Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-26 / 198. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. fulius 26. Főtárgy alá sok a noviszádi törvényszék szilneti tanácsa előtt Kitűzték augusztus hóra a főtárgyalásokat A novisadi kerületi törvényszék szüneti tanácsa szombaton tűzte ki az augusztus havi fötárgyalásokat. Eszerint a következő bűnügyekben tartják meg a főtárgyalást: Augusztus 1-én Horváth József titeli munkás ellen szándékos emberölés, Aczél Miklós ulmai lakos ellen királysértés, Eiscr Gáspár jaszenovói lakos ellen királysértés miatt. Augusztus 4-én Mátyás Lázár mihajlovói lakos ellen királysértés, Csaurcsics Mátyás vidovcii lakos ellen lopás, Kanyó Tamás svilojevói lakos ellen királysértés mialt. Augusztus 6-án Isgum Károly novisadi lakos ellen lopás, Keszeg János pádéi lakos ellen királysértés, Alexits Mladen vilovói lakos ellen erőszakos nemi közösülés miatt. Augusztus 8-án Engeihofer Péter obordói lakos ellen tolvajlás, Darinka Zsartin szanádi lakos ellen királysértés, Kenderessy Péter titeli lakos ellen lopás miatt. Augusztus 11-én Tatios Milivoj bácskagradistei lakos ellen lopás, Csanák János staribecseji lakos ellen erőszakos nemi közösülés miatt. Augusztus 13-án Vrbaszki Andrija bácskapetrováci lakos eilen állam elleni izgatás miatt, Úri Mária és Pásztor Antal temerini lakosok ellen magzatelhajtás miatt, Drazsics Stanko petrinjai lakos ellen lopls miatt. , Augusztus 15-én Gyorgyevics Ljubisa novisadi lakos ellen rágalmazás, Joczics Viada túrjai lakos eilen csalás miatt. Augusztus 18-án Schneider János novisadi lakos ellen királysértés, Kuharp Vilko zágrábi lakos ellen sikkasztás, Plachcsinszki Anđrija kiszácsl lakos ellen lopás, Jovanovics Cseda noviszadi lakos ellen lopás miatt. Augusztus 20-án Pastyán György be* gecsi lakos ellen hatóság elleni erőszak, Mutilarics Gyura begecsi lakos ellen hivatalos hatalommal való visszaélés, Stefanovics Pál novisadi lakos ellen súlyos testi sértés, Pap József novisadi lakos ellen lopás miatt. Borág Irta : Szirti Gyula Á domboldalra ráfeküdt a delelő nap, amelynek minden sugara aranyat ér. Terebélyesül a csipkés leveleket és érleli a fürtöt, amelynek haragoszöld bósyói esty-égy lilaszinü árnyék ernyője alól kandikálnak elő. A csaknem embermagasságu szőlőtőkék közt nagy szalmakalaoiával titokzatosan bujkált Vingav. Sovány, csontos. barna arcát mosolygó ráncok barázdálták. Néha megállt és diadalmasan végignézett birodalmán, a tőkék katonás során. amiket azonban a szeszélyesen nőtt levelek és in-dák valóságos lobogódiszbe öltöztetnek, a Nap pedig szeszélyes fényjátékaival örökké másnak mutat. Olykor lehunyta szemét, hogy annál jobban kitágíthassa orrlvukait és magába szívhassa az érés mámoros illatát. ■ Szerette szőlőjét, mert kínlódnia kellett miatta. Reszketnie kellett érte. mint egy nemes versenyparipa kényes egészségéért vagy drága szerető törékeny szépségéért. Szenvedélye lett a szőlő, mert többe került neki. mint amennyit ‘hozott. Egész vagyont ölt bele és egész vagyonát beléie fektette. A régiek azt mondták, hogy a szőlő olyan, mint a gyom. még á sziklán is megnő. Ma pedig ősi múltú, degenerált .arisztokrata sarja, akit még a széltől is óvni kell. hát még a filloxerátót vagy •pcronoszporától. Dér, hó. iée sok eső. vagy nagy szárazság százszoros erővel támadnak a korcs, rdegbaios utódra. A régi szüret diadalmas pogány, ünnep volt. a mai