Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-23 / 195. szám

Poštarfna plaćena! 12 OLDAl « AWA \\ DINÁR XXVI. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1925 Julius 23. 195» szám Megjelenik minden reggel, ünnep után é* hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár ne gyodévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossin-Foisciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-nalota) KqzbeszűlAs A suboticai rendőrségen most füg­gesztették fel állásától a hetedik rendőrkapitányt. Ez idő szerint a su­boticai rendőrségnek van három mű­ködő és hét felfüggesztett kapitánya. A rendőrkapitányoknak az a feladata, hogy őrei legyenek a rendnek, a jog­rendnek ők a hivatott védelmezői, ők irányítják a rendészetnek azt a mun­káját, melynek testi és vagyoni biz­tonságunk s a közerkö'.c» megvédése a legfőbb feladata. Az a kötelességük, hogy ellenőrizzék mások cselekedetei­nek magatartását, hogy megelőzzék s megtorláshoz segítsék mások törvény­ellenes cselekedeteit s — feletteseik szerint — immár heten vétettek hi­vatali kötelességeik ellen. Aki hivatali hatalmával visszaél, aki nem ismeri, vagy félreismeri hivatali kötelessé geit, aki maga vét ama törvényes rend ellen, mely felett őrködnie kel­lene, az kétségtelenül megérdemli a fegyelmi eljárás megtorlását. De a hetedik rendőrkapitány felfüggesztése után talán mégis rá lehet mutatni arra, hogy nemcsak azok követtek el hibákat, akiknek hivatalban maradá­sát felettes hatóságaik nem tudták összeegyeztetni a közrenddel, hanem hibát követett el az a rendszsr is, a melyik a felfüggesztésre okot szolgál­tató rendőrtisztviselőkre bízta Suboti­­cán a rendészeti teendőket. Mert mit végezhetett az eltávozó rendőrfőkapi­tány s mihez kezdhet a most kine­vezett olyan rendőrségnek élén, mely­nél .heten vannak, uram, heten" a felfüggesztett rendőrkapitányok. Leg­utóbb a nyilvánosság előtt hangzott el az a kívánság, hogy államosítani kell a suboticai rendőrséget. Az álla­mosítás itt már rég megtörtént abban az államra nézve kedvező formában, hogy a tisztviselőket már régóta a belügyminiszter nevezi ki, menti fel, küldi nyugdíjba s a fizetéseket, nyug­dijakat és végkielégítéseket a város polgársága fedezi. A rendőrség álla­mosítása lehet bölcs kívánság, de akkor ne a városi polgárság pótadói­ból kelljen fizetni a belügyminiszter által kinevezett és nyugdíjazott tiszt­viselőket, de lehet bölcs kívánság a városi rendőrség fentartása is, akkor viszont a városi polgárságnak legyen beleszólása abba, hogy kik őrködnek élete és vagyona felett. Mert azt hisz­­szük, akár az államkincstárnak kellene viselni a tisztviselői járandóságokat, akár a városi polgárságnak lenne vá­lasztási, kijelölési vagy meghivási joga a tisztviselői állások betöltésénél, nem fordulhatna az elő, hogy' a jog­rend nevében a rendnek őreit egy­másután kelljen felfüggeszteni. A közérdeklődést még meg nem csökkenő erővel foglalkoztatja a no­­viszadi egészségügyi főnökségnek az a leirata, amit a szuboticai zsidó kór­házat fentartó egyesülethez intézett. A leirattal az egészségügyi főnökség meg akarja tiltani azt, hogy a kórház nem szuboticai betegeket is befogad­jon s a szuboticai betegek közül is csak a zsidó vallásu betegeknek ad belépési engedélyt. A Szeretetház­­egyesület — mint ismeretes — köz­adakozásból tartja fenn a kórházat, a kórház fenntartásának költségeiben osztozkodik az egész ország zsidó­sága, de keresztények, sőt jó keresz­tények is tetemes összegekkel járultak már hozzá ennek a nemes intézmény, nek fenntartásához. Az egészségügyi hatóság most meg akarja bénítani a betegek orvosválasztási szabadságát. Hi a kórház nem zsidó vallásu be­tegeknek is helyet ad, milyen tör­vényes alapon akarja ettől eltiltani az egészségügyi hatóság? Ezen a jog­címen eltilthatja a keresztényeket attól is, hogy macesszel egyék a reggeli kávéjukat, vagy kóser vendéglőben étkezzenek. Ha a betegeknek bizal­muk van a kórház iránt s ha a kór­házat ienntartó jótékony egyesület nem tesz különbséget vallás tekintetében a betegek között s a szegény betegek­nek felekezetre való tekintet nélkül ad ágyat, ellátást, egészséget és életet, miért akarja az egészségügyi hatóság megnehezíteni azt, hogy a kórház gyógyítson s a betegek visszanyerjék egészségüket? A zsidó kórház a leg­­nemessebben fogja fel és tölti be hivatását s az egészségügyi hatóság, melynek talán mégis az lenne hiva­tali kötelessége, hogy. segítse és tá­mogassa ezt a jelentős közegészség­­ügyi intézményt, a sárga foltot akarja kiakasztani a kórház kapujára. Mi is felháborodunk Pribicseviccsel, mi is osztozkodunk Pribicsevics ha­ragjában, aki a volt vallásügyi mi­nisztert királygyilkossága való szö­vetkezés előkészítésével vádolta. Ha igaz ez a vád, sújtson le a bűnösre a törvény kérlelhetetlenül. De meg­kérdezzük Pribicsevicstől, amíg kor­mányon volt, megtűrte maga mellett a királygyilkosság kitervelőjét ? Együtt tudott kormányozni azzal, aki a király­­gyilkosság becstelen gondolatát me­lengette magában s csak akkor há­borodott fel ezen a gazságon, amikor megszűnt a kormánytagja lenni? így talán lehetnek olyan rosszhiszemüek is, akik azt gondolják, hogy Pribicse­­vics nem is.azon háborodik fel, amit leleplez, hanem azon, hogy már — leleplezni kénytelen. Radics István belép az iij kormányba Ä horvát parasztvezért lelkes fogadtatásban részesítették Beogradban — Magy beszédet tartott az ujságiró-klabban a megegyezésről — Radies meghívta a királyt és a királynét Zagrebba — A parlament ülése Mandátumhoz juttatják a szabadlábrahelyezett horvát pártvezéreket Beogradból jelentik : Ä szerdai nap szenzációja Radios István lá­togatása a fővárosban. A horvát parasztvezért, aki néhány nappal ezelőtt még a börtönben ült, nagy ünnepélyességgel fogadták. Radics István beogradi tárgyalásai után még egyszer B edbe u'azik a ki­rályhoz és csak azután megy Baska fürdőbe kipihenni fogsága fáradalmait. Beavatottak informá­ciója szerint Radics István bledi tartózkodása alkalmával felkérte Aleksandar királyt és Marióra ki­rálynőt, hogy augusztus 15 ikén, a Szokol miíleniumi síelje alkalmával látogassák meg Zagrebot, amely alkalommal a horvát nép nagy ünnepléssel fogadná a királyi párt. Egyébként mind határozot­tabb formában hírlik, hogy Radics István rövid időn belül visszatér az dktiv politikai életbe és esetleg tár­cát vállal a kormányban is. Ezzel kapcsolatban gondoskodás törté­nik arról is, hogy a fogságból kiszabadult horvát pártvezetőí még a nyár folyamán mandátum­hoz jussanak és ennek elérésére valószínűleg a varasdi kombiná­ciót hajtják végre oly módon, hogy a varasdi képviselők és he­lyetteseik lemondanak és a kerü­letben uj választásokat rendel­nek el. Radics István Beogradban Szerdán reggel 7 óra 25 perckor megérkezett Beogradba Radics Ist­ván, Radics Pavle szociálpolitikai miniszter és fia. Radics Vladko kísé­retében. A pályaudvaron nagyszámú Radics-párti képviselő és sok