Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-10 / 154. szám
6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1025. junius 10, Tengerparti élmények Erdélyi konyha a zelenikai hotelban Ahol a bolhapor terem — Az elsülyedt hajó < Négy évvel ezelőtti — első — dalmáciai utam legkellemetlenebbem- Kke az a sok olaj, amit a derék dalmátok különböző ravaszságokkal belém szervíroztak. A Fares-szigeti hatszázéves színház, amelyet annak idején mint a legérdekesebb tengerparti látványosságot mutogattak az idegeneknek, csak halványan él emlékezetemben, úgyszintén a salonae-i romok Is, csupán az olaj kelle• mellen izét érzem még most is intenziyen. Ezúttal azonban a tengeren olyan meglepetés ért, amelyet odahaza nem mertem volna elképzelni: mióta itt vagyok, olajat csak a vegyeskereskedések polcain láttam -+- gondosan lezárt palackokban; úgy sorakoznak, mint a Sági kirakatában a tokaji. A hotelban valódi erdélyi konyha van, zöld káposztát főznek szőlőlevéllel és amikor a pincér megtudta, hogy közelebbi ismeretségben állok az erdélyi koszttal, másnap turóspuliszkával kedveskedett. Hal nagyon kevés van erre — mondhatni nincs is, az étlapon legalább is nem szerepel. Mindössze egyszer ettem halat, — azt a doboz szardíniát, amit még odahaza csomagoltam be magamnak az útra. A hotel végtelenül kedves helyen fekszik, közvetlen a parton, a vendégek szobáikban vetkeznek a fürdéshez és egy kis, mólóra nyiló ajtón át egyenesen a hullámok közé vethetik magukat. Rendszerint a déli órákban fürdenek fél egyig, ekkor mindenki szobájába tér. öltözni az ebédhez. Szinte hihetetlen: a magyar szó dominál. Magyarul beszél a tulajdonos, a pincér, a vendégek nagy része, akik többnyire a Vajdaságból kerültek ide. Számszerint velikibecskerekiek vannak legtöbben és a kurszalonban a legkapósabb újság a »Bácsmcgyci Napló« meg a »Torontá!«. A zelenikai földmivelés virágzóvál• faja a bolhaportermelés. A nyílt tengerre eső félszigeten hatalmas ültetvények vannak, nagy krizantém-táblák; a virág sárga porzójából készül a bolhapor. Most van megalakulóban a bolhapor-tröszt, több milliós alaptőkével. 3 A pensió épületévelszembenhatkl• lométerre az öbölben, negyven méter mélységben fekszik a »Ferenc József« hadihajó, amelyet 1919-ben elsülyesztettek. A hajó a volt osztrák-magyar hadiflottával az antant kezére került és a franciák, amikor bevonultak a cattaroi öbölbe, valamennyi hajó munícióját a »Ferenc József«-re szállították, amelyet azután a nyílt tengert elzáró félszigetnél horgonyoztak le. Néhány nappal később borzalmas sirokkó vonult végig az Adrián, behatolt a cattaról öbölbe, elszakította az ott veszteglő hajók horgonyláncait és a hájókat minden pillaníban az a veszély fenyegette, hogy szétzuzódnak a sziklákon. A hullámok tetején táncoló »Ferenc Józseí«-en mindössze néhány emberből álló őrség tartózkodott, amely attól való félelmében, hogy a hajó felrobban, megnyitotta a hajófenék csapóajtóit és miután szabad utat engedett a víznek a hajó belsejébe, icmenekült a szárazföldre. Reggelre a »Ferenc József« elmerült. A háromezer tonnás hadihajó kiemelésén már harmadik éve dolgoznak. Húsz búvár felváltva állandóan a vízben tartózkodik és vastag láncokkal próbálja a lesülyedt hajót a vízbe merített dokkhoz erősíteni, hogy Így vonszolhassák partra. A . mélységben azonban rendkívül nehezen megy a munka és az eddigi számítások szerint még három év eltelik, amig sikerül kiemelni a hajót a víz felszínére. 4 Az általános gazdasági krízisnek • a napfényes Adrián is vannak áldozatai. Tegnapelőtt árverezték el a fizetésképtelenné vált G. Orlandini castellnuvói kereskedő vas- é« bádogáru-üzletét, meglehetős nagy érdeklődés mellett. Az üzlet ajtajában rekedt hangon kiabálta ki az árakat a hitelezők megbízottja. Nagyon szigorúnak mutatkozott és csak akkor enyhült mosolyra az ábrázata, a mikor valaminek jól felverték az árát. Az árverés közönsége matrózokból, katonákból, papokból és néhány oda vetődött idegenből állott. Szomszédos kereskedő csak egyszer ígért rá a kikiáltási árra, de tovább nem folytathatta, mert a többi kereskedő dühösen pisszegte le. Valamennyien szemrehányó pillantásokat vetettek a szolidaritásról megfelejtkezett kollégáink felé. Orlandini áruin igy többnyire a matrózok osztoztak meg potom áron. Jó vásárt csapnak belőle a szigeteken. Az egyik pap tréfából rálicitált