Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-09 / 181. szám

6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925 julius 9. Zagrefaban összedőlt egy emeletes bérfeáz A ház lakói megmenekültek Zagrebból jelentik : Kedden este Zag­­rebban összediilt a Bakač-ucca 7. szám alatti két emeletes bérház. A házat nemrégiben vásárolta meg Sudurics Eduárd üveges 450.000 dinár­ért. Az uj tulajdonos a házon valami átalakítást akart végeztetni s ezt be is jelentette a mérnöki hivatalnak. Bár a mérnökségen arra utasították, hogy amíg a hivatalos bizottság a helyszínen felül nem vizsgálja az épületet, ne fog­jon hozzá a munkához. Sudurics a sajlát felelősségére munkásokat fogadott s közvetlenül a ház alapzata mellett ásat­­ni kezdtek. Hétfőn zavartalanul folyt a munka,- kedden a munkások recsegést­­ropogást hallottak s félbe is akarták hagyni a munkát, Sudurics azonban arra biztatta eket, hogy tövább dolgozza­nak. Délután a lakók nyugtalankodva vették észre, hogy az emelet menyezete repedezik, a falakon több helyen rés támad. Este felé a helyzet olyan kriti­kussá vált, hogy a ház lakói majdnem kivétel nélkül az uccára mentek, nem mertek a házban maradni. Hét óra tájban az első emelet menye­zete nagy robajjal beszakadt s lezuhant, maga alá temetve a földszintet. A má­sodik emeleti lakások butoríelszerelése mind lezuhant. A házban nem tartóz­kodott más, mint a háztulajdonos 70 éves beteg édes atyja, Sudurics Tóma. Az öreg ember nem tudott idejében kimenekülni, azonban szerencsés vélet­len folytán néhány jelentéktelen zuzó­­dáson kivü! semmi baja nem történt, a tűzoltók kihúzták a romok alól. A tűzoltók, hogy a további veszede­lem elkerülhető legyen, az egész máso­dik emeletet lebontották. Az anyagi kár igen jelentékeny, mert a lakók bútorai teljesen tönkrementek. Az egyik lakónak 20.000 dinár kész­pénzt tarla'mazó kazettája is eltűnt a zűrzavarban. Sudurics Eduárd ellen megindították a büntető eljárást. kereskedő adóeltitkolási ügyét ne birál­­juk-e a 183. szakasz intézkedései sze­rint. Az egyenesadók vezérigazgatósága erre a vizsgálat lefolytatására utasított bennünket, mert, — igy szól a leirat. a 183. szakasz nem alkalmazható a je­lenleg aktuális esetekre. így tehát már azért is aligha hihető, hogy most ugyanez a vezérigazgatóság \ ellentétes álláspontra helyezkedett. Asszonyt és zsákot ígér Abd el Krim a színes francia katonáknak Menekül a marokkói szultán Titkos tárgyalások Olaszország, Csehszlovákia és Ausztria között Preferenciába vámokkal téritik el Ausztriát a csatlakozástól Budapestről jelentik : A magyar politikai körökben éppúgy, mint az ipar és mezőgazdaság vezető­emberei körében rendkívüli ér­deklődéssel tárgyalják ezt a for­dulatot, amely a Becsben folyó gazdasági tárgyalások körül mutat­kozik. A fordulat lényege abban áll, hogy az olaszok és csehek prefer enciális vámokat ajánlanak fel Ausztria részére. Ennek mesz­­szemenő következményei lenné­nek, amit az osztrákok erősen titkolnak, de az előkészületekről értesítést szereztek a magyar gaz­dasági körök. A preferenciális vámok politikai háttere az lenne, hogy ezekkel a nagyjelentőségű kedvezményekkel megn kadály ózzák Ausztria csatlakozását