Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-24 / 196. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 julius 24. az ellenzéken). Megállapít''’ hogy ő ezt a fordulatot nem kifogásolja, mint ahogy azt a megegyezés rossz­hiszemű ellenfelei teszik. Hisz a megegyezés őszinteségében, van­nak azonban, akik azt mondják, hogy az egész megegyezés immorá­lis. Ma politikai erkölcsről beszélnek azok, akik sohasem törődtek az er­kölccsel. Nem beszélhetnek politikai erkölcsről azok. akik a választások­ban a megegyezés elleni jelszóval vettek részt és a választások után azonnal azt mondták, hogy ők a megegyezés mellett vannak. Egy hang a középen: Ez nem igaz! Uavidovics: Sőt ennél tovább is mentek egyesek és azt mondják, hogy nemcsak a megegyezés mel­lett vannak, hanem mindig is amel­lett voltak. A mai kormányban he­lyet fogial Makszimovics Bózsó, mö­götte pedig egy Radies. Makszimo­­vicsé volt az a kétes dicsőség, hogy okmányokat talált Radios ellen és most egy padba ül vele. Vagy ak­kor volt Makszimovics pszinte. a mikor Radios fejét követelte, vagy pedig most az. Nagy zaj támad e szavaknál. Pri- Iricsevics valamit közbeszól, mire Neudoríer Radics-párti odakiált Pri­­bicsevicsnek: — Fő, hogy maga nincs a kor­mányban ! Zsanics Pribicsevics felé kiáltja; Önök a bűnösök, — a Radics-párí ielé pedig; Önök a bűntársak, mert átvették az ö politikáját! Davidovics: Az egyesülés óta ez már a tizennegyedik kormánya az országnak. Átlag fél évig marad egy kormány uralmon. Ilyen rövid idő alatt nem is lehet egy jó programot megvalósítani. Hosszasan beszél az ő kormánya bukásának körülmé­nyeiről, artikor a királyhoz küldött jelentésekkel tették lehetetlenné, hogy a Radiesi-párt tagjav belépje­nek a kormányba. Nem egyszerű kormányváltozásról van most szó, hanem arról, hogy a kormányválto­zás a király helytelen informálása folytán jött létre. A megegyezés módszereiről beszél ezután. Mi azt hittük. — mondja. — hogy a meg­egyezést valóban megegyezéssel le­het létrehozni, az urak pedig azt hitték, hogy letartóztatás utján. A mi módszerünk szerint tovább tar­tott volna a megegyezés létrehozá­sa, de hosszabb életű is lett volna. Párhuzamot von Radics és Protics Sztoján közt, aki húsz évre el volt ítélve, de ha kesrvclmet kér, kien­gedték volna. Protics azonban ezt nem akarta megtenni. Attól tart, hogy ez a megegyezés nem lesz hosszú életű. A múlt tapasztalatai is ezt bizonyítják. Az egyik a meg­egyező felek közül már sok egyez­ményt kötött, amelyekből nagyon .sokat nem tartott meg. Nagy kér­dés az is. hogy a megegyezés meg­oldotta-e a horvát kérdést. Egy hang: Igen, megoldotta! Davidovics: Ennek örülök. (Vala­ki közbekiált, hogy nem a horvátok soraiból tették ezt a megjegyzést, hanem Zsivojnovics radikális.) Davidovics: A horvát kérdés egy csomó elégedetlenség szintézisét je­lenti. A megegyezés igen fontos cse­lekedet és le kel! szűrni az ebből folyó nagy értékeket, azonban nem elég megírni és aláírni egy iv papí­ron a megegyezést, hanem azt vég­re is kell hajtani. — Most önökön a sor, — fejezi be beszédét Davido­­-vjcs. El kell menni a nép közé és megvédeni politikájukat. Mi tudjuk, hogy milyen súlyos az önök hely­zete, mert most azt kell dicsőite­­niök, amit tegnap még ostoroztak. Davidovics beszédét az ellenzék nagy tapssal fogadta. Demetrovics Jurái dr. Pribicse­vics-párti beszél ezután igen élesen Radicsék ellen. Szerinte nem nem­zeti, hanem pártközi megegyezésről van szó. Ironizálja Radicsnak egyik szerdai beszédét, amelyben Radics István magát az aviatikusokhoz ha­sonlította. —■. Az fáj magának, — kiáltja Zsá­­nies, — hogy nein ül maga is az ap­parátusban. Demetrovics szerint a Radics-párt teljesen feladta programját, csak azért, hogy négy miniszteri tárcát kapjon és azt hiszik, hogy ezzel megoldották a horvát kérdést. A horvát parasztpárt elárulta Horvát­országot és saját pártprogramját. Baszaricsek Radics-oárti szólal fel ezután és vitatkozik Demetroviccsal. Csodálkozik azon. hogy éppen az ön­álló demokraták támadták őket. ami­kor úgynevezett államalkotókká vál­tak. Rövid idővel ezelőtt Pribicsevi­­csék ausztrofileknek bélyegezték és árulóknak nevezték őket. Hat éven keresztül folytatták ezt a harcot el-ji lenük. A horvát narasztoárt már ré­gen eljött volna Beogradba. ha nem lettek volna itt a horvát kérdés úgy­nevezett szakértői, akik ezt mindig elgáncsolták. A Radics-nárt nem mondott le programjáról, csak annak szociális részét fogja először megva­lósítani. Nem azért jött létre a meg­egyezés. hogy Radics kiiőiiön a fog­házból. hanem azért, mert arra álla­mi érdekekből szükség volt. Az elnök ezután az ülést délután egy órakor berekeszti. A legközeleb­bi ülést pénteken délelőtt 9 órakor tartja a nemzetgyűlés. Megszavazták a lelkészek drágasági pótlékát A pénzügyi bizottság szerdai ülé­sén állapította meg a lelkészek drá­gasági pótlékát. Az ország lelkészi karát a pénzügyi bizottság hat kate­góriába osztotta be. Az elsőbe tar­toznak a dalmáciai. montenegrói., pakráci és szenyr parochiák. amelyek* lelkészei napi huszonöt dinár drága­sági pótlékot kapnak. A második ka­tegória (napi 20 dinár): Hercegovi­na. Szandzsák és Délszerbia. Harma­dik kategória (napi 18 dinár): Szer­bia. Bosznia. Negyedik kategória (napi 16 dinár): A szrmszki-karlov­­cii kerület, a zagrebi érsekség katho­­iikus lelkészei és az ország vala­mennyi görög katholikus papja. Ötö­dik kategória (napi 14 dinár); Szlo­vénia. Hatodik kategória (havi 200 dinár): Horvátország. Szlovénia és a Vajdaság. A rendelet augusztus 1-én iép élet­be és végrehajtására a pénzügyi bi­zottság 20 millió dinárt irányzott elő. A Thurn-Taxis ügyben kiküldött parlamenti bizottság őszre halasztotta munkáját A ThnrmTaxi's-ügyben kiküldött parlamenti bizottság csütörtökön fél­beszakította munkáját, minthogy bi­zonyos akták, amelyeknek beszerzé­sét elhatározta, még nem érkeztek meg. A bizottság erről értesítette parlamentet és kérte a húsznapos határidő meghosszabbítását, mert ilyen rövid idő alatt nem lehet az ügyet minden oldalról alaposan meg­vizsgálni. A bizottság előreláthatólag már csak ősszel folytatja munkáját. Radics István Zagrebba érkezett Zagrebbó! jelentik: Radics István fiának. Vladimirnek kíséretében csü­törtökön este fel hatkor a beogradi gyorsvonattal Zagrebba érkezett. A pályaudvaron Kosutics István dr. ügyvéd és néhány újságíró fogadta. Az újságírók megkérdezték Radics­­tól, hogy daimáciai üdülése előtt el­­megy-e újból plédbe audienciára a királyhoz. Radics azonban erre nem adott határozott választ. Kijelentette, hogy egyelőre Zagrebban akarja ma­gát kipihenni, mert a fogságból való kiszabadulása óta még nem pihenhe­tett. A Péter király és Béga-csatornák semlegesítését kéri Magyarország a Népszövetségtől Kórház-törvény készii! A Vajdaságban csak a novisadi és somfcori kórházak kerülnek állami kezelésbe Dr. Miletics Szlávkó egészségügyi mi­niszter a minisztériumba ankétot hivott össze, amelyen a miniszteren kívül a he­lyettese, továbbá az osztályfőnökök és a noviszadi, ljubljanai és szarajevói egész­ségügyi inspektorok vettek részt. Az értekezlet egyetlen tárgya a kórhá­zakról szóló törvénytervezet megbeszé­lése \ olt. Az értekezleten résztvett dr. Marka-, vies Lázár noviszadi egészségügyi in­spektor is, aki a készülő törvényről a következőket mondotta a Bácsmcgyei Napló munkatársának: — A kórházakról készülő törvényjavas­lat főelve az lesz, hogy az állam csak a nagy kórházakat vegye át, míg a kisebb kórházak a megyék helyébe lépett kerü­letek és városok kezelésében marad. A törvényjavaslat szerint a törvényható­sági kórházak még 10 évig segélyczhe-. tők. — Az állam az anyagi segítségen kívül még azáltal is könnyít a kórházak hely­zetén, hogy bizonyos betegségben szen­vedőket az állam terhére lehet gyógyke­zelni. Ezek után az állam fizeti a beteg­ápolási költségeket. Ez főként kolerás, pestises, venereás, difteriás. trachomás, kiütéses hagymáz és vörheny megbete­gedésekre vonatkozik. Ezzel szemben a szegénysörsu betegek kezelési és ápolási! költségeit felerészben a kerület és felei részben a község tartozik fizetni. — A noviszadi egészségügyi felügyelő­ség területén az állam csak a noviszadi és szombori kórházakat és tébolydákat, — még pedig a kovini elmegyógyintéze­tet, a szuboticai, novakanlzsai. Tonnes Jása-i elmeosztályokat — veszi át állatni kezelésbe. Megszökött a szabadlábra helyezett klekki sikkasztó Korözőlevél Jávor István ellen A viziutak főbiztosa tanulmányutat tett a dunai kikötőkben nes ügyeimét arra, hogy a magyar­­országi vízi' közlekedésnek egyik A barcelonai közlekedési kon­gresszus nemrégiben fölszólította a Nemzetek Szövetségének közleke­dési bizottságát, hogy tanulmányoz­za Közep-Eurépa közlekedési vi­szonyait és különösen igyekezzék a háború óta jóformán teljesen meg­bénított vízi közlekedést az érdekelt államok hozzájárulásával ismét föl­­lenditeni. A közlekedési bizottság össze is ült és elhatározta, hogy el­sősorban a dunai hajózást és a raj­nai közlekedést igyekszik a rendel­kezésére álló eszközökkel élénkebbé tenni. A bizottság megbízásából Walter D. Hynes volt amerikai vas­­utigazgató, az európai vizi utak fő­biztosa végigutazta a középeurópai államokat és meghallgatta az érde­kelt országok illetékes tényezőit, a kik kifejtették előtte, hogy mik az akadályai jelenleg a vizi közlekedés nagyobb arányú kifejlődésének és hogy a7, egyes államoknak mik az errevonatkozólag előterjesztendő kí­vánságaik. Hynes, aki mint döntőbíró részt­vett a dunai, rajnai hajóparknak a békeszerződés értelmében való föl­osztásánál, meglátogatta a dunai ki­kötöket Becstől a Fekete tengerig, Szulináig. Közben kiszállt Pozsony­ban, Budapesten, Beogradban, Or­­sován, Brailában és Galacon. Visszsa­­jövet isimét kiszállt Budapesten és tanácskozást folytatott a vízi közle­kedés szakembereivel viziigyi kér­désekről. E tárgyalások során — mint Bu­dapestről jelentik. — a magyaror­szági illetékes körök felhivták Hy­nagy hátránya, hogy a jugoszláviai csatornákat, a Péter király és Béga­­csatornát a békeszerződés jugoszláv nemzeti belvizeknek nyilvánította és Magyarország oda hajóival nem [mehet be. Ezek a csatornák fontos táplálói a dunai forgalomnak, a bácskai, bánáti gabonát, a szávai faforgalmat és az őstermények szállítását ezeken az utakon bonyolítják le. Magyarország azt kéri a Népszövetségtől, hogy mondja ki a Péter király- és Béga­­csatornák semlegesítését és a ha­­józhatási jogot biztosítsa Magyaror­szág számára. A magyar szakértők szerint sé­relmes a magyar hajózásra az is, hogy a cabotage-forgalmat nem en­gedik meg Mohácstól lefelé, ami azt jelenti, hogy az áruforgalom, szál­lítmányok ki- és berakása csak ro­mán kikötők között van megenged­ve. A békeszerződés fölhatalmazást ad az illető államoknak ilyen enge­délyek adására, ezek alól azonban úgy Románia, mint Jugoszlávia el­zárkózik. Beogradi illetékes körökben, — mint értesülünk, — nagv meglepe­tést kelt a magyar követelés, amely a békeszerződések megváltoztatá­sát jelentené és azon az álláspon­ton vannak, hogy ez nem tartozik a Népszövetség illetékessége alá és a hajózási forgalom kérdését a két ál­lam közötti gazdasági és közlekedé­si tárgyalások során kell majd tisztázni. Becskerekről jelentik: Jávor Ist­ván klekki községi tisztviselőt — mint a Bácsmegyei Napló már meg­­irta — a becsk^reki rendőrség kö­rözésére Oszijeken letartóztatták és átadták a becskereki ügyészségnek. Jávort az ügyészség ügyei elinté­zése végett szabadlábra helyezte. A vizsgálat során rájöttek, hogy a sikkasztó tisztviselő ellen többféle eljárás folyik, lopásért, csalásért és sikkasztásért. Újból le akarták tar­tóztatni, de Jávort már sehol sem találták. A lakásán egy bőröndöt ha­gyott hátra, amely tele volt kövek­kel. így akarta megtéveszteni a há­ziasszonyát, akinek nagyobb ösz­­szeggcl maradt adósa. Jávor István szülei igazságügyi tisztviselők voltak Szarajevóiban. A háború alatt Jávor orosz fogságba került, ahol részt vett a szerb dob­­frovoljácok megszervezésében. Ka­landos és eddig még ki nem derített múlt után került Szerbittebére al­jjegyzőnek, ahol folytatta sikkasztá­sait. Sokat részegeskedett és bot­rányos életmódja feltűnt Tyoszity Nebojsza főszolgabírónak, aki több­szöri hiábavaló figyelmeztetés után elbocsátotta állásából. Jávor ekkor elment a főszolgabíróhoz, visszakö­­nyurögte magát és azzal menteget­te rendetlen életmódját, hogy a fele­sége, akitől különváltan él. rosszul bánt vele és elkeseredésében adta magát az ivásra. A íöszolgabiró megkönyörült a különben intelligens fiatalemberen és Klekkre nevezte ki községi tisztviselőnek, ahol aztán rövid működés után elsikkasztott egy 2400 dináros utalványt. Elren­delték újbóli körözését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom