Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-10 / 182. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. julius 10. 2. oldal. remberi. ahol tovább folyik az izgatott szóváltás. Kisebb csoportok alakulnak. Zsánics és Pribicsevics Valérián sértő kifejezésekkel illetik egymást, maid egymásnak rohannakézzel-lábal ütik. rngiák egymást. majd Zsánics a földre teveri '■Pribicsevics Valériáid. A verekedőket a többi képviselők csak nagy nehezen tudják szétválasztani. Ugyanekkor a terem másik résziben is verekedések folynak. Moszkovijevics íöldnúvesoárti Grgurovics radikális vavkévviselövel verekszik, rugdalták és ütlegelik egymást, amibe többen belekeverednek. Egyik Radics-pártr földmiveskép viselő kést ránt. de azt idejekorán kicsavarják a kezéből, uey. hogy vérontásra nem kerül a sor. Hosszú ideig tart a nagy lárma és tumultus, aminek a higgadtabb kénviselők alig tudnak véget vetni. Amikor a nyugalom némi kennen helyreáll. Szubotics alelnök visszatér a terembe és uiból megnyitja az ülést. Kijelenti, hogy a kénviselök izgatott hangulatára való tekintettel az ülést félbeszakítja és annak folytatását délután öt órára tűzi ki. A képviselők rendkívül izgatottan hagyták el a parlament épületét és averekedések a Parlamenten kivülis folytatódtak. A parlament kijáratánál Grgurovics felelősségre vonta Moszkovljevicset és öklével az arcába csapott, úgyhogy Moszkovijevics szemüvege összetört és orrából megeredt a vér. A közelben levő képviselők erre mindkettőjüket lefogták és igy a további botrányokat megakadályozták. Vihar a délutáni ülésen A parlament délutáni ülésén dr. Palacsek folytatja beszédét Lukinics védelmében és jogi érvekkel bizonyltja a volt igazságügvminiszter ellen emelt vád alaptalanságát. Beszéde közben többször hangzanak el heves közbeszólások az ellenzék részéről. Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi miniszter személyes kérdésben szólal fel és emelt hangon utasítja vissza Zserjavnak azt az állítását, hogy a Recs nyomdáját még a gyűjtési akció megkezdése előtt fizették ki. Ez az állítás —mondja a miniszter — szemenszedett valótlanság. Ha Zsánics egy bizottság előtt behjzonyitja állítását, akkor Pribicsevics hajlandó lemondani mandátumáról. de ha kiderül, hogy Zsánics közönséges hazug fráter, akkor viszont ő mondjon le mandátumáról. Az ellenzék Pribicsevicsnek erre a kijelentésére óriási lármában tör ki és az elnök csak naevnehezen tudja a rendet helyreállítani. Zsánics kér ezután szót. de az elnök Pecsics Dragutint hlvia fel szólásra. aki félreértett szavait magyarázza meg az agrárrendelettel kapcsolatban. Amikor az elnök Zsanicsnak adja meg a szót. a Pribicsevics-párí óriási zajt üt. úgy. hogy Zsánics alig jut szóhoz. Végre kijelenti, hogy Pribicsevicsnek nincs joga olyan nagy hangon beszélni. Hivatkozik a Berlinből jelentik: A Moszkvában halálraítélt három német egyetemi hallgató sorsát nagy figyelemmel kiséri egész Németország. A birodalmi kormány az Ítélet kihirdetése után nyomban utasította a moszkvai német követet, hogy lépjen közbe a három fiatalember érdekében és ha lehet, indítsa meg azonnal a kicserélésükre vonatkozó tárgyalásokat. A követ kegyelmi kérvénye már ott fekszik a szovjet végrehajtóbizottság előtt, amely a .legközelebbi napokban dönt a német diákok sorsáról, akiket előreláthatólag ki fognak cserélni a német cseka-pörben halálraítélt kommunistákkal. A német diákok pőréről a Berliner Tagblatt hosszabb cikkben számol be. A három fiatalember: Wolscht, dr. Kindermann és Dittmar — írja — a múlt év októberében utaztak el Moszkvába azzal a céllal, hogy tanulmányozzák Szovjetoroszország szociáüs, kulturális berendezkedéseit. Elutazásuk előtt a kommunista-párttól igazolványokat szereztek, amely a párthoz való tartozásukat bizo-Jadranska Banka igazgatójának egy kijelentésére, amely szerint Pribtcsevicsék kényszeritették a bankot arra, hogy egy millió dinárt adton a párt céljaira. Fülsiketítő lárma támad Pribicsevicsélc oldalán Zsánics szavai nyomán. Pribicsevics és Zseriav tiltakoznak az ellen, hogy az elnök megengedi Zsanicsnak a rágalmazást. Az elnök erre nem akaria engedni Zsanicsnak. hogy beszédét folytassa. mire Zseriav kijelenti, hogy amit mondott az szoros összefüggésben van azzal, amit kifejteni kíván. Tovább akar beszélni, de olvan nagy a zaj és olyan elkeseredett a Pribicsevics-pártiak hangulata, hogy az elnök a délelőtti jelenetek megismétlődésétől tart és ezért berekeszti az ülést és folytatását péntek délelőtt féltizre tűzi ki változatlan napirenddel. nyitotta, majd felkeresték a Berliner Tagblatt főszerkesztőjét. Theodor Wolfiot, akitől megbízást kaptak, hogy Szovjetoroszországból utileveleket küldjenek a lap számára. A fiatalemberek simán átjutottak az orosz határon és megérkeztek Moszkvába, ahol felkeresték a német követséget és szabályszerűen bemutatták neki útleveleiket. Alig tartózkodtak azonban három napig az orosz fővárosban, amikor titkos feljelentésre a cseka detektivjei letartóztatták őket és beszállították a forradalmi törvényszékre. A vád az volt ellenük, hogy a német jobboldali Consul-szervezet megbízásából utaztak Oroszországba, hogy a kommunista-párt vezetőembereit: Staiint, Trockljt, Zinovjevet és Dzserzsinsztájt meggyilkolják. A fiatalemberek tagadtak, egyedül Dittmann tett beismerő vallomást, aki elmondotta, hogy a merényletet a berlini rendőrfőnök és a Consul-szervezet vezetősége határozta el. Dittmar beismerő vallomásán kívül terhelő momentumnak vette ' a forradalmi törvényszék Baumann nevű rendőrspicli vallomását. Bauinannt bezárták a fiatalemberek mellé, mint hasonlóan politikai foglyot és Kindermann állítólag bizalmasan beismerte neki, hogy a Consul-szervezethez tartozik. Mindezek mellett a vádat alátámasztotta az, hogy az egyik német diák podgyászában ciánkálit és revolvert találtai: a Cseka detektivjei. A tárgyalás junius 24-én indult meg és julius 3-ikán ért véget. A törvényszék elutasította a moszkvai német követség kérését, hogy német ügyvédek láthassák el a védelmet. Brockdorff- Rantzau német követ erre két elsőrendű moszkvai ügyvédet kért fel. de ezek nem vállalták a védelmet. Hivatalból kirendelt ügyvédek végezték a védelem funkcióját; a vádlottak azonban semmiféle kapcsolatot néni akartak fetvewp vetjük. A vádirat, amelyet a szovjet reprezentáns jogásza, Krylenko szerkesztett, a következőket mondja: »A terv részleteire vonatkozóan nein történt megállapodás. A csoport szabad kezet kapott, hogy adott esetben belátása szerint hajtsa végre a gyilkosságot. De megbízói kikötötték, hogy csak revolver, vagy méreg jöhet számításba. A gyilkosságokon kívül a következő feladatokat bízták rájuk: 1. A Kreml tervrajzát kell megszerezniük. 2. A munkásvezetők lakásait felkutatniok. 3. A kommunista-párt belső organizációját megismerniük. 4. Megállapítani, kik finaitcirozzák a német kommunista-pártot. 5. Milyen kapseolatok állanak fenn a párton belül a német kommunistákkal? 6. .Milyen eszközökkel lehetne kompromlt-. tálni a berlini orosz követséget és a berlini orosz kereskedelmi delegációt? 7. Meg kell állapítani, hol állítják elő az oroszok a hamis útleveleket és dokumentumokat? 8. Milyen utasításokat ad Oroszország a német kommunista-párti katonai szervezeteinek?« A halálos ítélet előrelátható volt. Az orosz kormánynak az volt a célja, hogy a közelmúltban Lipcsében haldlraitéli német kommunisták megmentéséhez túszokat szerezzen. A célt elérte: Németország a három halálraítélt diákért kiadja a lipcsei kommunistákat, köztük Shoblewski nevű oroszt aki mint az orosz Cseka vezetőembere szervezte a német kommunisták harci szervezeteit. Halálos ítélet — életmentésből A Moszkvában halálraítélt német diákokat kicserélik a lipcsei Cseka-pör elítéltjeivel — A moszkvai por — tuszfogás volt A zene gyászihdulója Mikor az első iazz zenekar recsegett és poííogott a tánchelviséeekben, az emberek ■ megbocsájtóan mosolyogtak, milyen bolondság! Senklsem vette komolyan a dolgot, senkisem bosszankodott. hiszen mindenki futó hóbortnak tartatta ezt a néger tülkölést és kalapálást és íme már egv évtizede, hogy a jazz bevonult a kávéházakba, táncheiyiségekbe. a music-h altokba, a népszerűségbe. sőt a zeneirodalomba is. Néhány évvel ezelőtt, mikor Bécsben egy hangversenyen Schönberg »Pellias«át először játszották hangos beszéd, köhögés és kacagás kísérte a zenészek játékát s a terem hamarosan kiürült. Ma már aiig lehet jegyet kapni egv Schönberg hangversenyre, sőt ma már komoly érdeklődéssel kísérik Sztravinszkijt is, akinek ugyancsak kijutott eunvbóU kacajból. orrfuvásból és hangos szitokból. Az idők változnak, az ízlés formálódik — mondhatnék, azonban itt még ennél is több van: a régi zene koporsóját kopácsoliák. Csakugyan meghal-e az európai zene. avagy ezek a jelenségek csak lényegtelen Ízlésbeli eltévelyedések? — ki tudná ezt ma biztosan megmondani. Az európai zenének voltak már forradalmai a gregorián énekektől egészen a zenei dadaizmusig, de ilyen hatalmas és fénveees változás még nem volt. Az ui zene lerombol mindent: dallamot, ritmust harmóniát s megteremti az »ellenzenét«. a »felsőbbrendü zenét«, amely már nem is a régi értelemben vett zene. hanem egy lelkiállapot hangokban való közvetlen kifejezése. Azok a törvények melyek a fül Ízlésén és érzékenységén alapultak, érvénytelenekké válnak, a hangok kifejezése felszabadul törvényektől és kötöttségektől, elmenekül a természettől. a zenetantól és akadálytalan kifejezője lesz az érzelmeknek. Hatalmas orkánszerü megrázkódtatás ez. amely mellett szende fuvallattá enyhülnek az eddigi forradalmárok: Palesztina. Gabrieli. Debussy vagy Wagner. A jazz feltűnése és népszerűsége a dolog lényegtelenebb része. A iazz uj, barbár és érdekes megjelenési forma, mely különleges ritmussal, uj hangszerekkel és uj hangokkal jön. de nem uj gondolatokkal. Nem támadta meg komolyan a régi épületet, amelvbe Euterpe pengette először egvügvii lantiát, a jazz rikító, bizarr köntöst húz csak reája, mely sokszor mosolyra késztet, mint derűs, plakát s lev a hatás nem mondható ellenszenvesnek. A szaxofonok, szaruzofonok és az ütő hangszerek sokfélesége nem nélkülözik az esetlen, gyerekes humort s innen magvarázható a jazz népszerűsége. A groteszkségben. a primitiv exotikumban könnyebben találunk báját, mint a tudatos és jelszavas forradalomban. A jazz addig nem jelent veszélyt a régi muzsikára, amig a tánccal oly szoros kapcsolatban van. A iazz nem tud szabadulni a ritmustól, a fox-trottos lüktetéstől és hiába esik a hangsúly a szünetet megelőző tizenhatodra vaev magára a szünetre a jazz mégis csak a négynegvedes ütem szolgálóla. Történtek ugyan már kísérletek, melvek nem tánczenét játszanak a iazz-szel. hanem különleges hangversenvzenét. de ezek nem állandósulnak a népszerűségben. Amerikában vannak liven iazz hangversenyek, amelyeknek műsora rapszódiákból, szinfoniákbói. Rachmaninoff praeludiumokból áll. A iazz-nek azonban egyelőre nincs uj mondani valója, nincs zeneszerzője. aki komoly iazz- ( és nem tánc-) zenét Írna. ezért a iazz zenekari furcsaság marad s mint ilyen nem árthat a régi zenének. Valószínű azonban .hogy a jövő zenekara is megváltozik s ebben valószínűleg a iazz-nek lesz a legnagyobb része. Az is lehet, hogy eljön egy nagy jazz költő, egy iazz Wagner, aki ui és sajátos muzsikát csinál és akkor a iazz is komoly és veszélyes rombolója lesz az eddigi európai zenének. A zene csarnoka pedig recseg és ingadozik, akárcsak büszke hazája: Európa. Az eddigi zenének és zeneesztétikának legkomolyabb veszedelme az uj utakat kereső zene. amely a régi öröknek hitt alapokra döngeti: a dallamot, a harmóniát a ritmust és az egész zenetant. Felnbergnél vagy akár Schönbergtiél már mulatságos és értelmetlen dolog lenne kontrapunktról. fugáról, polifonikus hangszerelésről, formaszéoségekrő! s a zenéről, mint akaratmeenvilvánulásról (Musik als vorzesteliter Wille) beszélni. A szabályok itt már széthullottak. nem találjuk meg az akkordok szigorú felépítését, az ellennontozás fő elveit. itt talán káoszról beszélhetünk vagy eütenzenérő). vagy valami kusza hangözönről. amely nem emlékeztet arra a zenére, melyet a múltban hallottunk. Azt olvassuk az ul zenéről, hogy ennek egyedüli céllá a tiszta kifejezés. Eddig — panaszolják az ui zene alkotói — a forma, a Példa, a történelem, a szükségszerűség megakadályozta az érzéseknek „hangokba Ömlését. A mély és őszinte kifejezés eddig lehetetlen volt. Végre megszületik a hangok közvetlen és korlátlan kifejezése. A felszabadultak, a mindent lerombolok fáidaTmasan tekintenek a nagy lángeszekre: Mozartra. Bachra vagy akár Bcethoverrna. akiket gúzsba kötött a forma s ezért zseniálitásuk örök ködben marad. Ennek a mozgalomnak, melv az európai zene elhantolását tűzte ki célul, nem lehet előre látni utiát és eredményét. Hieronymus megjósolta, hogy a kereszténység csak akkor terjedhet, ha száműzi a zenét templomaiból, nemsokára rá azonban fejlődésnek indul az egyházi zene. amely talán nem utolsó népszerűsítője Krisztus tanainak. Azok az erők, melyek a népek ízlését és ítéletét mozgatják. örökké reitettek és szétbontana-! nők. A régi zenének elföldelése mindenesetre fájdalmas dolog mindazoknak, akiknek zenei ízlésük még a tegnapban formálódott. Át kell értékelni eddigi Ítéleteinket meg kei rostálnunk régi fogalmainkat hogy az ui iránv sodrával haladhassunk. De talán éo itt van a probléma visszásága: talán nem rs probléma az ui iránv? Talán nem is lehet átértékelni ítéleteinket talán nem lehet felhasználni eddigi fogalom-kincsünket sem. mert az uj zene semmi összefüggésben sincs avval, amit eddig zenének ismertünk és hittünk. Nemrég olvastam egy zeneelméleti essav-t (Arnold Schering: Die expresszionistische Benegung in der Musik), amelyben a cikkíró egyszerű és ügyetlen őszinteséggel azt Írja. hogy az u.i zene tulajdonkénen nem Is zene. nem is keresi a rokonságot, a hasonlóságot a régivel, az ui zene helyes neve: hangkifefezés. Ha igy áll a dolog, ugv érthetetlen Bach meg Mozart lesainálása. érthetetlen a harcias és romboló hadiárat is. hiszen ők gyökeresen uJ művészetet csinálnak. nem a régi törzsből hajt ki az uj ág. nem kell elégetni az öreg főnixet, hogy hamujából u.i madár születhessen.’ Ha igy áll a dolog, úgy csak egyszerű fogalom zavarról van szó s nem kell ósdinak csúfolt esztétikai mérőeszközeinkkel kínlódni, ha például Feinberg muzsikájáról Ítélkezünk és nem kell szégyellnünk ízlésünket, meflv borzadozik, ha a jazz-zenekar Tosca imáját iátsza foxtrott tempóban. Azt se kell szétevefnünk. ha nyújtózkodva élvezzük Haydent. Beethovent vairv Wagnert és ha Mozartot nem tartiuk üres formamü-1 vésznek. Talán mégsem kell dhantob nunk azt, amit örökkévalónak hittünk. Szentelekv Kornél.