Németország­hoz. A bécsi hirek szerint a hely­zet előkészítése már a júniusban tartott genfi konferencián megkez­dődött és eddig úgy alakult ki, hogy preferenciális vámok fejében Ausztria semmiféle gazdasági előny nyújtására nem kötelezi magút Olaszországgal és Csehszlovákiával szemben. A konföderáció helyett tehát preferenciális vámokkal akar­ják létrehozni a dunai államok egy­ségét, da a részletek egyelőre hiányoznak, mert Bécs erősen titkol ódzik. Egyes verziók szerint Benes intenciójának megfelelően szó van arról is, hogy a gazdasági érdekszövetségbe a SHS. királysá­got is bevonják. Ez a hir megerő­sítésre szorul. Parisból jelentik: Abd el Krim, a riffkabilok harcias szultánja a francia harctéri jelentések szerint is nagyon közeledik Fezhez, Marokkó fővárosához. Mulev Jusszuf, Marokkó francia fenn­hatóság alá került szultánja Fezből ki­vonult. Trónja inog, a'attvalóiban nem bízik és menekül a franciákhoz, akik népe akarata ellen a trónra segítették. A gyarmati háborút Franciaország ma még jórészt színes csapatokkal folytatja, csak tisztjeik franciák. Ezek a színesek a világháború alatt nyerték modern ka­tonai kiképzésüket. Verdünne! ők fog­laltak vissza egy erődöt és a Sonune­­fronton a nagy áttörést marokkói csa­pa'ok indították meg. Most odahaza szik fősnek át csapatosan Abd el Krím­hez, a nemzeti fölkelő-vezérhez. Abd el Krim nagyon ügyesen dolgo­zik. Jó! ismeri a franciák oldalán har­coló Szenegál négerek vágyait, mert mindegyiknek asszonyt és zsákot Ígér, ha átpártol. Ezekkel az Ígéretekkel az egyszerű emberek legerősebb ösztöneire apellál, *a szerelmi ösztönre és a bir­tokvágyra. A zsák ugyanis szabad rab­lást jelent nyert ütközet után. A Szene­gál négerek nem is harcolnak, csak lesik az alkalmat, hogy mikor szökhet-EassB Fiég nincs döntés a noviszadi forgalmiadé eltitkolások ügyében Bugarszky Tódor pénzügyigazgató-helyettes nyilatkozata nek át Abd el Krímhez. A riffkabilok nagy harci lármával szokták bevezetni támadásaikat és a Szenegál négerek rendesen már erre a vak lármára lete­szik a fegyvert. A francia főparancsnok törte a fejét, hogy miként segíthetne a helyzeten és hogy Abd el Krimnek legalább az egyik Ígéretét ellensúlyozza, megengedte, hogy a Szenegál négerek magukkal kozhassák a frontra asszo­nyaikat. Ez meg is történt, de ez sem segített. U y látszik, hogy a harcoló négerek nem éppen saját feleségeik után vágyakoztak, másrészt pedig gya­­koriakká váltak a féitékenységi jelene­tek, sőt a gyilkosságok is, mert a Sze­negál négerekhez beosztott francia al­tisztek és tisztek udvaro’gatni kezdtek a Szenegál menyecskéknek. A Popolo d‘Italia érdekes tudósítás­ban számol be a marokkói helyzetről. „Bizonyos — írja —, hogy gyarmati katasztrófa feszedelme fenyeget. Mind­jobban kiderül a francia tábornokok tapasztalatlansága, mert ők a marokkói hadjáratot katonai sétának minősítették és nagy hangon hirdették, hogy a harc az első ütközetek után eldől. A spa­nyolok legalább tanultak a vereségek- Iből és megelégszenek a defenzívával.“ Bezárták a cirkvenicai játékbarlangot Fiók Montecarlók az Adrián — Kevesebb a esek vendég Mindenütt magyar szó hangzik — Csempészek Eldorádéja A Bácsmegyei Napló már több Ízben foglalkozott azokkal a páratlanul magas összegű pénzbírságokkal, — öt és fél­millió dináros bírságot szabtak ki, — amelyeket a novisádi tartományi pénz­­ügyigazgatóság rótt ki azokra a novi­­sadi kereskedőkre, akiknél a múlt évi decemberben és ezévi januárban adó­razziát végzett bizottságok adóeltitko­lást állapítottak meg. A megbírságolt kereskedők a pénzügyigazgatóság bírsá­golása ellen az egyenes adók beogradi vezérigazgatóságához fordulnak jogor­voslatért. Novisadon szerdán az a hir terjedt el, hogy az egyenesadók beogradi vezér­­igazgatósága a novisádi kereskedők feiebbezését már elbírálta s úgy dön­tött, hogy a pénzügyigazgatóság végzé­seit hatályon kívül helyezi és a vizsgá­lat lefolytatására az illetékes adófelszó­­lamlási bizottságot utasítja. A hir nemcsak az érdekeltek köré­ben, de városszerte nagy feltűnést és megnyugvást keltett, mert a horribilis, milliókra menő bírságolások, — amennyi­ben azok jogerőssé válnának, — az egész novisádi piacot alapjában ingat­ják meg. A Bácsmegyei Napló munkatársa föl­kérte Bugarszky Tódor inspektor pénz­­iigyigazgatóhelyettest, hogy a pénzügy­igazgató távollétében informálja,a nyil­vánosságot az ügy jelenlegi állásáról. Bugarszky inspektor ezeket mondotta: — Hétfőn Novisadon járt az egyenes állami adók beogradi vezérigazgató­ságának egyik inspektora: Nikolics VeÜzár, aki itt többek közt érdeklődött az adóeltitkolási ügy részletei félő'. Nikolics a kapott felvilágosításokkal visszautazott Beogradba, — ahova — ezügyben szombat délutánig még egyet­len felebbezés sem érkezett a vezérigaz­gatósághoz és igy már ezokból is a leg­nagyobb kétkedéssel fogadom azt a hí­resztelést, amelynek valósága egyébként tárgyi okokból is elképzelhetetlen. For­galmi adó ügyekben az első fórum az adókivető-bizottság, a második fórum pedig az egyenesadók beogradi vezér­­igazgatósága, amely egyúttal a legma­gasabb hatóság is. Tehát a vezérigaz­gatóság leszállíthatja, elengedheti, jóvá­hagyhatja, felemelheti a kirótt adóbír­ságokat, csak egyet nem tehet: az adófelszólamlási bizottságra nem biz­hatja a vizsgálatot és a döntést. Az 1924/25. évi pénzügyi törvény 183. §-a laxative felsorolja azokat az adókat (III. o. kereseti adó, hadinyere­ségadó, vagyonadó, stb.), amelyeknek jogerős kirovását a pénzügyminiszter tíz éven belül megsemmisítheti és az adófalszólamlási bizottsághoz utasíthatja. A törvény-e szakasza a forgalmi adóról nem tesz említést és igy ez a forgalmi adóesetekre nem vonatkozik. De mi méj»(s felterjesztést tettünk a vezérpénz- Ügyigazgatósághoz, hogy a 28 novisádi A jugoszláv tengerpart egyik neveze­tességére mért halálos csapást Makszi­­movics belügyminiszter, aki néhány napra leutazott Crkvenicára ott üdülő családját meglátogatni. A miniszter jött, láott s rendeletet adott ki. amelyben Crkvenicán s Noviban addig működő ratet és pisztolet játékot betiltotta. Az Adria jugoszláv partján vígan vi­rágzott ez a két társasjáték. Crkvenica már montecarlói ábrándokat táplált s minthogy a rulet terembe csak a kaszi­nó tagjai léphettek be, délután 4 és este 9 óra tájban hosszú sorban álltak a fel­vételre jelentkezők. A kaszinó meglehe­tősen liberálisan járt el a felvételnél. Nem