egy tucat játékcsörgőre. Rajta maradt. Vájjon mit csinál vele? Magyary Domokos a topoiai járás ad »sőréiméit A pénzügyminiszter megígérte as igazságtalan adókivetések reparálását Beogradból jelentik: Mint ismeretes, a topoiai járás adófizető polgárai terjedelmes memorandumba foglalták ‘Z adókivetések körül történt anomáliákat és a memorandumot dr. Rí domes Jován és Strilics Béla képvi selők utján a pénzügyminiszterhez juttatták. Ezzel kapcsolatban elterjedt az a hír, hogy a pénzügyminiszter a a topoiai járásban történt adókivetéseket megsemmisítette. Illetékes helyről közük, hogy a pénzügyminiszter valóban elhatározta, hogy a topoiai járás lakosságának tényleges adósérelmeit orvosolni fogja, de az adókivetések megsemmisítéséről nincs szó. A memorandumot a pénzügyminisztérium leküidte a szuboticai pénzügyigazgatósághoz véleményezés végett, azonfelül ki fog küldeni a topoiai járásba egy főtisztviselőt, aki a helyszínen fog meggyőződést szerezni arról, vájjon a panaszok helytállók-e. A pénzügyminiszter egyébként kinevezte az adóíelszólamlási bizottságot, amelybe Jur.cs Márkó szuboticai képviselői is helyet foglal. A bizottság a benyújtott panaszokat tünetesen meg fogja vizsgálni és kilátás van az igaz ágtalanságok reparálására. Mindez azonban nem halasztó hatályú az adófizetések tekintetében, uay, hogy az adóbehajtások tovább folynak. Eltemették Fiammariont A világhírű csili gász spiritiszta-jeleket Ígért a túlvilágról Párisból jelentik; Hétfőn délután agy dísszel temették el Flamme,rion C i mille t, a világhírű csillagászt JuvisyA kastélyából. A holitestet a juvisyi paik legpoétikusabb részén levő sírboltban, Flammarion első felesége mellett helyezték nyugalomra. A gyászszertartás során Pain ev miniszterelnök tartott nagy beszédet, azonban nem mint a francia kormány elnöke, hanem mint matematikus. Beszédében rámutatott Fiam marion nagy tudományos munkálkodására és méltatta azt az érdeméi, hogy Irodalmi müveivel sikerült népszerűvé tennie a csillagászat tudományát. A beszédek után a temetés, Flammarion utolsó kívánsága szerűit egyedül az özvegy jelenlétébe örtrnt meg. A gyászolók csoportja elvonult, csak Flammarlonné és a két sirásó maradlak ott, akik a ko porsót leeresztették a sírboltba, ahol még egy nyugvóhely van, Flammarion második felesége számára, mert a csillagász úgy rendelkezett, hogy két felesége közt akar pihenni. Flammarion, aki hivő sjpiritiszta volt, környezetének közlése szerint utolsó óráiban Is a legnagyobb nyugalommal nézett a halál elé abban a szilárd hitben, hogy lelke továbbra is élni fog. Spiritiszta barátaival meg is állapodott abban, higy a lulvi hígról miiyen jelekkel fog vetüli érintkezni. Megszüntették az eljárási Lungulov ellen Szabadlábra helyezték a volt starakanizsai főkapitányt Lungulov Radivoj volt sztarakani-zsai főkapitányt, — ínint már közöltük, — hétfőn este visszaszállították: Sztarakanizsára, miután a ibeogradi Uprava Grada, — ahova Lungulovot szombaton vitték — megállapította, hogy nem illetékes az eljárásra. Hétfőn délelőtt megérkeztek a noviszadi ügyészségtől a szuboticaí ügyészséghez a Lungulov ellen tett feljelentés iratai. Ez iratok alapján a szuboticai ügyészség, — amely még szombaton felebbezést jelentett be a vizsgálóbíró szabadlábra helyezést elrendelő végzése ellen, — kedden visszavonta a vádat Lungulov Radivojjal szemben és a vizsgálóbírónak az eljárás megsemmisítését indítványozta. A vizsgálóbíró ennek alapján az eljárást megszüntette. A szlarakanizsai rendőrség az őrizet alatt tartott Lungulov Radivojt kedden délelőtt szabadlábra helyezte. Ugyancsak szabadon bocsájtottak még két egyént, akiket ebből az ügyből kifolyóan a sztarakanizsai rendőrség még pénteken letartóztatott. A suboticai városházi bérlők az árlejtés mellőzését kérik Az uj lakástörvény mint ismeretes, módot ad a háztulajdonosoknak, hogy az üzlethelyiségek b rét korlátlanul emeljék és hogy a bérlőknek felmondjanak. Ennek következtében — mint a Bácsmegyei Napió már megírta — a legtöbb suboticai üzlethelyiség bérét a háztulajdonosok máris tetemesen emelték, sőt sok esetben olyan nagymérvű ez az emelés, hogy a kereske dók I képtelenek a felemelt bért megfizetni. A város a tulajdonában lévő házak és elsősorban a városháza épületében 'evő üzlethelyiségek bérét szintén lényegesen emelni akarja. A tanács azzal a tervvel