ását: — Azok a remények, amelyek az uj pénzcsoport bekapcsolódásához fűződ­tek, meghiúsultak. A személyi és anyagi várakozások nem váltak valóra, miért is az ügyek intézése visszaszállt a bank­szindikátusra, amely kénytelen a felszá­molás kimondását kérni. Szeptember 20-ikára rendkívüli köz­gyűlést hívunk egybe, amely hivatva lesz határozni a felszámol; kimondása tár­gyában. Az uj helyzetről szerdán kör­levélben értesítjük a részvényeseket, betéteseket s a többi hitelezőket. Ennyit mondott Novákovics igazgató. Hogy a felszámoló közgyűlés sima le­folyású lesz-e, azt még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy a vajdaság a leg­nagyobb reménységek és legjobb aus­­piciumok mellett megindult pénzintézete tűnik el az életből szeptember 20-ikán. Összeütközőit a novisadi sirandvasuí Az utasok felháborodásukban megverték a mozdonyvezetőt Noviszadrói jelentik; A noviszadi strandon, amely a noviszadiaknak legkedvencebb szórakozóhelye, a múlt évben is számtalan kisebb-nagyobb baleset történt. A strand-fürdő kitűnő üzlet, azonban, ugylátszik, a vállalat nem sokat törődik a közönség érde­keivei és ennek a nagyfokú nemtö­rődömségnek tulajdonítható a vasár­napi baleset is, amely majdnem ka­tasztrofálissá vált. A Vasut-uccától a strandig kes­­kenyvágányu vonaton bonyolítják le a forgalmat és ez a primitív vasút okozza a legtöbb balesetet. Vasár­nap, amikor öt-hatezer ember szóra­kozott a strandon, négy vonat állan­dóan közlekedett, hogy a nagy forgal­mat zavartalanul lebonyolítsa. Este hét órakor egy három kocsiból álló zsúfolt vonat indult el a strandról a város felé. A vonat nagy sebesség­gel haladt és nem állt meg a kité­rőnél sem, ahol a szemben igyekvő) vonáttal találkoznia kell. így történt, hogy amikor a Krajcsevics-féie fake­reskedés elé ért, összeütközőt^ a szembejövő üres vonattal. A karam­bol óriási pánikot idézett elő. Az utasok egy része rémülten ugrált le a vonatról, másrésze a kocsiajtók) felé tolongott: az emberek egymást gázolták. Csak később, amikor kide­rült, hogy nem történt komolyabb^ baj, sikerült helyreállítani a rendet. A fölizgatott közönség megrohanta az egyik mozdonyvezetőt és megverte A másik vonat vezetője megszökött. A rendőrség megindította a nyo­mozást. Meghiúsult a Zadruzsna Banka szanálása Rendkívüli közgyűlési hívtak össze a felszámolás kimondására A Kristóf-darazsak Irta: Babits Mihály ' Szemlátomány Kristóf egyike volt. azoknak a furcsa magántudósoknak, akik­nek a faia, nem ritka nálunk a vidéken. M. városban lakott gazdag embernek Játszott, s egyedül rejtelmes kísérleteivel foglalkozott. A virágok és rózsák érzöképességéí nyomozta. Ma pillangó nőstényét vi­szed magadhoz, és kitárod kerti ablako­dat szobád órák alatt megtelik ugyan­azon pillangófai pompás híméinek szá­zaival. még akkor is. ha az egész kör­nyéken ritka faj az. vagy elő se fordul mérföldeken belül. Mi viszi ezeket a messze udvarlókat liatárokon és falva­kon keresztül megértett párjukhoz? Mi adja tudtul számukra annak létezését? .Micsoda érzékszerv vagy ösztön- csodá­ja, pz? Ki tudja? Emberi szaglás, sőt a legkitűnőbb vadászeb szimata, közvetlen közelből nem képes a parányi pille je­lenlétét konstatálni. Vagy töniött üveg­­falta!'zárhatod el az állatkákat, mely !e­­helletnyi illatot sem bocsát keresztül: az eredmény mégis ugyanaz lesz. .. Szemlátomány többször állította, hogy nyomában van annak a hatodik érzék­nek, mely e kicsi s mégis oly tökéletes lényekben működik. Igaz-e? Népi, tu­dom; csak azt mondhatom el. amit ta­pasztaltam, Egy nap aikonyatfelé vá­ratlan léptem be kapuján, s különös zu­gás, és bugás állított meg. A zár a labo­ratórium ablakából jött. s odanézve a tárt ablakon át valami óriás köpöfélét láttam, egész felületében Sürüh befedve rátapadt, darázshoz, hasonló bogarak nyüzsgő ezreivel, úgyhogy nem maradt-. egy centiméternyi helye csupaszon. Riasztó látvány volt. mert maga a nagy köpü kábulatos zúgásának, gazdag ár­nyalataiból nem hiányzott az emberi két­ségbeesés sikoltásához hasonló akkord sem. Észre vehettem volna. — utólag rá­­gondova iól látom — hogy a rejtelmes köpü. távolról ahogy az ablakból lát­szott. egy kövér emberi alak felsőtesté­re és fejére emlékeztet; fantáziámban agy áll. mint valami hemzsegő eleven szobor. De akkor nem tudtam gondol­kozni. a tolongó darazsak s folyvást röpködő ■ virágok ámulatában; s annál kevésbbé. mert -egyszerre a kert felöl és egész felhővel valami ismeretlen nagy fehér, virág csiilagozó tömérdeke szállt egyenest elém oly illattal csapva meg orromat, melyet alig tudtam eivi­­seni. Különös össz-tartásban közeledtek, mint egy fehérlő galambraj — vad vi­rághadsereg — s amint megjelentek, az óriás közutat ellepő darazsak hirtelen és nagy csapatokban leváltak onnan, s fe­léjük csapódtak, mintegy ui forgatagá­ban. még és még egv. csapat s a virá­gok hirtelen visszaverődve megkavarod­­ták. s egy szélfordulatra egyetlen felleg-. ben átcsaptak a falon, maguk után von­va a darazsak zsongó tömegét fejem fölött, úgyhogy egy-egy nedves szirom, cgy-egy bizsergő darázstest, hidegen s zendülve arcomnak ütődött. Rémülve tántorodtam hátra, s becsap­va az ajtót magam után. elfutottam az eleven kertből, anélkü.l hogy gazdájához bekopogtam volna. Este azonban meg­szokott vendéglőmben fölkeresett Szémlá­­tománv Kristóf. Rendkívül sápadt voJt. bo­­roiválatlan és sömörjes; mintha dagadt is lett volna az arca. Nagy. teste liheg-' ve csukiott Je a székbe, s tikkadtait ön­tötte magába a sört. — A Kristóf-darazsak! hörögte — szenzációs kísérletek! Zugnak a büdö­sök. — tette házzá s hességető mozdu­latot csináit a fülei mellett mind a két kezével. Hirtelen elmondtam, amit láttán!: Uj hörgés felelt. — A Kristóf-darazsak! így fogják hív­ni az én nevemről. Fehérhasuak. falánk­­taianok. Maga úgyse jegyezné meg a iatin nevüket. De ezentúl: Kristóf-dara­­zsak. Fene egye őket. S ismét a hess ege tő mozdulat. — A nőstény ivarváladékával experi­­mentáltam. Azt megérzik a kutyák hat mérföldről — de nem a szagáról. Egé­szen bizonyos. Látta azt a büdös virágot, azt a) nagy fehér virágot. Azt erős sza­­gn dacára csak egész közelről konsta­­táliák. Hanem — falánk dögök! Homlokát fölhúzta, ujját fölemelte; de egyszerre megint a füléhez kapott, szin­te valami rémület kifejezésével. Majd. kissé megnyugodva, folytatta: • —■ Falánk dögök! Ez volt a szeren­csém, Az evés. úgy látszik, fontosabb nekik a szerelemnél. Amint megérzik a nasv. büdös virágot, nem keresik to­vább a nőstényt akiért mérföldekre főt­tek ... Otthagyják Helénát, és ítsgvé! mézet zabálni! Ez volt a szerencsém. Kérdő tekintetemre hirtelen fölnevetett. — No persze! Az' amit maga óriás kö­­oün.ek nézett az én voltam. Én voltam a nőstény, én voltam Heléna, én a nagy szerelem. Mindennek az a nyomorult mosdóviz az oka. Egész félfiirdöket csi­náltam. ebben a hőségben, ott a labora­tóriumban: és a. vízbe ugv-látszik, bele­csöppent valami abból az oldatból ami imperceptibilis mennyiségben-. a nőstény ivarváladékát tartalmazta. Ezeknek a dögöknek nem volt az empereceptibilis. Oh. micsoda zugás, nem akar vége len­ni. Az ember megsülteiül. Idegesen fölugrott, s látszott rajta, hogy kétségbeesett önuralommal tud csak visszaülni. — Nem ijedtem meg. — folytatta — mert tudtam, hogy csípni nem. tudnak. De borzasztó volt — rettenetes volt. S a legrosszabb ez a bizsergés, ami a tes­temben maradt. Viszket, a telkemig visz­ket. Azok a virágok mentettek meg. S közelebb hajolt hozzám, , — Tudja, ugv rémlik néha, hogy készakarva jöttek — segítségül jöttek. Valami titok van itt — az egészben. Azok a darazsak is — hogy érezhetik meg —? És. tudja . . . Itt fölhaitotta a sört és megint legyin­tett a füle mellett. ( — Valami különös érzés — amit; nemi merek elmondani. Az a sok darázs mind szerelmes volt — a vágy hajtotta mind. Én megcsaltam őket — úgy jöttek ram. A rovarok vágya ömlött körül engem; az a titokzatos, nyüzsgő, vak szenve­dély. Minden porcikáin — a szemem — az orrom — a fülem — még a szájam .is tele. amint kiáltani akartam. Ó! A karóin Zsibbadt volt. mintha meg lett volna kötve. Máióöan! És ez mind a Rovarok Szerelme. Az bizsereg ben­nem. az zug a fülemben Szemlátomány. noha nem sokáig élt az­után. Haláláról nem tudok közelebbit. Az mi ... i temetőben egyszer rábuk­kantam a felírásra: Dr. Szemlátomv Kristóf, élt 55 évet. A sir csupa virág volt és darazsak raizották körül, kábító zsongással: Kris­­ípf-darazsuk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom