Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-31 / 203. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. íulius 31. Újabb horógkeresztes zavargás Bécsben A tömeg a rendzavarokat véresre verte Becsből jelentik: A horogkeresztesek újabb zavargásokat rendeztek. Rikkancsokat vonultattak fel, akik aFerdinándtéren az Eiserne Besen cimü lapot és más horogkeresztes röpiratot akartak árusítani. De nem is az eladás volt a céljuk ezeknek a többnyire egészen fiatal horogkereszteseknek, hanem a rendbontás. Amikor látták, hogy senki sem törődik velük, a Práterbe vonultak, ahol a gyönyörű időben rengeteg ember sétált. A villamos Kereszteződ esnél csoportosultak és hangosan kinálták lapjaikat. Mindig több és több sapk: s és karszalagos fiatalember csatlakozott hozzájuk. Hat óra tájban több munkás haladt el mellettük, A munkások és a horogkeresztesek között szóváltás, majd verekedés támadt. A rendőrkapitányságról és a közeli őrszobákról hat teherautón jöttek a rendőrök a verekedés színhelyére, dé csak nagyon nehezen tudták a verekedőket szétválasztani, közben kardot is kellett használatok. A tömeg a rikkancsokat véresre verte. A rendőrök körülbelül husz-hsrminc embert kisértek be. A bekísért horogkereszteseket csak nagynehezen' tadták megvédeni a további ütlegeléstől. Az előállítottakat a rendőrség igazo lás után szabadon bocsájtotta, azonban az eljárás folyik ellenük. a követség Józsától is megtagadta a beutazási engedélyt. A helyzet az, hogy a delibláti patikust kiutasították, nehogy tovább is személyesen vezethesse a patikáját. Visszajönni nem engedik, ellenben elveszik tőle a. patikát azon a cimen, hogy nem személyesen vezeti azt. A közegészségügyi miniszter igazság és törvénytisztelő államférfi. Belenézhetne egy kissé ennek a delibláti patika-ügynek az aktáiba. A* Kludsky-cirkusz tigrise előadás alatt véresre marta a cirkusz igazgatóját A noviszádi véres bemutató Egy patikus viszon tagságai Előbb kitiltották, most elveszik a patikáját, mert távol van Jázsa Lajos delibláti gyógyszerész ügyével már többször foglalkozott a Bácsmegyei Napló. Józsának Deübláton jól menő patikája volt. A gyógyszertárat, amit józsa munkával és szorgalommal tett jövedelmezővé, meg akarta szerezni az öccse számára valamelyik helyi hatalmasság, aki előtt ép úgy nem volt akadá'v az, hogy a protezsált fivérnek nem volt gyógyszerészi oklevele, \ mint. az, hogy Józsa nem akarta eladnif a patikát. Ezen az utóbbin nagyon könnyű volt segíteni. Józsát kiutasították az ország területéről. A kiutasításra könnyű volt jogcímet találhí s Beogradban megmagyarázni, hogy elsőrangú államérdek az SHS királyságot megszabadítani Józsától. Mire Józsa megtudta, hogy mi készül ellene, akkor már össze “is kellett csomagolnia s vitték át a határon. A lakását, bútorait ott kellett hagynia. Mialatt Józsa Lajos külföldről igyekezett reparációt szerezni, a lakását feltörték, onnan sok mindent eltüntettek. A vagyonától, ex’stenciájától megfosztott patikus kétségbeesett küzdelmet folytatott, hogy visszatérhessen, azonban minden törekvése hiábavaló volt. A delibláti patikát Józsa megbízásából egy okleveles gyógyszerész vezeti s a jogos tulajdonos még mindig bízik abban, hogy ügyét egyszer előveszik, a bűnösöket megbüntetik š ő igazságot kap. Vannak még naiv patikusok, Most aztán az történt, hogy a közegészségügyi minisztérium pályázatot irt ki a delibláti patikára azon a cimen, hogy Józsa nem vezeti személyesen a gyógyszertárt. Józsa nem is panaszkodhat. A miniszternek feltétlenül igaza van. T.ényleg nem személyesen vezeti. Noha nagyon szerelné. Nincs# hőbb vágya annál, ho\ry visszatérhessen s átvegye a vezetést. Amikor megtudta, kogy az á veszedelem fenyegeti, hogy törvényalapot adnak a törvénytelenségnek, hogy végleg elveszik a több százezer dinár értékű patikát, sietett az SHS. követségre beutazási engedélyt kérni. Vissza akart jönni, hogy személyesen tegyen valamit az igazság kiderítésére. Kiutasított egyén azonban nem kaphat vízumot s Szerda este hatezer főnyi tömeg töltötte meg a Kludsky-cirkuszt noviszadí megnyitó előadása alkalmával. Az előadás a szokásos fényes külsőségek közt zajlott le. A Bármim és Bailey-cirkusz óriási méreteire emlékeztető cirkusz hatalmas sátrai, óriási hármas manegei, lovai, elefántjai, tigrisei, oroszlánjai, majmai, tevéi és egyéb excentrikus