Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-08 / 180. szám
10. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. julius 8. Két hires francia színész harcol az „Ördög“-ért Lngué-Poe és Renoir akarják eljátszani Molnár Ferenc vígjátékét Páris. iunlus hó. (A B. N. kiküldött tudósitóidtól) Még 1913-ban történt, hogy Adorján Andor lefordította franciára »Az ördögöt«, amely akkoriban egyik legnagyobb .vigjátéksiker volt. A nyers fordítást Pierre Véber, az ismert Író átdolgozta és egy előkelő párisi színház elfogadta előadásra. 1914-ben már ki is volt tűzve a premier, amikor azonban háborús szelek kezdtek fujdogálni, rövidesen kitört a háború és a magyar színdarab bemutatója elmaradt. A háború u*«n ^jz ördög« folytatta világköriili útját. Sok helyen játszották és számos színpadon ma is műsoron Van. így például Zagrebban hetenkint •játszák még mindig erős .házalt előtt. Molnár Ferenc nemzetközi sikerei és különösen a Liliom párisi sikere ismét aktuálissá tették »Az ördög« párisi bemutatóját. Pierre Renoir, a Mathurius színház igazgatója és neves színész megállapodást kötött Pierre Véberrel, hogy a darabot a Mathuriusben, a szezon elején kihozza és a ragyogó -címszerepet természetesen ö fogja játszani. Ezzel a megállapodással majdnem egyidőben Adorján Andor régi barátjának Lugné Poe-nek ajánlotta fel a hálás szerepet, aki ezt köszönettel el is fogadta és színházában az Oeuvre-ben a szezon derekára tűzte ki. Egyszer aztán a két színész összetalálkozott és beszélgetés közben kiderült, hogy mindketten !cészülnek az Ördögre. Nosza lett ebből nagy kavarodás. De hadd beszéljenek erről maguk az érdekeltek. Pierre Véber a következőket mondta munkatársunknak. — Már az »ördög« tudja, hogy hogy !áll ez a dolog! Én mint a darab adoptálója boldogan ígértem oda Pierre Renoir- nak, mert az ő kezében a szerep jó kézben van és a Theatre des Majthurius, mint ön is tudja, egyike a legelőkelőbb párisi belvárosi színházaknak. Különösen örültem ennek a megoldásnak azért is, mert Renoir már szeptemberre Ígéri a bemutatót. Szeretnék túl lenni ezen a premiéren. mert még egykét Molnár-darabot szeretnék átdolgozni. — Képzelheti meglepetésemet, amikor azt hallom Pierre Rcnoirról, hogy a darabra Lugné-Poe is készül. Véleményem szerint elsősorban Molnár Ferencnek érdeke, hogy ez a remek mü a frequentált Mathuriusben kerüljön színre. Kü lönben én Adorján Andorral és vele is érintkezésbe fogok lépni és remélem, hogy a legmegfelelőbb megoldást fogjuk megtalálni. Adorján Andor, aki nemcsak fordítója, de bizalmas barátja is Molnár Ferencnek, az ügyről a következőket mondta: — Én mindenképpen Molnár Ferenc érdekeit tartom szem előtt. Neki végre úgy kell kijönni Párisba, ínint az őt megilleti. Lugné-Poe az a művész, aki méltó Molnárhoz és méltó a nagyszerű szerephez. Azt elismerem, hogy kassza szempontjából a Mathurius jobb hely mint az Oeuvre, de hiszen az még egyáltalán nincs eldöntve, hogy Lugné-Poe hol játsza a darabot. Abban a színházban fogja szinre hozni, amelynek a feltételei legelőnyösebbek lesznek. Remélem, hogy egy nagy és népszerű színházzal feg megegyezni. Az ő egyénisége és nagy művészete mindenesetre a iegalkalmasabb erre a szerepre. A két nyilatkozathoz még csak azt fűzzük hozzá, hogy az ügyben valószínűleg megegyezés jön létre, mely szerint mégis Lugné-Poe játsza a szerepet. Mindenesetre jellemző, hogy az idegen ii ókkal szemben mindig bizalmatlan francia fővárosban ilyen versengés folyik egy magyar színdarabért. (s. a.) A GRANICSÁROK A határőrvidék megalakulása Savoyai Eusrén csapatai a XVII. század utolsó éveiben megtisztították a Szerémséget és Bácskát a török csapatoktól, úgy hogy az 1699- iki karlócai békekötés után. amely a megtisztított területeket Magyarország jogos tulajdonának ismerte el. felismerték a mértékadó körök annak szükségességét, hogv a vérrel visszaszerzett területek határait meg kell erősíteni és biztosítani kell. Ecélból állandó fegyveres csapatokat szerveztek, amelyek az ellenséges betörésekkel szemben felvértezetten állhatták és oltalmat nyújthattak a törököknek ismételten megkísérelt betöréseivel szemben. I. Lipót császár erre a célra legalkalmasabbnak a Csarnoievics pátriárka vezérlete alatt bevándorolt és a Bácska déli részein letelepedett szerb népet tartotta, mert az egyfelől teljes katonai szervezettel bírt. másfelől hadi szolgálattételre vállalkozott és ezenfelül császári pátensekkel többrendbeli kiváltságokkal és szabadalmakkal lett felruházva, ivv különleges érdekek fűződtek az ő részükről az általuk lakott területek megvédéséhez. Igv tehát a szerb népet szemelték ki a határvidék védelmére. A határvidék katonai alakulatai méz a karlócai béke évében megszerveztettek. még mielőtt azoknak létesítését a hadügyi kormány tényleg kimondta volna és igv Újvidék az 1699. évbeli összeíráskor már mint Péterváradi Sánc szerepel. A bécsi //of-Kriegs- Rath csak a következő 1700-ik esztendőben mondotta ki a határőrvidék 1 katonai megszervezését, amelyről szóló császári »határozvány« csak 1702. május 23-án kelt. Eszerint a rendelet szerint a határvidéki katonaság (granicsárok) a következő alkotó elemekből állt: 1. tényleges szolgálatban álló legénységből. akik állandó szolgálatot teljesítve a sereg zömét képezték. 2. a helyőrségből. 3. kiszolgált katonákból. 4. számfelettiekből, akik a vármegyei joghatóság alá tartoztak. Világi ügyekben a határőrök a ka to'nai hatóság alá voltak rendelve és ez intézte a gazdasági ügyeiket is, mig egyházi ügyekben önkormányzattal voltak felruházva és ennek sarkpontja: az érsekválasztás volt. A dunamenti határőrvidék nafvobb része a Szerémségben volt, amelyhez néhány bácskai községet is csatoltak, de később ezeknek száma utóbb idetelepitett szerbekkel megszaporodott. 1702-ben a Duna balpartián levő Palánkát. Vilovot. Kovilt és Titelt is a Péterváradi-Sánchoz csatolták és ezek képezték az innenső Dunamenti határőrvidéket. A Péterváradi Sánc helyőrsége két huszár- és er" hajduszázadból (Comgagnie) állott. Ide helyezték át az illo-ki kapitányságot. később a Péterváradi-Sáncot főkapitánysággá emelték és mint ilyen a határvidék főhelye lett. A. főkapitányságnak a Péterváradi-Sánc főnevezetessége lett és ez adott neki különös jelentőséget, sőt a mezőváros neve is attól származott. 1699-ben, az összeírás alkalmával 215 granicsár volt Újvidéken. A császári rendelet szerint a határvidék népe adómentesekre, akik a polgári joghatóság alól kivéve hadi szolgálatot teljesítettek és adókötelesekre oszlott, aki az ország többi lakosságával egyformán adót fizettek. A katonaság létszáma. — miután azok állandó szolgálatot teljesítettek. — teljes volt. minden család katonai családot alkotott. A családtagok egy része hadfiakból állott, mig a többiek földet müveitek, de az előbbiek száma nagyobb volt. 1722-ben az újvidéki főkapitányság 318 katonából állott, mig az inneneső dunavidéki határ 7 kapitányságában: Cserevicsen 166. Berkasavon 146, Síden 216. Titelen 108, K oviion 117, Palánkán 300 katona ! összesen 1371 katona volt. Az ország szélein lakó szerbek több végvidék! kerületbe voltak osztva: szávai: dunai, tiszai, varasdi és károlyváro-si ezredekbe. A főkapitányság élén 1722-ben Nikolics Száva főkapitány (a későbbi újvidéki városkapitány) - állott, a hozzá beosztott tisztek: Zsikics Tivadar. Mladinovics Márk hadnagyok, Szekulics: Milivoi zászlós (barjaktar). Nikolics Illés zászlós voltak. Altisztek: Taborovics Vazul, Prodanovics Demién. Boskovics János. Jovanovics Miklós őrmesterek. Ognái Márton, Stefanovics Vászkó szakaszvezető (fourier), Milankovics Zsárkó. Szorán Milos. Goroeleta Petur. Tomics Gavra. Nagdovics Gruja, Szubiasa Radivoj, Nikolin János, !'Radnvanov Pál és Nikolin Atanasz káplárok. A legénység közt voltak magyarok és németek is: Halász József. Reiter Imre. Feldherr János, j Halász A.. Bakel I.. Meskó I„ Kor- I mányos V.. Gersi Kapa János. Kojvács N. A ma is itt élő családok neveivel sűrűn találkozunk főkapitányságnál szolgálatot teljesítők között: Vukovi’cs Stoian. Petrovics Mita. Szeljakovies Oszt.. Jovanovics Lázár, Abadzsija Miksa, Ignjatov Koszta, Becsejac Nenad. Koekárov M„ Malin Cs.. Vidakovics B.. Haiduk M.. Neskovics M.. Pivár I.. Bugarin K.. Popov I.. Zsivkov R.. Csobanin J., Strangár M„ Momiro\*cs Bl„ Vlaskalics I., Topalovics Br„ Tjursics N.. Milivoievics P.. Szrdanovics J., Mandics Sz.. Hadzsia Z.. Bogoszavljev J.. Tabakov Zs. Adajnovics P.. Jankovics L.. Szubotics T.. Szremac P.. Hadnagyev J. stb. A granicsárok jól szervezett, harcra mindenkor .kész katonák voltak. Éltető elemük a szerbek harcias múltja volt. Elhagyták hazájukat, hogy Magyarországon küzdjenek régi zsarnokok, a törökök ellen, akik iránti gyűlöletük fokozta harci kedvüket. Állandóan hadiszolgálatban voltak, az ifjak már 15 éves koruktól kezdve katonai szolgálatot teljesítettek, katonai fegyelem alatt nőttek fel és a fegvverforgatást atyjuktól tanulták. Családi életük magán viselte a katonai jelleget. A császár elismerések egész sora tanúskodott a granicsárok hadi vitézségéről. Roth Olea kozmetikai intézetében, Kr. Aleksandrova ulica 4. szám alatt, a Rossiia Fonciére palotájában, félemeleten. modern szépségápolás, arcbőrhámlasztás. alkalmatlan hajszálak, pattanások. szemölcsök, szeplők. májfoltok végleges eltávoiitása. Kaphatók saiátkészitményü. kiváló hatású kenőcsök, pu- I derek, gyógvszappanok. arcfehéritő- és íszeplőcskcnőcsök stb. 'Szomorúan jellemzi a mai időket, hogy a hygienia legelemibb szabályainak betartása pénzkérdéssé válhatott. Sokan nem ápolják helyesen a szájat és fogakat, mert a fogkrém és fogpor aránytalanul drágák. Pedig van egy rendkivül hatásos és gazdaságos módszer arra, hogy a szájat frissen és a fogakat egészségesen tartsuk: egy pohár meleg viz néhány csepp Odoi-iaí elegendő arra, hogy a szájat felüditse és fertőtlenítse. Az Odóknak meg van az a tulajdonsága, hogy behatol mindazon lyukakba és közökbe, amelyeket fogkefével nem lehet elérni és használata után még sokáig ellenállást fejt ki a szájban végbemenő erjedési és rothadási folyamatokkal szemben. Az Odóknak ezen maradandó hatását semmiféle fogkrém vagy fogpor nem éri el. Az Odol rendkivül koncentrált és ezért igen gazdaságos.