Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-03 / 175. szám
4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. \ ulius 3. Pardon ! Hat évig ült ártatlanul három gyilkosságért elitéit muraközi katona Zagrebből jelentik: A peírinyai törvényszéki fogházban Csarics Pál vizsgálati fogoly összeveszett két társával, Koracs Péterrel és Bozsics Jovannal és veszekedés közben szemükre vetette, hogy ők gyilkolták meg a háború alatt Marisics Mije kereskedőt. A másik két rab csititani próbálta Csaricsot, azonban a többi fogoly és a fegyőrök meghallották a veszekedést és jelentést tettek a fogház vezetőjének. Csarics kihallgatása után megái lapitották, hogy igazat beszélt és amikor a másik két rabot vallatni kezdték,, azok beismerték <z bűncselekmény elkövetését. Koracs és Bozsics elmondották, hogy emiatt a gyilkosság miatt hat évvel ezelőtt már elítéltek három katonát. A három katona Buncsics Vásza, Buncsics Ilia és Trnyaics Mija kralieveci születésű közlegények, akik 1919-ben állottak Marisics kereskedő meggyilkolása miatt a zagrebi hadosztálybiróság előtt. A katonai bíróság tagadásuk ellenére beigazoltunk látta bűnösségüket és Buncsics Vászát húsz évi, Buncsics Ilij át tizennyolc évi, Trnyaics Miját pedig tizenöt évi súlyos börtönre ítélte. A három ártatlanul elitéit katonának pörük ujrafelvéteíére beadott kérvényét a bíróság visszautasította és mindhárman hat esztendeje sínylődnek a lepoglavai katonai börtönben. A zagrebi katonai bíróság átiratot intézett a petrinyai törvényszékhez és az ügy aktáit kéri az uj fordulatra vonatkozólag. Ha majd az akták átkerülnek Zagrebba, gondosan áttanulmányozzák" az iratokat, kitűzik az ujrafelvételi tárgyalást és annak lezajlása után szabadlábra fogják helyezni az ártatlanul elitéit katonákat. ■Si3mia^!^s^äSUaa* a főhadnagy lakásán névtelen levelet találtak, amelyben azzal fenyegetik, hogy Marica miatt végezni fognak vele. Kétségtelen volt, hogy Reichner főhadnagy gyilkosság áldozata lett és a telesek megszöktek. Most, hogy Reichner József csontváza véletlen folytán előkerült, a beogradi rendőrség nyomozást indított Jevgyevics Marica után. Megállapították, hogy az asszony a megszálló csapatok- 1 kai együtt hagyta el Beogradot. A baranyai köztársaság kikiáltóit hazaárulásért vád alá helyezték Monsíre-por a pécsi törvényszéken Pécsről jelentik: A pécsi ügyészség felségsértés, hűtlenség, lázadás, kormányzósértés és hazaárulás címén vád alá helyezte mindazokat a Pécsett tartózkodó* munkásokat, akik a jugoszláv megszállás idején résztvettek azon a népgyülésen, amelyen kikiáltották a „baranyai szerb-magyar köztársaságot“. A jugoszláv megszállás ideje alatt, közvetlenül a kiürítés előtt történt, hogy a pécsi szociáldemokrata párt vezetősége népgyülést hivott össze a városház előtti térre, hogy a megszállás meghoszszabhitását követelje és a kiürítés ellen tiltakozzon. A népgyülésen a párt vezetői azt hangoztatták, hogy Baranyára és Pécsre nézve valósággal katasztrófa lesz, ha kiürítik, mert a hírhedt különítmények feldúlják a békét és nyugalmat és halálrakinozzák azokat, akik az ellenforradalom gazságai ellen szót emeltek. A felszólalók sorát Dobrovics Péter festőművész zárta be, aki deklarációt olvasott fel, amelyet a népgyülés elfogadott s amely szerint kikiáltják a szerb-magyar köztársaságot, hogy így akadályozzák meg az ellenforradalmi magyar csapatok bevonulását. A deklaráció felolvasása után Fekete Ferenc tanácsnok feleskette a húszezer főnyi tömeget, hogy híven kitartanak a köztársaság mellett és ha kell, fegyveresen fognak szembefordulni a bevonulásra kész Horthy-csapatokkal. A népgyülés végül intézőbizottságot választott, melynek elnöke Dobrovics Péter lett, aki másnap többedmagával leutazott Beogradba és tárgyalásokat kezdett Pasics Nikola miniszterelnökkel és Príbicsevics Szvetozárral, arra kérvén őket, hogy ismerjék el és támogassák az újonnan alakult köztársaságot. A mozgalom vezetőinek azonban minden igyekezete hiábavaló volt és a népgyülés után egy héttel megtörténi Pécs és Baranya kiürítése. A szocialista párt tagjainak nagyrésze Jugoszláviába és Becsbe emigrált, otthon csak azok maradtak, akiknek vezető szerepük nem volt sem a pártmozgaioraban, sem a köztársaság kikiáltásában. A pécsi ügyészség megindította a nyomozást a mellékszereplők ellen, akiket a törvényszék most vád alá helyezett Az érdekes monstre-pör tárgyalását még a nyáron megtartják a pécsi törvényszéken. Beogradban megtalálták egy meggyilkolt osztrák tiszt csontvázát Reichner József főhadnagy szerelmi drámája a megszállott Beograábaa Beográdból jelentik: Beograd közelében, a királyi gárdaezred kaszárnyája mellett csatornázás közben a munkások egy méter mélységben emberi csontvázra bukkantak. Á csontvázról csak a bal lábfej hiányzott. A leletről azonnal értesítették a rendőrséget, amely a helyszínén megállapította, hogy a holttest néhány évvel előbb kerülhetett a föld alá és hogy a bal lábfejet yalószinüleg levágták és másutt temették el. A csontváz mellett különböző tárgyakat is találtak, többek közt egy pipát és egy bőrtárcát. A tárca fedelén beégetett név volt olvasható: Reichner József. Régi ügyiratok alapján a rendőrség csakhamar megállapította, hogy Beogradban a háborús megszállás idején, 1918. májusában titokzatos gyilkosság áldozata lett Reichner József osztrák főhadnagy, akinek holttestét annakidején a legszorgosabb kutatás ellenére sem lehetett megtalálni. A katonai nyomozó hatóságok csupán annyit derítettek ki, hogy a gyilkosságot katonák követték el, akik azután megszöktek. Reichner főhadnagy az iratok szerint lábbadozó állományban volt és a Balkanska-ulicában egy Jevgyevics Marica nevű fiatalasszonynak udvarolt. Az aszszony Nisből került Beogradba és egy elesett ezredes özvegyének mondotta magát. Jevgyevics Marica háza hamarosan kedvelt találkozóhelye lett mindenrendű és rangú katonáknak és ezt az életmódját folytatta mindaddig, amíg Reichaerrel meg nem ismerkedett. Reichner követelésére a szépasszony felmondta barátságát előbbi ismerőseinek, akik között néhány altiszt is volt. Nemsokára Reichner főhadnagy nyomtalanul eltűnt és ugyanakkor eltűntek az altisztek is. A nyomozás folyamán Halálos éjszakai párviadal A zsedniki gyilkosság a suboticai törvényszék előtt Csütörtökön kezdődött a főtárgyalás — Szombaton helyszíni szemlét tart a bíróság Mészáros Péter zsedniki földmunkást ez év május 6-án, hajnalban halva találták Zsednik főuccáján. A szerencsétlen ember fején óriási seb tátongott, a koponya