pedig valóságos tudományos operáció, amelv után rögjön leszúrnak a földbe óvó szérumokat és kénsavat fecskendeznek szét a gyöke•solcrft Augusztus 22-én Gruics Milán, Lázár és Vinkovics József novisadi lakosok ellen súlyos testi sértés miatt. Augusztus 25-én Csirics, Gavro novisadi lakos ellen sikkasztás miatt. Augusztus 27-én Rajin Dusán, Pivácki Stevan, Martinov Joca, Vorgics Veljko és Terzin Miroljub velikibecskereki lákósok ellen rablás és pénzhamisítás miatt. Augusztus 29-én Nagyvinszki Alexander novisadi lakos ellen hivatali sikkasztás, Mumin Stevan srbobrani lakos ellen okirathamisitás miatt. A bunyevác-sokác-párt híve a megegyezés politikájának A párl hivatalos lapja üdvözli az uj ’ kormányt Ivkovics-lvandékics Imre dr. nyilatkozata Az uj kormány megalakulása óta felmerült az a kérdés, hogy a vajdasági politikai körök előtt milyen álláspontot foglal el a radikális-Radics-párti kormánnyal szemben a bunyevác-sokác-párt. Emlékezetes még, hogy a februári választások előtt az addig egységes bunyevác-sokác-párt kettészakadt és a pártból kivált elemek megalakították a Vajdasági Néppártot. Ez a frakció mindjobban eltávolodott a Radics-párttól és szorosan a szlovén néppárttal kooperált, igy tehát cllenkaja végre meghozza a Vajdaságnak j is a községi választásokat, ami az j egyedüli1 módja a sülyedő Vajdasági megmentésének. A megegyezés po- \ litikája csak ez lehet és mi a hu- j nyevdc-sokác-párt nevében üdvözöljük a megegyezést, egy szebb jövő i politikáját. j A cikkel kapcsolatban kérdést in- í téztünk dr. Ivkovics-lvandékics Imre ! volt főispánhoz, a bunyevác-sokác- j párt elnökéhez a párt állásfoglalását j illetően, amiről a következőket inon- i dotta á Bdcsmegyei Napló munka- j zéke az uj 'kormánynak és nem híve a megegyezésnek. A bunyeváe-sO- kác-párt viszont már a Választások alatt megkísérelte az együttműködést a Radics-párttal. Arinál nagyobb feltűnést kelt a bitnyevác-sokác-párt hivatalos lapjának, a Névén-nek szombati számában megjelent cikke, amely melegen üdvözli a szerb-horvát megegyezés kormányát. A cikk többek közt a következőket mondja: — Radics és Pastes pártja hét évi harc után végre megegyezett és az állami rend és törvényesség politikáját tűzte ki zászlajára. Sokan vannak, akik nem helyeslik ezt a megegyezést és sokan azt hiszik, hogy. e megegyezés nem vonja maga után a szerbek és.horvátök teljes kibékülését. Mi a megegyezés nautikájának vagyunk a hívei, mert bízunk abban, hogy ez a politika törvényességet, békét, igazságot és egyenjogúságot fog biztosítani a névnek. Hisszük, hogy a megegyezés potiti-I társának: j — A bunyevác-sokác-párt íőbi- j .zottsága hivatalosan még nem foglalkozott az uj politikai helyzettel. A j j főbizottság csak két hét múlva ül j (össze'és ekkor történik meg a dön- I i tes. Most csak annyit mondhatok, [ami a Neveti cikkéből is nyilvánvaló, hogy a párt szívesen latja a I megegyezés kormányát. Arra a kérdésre, hogy folynak-e I tárgyalások a bunyevácoknak a‘ szuj boticai városi közigazgatásba való [bevonása érdekébn, dr. lvkovtcs- Ivandékics Imre a következőket váj laszolta: — Tárgyalások ugyan még nem j folynak erről a .kérdésről, azotihan ; radikális részről már felmerült az a \ törekvés, hogy a VünyevácokkaT való i együttműködést megvalósítsák. [• Ezekből a nyilatkozatokból nem nehéz, arra következtetni, bogy a he- I lyi politikában hamarosan létre fog i jönni a