állatai természetesen erősen felcsigázták a közönség érdeklődését, mely valóságos, népvándorlásként hömpölygőit a cirkuszhoz, a melynek műsora, — három körönében egyidöben folyt az előadás, — mindvégig lekötötte az érdeklődést. A tiz órai szünet után azonban izgalmas és vérfagyasztó jelenet hihetetlen izgalmat idézett fel. Ekkor került sor a fenevadak bemutatására. Kludskv Rudolf igazgató maga ment be a két szélső köröndben elhelyezett hatalmas vasketrecekbe, ahol tigrisekkel, oroszlánokkal és jegesmedvékkel készülődték produkciókra. A jegesmedvék mutatványai simán folytak le, a tigrisek és oroszlánok produkciójánál azonban könnyen végzetessé válható szerncsétlenség történt. Alig lépett be Kludsky Rudolf igazgató a ketrecbe, az egyik anya-' tigris, amely egy kis dobogón húzódott meg, az igazgatóra ugrott és mielőtt a kezében levő vasdoronggal a fenevadat megfékezhette volna, rávetette magát az igazgató-idomárra, hatalmas első lábával az igazgató vállára nehezedett, míg a másik mellső lábának karmaival az igazgató arcába csapott. Pillanatok alatt történt mindez. Kludsky igazgató iá földre zuhant, a tigris karmaivl továbbra is arcába kapaszkodott, amelyet véresre marcangolt. Nyomban vér borította el az igazgatót és a tigris karmai nyomán a fejbőre is iehasadozott. A cikuszi alkalmazottak az első pillanatban elvesztették a lélekjelenlétüket. Kinos, vérfagyasztó pillanatok teltek el, mig az alkalmazottak hegyes vasvillákkal elriasztották a bömbölő fenevadat. Kludsky igazgató vértől boritottan támolygott ki a vasketrecből, amelyet pillanatok alatt a többi állatidoroitó is elhagyott. Szerencsére a sebesülések nem voltak súlyosak, a gyorsan segítségére sietett orvosok kimosták és bekötözték a sebet. Kludsky igazgató saját lábán hagyta el a porondot, majd kocsin a városba vitték, ott bevarrták sebeit. A közönség csak nehezen tudott megnyugodni. Igen sokan elhagyták a cirkuszt. Csütörtökön kiderült, hogy mi letzte vérengzővé az anyatigrist. Ez a; állat ugyanis csütörtökön két kölyköt hozott világra. A sebesült igazgató sebei nem súlyosak. Felgyógyulása néhány na poti belül várható. Ahol a királyi nászajándékok készülnek Látogatás a kopenhágai királyi porcellángyárban A szürke porcellán jön divatba — Hogy készül a világhíres kopenhágai porcellán? Kopenhdga, ialius végén. Kopenhága legnagyobb nevezetessége a Thorvaidsen-muzenm, a városháza, az uccai élet különös forgalma, Brandes György, a Carlsberg-sörgyár, Gumiár Tolnaes és a királyi porceilángyár. Talán még Brandes Györgytől is könynyebb interjút kapni, mint bejutni a királyi porcellángyárba. A Meisseni porce-tlángyár mellett ott a porcellán múzeum, mely a régi gyár valamennyi remekét föltárja a látogató e!<*ít. Ott csak le kell fizetni a belépődijat, mindenki bejuthat a porcellánkincsek közé. A kopenhágai gyár azonban, ahogy itt a dán ipari gőg mondja, nem muzeum, hanem ipartelep. Sok külföldi ajánlólevélre, belföldi összeköttetésre és személyes utánjárásra volt szükség, amíg végre beléphettem a világhírű kopenhágai porcellán titokzatos műhelyébe. A porceilángyár bent fekszik Kopenhágának majdnem a szivében. Kívülről semmi, sem árulja el, hogy mi készül itt á szürke kopott falakon belül. Kis, rácsos kapun keli belépni s egy poros, piszkos udvarra jut a .látogató. Az igazgató egyik titkárja már várt. hogy körülvűzessen a gyárban. Csodálatos csöndben, majdnem némán végzik munkájukat a gyár munkásai. Pedig a gyár vagy 1000 munkást foglalkoztat most is és ezeknek majdnem a fele nő. A festési munkákat legtöbbnyire nők végzik. Sok asztal mellől hiányzik a munkás, most kezdődnek a nyári szabadságok, minden munkást legalább két heti szabadság illet meg és — kétszáz korona (körülbelül 2400 dinár) nyaralási költség. A munkások általában száz dán koronát keresnek hetericint. Az a munkás, aki nem megy szabadságra, megkapja a fizetését és a nyaralási költséget is. Nagy termekben dolgoznak a munkások, akiket a munka különböző fázisa szerint csoportosítanak. Mindent emberi kéz végez az első formázástól az utolsó ecsetvonásig. Érdekes, hogy majdnem minden nyersanyagot, amit földolgoznak, külföldről, főiként Svédországból és Németországból importálnak, öt nagy égető kemencéjük van s ezeket olajjal fűtik. A háborúi alatt, amikor takarékoskodni kellett a szénnel, alakították át ezeket a kemencéket olajfütésre s ez a fűtési mód úgy bevált, hogy azután se tértek vissza a szénhez. Az első teremben keverik és gyúrják össze azt a masszát, amiből a porcellán készül. A keverési arány már féltve őrzött gyártási titok. Innen viszik be az elkészített nyersanyagot a második terembe. Itt történik a formázás, kézzel, esetleg gipszformák segítségével. Innen az első égetőbe kerül a nyers iorma. Itt mintegy 800 Celsius fokra hevített kemencékben égetik porcellánná a nyers formát. Az innen kikerült porcellán rendkívül törékeny, erősebb fogásra is széttörik. Ha kihűlnek a formák, bekerülnék ä festőtermekbe. Itt kerülnek rájuk á kopenhágai porcéiig csodálatos szépségű és meleg tónusu színei. Ennek a gyárnak világhírt szerzett specialitása, hogy a festés a máz alá a nyers anyagra kerül rá. Innen a második égetőbe kerülnek a már színes formák, ahol 1800 Celsius fokra hevítik újra őket. Ezt a meleget azonban csak három szin állja ki, a kék, a zöld és a piros. Ha a festést korrigálni kell, vagy a máz fölött is festenek, akkor harmadszor is kiégetik a porcellánt. Hogy jut uj formákhoz és uj modellekhez a porceilángyár?—kérdeztem. A gyárnak vannak állandóan foglalkoztatott szobrászai, de alig van Kopenhágában szobrász, aki ne készítene modellt a gyár részére. Egy kis szoba szinte állandóan tele van szobrászokkal és iparművészekkel, akik modelleket hoznak be eladásra a gyárba. A gyárnak művészeti igazgatója vásárolja az uj modelleket s ő néz meg minden egyes darab porcellánt, ami a gyárból kikerül. Sok darabot csak egyetlen egy példányban készítenek. Minden művészi darabon ott van a művész neve és a munkás száma. Most már itt is készítenek állatfigurákat s a dán paraszti élet etnográfiai érdekességeit is ábrázolják porcdlánban. A gyárat 151 évvel ezelőtt alapították és azóta a legnagyobb áldozatkészséggel állandóan fejlesztették. Sok kész munkát itt nem lehet látni. De éppen itt vannak gyári példányai azoknak a porcellánoknak, melyek a nemrég megnyílt párisi iparművészeti kiállítás számára készültek. Ezeket szürke porcelánból készítették arany diszitéssel. A szürke porcellán egyébként kezd divatba jönni. A világ legrégibb porcelánjai, a kínai porcelánok is szürkék s most kezdik föleleveniteni ezeknek az ősrégi porcelánoknak a divatját. S a divatnak szolgálatába áll ez a nemesen ortodox por-, cellángyár is. Mutatnak egy csodálatos szép vázát, melynek párját a dán kormány rendelte meg ajándéknak a Népszövetség számára. Érdekes, hogy a kormány 400 koronát (körülbelül 5000 dinárt) fizet ezért a vázáért, amit magánfél 20.000 dináron alul nem kaphat meg. De a reklám megéri a ráfizetést. A dán királyi család itt rendelte meg azokat a nászajándékokat, amelyekkel az európai uralkodó családok lakodalmazó tagjainak kedveskedett. A legtöbb királyi nászajándék itt készült. Itt készült az a valóban királyi ajándék is. amivel a dán király hozzájárult a hágai békepalota fölékesitéséhez. A gyár akkor egy porccllánszökökutat készített, melynek hat jegesmedve figurája volt. A király 40.000 koronát fizetett a kutért, holott az a gyárnak 200.000 koronájába került. A különbözeiét, ami vagy két millió dinár értéknek felel meg, elkönyvelték a reklámkiadások között. Még ennek a másfélszázad óta fennálló, hires porcellángyárnak is szüksége van reklámra. Sz, Szigethy VHma, Tüntetés Szombathelyen a katonai eüeaőrz&bisottság ellen Karhatalmi kirendeltség zavarta szét a tüntető tömeget Szombathelyről jelentik: A katonai ellenőrző bizottság kedden Szombathelyen kiszállt és a vármegyeházán lévő két magánlakásban kutatni akartak fegyverek után. A hatóságok kijelentették, hogy ez csak bírói végzés alapján történhetik. A bizottság-, miután a birói végzést még aznap nem tudta megszerezni, az éjszakát a megyeházán töltötte. A szerdai délelőtt folyamán a megyeház előtt nagyobbszámu tömeg verődött össze és az ellenőrző bizottság ellen tüntetett. A hatóságok vezetői megkísérelték a tömeget megnyugtatni, ami azonban nem sikerült. A tömeg behatolt a megyeházára, ahonnan a helyszínén megjelent nagyobb karhatalmi kirendeltségnek csakhamar sikerült a tömegei kiszorítani és azután szétszórni. A városparancsnok, a városi és a megyei hatóságok jelenlevő rangidős tisztviselői a történtek miatt sajnálkozásukat fejezték ki a bizottság előtt, amely katonai tiszteletadásban is részesült.
