Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-23 / 195. szám

1925. julius 23, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Valami bűzlik Dániában Magyar szélhámosok kisebbségi világszövetséget griindoltak Kopenhágában — Egy tolvaj álhirlapiró egy pfenig fejadót akar kivetni az európai lakosságra Titokzatos üzlet a nemzeti kisebbségek sérelmeivel A dán fővárosban néhány héttel ez­előtt Comité pcur la Protection des Mi­noritás elnevezéssel a nemzeti kisebbsé­geket védő világliga alakult. A hangza­tos elnevezés mögött két magyar szél­hámos titokzatos és gyanús üzleti vál­lalkozása rejtőzik. A kisebbségi sors ka­lózainak ez a szédelgése annál sajnála­tosabb, mert az európai nemzeti kisebb­ségek nemzetközi megszervezése fontos és sürgős probléma, amelynek megoldá­sát hasonló svindli-komitékkal csak hát­ráltatná és kompromittálni lehet. A védöliga prospektusa A kopénhágai kisebbségi védőliga ju­lius közepén Írógépeit prospektust kül­dött szét a világ minden .számottevő lap­jának. Nem a legnagyobb rend lehet a komité irodájában, mert a Bácsmegyei Napló borítékjába tévedésből a Pesti Hirlup-wak szánt közleményt tették, a mely ugyan csak egyetlen mondattal különbözik az utódállam« lapok részére készült szövegtől, de ez zz egy mondat is, amelyet a budapesti lapnak szánt kommünikéből kihagytak, eléggé jellem­ző a kopénhágai vállalkozás természe­tére. A prospektus bejelenti, hogy a védő­iroda nem a békeszerződések revíziójá­ért küzd, hanem csupán a nemzeti ki­sebbségeknek a békeszerződésekben le­fektetett jogait kívánja érvényesíteni és támogatásával kivívni. A komáié — a mely, a prospektus szerint, »lelkes em­berbarátokból álló nemzetközi társaság« — juníus 21-ikén alakult meg Kopenhá­gában és »meghatalmazott ügyvivőjévé a magyar nemzetiségű ár. Tyrnauer Ist­vánt választotta.« — Tyrnauer doktor — folytatja a prospektus — a mai napon fogadta a dán és külföldi lapok munkatársait, hogy őket a komité munkájáról és cél­jairól tájékoztassa. Egy újságíró, akinek sikerült dr. Tyrnauerrel ez alkalommal hosszasabban elbeszélgetni, a következő­ket jelenti... Egész bátran mellőzhetjük, hogy az újságíró, akinek sikerült meginterjúvolni dr. Tymauert, mit jelentett lapjának er­ről a nagyfontosságu beszélgetésről. Annál is inkább szükségtelen Tyrnauer­­nek a kisebbségi sajtó vezércikkeiből összeollózott frázisait bővebben és rész­letesebben ismertetni, mert a prospek­tust maga Tyrnauer küldte be a lapok­nak s igy fölmerül az a gyanú, hogy ön­maga volt az a külföldi ujságiró, akinek audienciát adott és akinek — képzelhető, mekkora nehézségek árán — sikerült vele beszélgetést folytatni. Jegyezzük azonban ide azt a mondatot, amelyet a Pesti Hirlap-mk szánt közleményből vörös ceruzával törölt a komité sajtóbi­zottsága, (mert biztosan van ilyen is): — Mi a békeszerződéseket ismerjük el alapul és harcolunk nem csak a kor­mányok túlzó és logikátlan kisebbségi politikája, hanem az esetleges irredent­izmus, passzív rezisztencia ellen is. Miért kellett ezt a budapesti lap ré­szére küldött szövegből kihagyni, ha a védöligát — aminthogy másként komoly intézmény el sem képzelhető — őszinte­ség akarja vezetni működésében. Az ál-doktor karrierje A kopénhágai védőliga . azonban nem komoly intézmény, teljes bizonyosság­gal lehet következtetni erre abból, hogy az a két »lelkes emberbarát«, aki alapí­totta, dr. Tyrnauer István és Csury László állítólagos budapesti hírlapírók, nehézsúlya szédelgők, akik a kisebbségi sors páriáinak verejtékéből aranyat akarnak szüretelni. Csury Lászlónak, mint hírlapírónak a neve a legteljesebb ismeretlenségnek örvend úgy a buda­pesti, mint az utódállami magyar lapok szerkesztőségeiben, ellenben Tyrnauer Istvánt annál jobban ismerik. Tyrnauer »doktor ur« mindössze huszonnégy-hu­­szenöt éves, fekete, göndörfürtü fiatal­ember, aki legfeljebb öt faiskolát vég­zi tt és soha életében dojetorátust nem tett. Budapesten valami Színház és Di­vat című jelentéktelen hetilapnak volt a munkatársa. A laptól dísztelen körülmé­nyek között megvált és Bécsbe tette át székhelyét, ahol megkísérelte magát emigránsnak kiadni. Amikor az emi­gránsok egyesülete nem igazolta, Tyr­­nauer a jövedelmezőbb valutaügynöki pályára tért át és újságírói beiépőjegy­­gycl befurakodott a bécsi tőzsdére is, ahonnan azonban csakhamar kizárták. Valami rejtélyes uton-módon igazol­ványt szerzett egy amerikai lap-kon­­cerntől, mint annak munkatársa és el­utazott Newyorkba. Partraszállásáról a vezető amerikai lapok elfelejtettek sze­mélyi hír-ben megemlékezni, ellenben tény az, hogy Tyrnauer rövidesen Er­délyben tűnt fel, ahol a budapesti Szó­zat című fajvédö-lap munkatársának adta ki magát. Mint vérbeli antiszemita az Uj Kelet-nél, az erdélyi cionisták ko­lozsvári lapjánál keresett alkalmazást, iei is vették. Mielőtt még megmelegedett volna a helyén, kidobták különböző szé­delgései és kisebb csalásai miatt. Tyr­nauer erre a Brassói Lapok-nál ajánlko­zott, ismét mint fajvédő. A brassói újság megbízta azzal, hogy Kolozsvárról tu­dósításokat adjon le és Tyrnauer, mint a Brassói Lapok kolozsvári tudósítója élénken és hevesen beleavatkozott az erdélyi politikába, a Magyar Párt leg­kényesebb személyi kérdéseibe. Termé­szetesen a párt liberális elemei ellen foglalt állást, akiket — a hajdani bécsi emigráns-jelölt vidáman leiászistázott és leemigránsozott. Kolozsvárról végül is távoznia kellett, mert egész sereg kisebb-nagyobb csa­lása derült ki és akiket megkárosított, följelentést készültek tenni ellene. Ber­linen és Párison át Kopenhágába került, ahol — mint prospektusából kiderül — a nemzeti kisebbségek rovására folytat­ja fezőrködését. Rege a berlini konferenciáról A kopénhágai National Tidende mun­katársa — a komité meghívójára — fel­kereste Tyrnauer és Csury »teljhatalmú megbízott« urakat, akiknek északi ala­possággal néhány kellemetlen kérdést tett fel. — Ki kezdeményezte ezt az alakulást? — érdeklődött mindenekelőtt a dán uj­ságiró. — Azt nem mondhatjuk meg, —- hang­zott a válasz. — Ki adott önöknek teljhatalmú meg­bízást a komité ügyeinek vitelére? — A berlini konferencia. — Kik vettek azon részt és mikor? — Junius 21-ikén volt az értekezlet, amelyen Németország, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Ausztria, Csehszlovákia és Szovjetoroszország, valamint még több állam képviselői vettek részt, összesen tizenkeíten. — Van ezek között ismertebb nevű politikus? — Nem nevezhetjük meg őket, mert egyelőre inkognitóban akarnak maradni. Arra a kérdésre, hogy milyen eszkö­zökkel akarja megvédem a kopénhágai komité a nemzeti kisebbségeket, Tyr­nauer ur a következő választ adta: — Levélileg fel fogjuk szólítani az il­lető országok kormányait, hogy tegyék jóvá az általunk bejelentett sérelmeket. Ha nem hajlandók erre. akkor leleplez­zük majd őket a világsajtóban. Itt van a kutya eltemetve A dán ujságiró, miután a Tyrnauer­­komité diplomáciai fegyvereinek haté­konyságáról meggyőződött, rátért a do­log punctum salicns-ére: — Miből fedezik a liga működésének kérdéseit? — Egyelőre csak magántőke áll ren­delkezésünkre, — felelte Tyrnauer & Comp. — később azonban aligha fog ne­hézségekbe ütközni a szükséges pénz megszerzése. Európában körülbelül har­minc millió kisebbségi lakosság van, melynek helyzete a dán Sondir yderse­­kéhez (schleswigirek) hasonlít. Ezeket Londonból jelentik: A Daily Tele­graph értesülése szerint Indiában a ko­reaihoz hasonló méretű árvízkatasztrófa pusztít. A Csi!ka-tó körül elterülő tar­tományt a viz teljesen elborította. A községekből a lakosság magasabb fek­vésű helyekre menekül. Orissában ezrek vesztették el mindenüket és több száz ember elpusztult. Eszak-Indiában az eső már húsz napja esik. Japánból érkező hirek szerint a mos­tani árvízhez hasonló katasztrófa hosszú évek óta nem fordult elő Koreában. Az árviz által okozott kár körülbelül nyolc­vanmillió yenre becsülhető; az összes vasúti vonalak elpusztultak, száz moz­dony és háromszázötven vasúti kocsi a vizbeesett. Az országrészben levő villa­­mosvasutak ugyancsak tönkrementek. A rettenetes hullámsirban az eddigi becs­lés szerint hatezer ember lelte halálát. Daytonból jelentik: Az úgynevezett majompör főtárgyalásának utolsó nap­ján Darrow védő nagy beszédben igye­kezett bebizonyítani azt, hogy a darwini fejlődéstani-elmélet nem áll ellentétben a biblia tanításával, mert a genezis is­mert leírása nem értendő szószerint, ha­nem csupán képletes magyarázata a te­remtés sokszázezer év alatt lejátszódott folyamatának. A védő végül azt indít­ványozta, hogy hallgassák ki a vád kép­viselőjét, Bryan föállamügyészt tanú­ként, arra nézve, hogy szószerint hiszi-e a bibliát? Bryan: Szívesen tanúskodom, ha a védő ur is hajlandó ilyen minőségben a bíróság előtt. Darrow: Hajlandó vagyok. A főtárgyalási elnök ekkor elrendelte, hogy a világ minden bűnvádi perrendtar­tásával ellentétben tanúként hallgas­sák ki a pör ügyészét. Bryan főállamügyész kihallgatásának tartamára ellenben kizárta a bíróság a teremből az es­küdteket, nehogy a tanúvallomás befolyásolja őket az Ítélet meghoza­talánál. Az esküdtek távozása után megkezdő­dött Bryan és Darrow párviadala. Darrow: Elhiszi-e, hogy a bibliát min­den tekintetben szó szerint kell venni? Bryan: Elhiszem, úgy ahogy meg van irva. Darrow: Elhiszi-e, hogy Jónást a cá­pa lenyelte és három napig a gyomrá­ban tartotta anélkül, hogy Jónás meg­halt volna? Bryan: Ha azt olvasom, hogy a hal lenyelte Jónást, azt is elhiszem. Isten támogatni és segíteni kell másoknak. Ha azoknak az országoknak, amelyeknek: kisebbségei a határain kivül vannak, csak egy pfenniget fizet évenkint és fe­­jenkint, már összegyűl egv olyan ösz­­szeg, amellyel dolgozni lehet. Bár a kisebbségi világiiga vezetői azt remélik, hogy aligha fog nehézségekbe ütközni a szükséges pénz megszerzése, attól kel! tartani, hogy lesznek többen Európában, akik megtagadják majd a nemzetközi fejadó lerovását a Tyr­­naucr-cég számára. A magam részéről például kötelezöleg kijelentem, hogy év- büdös rézpfenniget sem fogok fi­zetni ... (d. t.) Az árvízkatasztrófa által ötvenezer e® bér hajléktalanná vált. Egyedül Szöul városban háromszáz ember pusztult el és négyszáz házat döntött romba a víz. A japán kormányhoz beérkező jelenté­sek szerint húszezer ház pusztult el Koreában. A scgéiycxpedxiók már el­indultak és a katonasággal karöltve igyekeznek a hajléktalanokat elhelyezni. A vizzel elárasztott községekbe repülő­gépeken szállítanak élelmiszereket és orvosságokat. Az árviz legjobban súj­totta a Kangho-folyó melletti falvakat, ahol a lakosok csak puszta életüket mentették meg; olyan hirtelen érte őket az árviz, hogy élelmiszert sem tud­tak magukhoz venni, hanem kénytele­nek voltak a leggyorsabb futással me­nekülni a magaslatokra. Ryuzanban a gázmüvek felrobbantak és negyven mun­kás az éleiét vesztette. úgy teremti az embereket és a halakat, ahogy akarja. Darrow: Elhiszi-e, hogy Isten ezt a halat külön erre a célra teremtette? Bryan: Nem tudom, de nem is gondol­kodtam fölötte. Darrow: Ha gondolkodunk, legalább meg van az a lehetőségünk, hogy felis­merhetjük az igazságot. Önnek tehát nincs véleménye arról, hogy az Isten, hogy teremtette a cápákat? Bryan: Hiszek a csodákban. Darrow: Elhiszi tehát, hogy megfordítva is történhetett volna, hogy a Jónás nyeli le a cápát? Byran: Igen, ha Isten úgy akarta volna. Darrow: Elhiszi, hogy Józsue megpa­rancsolta a Napnak, hogy álljon meg? Bryan: Feltétlenül. Darrow: Elhiszi, hogy a Nap akkor a Föld körül forgott? Bryan: Nem, a Eöld forgott a Nap körül. Darrow: Tudta ezt annak a fejezetnek a szerzője? Bryan: Nem tudom, bizonyos, hogy inspirálva volt, megírta a dolgokat anél­kül, hogy megértette volna. Darrow: Ha az ember ejismeri, hogy a nappalt meg lehet hosszabbítani, ak­kor el kellett hinni, hogy a Nap forog a Föld körül. Byran: Isten mindenható, tehát neki az ilyesmi nem okozhatott nehézsé­geket. Darrow: Tudja, hogy mi történnék a Nappal, ha hirtelenül felsőbb parancsra megállana? Bryan: Nem tudom, de Isten megten­né a szükséges óvintézkedéseket. Indiában is katasztrofális árviz pusziit Húszezer házat döntött romba a koreai árviz Száz dollárra ítélték a majompör vádlottját A darwinizmus hirdetése a daytoni esküdtszék szerint vétség A pór ügyészét tanúként hallgatták ki — Az esküdteket ki­zárták a teremből, hogy a tanúvallomás ne befolyásolja őket Jónás és a cethal is a bíróság elé került

Next

/
Oldalképek
Tartalom