újság­író várta a horvát parasztpárt vezé­rét. A várakozók közt volt Bacsimcs Rude Radics-párti felsődalmáciai képviselő is. akit a választások előtt Susákon letartóztattak, azonban őrei elől elmenekült és azóta Zárában tartózkodott. Most a koalíciós kor­mány megalakulásának hitére visz­­szatért az országba és kérte mandá­tumának igazolását. Ugyancsak visszatért Jugoszláviába Dosen kép­viselő is. aki eddig külföldön élt és most szintén benyújtotta megbízóle­velét igazolás végett. Radics István rendkívül ió hangu­latban szállt ki a vonatból, pártjának képviselőivel összecsókolózott. kü­lönösen Bacsinicset üdvözölte rend­kívül szívélyesen. Az állomásról Radics István a /V/m-szállodába hajtatott, ahol Ra­dics Pavle lakosztályából egv szobát foglalt el. Később a szálló éttermébe ment. ahol már nagy számban .gyűl­tek össze pártiának képviselői, sok radikális kénviselő és számos újság­író is. Reggelizés közben beható be­szélgetést folytatott a társasággal, különösen a radikális képviselőkkel maid pedig az újságírókkal, akiknek többek közt elmondotta, hogv a dél­szlávok nem szeretik a maniíesztá­­ciókat és ő sem szereti, ha miatta tüntetéseket rendeznek. A szerbek kitűnő katonák és jobban megvédtek hazájukat, mint a . piemontiak. A szerbeket államfentartó elemnek tartja, akik arra törekedtek és azon fáradoztak, hogy ió katonaságuk és ió diplomáciájuk legyen. A horvátok ezzel szemben könyveikkel és isko­láikkal voltak elfoglalva. A szerbek államfentartó. a horvátok pedig szo­ciális politikusok. Ezt a két tulajdon­ságot egyesíteni kell. ami meg fogja hozni a kívánt eredményt. A megegyezésről beszélve el­mondta Radics. hogy először a szerb köztársasági párttal, azután a földmives-párttal. maid a demokra­tákkal tárgyalt, amíg el nem jutottak a szerbek és horvátok többségének megegyezéséhez. A horvátok most nem folytathatnak opportunus politi­kát. ennek csak akkor volt értelme, amikor Bécs és Budapest ellen folyt a harc. Beogradba. — mondotta Radics — azért jött. hogy lássa Pasícsot. de ha nincs itthon, az sem bai. Ezután elismerően nyilatkozott a radikális-párt politikájáról. — Az egyetlen ió politika. — mon­dotta. — az. amit a radikálisok és mi folytatunk. Ebben az országban a tönkrement arisztokrácia helyett a paraszt-arisztokrácia fog kialakulni. Hangsúlyozta végül a megegyezés szükségességét, amit szerinte sem ő.' sem pedig Pasics. hanem a nép gé­niusza1 hozott létre. Délelőtt tiz órakor a parlamentbe ment Radics. ahol. bár tudták, hogy a horvát parasztpárt vezére Beo­­grádban van. megjelenése nagy szenzációt keltett. A parlamentben először Gyurisics Márko helyettes­­miniszterelnököt kereste fel. akivel több mint egy óra hosszat tárgyalt a miniszteri szobában. Ezután a radi­kális klub elnöki szobájában tett lá­togatást. ahol Zsil kavics Liubával és Markovics Lázárral tanácskozott igen hosszú ideig. Ebbe a tanácsko­zásba időnként belevonták Radics Pavlet, valamint több vezető radiká­lis-párti politikust. mint Radonics Jo­­vánt. Janiics Voját és másokat. Ké­sőbb Trifkavics Márkóval. a parla­ment elnökével beszélgetett hosszabb ideig, majd pedig saját oártklubiában tartott kou.ferencát pártjának kép­viselőivel és délután egy órakor tá­vozott a parlamentből. Radics István délután három1 óra­kor fiával, a négv Radics-párti mi­niszternek és néhány újságírónak társaságában autón az Avala-hegy­re ment, ahol koszorút tett az isme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom