Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-11 / 183. szám
6. oldal 1925 julius 11. BACSMEGYEI NAPLÓ mányát és az ő leánykori bútorait használja. Az ügyészség megszüntette az eljárást, mert mint megállapította, Somogyi Máriának nem is volt hozománya. A feljelentésre Szendrey ugyancsak feljelentéssel válaszolt, még pedig jogtalan cimhasználat miatt, mert mint időközben megtudta, az asszony a válás után tovább is használta nevét. Szendrey múlt évben súlyosan megbetegedett és szanatóriumba ment. Mikor ezt az asszony megtudta, beköltözött volt férje lakásába és ott élt nyolc hónapig, mig csak férje fel nem gyógyult. Mikor Szendrey felépült, ki kellett elvált feleségét lakoltatnia. Mikor gyűjteményét átvizsgálta, kétségbeesve vette észre, bogy abból körülbelül egymilliárdnyi értékű porcellán- és aranynemű hiányzik. Ügyvédje utján emiatt feljelentést tett az asszony ellen. A rendőrség megindította a nyomozást. Házkutatást tartott az asszony lakásán és több műkincset lefoglalt, melyeket bűnügyi zárlat alá vett. Szendrey feljelentéséhez most mar egy újabb is fog csatlakozni, meiyet a csütörtöki incidens miatt becsületsértés miatt tesz meg volt felesége ellen. szes selymeket. Kalapokban, retikülökben és egyéb női divatcikkekben nem is lehet leírni az óriási választékot. Úgyszintén fehérnemüekben is elképzelhetetlen fényűzés mutatkozik. A harisnya-divat piacán két merész újítással találkoztunk. Az egyik a festett-harisnya, amelyen művészi ábrák vannak. Tájkép, csendélet, ornamentikus díszítés, sőt humoros rajz és portré is. Néhány nagy mozicsillagot érte az a kitüntetés, hogy képük ott ragyoghat valamelyik szép lábacskán. A szép lábacskák egyelőre rendes testszinü harisnyát viselnek s igy a másik újdonság, az ezüst harisnya is megbukott. Ez tiszta ezüst szálakból van szőve, egész ritkán, erősen csillog a lábon. Selyemharisnya felett viselik. A cipők között sok az újfajta -szandál és a gyöngyből készült topánka. A kiállításnak a divatosztályán mindenesetre elkelne egy tábla: »Férjek Számára veszélyes!« (s. a.) Németország ki akarja tiltani az angol szenet Veszélyben harmincezer bányász kenyere A párisi világkiállítás — egy óriási budoár Kereskedelmi körökben nincs sikere Megnyílt a jugoszláv pavilion is Paris, junius hó. (A Bdcsmegyei Napló kiküldött tudósitóidtól.) Ha a wembley-i kiállításról tavaly megállapították, hogy az nem egyéb, mint egy nagy vendéglő, úgy a párisi iparművészeti kiállításról joggal elmondhatjuk, hogy egy óriási boudoir szerepét tölti be. A franciák nöhódolata teljesen kifejezésre jutott a nagyszabású kiállításon is: száz és száz pavilion lényegében nem tartalmaz mást. mint női divatcikkeket. Bundák, ruhák, cipők, kalapok, selymek, szalagok, csipkék, ékszerek, reíikülök, harisnyák, gyöngyök, parfömök és különféle csecsebecsék, mindmegannyi a női szépség szolgálatára. Divatvásár, — mondják a messze földről idesereglett kereskedők — és semmi több. De ha a szakköröknek nem is tetszik ez a nagy női divatkirakat, annál jobban szeretik azok. akiknek készült: a hölgyek. Hozzávetőleges statisztika szerint átlag naponta százezer ember látogatja a kiállítást, ennek hetven százaléka nő. A hölgyek természetesen nem panaszkodnak amiatt, hogy túlsók helyet áldoztak a parkban a divatnak. Ami a ruhanemüeket illeti, prémárukban különösen szép a kollekció. Bár a szovjet prémjei még nem érkeztek meg, az északi államok és Franciaország olyan galériát állított ki bundákból, hogy majdnem kápráztató. Estélyi ruhák százait lehet látni az ezüstszínű fa-mankeneken, amelyek tökéletesen helyettesitik az élőt. Még mindig a tarka-barka gyöngyös készítmények vantjak túlsúlyban, ami azt mutatja, liogy a gyöngy még mindig divatos. Elmés dolgot talált ki egy csehszlovákiai gyár és óriási sikere van vele. Rizsszem alakú hosszúkás gyöngyöket hozott forgalomba különböző színekben és igen olcsón. Ezekben a gyöngyökben az a legérdekesebb, hogy valóban rizskásdból készültek. Fényezett rizsszenieket átiurtak és befestettek: Kész a legszebb ruhadisz. Sok furcsaságot is lehet látni a ruhák között. Képviselve van a leghíresebb olasz futurista iparművész is eredeti modelljeivel. Ezeket az excentrikus modelleket egyelőre nem merik hordani a párisi nők, de rövidesen bizonyára ezek is sorra kerülnek. Ugyancsak sok érdekes futurista anyag van a kiállításon. Lehetetlen ábráju kelmék és selymek. A selymek birodalmában Lyon vezet természetesen. Hatalmas pavilonjában tobzódik a pompa. A színeknek és a mintáknak valódi orgiáját találjuk itt. A kiállításnak különösen úgynevezett egyházi anyagai keltettek nagy feltűnést. Kis mintákban ezenkívül bemutatták a Londonból jelentik: A német-angol kereskedelmi szerződés értelmében Németország és Anglia tudvalévőén megegyeztek abban, hogy rövid időn belül összeállítják azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyeket behozatali tilalom alá akarnak helyezni. A Daily Mail értesülése szerint Németország ezt a jegyzéket csütörtökön be is nyújtotta az angol külügyminisztériumban. A jegyzékben a német kormány elsősorban azt a kérést terjeszti elő, hogy az angol szén szintén a német tilalmi listára kerüljön. A Daily Mail ezzel szemben utal arra, hogy a Németországba irányuló angol szénimport még az után is. hogy a Ruhr-vidéken a munka ismét meginduit, havonta 35.000 angol bányásznak nyújtott munkaalkalmat. A német szénbehO' zatali tilalom ezeket a munkásokat megfosztaná a munkaalkalomtól, ami az angol munkanélküliség újabb emel kedésére vezetne. A német jegyzékben egyébként a német kormány az alumínium-gyártmányokra és antimontartalmu fémekre, valamint a szesztartalmu folyadékokra kíván behozatali tilalmat. Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénteki ülésén Pakots József napirend előtt szólalt fel Boross Lászlónak, az Esti Kurír felelős szerkesztőiének letartóztatása ügyében. — Sajnos, — mondja. — az aj igazságszolgáltatási szellem nem tartja be a régi tradíciókat és a bírói székben sokszor nem az igazság, hanem a politika érvényesül. A Boross-ügyben maga Schadl tanácselnök állapította meg, hogy Boross nem vette át az idézést és a tárgyalásról jóhiszeműen maradt távol, ennek ellenére' elrendelte Boross letartóztatását és fbgvatartását. A joggyakorlat szerint nein volt jogos a letartóztatás. Az igazságügy-miniszternek észre kell venni, hogy valami hiba van a bíróságoknál. Propper Sándor: Esküt tettek az ébredőknek. Pakots József: Előfordult, hogy egyes újságírókat 20—60 millióig terjedő pénzbüntetésre és súlyos fogházházbüntetésre ítéltek, mag a sajtó más világnézetű munkásait ugyanezekért a deliktumokért csak néhány százezer korona pénzbüntetésre ítélték. Ezt .észre kell venni, ezzel szemben nem hunyhatjuk be a szemünket! Propper Sándor: Forradalmi bíráskodás! Pakots József: Schadl azért járt igy Borossal, mert már többször volt vele összeütközése a bíróságon is. Az tehát a látszat, hogy bosszú müve az egész. Gyors orvoslásra kéri az igazságügyminisztert. A mentelmi bizottság javaslatára ezután a nemzetgyűlés úgy határoz, hogy Hegedűs Györgynek a legutóbbi ülésen tanúsított magatartása miatt meg kell követni a nemzetgyűlést. Viharok Csontos körül Csontos Imre szólal fel- ezután személyes kérdésben. A múlt hó 16-án — mondja Csontos — Dénes István olyan nyilatkozatot tett, amelyet én csak később olvastam egy lapban. Ebben az van lefektetve, hogy én Karcagon direktóriumi tag voltam és mint ih’en dr. Kálmán Imrét fel akartam akasztatni. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy' a direktóriumnak tagja nem voltam, erre Karcag város előkelőségeinek aláírásával felolvasok egy iratot. Dénes István válaszol Csontos Imrének és felolvassa Kálmán levelét: Csonhires selyemgyárban eddig készült ősz- tos Imre kötéláltali halálra ítélt Csontos Imre: Hogy tehettem volna ;t, jóember? A baloldal kórusban kiáltja Csontos Imre felé: — A bíróság elé, a bíróság elé! A nagy zajban Dénes István alig tudja tovább folytatni beszédét. Tovább olvassa Kálmán léteiét: »A direktórium ülése előtt és után elénekelték az internacionálót. Az internacionálé után Csontos gratulált Pásztor direktóriumi elnöknek, aki Kálmánt halálra ítélte.« Óriási zaj keletkezik a Ház minden oldalán. A közbeszólások özöne zudul a baloldalról Csontos Imre és a körülötte sereglett képviselők felé, A baloldalról folyton ezt kiáltják: — Menjen Csontos a bíróság elé! Dénes István: Kálmán Imre megbízásából és felhatalmazásából azért tettein le a levelet a Ház asztalára . . . Itt ismét kitör a botrány. Az egységespárti oldalon egymásután ugranak fel a képviselők a helyükről és kiáltoznak Dénes István felé:- Nincs joga Kálmánnak semmit letenni a ház asztalára. A jobboldalon és a baloldalon tombol a vihar. Dénes István csak percekig tartó lárma után folytathatja beszédét. — Azért ’ tettem — mondta Dénes — a Ház asztalára Kálmán levelét, hogy igy alkuimat adjuk Csontos Imrének, hogy a bíróság elé menjen. A jobboldalon erre ismét óriási lárma kerekedik, majd Csontos Imre hangja süvít a termen keresztül Dénes István felé! — Maga becsületrabló, bitang! Óriási zűrzavar keletkezik ezután. Élesebbnél-élesebb közbeszólásokat vagdosnak egymás fejéhez a képviselők. Dénes István kijelenti, hogy Kálmán Imre hajlandó a bíróság előtt is vallomást tenni. A nemzetgyűlés ezután elfogadta az elnök napirendi indítványát, hogy a parlament üléseit október 14-ikéig elnapolják. Nemzeti munkavédelmi hivatal Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolt Peyer Károlynak a nemzeti munkavédelmi hivatalra vonatkozóan beterjesztett interpellációjára. Arra a kérdésre, hogy' a miniszter hajlandó-e megszüntetni ezt a hivatalt, határozott nem-me] válaszol, sőt kijelenti, hogy ha nem volna ilyen intézmény', kötelességének tartaná, hogy ilyent azonnal létesitsen. Kijelenti, hogy azt a levelet, amelyet Peyer azzal a szándékkal olvasott fel, hogy az országos főkapitányt kompromittálja, egy Kende nevű egyén hamisította. A rendőrség a Kendénél megtartott házkutatás