Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-29 / 201. szám
12 OLDAL * ÁRA DINÁR Poštarina plsćena! , irodája Budapest _ V - 37 ■XXVI. évfolyam Sznbotica, SZERDA 1925 Julius 29. • szám Mcrjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn dé:b?n Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subolica, Aleksandrova ul.X. (JLelbach-pcIola) W 7« o o® «o Uj vízözön (x) Pár hónap óta lázasan ver o szive a robusztus testű brit kapitalizmusnak. A betegség, ami levette lábáról, régi, nagyon régi háborús-betegség: Anglia vérében hordozta már akkor, amikor ágyudörgéssel keitek és aludtak az emberek Európában. Szerencsés véletlen volt csak, hogy eddig nem tört ki rajta az alattomos kór, egy-ugyanaz azzal a gyölrő nyavalyával, amely közvetlenül a háború után festett piros rozsa- | kát a legyőzött országok sápadt arcára. A iiszíaszemüek, az éberek, akik tudattak pillanatnyi örömökön és sikereken, még az első szomorú béke-esztendőkben megjósolták, hogy ez igy lesz : a betegséget, amit átszenvedett, átkinlódott Németország, de általában a rokkant térdű Középurópa, megkapják egyszer a győzők, megkapja még a hatalmas csatornántuli ország is, amely pedig j igen izmosán és egészségesen | virított akkor n csontig-aszoit, : idegsokkos kontinens szemében, j A brit büszkeséggel azonban [ gyalog nem lehetett beszélni, a; glasgowi gyáros és a londoni | bankár nem hitte, hogy a bad-1 lusok átjutnak egyszer Angliába ‘is és akár csak itt nálunk a kontinensen, lázt bujtatnak a bőre alá és elseny vesztik az erejét. Hogy őszinték legyünk : nehéz is volt erre gondolni, hiszen a statisztika éppen ellenkező prognózisra mutatott még pár évvel ezelőtt is, amikor Németország és a szomszéd kis államok a betegség nehéz óráit élték reménytelenül és vajjudva. Igaz, Anglia akkor gyarapodott legjobban, amikor Berlinben deüriumban hánykolódott az élet, amikor politikai harcok, éhségek és lázadások tördelték a német kapitalizmust. Zürichben elérhetetlen magasban trónolt a font a márka fölött, az angol szén, az angol vas és egyéb iparcikk kenterben verte a roszszul startoló, nehéz mozgású német ellenfelét, amely sehol sem tudott boldogulni a brit konkurenciával. A „világ kereskedője" vigan szüretelt, tele volt pénzzel, arannyal, kedvvel és optimizmussal. De a múlt év óta valahogy váratlanul megfordult a szerencséje : Németország kilábolt a válság nehéz iszapjából, rendbehozta szétzüliött gazdasági szervezeteit és a német iobogós hajók hosszü szünet után ismét szétíutottak a világ mind a négy tája felé, hogy visszahódítsák a régi pozíciójukat. Mire a változást a csatornántuliak észrevették, már késő volt, a betegség, az ellenség betegsége megfertőzte a brit kapitalizmust, upielynek lé- . lekzetveteie ettől kezdve sokszor kihagyott és az arcát is sűrűn ellepte a verejték. A tudós doktorok már nem segíthettek, a válság eljött a maga rettentő borzalmaival : sztrájkokkal, munkanélküliséggel, politikai nyugtalansággal és dezoiucióval. Pontosan hat év után érte el a sors az angol tőkés gazdaságot keserű iróniával épen akkor, amikor a legyőzőitek már a rekonvalescens tisztitó tüzén haladnak lassan keresztül. Ami Németországban 1919-bsn ment végbe: ipari rázkódtatások, hatalmas krízisek, az Angliában most van történendÖben. A bányászok bérmozgalma, amely a világ leghatalmasabb szervezett akciójának Ígérkezik, a