megegyezés a radikálisok és .a bunyevác-sokác-párt között. Az Eiffel-torony csodája Reklám vagy látványosság? Páris. juiius végén (A Bdcsmegyei Napló kiküldött tudósítójától.) Néhány nap óta érdekes látvány disziti Páriá éjjeli arculatát. A hatalmas méretű Eiffel-tornyot bérbeadták a Citroen autógyárnak, amely egy még Amerikában is páratlan reklámot szerelt fel az emlékműre. Ezer és ezer villanykörtéből a torony teljes magasságában és monumentális szélességében megkomponálták a »Citroen« szót és körülötte egy fényárban szikrázó gigászi méretű ornamentikus díszítést. A rendkívüli nagyságú fényjáték Páris legtávolabb pontjáról is úgy fest, mint az égboltozaton lejátszódó csudálatos fény és szinorgia. Százezrek és százezrek gyönyörködnek a ritka látványban, melyhez hasonlót tüzijátékgyártó még nem készített, de nem is készíthetett, mert még eddig senkinek sem állott rendelkezésére ilyen célra az Eifíel-torony. Az érdekes reklámnak széles visszhangja támadt. Az amerikai lapok párisi tudósítói a legnagyobb elismerés hangján azt táviratoztak lapjaiknak, hogy ezzel az uj kivitelű művészi reklámmal Európa lepipálta Amerikát. Nem győzték eléggé méltatni a »száz tűzben égő Eiffeltornyot«.. Egyik lap azt irta. hogy ezért az egy látványosságért magáért érdemes átliajókázni. az Atlanti Óceánon. A francia lapok egy darabig megelégedéssel könyvelték el a dicséretet és büszkén veregették a mellüket, hogy Párisnak újabb csodája született, mig egyszer az egyik legelőkelőbb publicista. Clement Vautel egy cikkben uj fordulatot nem adott az Eifíel-torony ügynek. ‘Clement Vautel a legtekintélyesebb estiiap feltűnő helyén a legélesebben megtámadta az illetékes köröket, amiért Paris egyik nevezetességét kiadták reklámcélokra. — fiz merénylet, — írja többek között — városunk kultúrája ellen. Ha igy haladunk, szép dolgok várnak ránk. Nemrégen bérbeadták a Coök-irodának •a katonatemetöket, hogy mutogassa az amerikaiaknak, most az Eiffel-toronyból csináltak reklámot. Mi következik ezután? Nyilvánvaló. Holnap’ a Notre Da-Vingay azonban azt mondta: csak azért is! Tetszett neki. bosrv annyiféle elemmel kell fölvennie a küzdelmet és makacsul folytatta az elemek ellen a háborút, ami tömérdek pénzét emésztette föl. Hiába gunvdlták. csúfolták; imádta a szőlőiét. Emberfeletti küzdelemmel végre sikerült elérnie, hogv mint valami diadalmas hadvezér tekinthetett körül az em-1 bermagasságu viruló tőkék közt. Homlokára illeszthette volna győztesen a borágból font koszorút. Itt-ott ugyan akadt még egy-egv beteg levél vagy fonnyadt inda. de az egész kert valósággal pompázott és az éretlen bogyók nekiaömbölyödtek. mintha ereikben már buzogna a tüzes, fiatal bor. Egyszerre a levelek közt susogás támadt. Az egyik barázdán jött a cseléd, kezében levéllel. — Siirgönvlcvél a fővárosból. — mondta, átadta a levelet és csöndesen visszaballagott. Vingav megnéze a címzést és a levelet azonmód zsebrevágta. — Ráér — szólt magában. — Úgyis tudom, hogy megint pénzt kér... Megszokta már a fia panaszos, elkeseredett. leveleit, amelyek mind azzal végződtek: »Apám. küldi pénzt!