jegyzett fel olyan esetet a krónika, hogy valakit visszautasítottak volna, aki az örökös tagsági diját, 100 dinárt lefi­zette. S az idegenforgalmat tényleg nö­velte a kaszinó. Nemzetközi kártyajáté­kosok jelentek meg Crkvenicán s az Ad­ria partjának legszebb és legkényelme­sebb hotelje, a Therapia valóságos inter­­nacionális hellyé alakult. Idegenekben igazán forgalom volt. Megjelent például egy német professzor két segédjével. Egyenesen Zopotbó! jöttek, Danzig mel­lől. A professzor kitalált egy rendszert, amellyel a ruleton holtbizonyosan lehet nyerni. A zopot-i játékkaszinót ezzel alaposan meg is koppasztotta. A német és segédei leültek a crkvenicai ruletasz­­tal mellé, kiteregették jegyzeteiket, töl­tőtollakkal, színes ceruzákkal könyvel­tek — s játszottak, játszottak két napon át. A második nap estéjén a zopoti ka­szinó rémének nem volt egy garasa se, segédeivel együtt megszökött a hotelból, csak a fizetetten számláit hagyta hátra * Az Adria partján csupa szolid fürdő­hely van, amelyben polgár-famüiák nya­ralnak. A belügyminiszter látogatása s az ezt követő rendelet, amely halálra ítélte ezeket a fiók Montecarlókat, min­denkit megnyugtatott. S hogy azok, akik minden áron ját­szani akarnak, szintén ne panaszkodhas­sanak, Zamet-ban tovább is pörög a kis fehér golyó s áll a játék. Zamet vala­hogy exterrltoriális terület a jugoszláv­olasz határon. * A dinár áremelkedésének -meglátszik a hatása a felsőadriai fürdőhelyeken is. Mintha olcsóbb lenne minden. A 80—90 dináros penzió Crkvenicán sem mese, noha Crkvenica aránylag drágább, mint Növi, vagy Arbe, amelyek nehezebben közelíthetők meg. Az élelmezés majd­nem mindenütt elsőrangú. A másik szemmellátható hatása an­nak, hogy a valuta javul. az. hogy az idén sokkal kevesebb a cseh fürdőven­dég, mint a múltban volt. amikor egy cseh koronáért 4—5 dinárt adtak s a csehek pár száz koronával kényelmesen nyaraltak. Az elmaradt cseh vendégekért kárpót­lást találtak az adriai fürdők abban, hogy egyre szaporodnak a magyar ven­dégek, még pedig nem csak a vajdasá­giak, hanem magyarországiak is. Hogy a magyarok visszatértek az Adriára, az külsőleg is meglátszik a fürdőhelye­ken. Az üzletek fölött magyar föliratok, az árak magyarul is ki vannak Írva. Konstatálható, hogy sem az Orjuna, sem a Srnao, sem a Jadranska Straža, ame­lyek itt gyakran rendeznek felvonuláso­kat, ezen nem ütköznek meg. A felsőadriai fürdők egyetlen specia­litása, amit meg kell említeni, a vígan viráázó csempészet. Kis motoros csóna­kon egy napra, útlevél nélkül át lehet menni Abbáziába, ahol ruha. élelem ha­sonlíthatatlanul olcsóbb, tehát majdnem mindenki Olaszországból ruházkodik. Legendákat mesélnek ugyan arról, hogy a pénzügyőrök milyen szigorúak, milyen óriási birság vár a csempészekre. Azon­ban a 10—15 dinárral olcsóbb selyem­nek, vagy harisnyának sokkal nagyobb vonzóereje van, semhogy a 10—15.000 dináros büntetéssel való fenyegetés bár­kit is elriasztana. A jugoszláviai höl­gyek tehát szorgalmasan látogatják az olasz fürdőhelyekét is. ök komolyan veszik, hogy az S. H. S. királyság és Olaszország közt baráti szerződés van. Barátságosan támogatják az olaszokat. P, P-

Next

/
Oldalképek
Tartalom