Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-26 / 198. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1.9' 5 július 2f>. később ismét együtt fognak vele dolgozni. Pribicsevics Szvetozár ugyan­csak személyes kérdésben szólal fel. Sainália. hogy a vita megrövidí­tése miatt nem tarthat nagyobb be­szédet. azonban a költségvetési ti­­zenkettedek vitája aikalmávai visz­­sza fognak térni erre a kérdésre. Kifogásolja, hogy Triíkovics beszé­dének személyeskedő jellege volt. Visszautasítja Trifunovicsnak azt az állításit, hogy Lorkovias politi­kai eszméit vette át. mert az »egy nép« teóriája 'nem Lorkovicsnak koncessziója, hanem az övé. Jovanovics Ljuba beszéde Jovanovics Ljuba emelkedik ez­után szólásra és beszédének kez­detén megtelik az egész terem kép­viselőkkel, akik az óriási hőség elle­nére is mindvégig nagy érdeklődés­sel kisérik a beszédet. Jovanovics mindenekelőtt rámutat arra. hogy senki sem merte magára vállalni a felelősségei a megegyezés meghiú­sít áiscért. Ez is bizonyítja, hogy mi­lyen jelentős- történelmi cselekedet röl van szó. A kormány deklaráció fölötti vita mégis nagy egyenetlen­ségekről tanúskodik, aminek oka abban rejlik, hogy nem tud iák elvá­lasztani a kormány kritikáját a megegyezéstől. A megegyezés el­leni kifogásokat könnyű megdönte­­ni. Három kifogás hallatszik az uj kormány ellen: a hűség megszegése a szövetségesekkel szemben, a saját tradíciók és páríprogramm megtaga­dása és főképen az. hogy ez a kor­mány összetételénél fogva a szlové­nek ellen irányul. A szövetségesek­kel szembeni hűtlenség vádiáí visz­­szautasitja Jovanovics Liuba. A koalíció és a koalíciós kormány nem lehet öncél és mihelyt nem felel meg feladatának, természetesen megszű­nik. Ebben «tincs semmiféle erkölcs­telenség. És bár igaz. hogy a Pa­­sios—Pribicsevics-kormány nem vé­gezte el teljesen feladatát de tény. hogy ez a kormány a választáson kapott ugyan többséget amely azonban nem volt olyan erős. hogy hosszabb időtartamú munkásságára lehetett volna számítani Különösen Superina és Radies Pavle nyilatko­zatai után vált lehetetlenné a Ra­­dics-párti mándátumok megsemmi­sítése. Az ankét-bizottság vizsgálata utón valamennyi mandátumot iga­­zo*l iák Trumbics dr. (Zajednica): Mégis megsemmisítettek hat mandátumot! Pribicsevics: Éppen Radics Pavle nyilatkozata után! Jovanovics Ljuba: Hogy Radics Pavle nyilatkozata után történt-e, azt igazán nem tudom. Pribicsevics: Dehogy nem tudja! Jovanovics: Pribicsevics ur ne ál­lítsa, hogy tudom és ne akarja agy beállítani a dolgot, mintha valamit titkolni akarnék. Trumbics képviselő urnák pedig ez a válaszom: igaz ugyan, hogy néhány madátumot megsemmisítettek, azonban helyet­tük mások jöttek és igy az ellenzék számbeli ereje nem változott. Ezek után világos volt, hogy a Pasics - Pribicsevics-kormdny nem lehet hosszuéletü, tehát uj megokolást kellett keresni. Az a másik kifogás, hogy al megegyező felek hűtlenek lettek pártprogramjukhoz, szintén nem jogosult. Koalíciós kormány esetén kompromisszumot kell kötni és ilyen kompromisszum eredménye maga a kormány-deklaráció is. Hi­vatkozom egyik Radics-párti képvi­selőnek a házon kívül tett nyilatko­zatára, aki amikor azt kifogásolták, hogy a Radlcs-párt csak négy