alkalmával hamis nyomtatványokat, a Pátria-klub, Vitézi szék és más egyesületek hamis bényegzöit találta. Kende ezeknek segítségévei okmányokat hamisított, amelyeket drá-. ga pénzért eladott olyanoknak, akik a kormány ellen akarták azokat felhasználni. Peyer Károly felolvas egy másik levelet, amellyel igazolja, hogy a munkavédelmi hivatal más téren működik, mint ami a hivatása volna. Rakovszky belügyminiszter azonnal válaszol ismét Peyernek és kijelenti, hogy ez a levél is csak hamisítvány' lehet. Meggyilkolta a csecsemőjét A aoffőr fiatal kora nem enyhítő körülmény — Tiltott műtétért másfél évi börtön Két juh, két bárány — két havi fogház A noviszadi semmitőszék tárgyalásai Schusztrán Jana idjosi asszony 1923 junius fí-á.n megfojtotta újszülött csecsemőjét és azt Gercsov Viktoria, bocsári napszámosnő segítségével a kertben elásta. Pár nappal utóbb a gyilkosság kitudódott, a holttestet kiásták, felboncolták és megállapították, hogy a gyermeket élve temették el. A csendörség a bestiális anyát letartóztatta és a velikikikindai törvényszék elé állította, amely 1923 október 29-én Schusztrán Janát 2 évi börtönre, Gercsov Viktóriát 1 évi börtönre Ítélte. A noviszadi felebbviteli biróság 1925 * április 30-án tartott főtárgyaláson megváltoztatta az elsőfokú Ítéletet és Schusztrán Jana büntetését 10 havi börtönre, Gercsov büptetését 6 havi börtönre szállította le. A noviszadi semmitőszék pénteken elutasította a beadott semmiségi panaszokat. * Zelenka Márton 1922 január 13-án Réba József noviszadi soffőr gépkocsiján Noviszadról Kernyajára utazott. A soffőr oly sebességgel vezette a kocsiját, hogy Kernyaja előtt a kocsijával egy árokba fordult, mely alkalommal a kocsi utasa, Zelenka Márton fején és karján busz napon túl gyógyuló sulvos sérüléseket szenvedett. A noviszadi törvényszék 1924 február 28-án Rábát egy havi fogházra és 100 dinár pénzbírságra ítélte, enyhítő körülményül véve a soffőr fiatal korát. A noviszadi felebbviteli bíróság 1924 november 8-án két havi fogházra emelte fel Réba soffőr büntetését, mert fiatal korát nem vette enyhitő körülménynek. A noviszadi semmitőszék clutasitotta a vádlott által bejelenteti semmisézi panaszokat. Boncsira Mária velikitoráki házvezetőnő, Bukuru Vikencia, Rózsa Éva és Medvestyán Lukiana malitoráki lakosok segítségével 1923 szeptember 3-án Malitorákon tiltott műtétet hajtott végre Bukóra Solomián, aki néhány nappal utóbb vérmérgezésbe belehalt. A velikibecskereki törvényszék 1924 március 22-én Boncsura Máriát 7 évi és 6 havi börtönre ítélte, a többi vádlottat azonban a hünsegédi vád alól felmentette. A noviszadi felebbviteli biróság ezévi április 2-án helybenhagyta az ítéletet és pénteken a semmitőszék is elutasította a beadott semmiségi panaszokat. * Cser&oszAndrás kovacsicai gazdaKovacsica határában 2 gazdátlan juhot és 2 gazdátlan bárányt talált, azokat Sartel Gusztáv padinai mészárosnak adta el. A pancsevói törvényszék 1924 április 1-éa Cserkoszt 2 havi fogházra és 600 dinár pénzbüntetésre. Sáriéit, mint orgazdát 200 dinár pénzbüntetésre ítélte. A noviszadi felebbviteli biróság ezévi február 18-án helybenhagyta az ítéletet és a noviszadi semmitőszék pénteken elutasította a vádlott jogorvoslatát. Viharos ülés a magyar parlamentben Akasztott-e Csontos Imre ? — Október 14-ig elnapolták a magyar nemzetgyűlést