válság viliarát szinte katasztrofálisan zúdíthatja a szigetországra. Nem oktalan a londoni sajtó félelme : ez a sztrájk valóban többet árthat az angol hatalomnak, mint száz diplomáciai vereség. Mert a bányászok hadüzenete több egyszerű fenyegetésnél és több egyszerű papírdarabnál az az ultimátum, amit a kormánynak és a bányatulajdonosoknak átadtak. A harcban, amit bejelentettek, mellettük vannak a hajósok, a vasutasok, a szállítómunkások, a vasasok, akik összesen majdnem kiteszik az angol „negyedik rendet“, azt az osztályt, amely kész a végsőkig küzdeni a maga igazáért. Ezt a száies és erős frontot pedig nehéz lesz megtörni, nehéz lesz visszngöngyöüteni a maga helyére, ha elindul- Az angol gyárosoknak és bányatulajdono -oknak, akik vakbátran kesztyűt dobtak a munkásoknak, össze kell szedni minden erőt, ügyességet, hogy veszteség nélkül uszszák meg a sztrájkvizözönt, amelyen talán a béke hajója vág neki a bizonytalan, ködös messzeségnek. A költségvetési javasip előadója szerint a Vajdaság teilerbiróképesságén felül fizet adó!: A tizenkeüedek vitája — A szuboticai Ferruai-gyár üijye Hatalmiban fejlődnek a közlekedési viszonyok Pribicsevics élesen támadja a megegyezést A parlament keddi ülését délelőtt kilenc órakor nyitotta meg Triíkovics Márké elnök. Az ülésen feltűnően nagy számmal jelentek meg a képviselők, ami annak tulajdonithatható, hogy a keddi ülésre várták Pribicsevics Szvetozár beszédét. Az ülés megnyitása után, a napirend előtt Moskovljevics földmivespárti képviviselő szólalt fel és elmondja, hogy a glavna kontrola t?"iáinak megválasztására elrendelt szavazásnál a jegyzőkönyv szerint százkilenc képviselő szavazott, eggyel több. mint amennyi a házszabályban előirt kvórum. Annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a szavazásnál nem volt annyi képviselő jelen, mint ahánv szavazatot összeszámoltak. Azt állítja. hogy egy képviselő többször is szavazott. Triíkovics elnök visszautasitja a gyanúsítást, majd válaszol Moskovljevics képviselőnek arra kérdésére, how a panasz-bizottság jelentését miért nem tűzik napirendre és hogy a pénzügyi bizottság miért —’ intézte el a kérvényeket. Triíkovics elnök kijelenti, hogy mindkét bizottság jelentésének sorra kell kerülnie, azonban fontosabb törvényjavaslatok várnak sürgős letárvvalásra és ezekkel kell előbb végezni. Ezután rátérnek a napirendre: a költségvetési tizenkettedek vitájának a folytatására. A többségi vélemény Az elnök Gavrilovics Ottó többségi előadónak adja. meg a szót. ami miatt az ellenzék élénken .tiltakozik-. A tiltakozásokra Triíkovics elnök kijelenti, hogy a házszabályok szerint a többségi és kisebbségi szónokok felváltva beszélhetnek. A múlt ülésen egymásután három kisebbségi szónok beszélt, ezért most jogosan adja a szót a többségi előadónak. Gavrilovics hosszú beszédben válaszol az ellenzéki szónokok észrevételeire. Hangsúlyozza, hogy a legutóbbi hét év alatt a kormánynak súlyos pénzügyi nehézségekkel kellett megküzdenie, a költségvetés számadatai rohamos tempóban emelkedtek, ami miatt egyre fokozni kellett a bevételeket. A kiadások emelkedésének legnagyobb oka az infláció volt. Cáfolja az ellenzéki szónokoknak azt az állítását, hogy a függő adósságok miatt deficitet mutat, a költségvetés. Rátér a közlekedésügyi kiadások számadásainak ismertetésére és kimutatja. hogy néhány év alatt menynyire fejlődtek az ország közlekedési viszonyai. — 1919-ben .— mondja Gavrilovics 160.000 vonat. 1921-ben 344.000, 1923-ban pedig több mint 556.000 vonat közlekedett az országban. 1914- ben a beográdi állomáson 12.000, a zágrábi állomáson 11.000 vonat ment keresztül. 1920-ban a beográdi állomáson 13.000. a zagrebin 22.000. 1922- hen a beográdin 23.000. a záerebin 26.000, 1923-ban pedig a beogradin 33.000, a zagrebí állomáson pedig 50/100 vonat ment keresztül Ezek az adatok is. csak azt bizonyítják, bosrv a kormányt nem vezetik partikuláris szempontok a közlekedés javításánál. Gavrilovics ezután a vajroniavitások kérdésével .foglalkozik. Felem üti, hogy a magán, vagongyárak szerződéseit a Davidovics-kormány idején felbontották, ami helytjén volt és ami által több vagon javító vállalatot tönkretettek. — Akármilyen visszaélések törtéi* tek is a P errnm-gy árban - folytaqa Gavrilovics. — még mindig nagyobb visszaélésnek tekinthető a Davidovics-kornuiny eljárása, amellyel a szerződéseket felbontotta.. „A Vajdaság többet fizeti mint amennyit elbír“ A. továbbiakban az adóztatás kérdéséről beszél Gavrilovics. Szerinte az egyenes adók rendszerének, kiépítését az éléiben levő különböző adóztatási rendszer nehezíti meg. Ezeket egységesíteni kell mielőbb. — Az ország valamennyi tartományából panaszok érkeznek a nagy adókivetések miatt. A szlovének azt állítják, hogy ők fizetik a legtöbb adót, holott a Vajdaság kétszer unynyi adót. fizet. Ezzel szemben a Vajdaság földművelő, Szlovénia pedig ipari tartomány. A Vajdaságról az a közhit, hogy az ország i'.'tßkrdogabb tartománya. Ha gazdag i.. csak azért gazdag, mert a vajdasági nép szereti a ililáiéi és szorgalmasait mii-' véli, a mocsaras vidékeket is gazdag termőfölddé varázsolja ver ej (ékes munkájával. A Vajdaság azonban akármilyen gazdag is, többet tizei, mint amennyit elbír. A Vajdaság nem akarja kivonni magát az adófizetés alól, ele a maximumon felüli adóztatást nem bírja el. Remélem, hogy e tekintetben a kormány engedményeket ad ai Vajdaságnak. Gavrilovics végül bejelenti, hogy a költségvetést elfogadja. Pribicsevics beszéde Gavrilovics beszéde után Pribicsevics Szvetozár emelkedik szólásra. Beszédét nagy érdeklődés előzi meg, a képviselők egy része a szónoki emelvény előtt csoportosul és állva hallgatja végig a beszédet. Pribicsevics Szvetozár főként Jovánovics Ljuba és Trifunovics Misa beszédével foglalkozott. — Az egyik képviselő szerint — kezdi beszédét — két párt, a másik szerint két néptömeg kötött megegyezést. Ha az első állítás az igazi, akkor az tűig érdekel valakit,' ha azonban a második állítás felel meg a valóságnak, akkor az er*«z közvéleményt keli, hogy foglalkoztassa a megegyezés kérdése. A megegyezés előtt meg kellett volna kérdezni a népet, hogy mi a véleménye a megegyezés felől. Hiszen amikor Davidovics elment a zagrebi. kongresszusra, akkor Basics uj választásokat követelt. A bevezető szavak után hirtelen az ország külpolitikájára-tér át Pribicsevibs. — Nem tudják, hogy milyen a kormány' külpolitikája. 'A Radics-nárt még 1924 január elsején is a kisautant ellen foglalt állást. R-adics a danái konföderációt követelte, ami az' Ausztriához való gazdasági csatiaku-, zás első alapját jelentette volna. Azt sem tudjuk.' hogy -Bulgáriával .szemben milyen aj konijány .álláspont is. Erről hallgatott JovánöviCs is!-Ti m>.