mi­niszteri tárcát kap, azt válaszolta, hogy tizennyolc miniszteri tárcájuk van. Én azt óhajtom, hogy valóban igv legyen és igy is kell lennie. Pribicsevics: Miért nem eléged­tek meg önök sohasem négy tárcá­val!? Jovanovics: A kormányon nem le­het diktatúrához ragaszkodni, ha­nem számolni kell az adottságokkal és reális politikát kell folytatni. Ami pedig azt a vádat illeti, hogy az uj kormány a szlovének ellen irányul, ezt nem nehéz megcáfolni. A szlo­vénéit cs:ak azért kerülnek olyan rit­kán a kormányba, mert görcsösen ragaszkodnak az alkotmány revízió­jára vonatkozó programjukhoz. Pribicsevics: Éppen ön akart ve­lük együtt dolgozni! Jovanovics: Igenis, akartam, de abból a kormányból egyik pártot sem akartam kizárni. Figyelembe kell venni, hogy olyan országban élünk, amelyben a politikai helyzet úgy változik, mint a fűmen a képek. A szlovén néppárt egyetlen politikai kombinációhoz kötötte le magát, a mivel azonban nem akarom azt mondani, hogy a kormány összeté­telében mutatkozó hiányosságot nem kell már az első kínálkozó alkalom­mal megszüntetni, úgyhogy a szlo­vének is lépjenek be a kormányba. Tény az, hogy a szlovén kérdés még megoldásra vár, azonban nem lehet minden fontos problémát egyszerre nJfegoldani. Eddig éppen az yolt a hiba, hogy ezt kísérelték meg. Pribicsevics állandóan közbeszól, amiért Triíkovics elnök erélyesen rendreutasitja. Pribicsevics amiatt panaszkodik, hogy a vita rövidsége miatt nem juthatott szóhoz. Jovanovics Ljuba: A radikálisok köziül ön beszéljen először... Trumbics: Égy csoport nevében beszél. Jovanovics: Hát jó, én egy cso­port nevében beszélek, ez azonban legalább is akkora, mint Trumbics ur csoportja. Ezután azzal a kérdéssel foglalko­zik, hogy lehet-e egyáltalán meg­egyezésről beszélni az ország egyes népei között. Eszerint ha a szerbiai és boszniai szerbek közt nézetelté­rések volnának, mint ahogyan nin­csenek, akkor azok között is lehet­ne megegyezés. Minden politikusnak kötelessége, hogy a horvátok elége­detlenségeinek okait megszüntesse. Pribicsevics: Miért támadta akkor a radikális-párt Davldovicsot, akit árulónak neveztek.? Pribicsevics: Felkérem Prtbicsae­­vics nrat, mondja meg, mikor mon­dottam ezt vagy csak hasonlót is Davidovicsról? Pribicsevics: Elismerem, hogy nem ön mondta. . Jovanovics: Akkor engedje, hogy beszéljk és ne zavarjon folyton! Hosszasan fejtegeti és történelmi tényekkel bizonyitja. hogy a radiká­lisok mindig jugoszláv politikát foly­tattak. Válaszol Trumíticsnak a Ra­­dics-ügyben elrendelt pertörlés mi­att támasztott' kifogásaira, ö is el­ismeri, hogy ezt a kérdést más mó­don is lehetett volna rendezni, pél­dául, úgyhogy a régi kormány meg­várja, amíg Radics kiszabadul, de akkor Lukinícsnak, vagy helyettesé­nek kellett volna aláírnia a kormány előterjesztését. (Nagy derültség a jobboldalon.) Trumbics: Meg kellett volna vár­ni a főtárgya]ást! . Pribicsevics: Fötárgyalásl kellett volna tartani! Becsülte« ember nem fogad el pertörlést! Jovanovics hosszasan fejtegeti, hogy ez volt az egyetlen helyes megoldás. A per törlés intézményét éppen Pribicsevics kívánságára vet­ték be az alkotmányba. Ez egyéb­ként az egész civilizált világban megvan. Pribicsevics: Európában mindenütt bírói tárgyalásokat tartanait hasonló ügyekben és nem rendelnek el per­törlést! Neudorfer (Radies-párÜÖ: Akár­csak a Thurn-Tazis-ügyben! (De­rültség.) Jovanovics Ljuba ezután a Radics­­párt politikájában beállott fordulat­ról beszól. Ö is Írisz abban, hogy a horvát parasztpárt eljárása használ­ni fog Horvátországnak és megfelel a horvát nép törekvéseinek. Rátér az alkotmány kérdésére, illetve ar­ra. hogy az alkotmány revíziójának programja lekerült-e a napirendről. — Ez, — mondja, — egyáltalán nincs napirenden és kar ezt fesze­getni. Nagyon' kedvező jelenség, hogy a horvát képviselők is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a mostani alkotmányt előbb ki kell próbálni. Jobb lett volna, ha eddig is jobban vigyáztak volna az alkot­mány szellemére. Pribicsevics: Talán csak* nem dol­gozott a Pasics-kabinet az alkot­mány dien. Jovanovics: Pasics működéséről egyáltalán nem. beszéltem! Pribicsevics: Nem Paslcsról van szó, hanem Pasics kabinetjéről? ' Jovanovics: Ami pedig Pasics ka­binetjét illeti, arra igazán, iiítéke­­sebb Pribicsevics és még néhányan, hogy Pribicsevics ur előtt nem isme­retlen, hogy nekem erről mi a véle­ményem! Pribicsevics: Tiltakozott-e a párt­ban? Jovanovics: Igen, tiltakoztam. Egyébként, erről a kérdésről más alkalommal óhajtok beszélni. Végül üdvözli az uj helyzetet és kéri azokat, akik elégtelenek a mos­tani helyzettel, hogy vegyenek pélr áát Davidovics Ljuh ár öl, aki azt mondta, hogy meg fogjuk nézni az önök munkáját és aszerint fogjuk megítélni önöket. Nagy taps és éljenzés a'kormány­pártokon. ( S. Jovanovics Jócó földmivesparti beszól ezután. A horvátok és szer­­bek közt létrejött megegyezés, véle­ménye szerint, rendkívül fontos ese­mény és az uj kormány deklaráció­ja is sok szempontból figyelemre­méltó. A deklarációban mindenek­előtt igen érdekes beismerések fog­laltatnak. A horvátok elismerik ten­ne a dinasztiát, az alkotmányt és az állam-egységet, amelyet eddig nem ismertek, ei. Másrészről a deklará­ciónak az a kijelentése is súlyos be­ismerés. hogy a polgári és politikai szabadságjogokat fokozottan kell vé­delmezni. Ez valóban üdvös gondo­lat mert. ami eddig volt az ország­ban, azt a legnagyobb jóakarattal sem1 lehetett jogrendnek nevezni. (Zaj az ellenzéken.) Kifogásolja azonban, hogy a deklarációból sok mindent kifelejtett a kormány: bel­­politikailag hiányzik belőle a kor­rupció elleni küzdelem, külpolitikai­lag pedig az kifogásolható, hogy szó sincs benne Bulgáriáról. Az uj kor­mány programja egyébként véle­ménye szerint ej ég gyakorlati, érez­ni lehet hogy mögötte áll az erős horvát parasztpárt. A megegyezést a földmivespdrt helyesli, miután sa­ját politikája is ezt a célt követeli. Kijelenti végül, hogy az uj kormány munkáját figyelemmel fogják kísér­ni, egyelőre azonban pártja nincs abban a helyzetben, hogy a bizalmat megszavazza. Szókarc Radics Pavle és Pribicsevics között Jovanovics Jócó után Radics Pav­le jelentkezik szólásra. A képviselők nagy érdeklődéssel várják a horvát parasztklub elnökének felszólalását Az ellenzék részéről — mondotta — többen azt állították, hogy . a meg­egyezés nélkülözi az őszinteséget. A deklaráció bizonyitja a legjobban, hogy alaptalanok a vádak,, mert a megegyezés igenis őszinte. Megér­tem az ellenzék elégedetlenségét, hiszen a megegyezéssel sok tervü­ket döntöttük romba. Azt mondják, hogy mi köztünk és a radikálisok közt kölcsönös a. bizalom. Ezt az ál-' Utast fölösleges is megcáfolni. Pribicsevics Szvetozár valamit közbeszól. Radics Pavle (Pribicsevics felé): A horvát képviselők szabad ós szuve­rén nép képviselői, akiket nem bajo­­nettekkel, szavazatlopásokkal vá­lasztottak meg. Pribicsevics Szvetozár: Önök ne­vezték Péter királyt szemétnek! Neudorf (Radics-párti): Ez nem igaz! Pribicsevics Szvetozár: Be fogom bizonyítani. Az elnök rendreutasitja Pribicsevi­­cs-et. tiki azonban tovább vitatkozik a Radics-párti képviselőkkel, a nagy.; lármában az elnök alig tudja a ren­det helyreállítani. Radics Pavle: A megegyezést a kölcsönös bizalom alapján dolgoztuk ki. Azt állítják, hogy mi feladtuk Pro­gramunkat. A horvát parasztpđrt re­­nublikatúzmusában nem a forma a lényeges, hanem a tartalom: a nép szuverenitása. Pribícsoevis Szveto­­zámál megértem az idegességet, hi­szen ő a koronánál is mindent elkö­vetett. hogy a megegyezést elbuk­­tassa: Pribicsevics Szvetozár: Ne hazud­jon! Radics Pavle: A Vkfovdánbalkot­mányt keresztül kell vinni, mert van­nak jó oldalai is. Pribicsevics Szvetozár: A nép közt is védeni fogja az alkotmányt! Radics Pavle: Igen. a választóim előtt is. Magának. Pribicsevics ur. nincsenek választói, magát csend­őrök választották meg. Mi hatalom nélkül, vesztegetések nélkül, szava­zatvásár] á'sok és szavaza ti apásaki nélkül erősödtünk meg a nép között.. Rankovics Príbicsevics-Dárti: Meg­mér gézt ék a kutakat és kivágták a szőlőket. Radics Pavle és Pribicsevics közt' hosszabb szóváltás tárnád, amit Ra­dics vériül ezzel szakit térbe: — Tisza István bizalmasától nem fogadok el kioktatást. Radfcs végül támadja-a ZsJednScát és Trumble sót. akinek szerinte nincs joga a horvát név nevében beszéM. Á szavazás Trumbics Ante ár. személyes kér­désben szólal föl és polemizál Radics Pavfevel és Jovanuviccs Ljubávai. Utána Pribicsevics Szvetozár kap szót aki élesen támadja Radfcs Pav­le t. aki szerinte nem beszél őszintén. Pribicsevics beszéde után a demo­kraták részéről dr. Angveltnovics. a; klerikális részről Smodeli. a radiká­lisok részéről dr. Gr gin nyúl tan ak be javaslatot A radikálisok iavaslata. bizalom megszavazásáról szól a de-, mokratáké és a klerikálisoké bizal­matlanság megszavazását indítvá­nyozza. A demokraták btzcdmatlan­­sá.gi indítványa feltűnően mérsékelt, a Iderihálisdié viszont rendkívül éleshangu. Gyarislcs Márkó minisz­terelnök-helyettes feláll és Grain. ja-, verdat át kéri elfogadni. A parlament. felállással, szótöbbséggel Grain ja­vaslatát fogadta el és bizdmat sza­vazott az ui kormánynak. A német párt kivonult a szavazás elől. Az elnök ezután megállapította a hétfői ülés napirendiét és az ülést kevéssel két óra előtt bezárta. I Keresünk a Vajdaság és Szerbia teHSleiére vezérképviselöf { I uj találmányunk részér© : bizton’ló berondezó» C betörés és Kopás ellen (feUUrruíhatcílan). A rak-Stár átvételére készpénz wfSkséges. fteffaktánsok, technikusok vagy tapasztalt kereskedők, szí­veskedjenek Urbach igazgatónál, 9—1 óra kö­zött, Hotel Beograd 7. sz. szoba jelentkezni­________e0b8

Next

/
Oldalképek
Tartalom