Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-25 / 197. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. julius 25, A Zadruzsna Banka ísbétyegzi és felemeli részvénytőkéjét Ankét a bank szanálása «gyében Vasárnap lasz a közgyűlés A Zadruzsna Banka válsága hónapok óta fogialkoztatjaaVajdaság pénzpiacát. A bank válságáról és súlyos helyzetéről elterjedt hírek érthető idegességet keltettek, mert nemcsak számos közintézmény: mint Noviszad város, Bácsmegye, Matica Szrpszka, gör. kel, szerb hitközség, hanem a kisemberek, iparosok, tisztviselők is voltak a banknál mint részvényesek és betétesek érdekelve. A régi igazgatóságnak, mint már je-1 büntettük, sikerült egy pénzintézetekből álló szindikátuson kívül, Budisin János és dr. Raics 'fosa nemzetgyűlési képviselők mögött álló erős pénzcsoportot is megnyerni az intézet szanálásához. A szindikátus ismételten megállapította ' a bank státusát s az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hivott egybe, a mely a szanálás módozataira nézve hivatott döntést hozni. Hogy a vasárnapi rendkívüli közgyűlés minél simábban mehessen végbe, a bank vezetősége csütörtökön este értekezletre hívta egybe a részvényeseket, akik közül mintegy 50—öO-an jelentek meg. Novakovics Izidor, a szomborí. Országos Hitelbank vezérigazgatója, akit a Zadruzsna Bankát támogató szindikátus á bank ideiglenes vezetésére delegált, előterjesztette minden részletre kiterjedő expozéját, amelyben rámutatott azokra az okokra, amelyek a bankot zátonyra jiittatták. A bank ipari vállalatokba böcsájtkozott, amelyektől nem tudott idejekorán szabadulni. A kincstár horribilis adóterheket rótt a vállalatra és érzékenyen sújtotta á bankot a bank áltál finanszírozott Bicco kötszerváílalat öszszeomlása. Az ennek nyomán elterjedt túlzott válsághírek folytán a betevők megostromolták a bankot, a hitelezők pedig megvonták a hitelt. A bank szanálásának feltételeiként megjelölte, hogy a bank hitelezői mindenesetre adjanak 2—3 éves moratóriumot, hogy a banknak ideje legyen az ingatlanait értékesíteni. Szükségessé válik a bank alaptőkéjét 10 millió dinárról 6 millió dinárra lebélyegezni és ezt a 4 milliót a hiányok fedezésére a tartalékaié pb a áttenni. Végül az uj tökoérdekeltségek képviselőiből kell az uj igazgatóságot megalakítani, mely két év alatt visszaszerezheti a bank régi hírnevét és tekintélyét. Az uj igazgatóság nagy és olcsó tőkéket fog a vállalatba hozni. A bank vezetősége vasárnapi közgyűlésién el akarja határozni, hogy 2 millió dinár értékű részvényt bocsájt ki. A mérleg szerint a 9,261,351 dinár követelésből mint perelt és kétes követelést 6,381.475 dinárt le k<?i! írni, ennek figyelembevételével a veszteség 2,882.722 dinár. Az intézet ingatlanai közel tizennyolc millió, hajóparkja 3,686.000 dinárra! szerepel a mérlegben. A takarék- és íolyószámlabetétek több mint 28 milliót követelnek, az egyéb hitelezők 11,162.000 dinárt. A mérleg, amely a julius 20-iki statust állapítja meg, a részvényesek körében kedvező hatást keltett, mert kedvezőtlenebb mérleget vártak. A részvényesek közül felszólaló dr. y,iiicskovics-Szvinyarev Miladin kijelenti, hogy a szanálási tervhez hozzájárul. Azonban az iránt érdeklődik, hogy megállapitoíták-e, kiket terhel a felelősség azért, hogy a bank válságba jutott. Ezt tudni kell, nemcsak anyagi, tie erkölcsi okokból is. .4 bűnösöket felelősségre kívánja vonni, ha szükséges és elkerülhetetlen: bírói utón is. Annakidején figyelmeztette az igazgatóságot, hogy erején felül megy bele vállalatokba, de aki-tor az volt a válasz: tessék bennünket leszavaztatni. Ez lehetetlen volt, mert a bank igazgatósága 40,000 uj részvényt \ett át a névértéken aluli kibocsájtási árfolyamon, de az értékét nem fizették be készpénzben, hanem váltókat adtak és ennekfolytán az alaptőke nem 10,000.000 dinár, hnem 6 millió dinár befizetett részvény töke. Sajnálja az igazgtóságban ülő derék gazdákat és iparosokat, akik jóhiszeműen biz-’ ták a vezetőségben, akiket felelősségre kíván vonatni. A noviszadi bankpalota építése 3—4 millió dinárra volt előirányozva és mégis 13 millióba került,.’ anélkül, hogy erre a közgyűléstől felhatalmazást kértek vagy kaptak volna. Dr. Nadzsi Koszta, a Zadruzsna Bankának a közelmúltban lemondott elnöke védelembe veszi a bg.nk, igazgatóságát, a mely minden cselekedetében korrektül és jóhiszeműen járt el. A mi a felelősséget illeti, emelt fővel áll többi igazgatósági társaival a felelősségrevonás elé és ha valaki azt hiszi, hogy a legkisebb inkorrektség történt, a törvényszék csak pár lépésre van az értekezlet színhelyétől: tegyen teljelcntést. Klicin Mita igazgatósági tag hosszabb beszédben mutat rá a bankválság okaira. A régi igazgatóság, — amelynek szóló nem volt tagja, — korrektül viselkedett. A bank becsületes mérleget adott. Az utolsó négy évben 6 millió dinár nyereséget mutatót ki, ami után 7 millió dinár adót vetettek ki. Ez is hozzájárult a bank válságához, Dr. Tapavicza György, dr. Kobal Iván, a bank volt ügyvezető igazgatója és mások felszólalása után az értekezlet késő este ért véget. Az értekezlet elérte célját: a kétséges pontok tisztázódtak és így a vasárnapi. bankközgyülés békés lefolyásúnak ä ígérkezik. Kétszázezer pamutipari munkáit zártak ki Angliában-Uj tárgyalások kezdődnek a Londonból jelentik : Az angol pa- jj mutipari kizárások pénteken reggel programszerűen megtörténtek. A kinevezés következtében megközelítőiéi! kétszázezer a. untai s lett. munka nélkülivé: Bratíícrdban 155 000, Hudersfieldben 24.000, Haliíaxban 10.000, Leedsben 8000 és Dewsburyban 9000. A kizárt munkások több helyütt tüntetéseket rendeztek és megszálltuk a gyáruk bejáratát. Hudersfieldben a iovasrendőrség és a munkások közt összeütközés támadt, melynek során néhány munkás könnyebben megsebesült. bányászsztrájk elhárítására A bányamunkások béimozgalma ügyében sem javult a helyzet. A kormány mindéit kísérlete meghiúsult, amellyel megegyezést akart közvetíteni a bányamunkások és a bányatulajdonosok körpít. Anglia bányamunkásai elhatározták, hogy a további tárgyahsa kát Anglia- szakszervezeti konrresszu (inuk elnökségére bízzák. Az elnökség (Viár közölte is Baldwin miniszterelnökké!, hogy kész azonnal megkérdeni a tárgynlások'ai, de csak azzal a feltétellel, ha. a kormány a munkások követeléseinek teljesítését garantálja. A nyomor lakik a becskereki jegyzótanfoIgám palotájában Látogatás az éhező bolgár emigránsok között Képviselőből zsákhordó — Mi lesz a .jegyzők, kvalifikációjával ? Becskerekről jelentik: Hatalmas, kétemeletes palotának indult a becskereki jegyző-tanfolyam uj épülete, a háború azonban megakasztotta az építkezést.-A külső falak és a tetőzet elkészültek, de a padlás felépítésére már nem jutott idő és az einedeteket is csak a kettős sorban körülfutó üvegnélküli, üres ablaklyukak jelzik. Bellii néhány csonkán maradt választófa! meredezik; talán éppen akkor akarták rájuk építeni az emeletet, amikor pallért és malterkeverőt, főmérnököt, meg kubikos munkást az építésből kiragadott és a rombolás szolgálatába állított valami titokzatos, ördögi hatalom. Több mint tiz év telt el azóta... 4 féiig épült bázat egyre jobban rombolja az idő. Gyerekek játszanak a romház előtt. A nyomorúság félmeztelen, sovány, piszkos kis páriái. Jókedvű játékot sikongatnak a nyári délutánba és vacsorára epret lopnak a szomszéd telekről. Szerb, magyar, német, bolgár, orosz gyerek — a nagy ház lakói mind. Közös nyelvük valami bábeli zűrzavar, amelyből rajtuk kívül egy kukkot sem ért senki. A nyomor nemzetközi tájszólása alakult ki ezen a fel nem épült piszkos nyomortanyán... Száznegyvennyolc bolgár emigráns lakik az épület balszárnyin. Rozoga, meredek létrán kell felkapaszkodni hozzájuk. Négy nagy teremben helyezték el kevéske holmijukat, deszkapriccsen laknak, nyitott kemencén főznek, napközben munkában, vagy munkát keresve szóródnak szerteszét, de este összeülnek, hogy hallgassák Draganov Tódor keserű beszédjét, amely talán még sivárabb. vigasz nélkül valóbb, mint maga a. nyomorúságos emigráció. Tódor Draganov bolgár képviselő —■ a vrjacsai kerület küldötte a szobraidéba Sztanibuiijszki programjával — most zsákhordó munkás a monopoligazgatóság becskereki dohánybeváltójánál. és ö a csoport vezetője. Sziveden, de Szomorúan beszél a múltról: — Nem kommunizmust akartunk, hanem parasztköz társaságot. EöldköZösség helyett, mindenkinek a maga kis birtokát, de a macedón bandák orgyilkos fegyvereivel nern tudtunk harcolni... — Hát a székeszegyházi merénylet?. . — fin nem'tudom, hogy volt. Már nem voltam otthon, de,.képzeljen el egy kazánt, árnéfiyét rutének, egyre jöiban-jobban, atnfg a gőz erősebb 'fesz‘a vasnál és szétrobbantja, flven túlfűtött kaáán Bulgária. Robbant és robbanni fog mindaddig. amig a tüzelést abba nem hagyják! — És abbahagyják, mit gondol képviselő ur? — Nem! Itt maradunk és néha azt hiszem, hogy akkor sem1 mennék haza, ha rezsimváltozás volna, mert a komité orvtámadásától soha sem leszünk biztonságban. A legbelső szobában körül áll bennünket az egész kolónia és amikor megkérdjük. hogy mindannyian ilyen szomorúnak látják-e a helyzetet mindenki bólint a fatalista közömbösségével, de vaskövetkezeflenséggől egy perc múlva, amikor arról beszélünk, hogy téléit nem lakhatnak itt a tizenöt méter magas, két ablakos, íütheteílen, három felől nyitott szobákban, mert megfagynának — valaki megjegyzi: — Hiszen mi nem akarunk itt maradni! És bizakodó öröm villan fe! az előbb még oly szomorít fejekben. Vénusz a nyomortanyán Az életük folyásáról beszél Draganov képviselő. Alig van kél-három asszony I velük. Legöbben otthagyták családjukat amikor futni kellett Cankovék elől és eddig még egyetlen sor írást sem kaptak Bulgáriából. Senki sem tudja, mi van a családjával. Szinte látszik, hogy nem szeretnek, nem mernek erre gondolni ... Sokan találtak munkát a dohányraktárban, Popovszki ügyvéd is ott dolgozik, vannak, akik földműves munkát végeznek, Pejecsev Iván szobrász egy bútorgyárban munkás. Huszonhárom éves fiatal legény, Szófiában tanúit valami művészeti iskolán, Párisba készült és Velikibecs’kereken tömegíakásban nyomorog. Este dolgozik otthon. A Bega-parton szedett iszapos agyagot, Boticelli Vénuszát mintázza belőle egy darab fával és egy rossz budlibicskával... Az itteni helyzetűkkel elégedettek. Hálásak az országnak, amely befogadta őket és amelynek hatóságai annyit fáradnak, hogy munkához juttassák őket Hidegvízben szürkére mosott fehérnemű gőzölgő, száradó labirintusában botorkálunk kifelé és a lépcsőlétra előtt pontosan a szemünkbe fújja a füstöt egy kémény, amely a padlóból nőtt elő. Az alsó lakásban tüzelnek... Luxuslakások a pincében A nyomortanya előkelőbb, ttribb fertálya a pince. Itt laknak az öslakók, ezek tnár egész kiépítették a maguk kfilön-külön lakását amelynek főként az az előnye, hogy be vám födve a földszint padlójával. Az ablakmizérián is segítettek már sokan, úgy, hogy máshonnan bontott kövekből berakták az ő szobájuk ablaknyilását, csak Ids helyet hagytak rajta, ahova beágyaztak egy darab üveget. A rengeteg pincéből mindenki akkora részt kerített magának, amekkorát akart. Deszkával, sárral falat vertek, ágyat, kemencét állítottak, nem vatalt. De szerzett jogaikhoz ragaszkod-, fizetnek házbért és sose láttak lakáshiaak a régi lakók. Az első front pincéiébe már senkit sem engednek, ha uj lakó jön. — Menjen az an eleire! így mondja Varga András volt harangozó és jelenlegi kéményseprő felesége. Vargháknak van a legkonszalidáltabb lakásuk. Meszelt fal, ágy, kemence, szekrény. De Varga Andrásné nagyon sajnálja, hogy olyan tágasra szabta a »szobát« az ura: — Hogy győzzük .majd fűteni a télen?! — siránkozik az izzasztó kánikulában. A szomszéd pince legrégibb és legöregebb lakói: Johann Welt nyolcvanegy éves koldus, a felesége nyolcvanesztendős. Az öreg sváb keresi a pénzt a templom lépcsőjén, felesége pedig a háztartást vezeti itthon az előkelő pincelakásban. .' Megint egy magyar, aztán egy orosz lakása követkézül, majd egy szerb éjjeli őr. »városi alkalmazott«. aki még záváros ajtót is faragott odújára és hivatalos személyhez illően rápingálta a névjegyét kátránnyal: »Joca Popov.* Joca ur alszik és a szomszédasszony világért sem engedett be, hogy megzavarjam álmát. A túlsó oldal lakóit nem ismerik ezen a fronton. Úgy körülbelül mondják, hogy tiz-Mzienöt család lakik a pincékben és fönt a bolgárok. Körülbelül kétszáz léleknek ad hajlékot a jegyzötaníolyam fel nem épült háza. Valóban bölcs dolog. hhogy hét évvel a háború befejezése után még mindig nem kezdték újból az építkezést. Mennyi ember lenne hajléktalan és igy — legföljebb a jegyzőknek ezután sem lesz kvalifikációjuk... k. m. I Keresünk a Vajdaság és Szerbia területére vezérképviselőt nj találmányunk részére: biztositó berendezés betörés és lopás ellen (felülmúlhatatlan). A raktár átvételére készpénz szükséges. Reflektánsok, technikusok vagy tapasztalt kereskedők, szíveskedjenek Urb.tch igazgatónál, 9—1 óra között, Hotel Beograd 7. sz. szoba jelentkezni. ______________ 6068