fogla'kozik, hogy a bolt hely lsének eddigi bérlőinek felmond és nyivános árlejtésen fogja az űz eteket a legtöbbet ígérőknek bérbeadni. A városháza és a többi városi épü'et üzlethelyiségeinek bérlői értesülve erről a tervről, kérvényt nyújtottak be a városi tanácshoz, hogy ne mondják fel bo’thelyiségeiket és a város ne árlejtésen ad:a azokat újból bérbe, hanem békés utón egyezzen meg a régi bérlőkkel, akik a lehetőség szerint hajlandók megfizetni a város által kívánt magasabb bérösszegeket is. A városi tanács legutóbbi ülésén fog'nlkozott a bérlők kérésével, azonban hosszabb vita után sem tudott dönteni ’az ügyben. A tanács nagyrészének az az álláspontja, hogy az üzleteknek nyilvános árlejtésen való bérbeadása több szempontból kockázatos, mert egyrészt nem bizonyos, hogy az árlejtésen a város a kívánt bérösszegeket el tudná érni, másrészt a bérlők megbizhatóság ra is tekintettel van a város. Ezért va'úszinü, hogy a régi bérlőknek nem fognak felmondani, hanem igyekezni fognak megegyezni a régi bérlőkkel a bérösszegek emelése tekintetében. A végleges döntést a városi tanács csak a legközelebbi ülésén fogja meghozni. Noviszádra helyezik át a bácskai közigazgatási kerület székhelyét A belügyminiszter ragaszkodik az áthelyezéshez Az általános közigazgatási törvény az országot 33 kerületre osztja fel. Ezek egyike a bácskai közigazgatási kerü'et, amelynek székhelyéül a törvény Novisadot jelölte ki. A megyei főispán annak idején, amikor a törvény életbelépett, azzai az indokolássá1, hogy Szomborban az eddigi megyeszékhelyen alkalmas megyeháza áll a megyei hivatalok rendelkezésére, mig Novisadon nincs alkalmas épület, e'érte, hogy a megyei székhely ideiglenesen Szomborban maradjon. Most azonban dr. Makszimovics Bozsó belügyminiszter sürgősen követeli az á’ta’ános közigazgatási törvénynek végrehajtását és azt kívánja, hogy a bácskai közigazgatási kerület székhelye, a törvény szerint Szomborból Novisadra helyeztessék át. Szombor ismételten a novisadi lakás* hiányra utalt, a kerületi székhely Szom* borban való meghagyása mellett szállt síkra, de eredménytelenül, mert a bel* ügyminiszter a délbácskai nemzetgyűlési képviselőknek tett Ígéretéhez képest feltétlenül ragaszkodik a székhelyáthelyezéshez és az esetben, hogy ha nem volna Novisadon megfelelő elhelyezés 'aláiható, ez esetben azt kívánja, hogy* a kerület építsen székhazat. A belügymiuiszteriumban felvetődött az a terv,1 hogy a kerület vegye meg a postaminiszteriumnak megvételre felajánlott Zadruzsna Banka 'épületét. Novisadon illetékes tényezők a kerületi székhely áthelyezését befejezeti ténynek tekintik. Tizeskétévi fegyházra ítélt feleséggyilkos A sztaramoravicai gyilkosság a noviszadi semmitöszék előtt Babjanovics Márkó, szuboticai főldmlves rég rossz viszonyban élt féleségével, aki el is hagyta a durva férjet és egy szuboticai kocsmában szolgálatot vállalt. BLbjanovics 1923. Szilveszter éjszar kaján utánament feleségének és kérlelte, hogy térjen vissza hozzá, de az asszony hajthatatlan volt, mire a férj a csizmaszárból előrántott konyhakéseel több szúrást ejtett feleségén, aki sebeibe még aznap éjjel belehalt. A szuboticai törvényszék múlt évi junius 26-án tizenöt évi légy házra ítélt© el Babjanovicsot. A noviszadi felebbviteli bíróság ez évi március 24-én tizen* két évi fegyházra szállította le a büntetést. A noviszadi semmitőszók most elutasította a semmiségi panaszokat Boros Lajos és a vele vadházasság* ban élő Baranyai Mariska sztaramoravicai lakosokat azzal vádolta a noviszadi ügyészség hogy együttesen ölték meg a náluk lakott hatvan éves özvegy Csáti Báiintnét született Marton Júliát, akinek kicsi vagyonát akarták megkaparintani. 1924 április 14-én előbb teába, utóbb levésbe zsirszódát öntöttek, de az öreg asszony nem nyúlt egyikhez sem. Április 19-én Boros, amikor Csátiné aludt, megfojtotta és hogy azt a látszatot keltse, mintha öngyilkos lett volna, felvitte a holttestet a padlásra és ott a gerendára felakasztotta. A noviszadi törvényszék 1924 augusztus 8-án nyolc évi tönre Ítélte Borost, mig Baranyai Mariskát, — akiről megállapittatott, hogy a gyilkosságban nem volt része, — tizenöt napi fogházra Ítélte. A felebbviteli bíróság ezévl február 24-én helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet és a semmitőszék most elutasította a beterjesztett semmiségi panaszokat.