egész baloldali fele be vblt szakítva. A véres hulla feltalálása után a zsedniki csendőrség megindította a nyomozást, amelynek során kiderült, hogy Mészáros Pétert Faragó Béla zsedniki gazdálkodó gyilkolta meg. A csendőrség a tettest letartóztatta, beszállította a szuboticai ügyészség fogházába, ahol május hó 8-ika óta vizsgálati fogságban van. , Ebben ai bűnügyben csütörtökön kezdődött a főtárgya! ás a szuboticai törvényszéken, Pavlbvics István törvényszéki elnök tanácsa előtt. A vádat Veszi! je vies Ljufca dr. államügyész képviselte, a védelmet Mdgarasevics Sándor dr. és Pataky Antal dr. ügyvédek látták el. A vádlottat szuronyos fogházőr vezette a terembe. Faragó Béla 29 éves, széles váilu, atléta alakú fiatalember. Nyugodtan ül ,a vádlottak padján. Csak akkor rezzen meg egy pillanatra, amikor a teremszolga behozza a bűnjeleket, aiz embermag áss ágú juhászbotot, a mellyel akkor éjjel egyetlen sujtással kioltotta Mészáros Péter életét. Pavlovics István elnök délelőtt 9 órakor nyitotta, meg a főtárgyalást ás a vádlott személyi adatainak megállpitása után közli, hogy az ’ügyészség szándékos emberöléssel vádolja Faragót. Ezután megkérdi az elnök a vádlottól, hogy bűnösnek érzi-e magát. A vádlott: Nem érzem magam bűnösnek. Részletesen elmondja a vádlott, hogy ismerte ugyan az elhaltat, de baráti viszonyban soha sem voltak. Ellenségeskedés se volt közöttük, mindössze egy birtokvásárlásból merült föl valami elszámolási különbözet, de ezt elintézte. Ritkán jöttek össze. A kérdéses napon, rpájus 5-én, kedden este elment Zsedniken a Preszburger-í&e vendéglőbe és ott találta akkor Mészárost, aki néhány ismerősével egy asztalnál ült. ö 'másik asztalhoz ült le. A csendőrőrmester is ennél az iajsztalnál ült. Mészáros asztala ettől mintegy három méter távolságra volt egy Saroltban. Bort ittak. A vádlott már előzőleg is ivott egy ismerősénél sört. A helyiségben nem történt semmi még szóváltás sem volt köztük, ellenkezőleg Faragó Mészáros hívására átült az ő asztalához és négyen békésen kártyáztak. Éjjel tiz óra után együtt távoztak Faragó és Mészáros a Preszburger-féle vendéglőből és együtt haladtak a templom-térig. Itt nagy pocsolya volt és miután Mészáros Péter papucsban volt, Faragó Béla pedig csizmában, Mészáros nem tudott Átmenni a pocsolyán és Faragó innen egyedül folytatta útját. Mészáros megkerülte a pocsolyát és ezáltal 50—60 lépés távolság keletkezett közöttük. Amikor Mészáros megpillantotta az előtte haladó Faragót, rákiáltott: — Állj meg, Béla! Ezt többször ismételte és szitkokat kiáltott Faragó felé. Mészáros kezébe bot volt, a vádlott pedig hatalmas juhászbotot szorított a kezében. A vádlott nem. állott meg, elkezdett szaladni, Mészáros utána vetette magát. Amikor a vádlott látta, hogy a távolság egyre kisebbedik közöttük, be akart menekülni egy házbai, de a kapu zárva volt. Tovább futott, átugrott özv. Gálfi Pálné háza keritésén és a kerítés mögött a földre lapult. Mészáros közben elérte a Házat, amelynek a kis uccai kapuja nyitva volt, bement az udvarra, felzörgette a konyhában alvó özv. Gálfirtét és megkérdezte, hogy nem jött-e be oda Faragó Béla. Az asszony fel se kelt ágyából és onnan kiáltotta, hogy nem jött oda senki. Mészáros erre kiment az udvarból, de a ház körül maradt, Faragót lesve. Tizenöt-husz perc elmúltával Faragó elhagyta rejtekhelyét és bement özv. Gálíinéhoz, menedéket keresni. Éjjel 12 óráig lehetett ott és amikor azt hitte, hogy Mészárostól nincs mit tartania, elindult haza.. Óvatosságból a kocsi utóin haladt. Egyszerre egy utszéli nagy fa mögül elöugrott Mészáros és bottal megtámadta. Hogy a feléje irány- Szőtt ütést kivédje, megfordult s a juhászbottal fejbesujtóttá támadóját, aki szó nélkül összeesett A vádlót után özv. Gálfi Péternél hallgatta ki a bíróság tanúként. A tanít és a vádlott vallomása között több lényeges pontban eltérés mutatkozott. Pataky Antal dr. indítványozza, hogy, fontos ténykörülmények tisztázása végett szálljon ki a biróság Zsednikre, a helyszínére. Az ügyész ezt nem ellenzi, mire a biróság elhatározta, hogy a tárgyalást félbeszakítja és azt julius 4-ikén, szombaton délelőtt 10 órakor özv. Gd!?i Péterné házában folytatja. Ezzel a csütörtöki tárgyalás vége.t ért. Á palicsi közrend A fürdoűizíOS-fSkaplIány rendel ete Palics-fürdő közrendjének biztosítása végett Obradovics Dragoszláv főkapitány, Pa'iics ffirdöbiztosa rendeletet adott ki. A főkapitány elrendeli, hogy Palics állandó lakosai és az ottlevő vendégek julius 5-ig jelentsék be magukat a fürdő biztosságánál. Az újonnan érkező, vendégek, valamint a villatulajdonosok szintén huszonnégy órán belül jelentkezni tartoznak. A külföldi alattvalóknak személyesen kell a bejelentést eszközölniük. A fürdővendégek elutazásuk előtt huszonnégy órával kötelesek a bejelentési szelvény visszaadásával kijelentkezni. A vendéglősök, szállodások, automobil- és egyéb jármű-tulajdonosok személyzetét is be kell jelenteni. A rendelet további része a lakások, udvarok és uccák tisztántartásáról intézkedik. A szezon tartama alatt nem szabad Paücson sertést, vagy más jószágot tartani. Szárnyasállatot csak zárt helyen lehet tartani. Az uccát és udvart reggel és este seperni és öntözni kell. Kutyát csak szájkosárral szabad kiengedni. A parkban tilos kutyát vezetni, tilos a virágokat, füvet és fákat bántani, tilos a padokat rongálni és tilös zajongani. A tavon csak az csónakázhatik. aki tud evezni. Ellenkező esetben elveszik a csónakot. Versenyzés, átugrálás egyik csónakból a másikba, vlzfröccsentés, lárma — tilos. Fürödni a hldegfürdőben, vagy a strandnál, vagy a szabadfürdőben lehet. A nyilt tavon csak ió úszóknak szabad fürödni, mégpedig, ha legalább hárman vannak és csónak van mögöttük. Tiz éven aluli gyermekek csak a kosárban fürödhetnek, tiz-tizennyolc évesek pedig a strand megjelölt körzetében, családi felügyelet mellett. Tizennyolc-husz évesek legfeljebb ötven méternyire távolodhatnak el a strandtól. A strand-tulajdonos és a fürdőigazgatóság kötelesek állandó (ovi segélyőrséget szervezni. A fürdést reggel hét órától alkonyodásig engedik meg. A jármüvekre vonatkozólag a következők a rendelkezések: Az automobilok a VeKcki-féle fakereskedéstől az Abbazia-kávéházlg hatkilométeres sebességgel közlekedhetnek, kerékpárok hasonlóképpen, kocsik ügetőfépésben. Fordulóknál lassítani kell és jelzést adni. Tilos a' villamossínen tartózkodni. A vendéglőhelyiségeket éjjel egy óráig lehet nyitvatartani, zene és ének csak tizenegy óráig van megengedve.
