Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-05 / 177. szám
I 1925. julius 5. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A Lederer-por megbilincselt koronatanújának kihallgatása Lederer Gusztáv cella-szomszédjának vallomása — A férj a börtönben feleségét vádolta a gyilkossággal — Ledererné bemutatta egyik „bizonyítékát“ Ä bíróság befejezte a tanúkihallgatásokat Budapestről jelentik: A budapesti bűntetőtörvényszék szombaton folytatta Ledéremé bűnügyének tárgyalását. Két szuronyos őr között reggel nyolc órakor erősen megbilincselt fiatalembert kisértek át a büntető törvényszékre a margitköruti honvédfogházból, hogy tanúként kihallgassák. Demján Árpád diszkertész a megbilincselt fiatalember, aki kihallgatásának megkezdése előtt megkérte a tanácselnököt, vétesse le róla a nehéz bilincseket, mivel azok nagyon kényelmetlenek és miattuk nem tud nyugodtan beszélni. A tanácselnök engedélyt is ad, hogy a vasakat leszedjék a katonai fogolyról. A huszonötéves fiatalember tizenegy hónapja ül kémkedés gyamja miatt a margitköruti katon a fogházban. — És még mindig csak vizsgálati stádiumban van az ügye? — Igenis, — válaszolja Demján és azzal kezdi vallomását, hogy személyesen nem ismeri Ledérért, de három hónapon keresztül minden este, mint szomszédos cellatársak a kályhaellenzön keresztül órákon át beszélgettek. Emlékezete szerint január 8-án vagy 9-én hozták be Lederert, aki rögtön érintkezést talált vele a, vasellenzőn keresztül. »Én Lederer Gusztáv csendőrfőhadnagy vagyok, mondotta, gyilkossággal vádolnak.« És ezután szóról-szóra elmondta már az első este a bűncselekmény lefolyását. Ártatlannak mondotta magát, mert nem 6, hanem a felesége lőtte le a hentest, de magára fogja vállalni a gyilkosságot, hogy a feleségét megmentse. — Szolgálatból jöttem haza, — mondta a főhadnagy — Csepelről és Kodelka hentest fönt találtam a lakásomon. Szóváltás támadt emiatt köztem és a feleségem között. Feleségem előállott azzal, hogy a hentes szerelmi ajánlatokkal üldözi őt Közben a hentest a feleségem lefektette, én nem akartam egyszobába aludni azzal az emberrel, kimentem tehát a konyhába és ott elszundikáltam. Egyszerre csak pisztolylövésre riadtam fel, beszaladtam az ebédlőbe. A feleségem kezében még mindig ott füstölgőit a pisztoly, amellyel főbelőtte a sezlónon alvó Kodelkát. A feleségemnek nem volt nagy dolog, mert egy ezredorvosnál teljesített valamikor szolgálatot, látott ott ő elegendő vért és operációt. Később a beszélgetések során elmondta cellatársának Lederer, hogy a felesége ópiummal kevert pálinkát adott be előzőleg Kodelkdnak és állandóan unszolta őt, hogy most már tenni kell valamit ezzel az emberrel. Az elnök: Említett a főhadnagy valami pénzt? Dem]én: Igen, szóba került Kodelka 60—70—100 milliója. Eleinte soha sem akarta beismerni, hogy a pénz miatt gyilkoltak, később azonban beismerte, hogy Kodelkdtól elvették a milliókat és megtartották a pénzt. Az elnök: Közölte a feldarabolást is önnel a főhadnagy? Demján: Igenis, elmondotta, hogy tanakodni kezdett a feleségével és abban állapodtak meg, hogy a hullát fel kell darabolni és el kell tüntetni. Lederer, mint előadta, azért nyúzta meg a hullát, hogy az egyes huliarészekct, állati részeknek gondolják. Elmondotta még Lederer, hogy a gyilkosság előtt a felesége heccelte, hogy most már tegyenek valamit, mert többet nem lehet majd fclcsalni Kodelkát. Lévai védő: Beszélt-e arról Lederer,, hogy elmebeteget fog szimulálni? Demján: Igen, erről is volt szó köztünk, én azonban lebeszéltem erről a tervéről. A védelem tanai Eggert Ferencné vasalónő elmondja, hogy Ledéremé azt mesélte neki, hogy nagy magánvagyona, van és abból élnek. A házasfelek közt jó viszony volt. Kodelka gyakran vitt nekik ajándékokat, de nem vette észre, hogy udvarolt volna Ledéremének. Ledererné,, — amikor férje távol volt, — gyakran kérte a tanút arra; hogy aludjék nála. Lederer főhadnagy igen féltékeny természetű volt. Nem tud arról, hogy a vádlott férfiakat fogadott volna a lakásán. Gyors tempóban folyik a védelem többi tanúinak kihallgatása is. Egyetlen sincs közöttük, aki valamit tudna a bűncselekmény elkövetéséről és e tekintetben cnyhitő körülményt tudna felhozni Ledererné mellett. Karikás Mihályné tanúnak mindig azt mondotta Ledererné, hogy nagyon gazdag asszony, gazdag családjától havonta hazulról pénzt kap. Gondos, munkás, szorgalmas, rendes háziasszonynak ismerte Ledcrernét. — Arról nem tud, — mondja Lévai védő kérdésére — hogy Ledererné férfiakat fogadott volna a lakásán és feslctt életmódot folytatott volna. — Soha nem gondoltam arra, —mondja a tanú — bár gyakran láttam Kodelkát Ledéreménél, hogy viszonyuk lett volna. Az asszony és Kodelka viselkedésén', ezt egyáltalán nem lehetett észrevenni. A többi tanuk, — Vivát Mária hímzőnő, Csókás Paula, Kornstein Farkasné, Domsa Lászlóné ugyanígy vallanak. Kodelka barátainak vallomása A következő tanú, Pozsgay Endre vendéglős vallomásában elmondja, hogy Kodelka január elején elmesélte neki, hogy rövid idő alatt nagy hasznot tudna biztosítani magának, ha 100 milliót befektetne egy üzletbe. A fele már megvan a pénznek és kérte a tanút, hogy segítsen neki megszerezni a hiányzó részt is. Január 6—8-ika tálán tiz milliót adott kölcsön erre a célra Kodelkának., Az elnök kérdéseire elmondja, hogy Kodelka egy Ízben nála ebédelt és levetette kezéről a kötést. A tanú látta Kodelka kezén a hosszú forradt sebet. Kodelka azt mondta, hogy valahol mulatott, elaludt és arra ébredt, hogy a keze nagyon zsibbadt és vérzik. A díván mellett, ahol feküdt, törött pohár volt a földön. A vendéglátók azt mondták neki, hogy abban vágta el a kezét. Az volt a benyomása, hogy a vágás nem származhatott pohártól. Ledéreméről Kodelka mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt. Kaudel Gusztáv fuvaros vallomásában arról beszél, hogy nagyon furcsállotta, hogy jóbarátja, Kodelka nap-nap után hajnalig ott marad az asszonynál. Napközben Kodelka állandóan álmos volt, de mindig azzal mentegetőzött, hogy az éjszaka megint Budán volt. Kodelka több alkalommal beszélt a jó haszonnal kecsegtető dollárüzletről. A tanút is be akarta kapcsolni az üzletbe. Január 7-én, a gyilkosság napján délután együtt kapucinerezett még Kodelkával. Kodelka azzal búcsúzott, hogy át kcü mennie Budára. Soha többé nem látta. Arról nem tud, hogy Lederernével tőzsdézett volna. Kodelka mindig nagyon magasztalta Lederernét. Az elnök: Ebből ön arra következtet, hogy viszonyuk volt egymással? — Igen, hogyne, — válaszolja1 a terem általános derültsége közben a tanú. — Csomagot vitt állandóan az asszonynak és nap-nap után hajnali két-hdrom óráig eldiskurdlgattak. Többször vártam az éjszakai órákban barátomat. Mentegetődzve jött le mindig: — Tudod, — mondta mosolyogva, — olyan nehezen lehet megszabadulni ilyen szép asszony oldala mellől. Az elnök: Az ön vallomása ellentétben van a többi tanú vallomásával. Azok mind azt állították, hogy Lederernének és Kodelkának nem volt viszonya. — (in ismertem a barátomat. — feleli a ianu. Braun Jakab kereskedő elmondja, hogy Kodelka tőle is kért kölcsön pénzt a dollár-üzlethez, de nem tudott neki adni. A gyilkosság napján Kodelka mutatta nein, hogy együtt van a hetven millió. Egy csehrtyelvii pótkávé-rckldmcédulát ad át az elnöknek, amelyiknek tiszta óldalára kivágott nyomtatott hetükből a kövekezö szó van ráragaszíva: — Schweige! (Hallgass!) Elmondja Ledererné, hogy a károm gyilkos tiszt közül az egyik, akinek korábbi dolgait is firtatni kezdték. Csehszlovákiába jncnekült és most Pozsonyban él. A leveleket az ajtón keresztül dugták be, valószínűleg az egyik őr. Az ügyész bejelenti, hogy vizsgálatot fog indítani annak kiderítésére, hogy igaz-e Lederernének ez az áililása. Lévai Tibor védő kéri, hogy a főtárgyalust napolják el és vizsgálják meg, megfelel-e a valóságnak a vádlottnak az az állítása, hogy a gyilkosságot ő, illetve a férje másokkal együtt követte el. Kiri a vizsgálat kiterjesztését arra, hegy a lövés, amelynek nyomát a legutóbbi helyszíni szemle alkalmával Ledercrék le,kásán megtalálták, honnan eredt, mert feltehető, hogy az a Ledercr-házaspár közt lefolyt féltékenységi jelenet eredménye. Kéri a fegyverszakértők kihallgatását és az ékszer-szakértők jelentésének felolvasását, a férj és feleség levelezésének ismertetését, valamint a bécsi Allgemeines Krankenhaus bizonyítványának felolvasását arra vonatkozólag, hogy ott valamikor súlyos hisztéria miatt kezelték Ledéremét. Mckai főügyész ellenzi a fötárgyalds elnapolását, mert a három tiszt szerepeltetése kétségtelenül csak mese és teljesen hiábavaló ebben az irányban nyomozni. Ellenzi a fegyverszakörtök kihallgatását, mert Lederer sohasem állította, hogy rálött az asszonyra és csak a liadbirósági tárgyaláson állt elő ezzel. Feleslegesnek tartja a féri és feleség levelezésének felolvasását, mert azt senki sem vonta kétségbe, hogy gyengédek voltak egymáshoz. A bécsi Krankenhaus bizonyítványa tizenegy éves. azóta sokkal frissebb ervosszakértői bizonyítványok vannak. Az elnök ezután a tárgyalást bere- és csak egy keszti. Az ügyész és a védő indítványa hiszi, hogy feletti határozatot a bíróság hétfőn fog-Ezzel a tanubizonyitds véget ért. A szünet alatt Ledererné sírva beszélget védőjével, dr. Lévai Tiborral, aki figyelemmel jegyzi az asszony előadását. Ledererné bizonyítékai Szünet után az elnök megkérdi Ledéremétől, hogy elhozta-e azokat a bizonyítékokat, amelyeknek beterjesztését megígérte. Az asszony erre az elnök elé áll, először zavartan össze-visszabeszél, majd elmondja, hogy eredetileg három levél volt a birtokában, azonban a cellájában állandóan kutatnak levelet talált meg, de azt hétfőre a másik kettőre is ráakad. ja kihirdetni. Uj bizonyítékokat találtak Somogyi Béla gyilkosai ellen A garázs munkásai megjelölték a halálautót Budapestről jelentik: A katonai ügyészség nyomozása, me'yet a Somogyi—Bacsó-féle gyilkosság telteseinek kideritsére folytat, már eddig is pozitív eredményre vezetett a kihallgatások révén, amelyeket Földes Rezső alezredes-ügyész Sátoraljaújhelyen ejtett meg. Az eddigi eredményeket lényegesen kiegészíti az az adat, amely a budapesti Metropol-garázsból származik. Csutora József, Weinberger Lajos sofőrje elmondta, hogy Weinberger Lajos autója már évek hosszú sora óta a Metropol-garázsban áll,ugyanott, ahol az A. III/36. rendszámmal ellátott Pierce— Arion-gyártmányu autó volt elhelyezve, amelyen 1920 február 18-án Somogyit és Bacsót Dunakeszire vitték. Csutora József állandó összeköttetésben állott a garázs munkásaival. A Somogyi—Bacsóüggyel kapcsolatban Csutora József azt hallotta a Metropol-garázs munkásaitól, hogy ők annak az autónak, amelyen Somogyit és Bacsót elvitték, egyik fontos alkatrészébe, az úgynevezett chassisba és az ülés egyes helyeire a következőket gravírozták be : Ez a Somogyi-féle autó Ismeretes, hogy az A. 111/36. rendszámmal ellátott autóra az emlékezetes éjszakán utánalőttek és az autó titokzatos útja alatt hűtőjén és sárhányóján kiebb-nagyobb töréseket szenvedett. Ezeknek a sérüléseknek egyrészét még a gyilkosságot követő napok egyikén Budapesten, a Metropol-garázsban javították ki, véglegesen pedig Sátoraljaújhelyen hozták rendbe. A Metropolgarázsban javítás közben eszközölték a' munkások a gravirozást, még pedig az autónak eltávolíthatatlan részébe. A gyilkosság után néhány nappal ugyanis rnár ismeretes volt annak az autónak a száma, amely február 18-ának éjszakáján Dunakeszi felé tartott. Ez az uj nyom annál is inkább fontos, mert a gyilkosság gyanúsítottjai tagadják, hogy az autót Budapesten ők javították volna ki. Abban az esetben, ha ez a gravirozás tényleg megtörténi, akkor a Metropol-garázs munkásai egy esetleges szembesítés alkalmával fényt tudnának deriteni arra, hogy a Pierce- Arion gyártmányú kocsit, amelyből mindössze kettő van az országban, ki hozta a garázsba. Annak a megállapítása, hogy ez a gravirozás tényleg megtörtént-e, semmi különösebb nehézségekbe nem ütközik, mert az a kocsi, amelyen Somogyit és Bacsót Dunakaszire vitték, jelenleg a honvédelmi minisztérium szolgálatában áll. Annak dacára, hogy az autón azóta kisebb-nagyobb változtatásokat eszközöltek és jórészben átjavitották, a gravirozásnak mégis meg kellett maradnia, mert egyáltalán nem valószínű, hogy az autónak chasiss nevezetű részét kicserélték. ÜGYVÉDI és BÍRÓI VIZSGÁRA szórakozva elkészülhet Dr. JESSENSZKY jogi szemináriumában Novlsad, Vilsonovtrg7 5 ,36