« Távirat. expresszlevél, telefonüzenet. öngyilkossággal való íenvegetözés sem hatott többé Vingav idegeire. A fiatal Vingav Pál gyógvithatatlanul könnyelmű ember volt. Férfikora küszöbén még semmit sent végzett, semmihez se jutott. Hiába volt szülei minden kérése, fenyegetése, nem tudott megjavulni és ' nagv tehetetlenségben pusztult lassan, csöndesen. — Többe került eddig, mint a szőlőm — mérgelődött magában Vifigáy. ■— Többet már nem adhatok neki. Lesz, ami lesz... . Legjobb szerette volna a levelet olvasa.tlanul szemétbe dobni. Rossz híreket kapott bőven a fia felöl, ltogv Vingav, Pál egészen, belemerült az ivásba. — .Míg csak ez kellett neki! — sóhajtott magában az aoa. A saját szilái, ió boraira gondolt, amelyek akós hordókban álmodoztak a pincében és az idők folyamán vnegnemesedtek. — Jó bor netn romlik el. — elmélkedett az apa, — de a fiammal valami hiba történt. Nem fojtottuk ideién hordóba és igy csak lőre lesz belőle, lőre! Az öreg Vingav már nem tudott másként gondolkodni, mint a szőlő nyelvén. A szőlőtermesztésen át belelátott a természet nagy titkaiba és rábukkant igazságokra. amiket könyvekben nem lehet olvasni. A fia leveleit én azért gyűlölte, mert nem volt bennük semmi természetesség. Végre kibontotta a levelet és megvető ajkbiggyesztésse! olvasta a megszólítást. A levélben Vingav Pál marószagu, keserű pálinka izére emlékeztető szavakkal vádolta magát, elhibázott életét, reménytelenségét, kétségbeesését. Az öreg Vingav végre fiának ehhez a soraihoz jutott: »Romlott vér van ereimben. tunva. tehetelen. degenerált vér, (amelyből többé semmi ió se származ’hatik.« —- Az én véremet csúfol ia — csikorgatta fogát az apa. — Az én véremet szidalmazza! A kutyafattya! A levél második oldala már halkabb, csendesebb volt. mint valami végső leszámolás. Az apa áttért a harmadik oldalra. 'amelv már olvan volt. mint egv sonata apassionpta. csöndes haláltusa, fis a negyedik oldalon csak ez a pár sor. idegesen odavetve, téholvodottarf többször aláhúzva: »Megválók az élettől, amelv nem nekem Való!« Vingav zsebregvürte a levelet ■ és megint hozzáfogott a borág tisztításához. kocsánvtépéshez. Az aika csöndesen remegett és a munkáját szórakozottan végezte. Néha beletépeít egv viruló, egészséges, nagv levélbe, mintha saját szivéből tépne le egv darabkát, fis nem mert hátranézni. Néha meg-megzörrentek a levelek és ilyenkor feszülten figyelt, de csak a szél' bolygatta a .szőlőlombokat. Nagy csönd támadt közbe-'közbe. Egy-egv gyümölcsfáról lepottyant az érett gyümölcs és elfeküdt a földön. A sárgarigó néha trillázott és aztán aggodalmasan hallgatott. Vingav ott maradt a szőlőben (étlen-szomjan egész napestig. Nem merte senkise háborgatni mert tudták, .hogy amikor szőlőiében van. nem szereti. ha »ihletében« zavariák. Esti árnyékok suhantak végig a domboldalon. A csipkés szölőlévelek rejtelmesen zizegtek. És Vingav érezte, hogy. valaki jön utána, pedig lépéseket se hallott. A világért se mert volna hátrafordulni. Ez a valaki csakugyan jött is. A. levelek szomorúan, fázósan váltak szét előtte, antint roskadt lépésekkel, megmegcsukió térdekkel vonszolta magát végig a barázdán. Végre Vingavhoz ért. A vállára tette kezét, de több ereje nem volt. Lehanyatlott és elomlott a földön, mint valami'. zsák. Zuhant és a föld alatta csöndesen dübörgött. Vingav megfordult végre. Felesége feküdt a földön és kezében felbontott táviratot szorongatott. Vingav kivette kezéből a fehér lapot, elolvasta a Morse-betüket. amelyek ridegen jelentették: »Pállal bai történt. *Siessenek, ha még életben akarlak találni.« — Meghalt — szólt csöndesen Vingav. — Korhadt töke utolsó sarja . És végignézett szölökertién: — Be dús termésem lesz! A vérem öntözi.
