Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-10 / 154. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. június 10. magyar monarchiától függött. Ma Jugoszlávia küipoliüíája teljesen önálló, de éppen ezért az ország felelőssége is sokkal nagyobb, ha az ország nem tuuja magat megvédeni, akkor külföld: segítségre alig számíthat. Viszont az ország hót olyan állammal van körülvéve, amelyek a békeszerződések által teremtett helyzettel nincsenek megelégedve. Külpolitikánknak — mondotta Marinkovics — határozott és állandó irányt kell követnie, amelyre nem szabad, hogy befolyást gyakoroljon a kormány politikai színezete. A bolgár kérdésre áttérve, hangsúlyozta Marinkovics, hogy az országnak e tekintetben kötelességei vannak önmagával és szövetségeseivel szemben. Bulgária mint legyőzött állam azt a tendenciát tanúsítja, hogy visszaszerezze elvesztett szerepét a Balkánon. A bolgár ellenzék kész ugyan elfogadni az adott helyzetet, de ez a gyengébbik fél. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a bolgár viszonyokra. Egészen a közelmúltig az volt a kormány külpolitikájának a célja, hogv Bulgáriát kijózanítsa a revánsálmok’föl. Néhánv hónap óta azonban szokatlan változás észlelhető ezen a téren. A kormány beteges hajlandóságot kezd mutatni a bolgár kermánv iránt és morális támogatást nyújt neki. A militarizmus és a parasztdemokrácia harca — Ahhoz a harchoz amely most Bulgáriában folyik — mondota Marinkovics — semmi köze a kommunizmusnak. A bolgár militarista polgárság harcol a parasztság ellen. A kommunisták igyekeznek ugyan zavart előidézni, de mozgalmaikat csak a Cankov-kormány által teremtett állapotok teszik lehetővé. Cankov a saját népének parasztsd ga ellen kéri a külföld erkölcsi támogatását. Három évvel ezelőtt Pastes azt mondta, hogy Bulgáriának még hús/ éven át kel! békés szándékokat tanúsítania és csak azután találhat hitelre. Ez a Sztambulinszki-kormány idején volt, amely sokkal külöinb garanciákat adott, mint a mostani bolgár kormány. Mégis a Cankovrezsimnek sikerült bizonyos rokonszenvet fölkelteni maga iránt a jugoszláv kormánynál. A bolgár hadsereg létszámának felemelése szükségtelen, hiszen Angliának aránylag kisebb hadereje van Indiában, mint a bolgár katonaság és különben is a nagy hadsereg, mint a cári Oroszország példája mutatja, nem akadálya a merényleteknek. Az S. H. S. királyságnak rossz a külföldi sajtószolgálata. ami abból is kitűnik, hogy a külföldi sajtóban alig lehetett olvasni annak cáfolatát, mintha a jugoszláv kormánynak része lett volna a bulgáriai merényletek előkészítésében. Ezután Nincsicsnek azzal a kijelentésével foglalkozott Marinkovics, hogy ha a külügyminiszter válaszolna bizonyos .kérdésekre, az olvan szinben tűnhetne fel, hogv a kormány bele akar avatkozni a bolgár belügyekbe, A kormánynak mint a szövetségesek nem hivatalos exponensének joga van megvizsgálni, hogv Bulgária betartja-e a békeszerződés rendelkezéseit. Az antibolsevista front Magyarázza meg a külügyáiiniszter ur. — mondotta Marinkovics — hogy mi az az antibolsevista front, amelyhez a kormány csatlakozni kíván, Nincsics: már ötször megcáfol* jjfam. Marinkovlcst A szovjetkormány. azonos, mintahogy Pasics-kormányelnöki ténykedése nem tekinthető a radikális párt elnökének funkciója gyanánt. A mai orosz kormány kénytelen azt a külpolitikát folytatni, amely a cári Oroszországban dominált. A kormánynak ki kell jelentenie, hogy Oroszország ellen semmiiéle szövetségben részt nem vesz. — Az ország külpolitikája csak (demokratikus és liberális lehet. A mikor 1849-ben az osztrák császár az orosz cár segítségét kérte, az akkori szerb kormány, ámbár a tudtával szerb osztagok is harcoltak a A d:ktini ülés és a kommunista párt épugy nem magyarok ellen, rábirta Karagyorgyevics Alexandar fejedelmet, írjon levelet Bonaparte Lajosnak és figyelmeztesse arra a veszedelemre, amely a két reakciós nagyhatalom szövetségéből a középeurópai demokráciára hárul. Végül kijelentette Marinkovics, hogy minden demokrata és szabadelvű mozgalom számíthat Jugoszlávia támogatására. Marinkovics beszédét nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt is zajosan megtapsolta. Trifkovics elnök ezután az ülést berekesztette és folytatását délután félötre tűzte ki. A délutáni illésen, amely öt órakor kezdődött, először Veszettjük klerikális szólt az interpellációhoz. Szerinte a Cankov-kormány ellenséges álláspontot foglal el Jugoszláviával szemben és jugoszláv területekre aspirál. Eddig nem volt alkalom arra, hogy a parlamentben a kormány külpolitikáját bírálják és most is az aktuális külpolitikai kérdéseknek csak nagyon kis része kerülhet megvitatás alá. A bolgár kormánnyal szemben semmiféle előzékenységet nem kell tanúsítani, annál kevésbbé, mert ez tartja fenn a macedón komitét és ez szervezi a bandabetöréseket Dicsérőleg emlékezik meg a bolgár földmives-párt politikájáról. Szerinte ez az igajzi szláv elem Bulgáriában és ezt kellene kívülről is támogatni. A bolgár hadsereg létszámának felemelését a kormánynak mindenképpen meg kellett volna akadályoznia. Mihajlovies Ljuba demokrata szerint a külügyminisztérium minden program nélkül dolgozik. Sem az ország szövetségesei, sem pedig ellenségei nem ismerik a kormány külpolitikáját, ezért is éri egyik kudarc a másikat. Romániával szemben rosszul vonták meg a határokat, Olaszországgal szemben kapitulálni kellett és ezt még barátsági szerződésnek nevezik. Görögországgal szemben fennálló viszonyunk sem nevezhető korrektnek. Albániával is olyan politikát folytattak, hogv egyik csoport bizalmát sem tudták megnvemi. Élesen biráija a kormány bolgár politikáját is, majd a kfsantant politikáját teszi bírálat tárgyává. Szerinte ennek sincs állandó programja, csak esetről-esetre beszélik meg az egyes kérdéseket. Nincs határozott álláspontja a kisantantnak a legfontosabb ügyekben, igy az orosz kérdésben és Ausztria csatlakozásának ügyében sem. Beszél a diplomáciai szolgálat 'fontosságáról és szerinte a rossz külpolitika egyetlen orvossága állandó parlamenti külügyi bizottság létesítése volna. Napirendi inditjványt nyújt be, amely szerint a parliament elitéli azokat a rágalmakat, 'amelyeket a bulgáriai eseményekkel kapcsolatban Jugoszlávia ellen 'emeltek. Sajnálja, hogy ezekre a .kormány nem reagált elég erélyesen, hogy ezzel is megerősítse a nemzet szilárd elhatározását, hogy ■nemzetközi viszonylatokban a magas erkölcsi ideálokhoz, az igazság, szabadság és demokrácia ideáljához ragaszkodik. A kormány jelenlegi .külpolitikáját nem hagyja jóvá. Kirkovics radikális beszédében kifejti. hogy nem a külügyminiszter a hibás abban, hogv a parlamentben kevés szó esik a külpolitikáról, hanem ennek az ellenzék az oka. amely nem é! a házszabályokban biztosított jogával és nem terjeszt be interpellációkat. A bolgár kérdést nagy figyelemmel kell tárgyalni. Történelmi visszapillantást vet a jugoszlávbolgár viszály keletkezésére és szerinte az egész ellentét a macedón nyitja, hogy Macedónia történelmi és etnográfiai szempontokból szerb és az ottani lakosságnak semmi köze a bolgár törekvésekhez. Kijelenti végül, hogy a múlt és a ielen ellenére a bolgárokkal való- megegyezés hive és isry a kormány Dolitikáját Bulgáriával szemben helyesli. Moszkovlievlcs föidmives-párti hosszú beszédben foglalkozik a bolgár kérdéssel, különösen kiemelve azt a momentumot hosrv a bolgár kormány a föidmivesnártiakat üldözi. Addig nem lesz nyugalom és béke a Balkánon, amíg a balkáni1 parasztállamok parasztblokkia meg nem alakul. Kételkedik abban, hogy bolsevista veszedelem állna fenn Bulgáriában. Jovanovics Vásza radikális polemizál az ellenzék szónokaival, különösen Marinkovics Voiával. Marinkovics szemére veti Nincsics külügyminiszternek. hogy nem cáfolt meg elég erélyesen bizonyos híreket, viszont éppen Marinkovfcs szófiai látogatásával kapcso'atban jelentek meg olyan hírek, melyeket Marinkovicsnak kellett volna megcáfolnia. Idézeteket olvas fel erre nézve angol. francia és bolgár lapokból. Hosszasan foglalkozik a bolsevista veszedelem kérdésével, amely szerinte nagy mértékben fenyegeti a Balkánt. Végül határozati iavaslatot nyu.it be. amely szerint a parlament napirendre tér az interpellációk felett. A külügyminiszter válasza Nincsics külügyminiszter emelkedik ezután ismét szólásra. Marinkovics szemére veti — mondia — hogy az antibolsevista front megalakításáról szóló híreket nem cáfolta meg. Újból kijelenti, hogv nemcsak azt cáfolta meg. hogy neki része volna ebben, hanem azt is. hogv az angol kormány, illetve Chamberlain, ilyen akciót kezdeményezett volna. A harmadik Intemacionáléban veszedelmet lát az egész civilizált világra nézve, azonban ez a veszelv mindinkább csökken és a világforrad alomra irányuló törekvések mindinkább veszítenek jelentőségükből. A jugoszláv kormány nemcsak hogy nem vett részt az antibolsevista front létesítésében. de azt nem is tartja szükségesnek, mert mee van győződve arról, hogv minden európai állam saját erejéből is le tudja küzdeni a bolsevista veszedelmet Marinkovics azt is szemére veti hogy erkölcsi támogatást nvu.it Bulgáriá' nak. bár ebben nincs igaza. Bulgáriában, valóban fennállott a bolsevista veszedelem, amit a merényletek is bizonyítanak és a nagyköveti tanács éppen ennek a veszedelemnek láttára hagyta ióvá a bolgár hadsereg létszámemelését. A szövet ségesek inkább tehetnének szemrehányást hogy a kormánv ellenezte a bolgár hadsereg létszámemelését. A kormánynak az az állásnontia a bolgár kérdésben, hogv a szláv vérségi kapcsolat is együttműködésre utalja a két* országot. Ha ez most nem is. lehetséges, a nagylelkű szerb nép fokozatosan túl fogia magát tenni a bolgár megszállás borzalmain és véglegesen létre fog jönni a megegyezés a két kormány közt bár etekintetben »nehéz a beogradi kormány helyzete mindaddig, amis Bulgáriában megtűrik a macedón forradalmi szervezetek működését. Nincsics reflektált Máiajlovics Ljuba beszédére is és visszautasította azt az állítást, hogy az ország külpolitikájának nem voltak sikerei. Mihajlovics Ljuba a kisantant politikájával sincs megelégedve, pedig tudnia kellene, hogy a kisantant minden kérdéssel, igy az orosz és osztrák kérdéssel is foglalkozott. A kisantant államai között teljes az íegyetértés, ami nem zárja ki, hogy -vannak kérdések, amelyekben az egyes államok érdekei különbözők. Végül Nincsics kijelenti, hogy Jovanovics Vásza indítványát fogadja el. Az elnök Jovanovics Vásza indítványát teszi fel szavazásra és a többség azt elfogadja. Az ülés este 9 órakor ért véget Subotica költségvetése Távol akarják tartani a politikát a !■^igazgatástól Szubotica város költségvetése már hetek óta készen várja, hogy a közgyűlés elé kerüljön. A kiszélesített tanács gazdatagjai azonban nem voltak hajlandók elfogadni a tanácsnak azt a javaslatát, hogy a földtulajdonosokat az eddiginél súlyosabban adóztassák meg. Az ekörül támadt ellentétek miatt nem lehetett eddig a költségvetést letárgyalni. A városi költségvetésben ugyanis tizenhárom millió dinár deficit mutatkozik és a földértékadó emelése nélkül a városi pótadót kellene nagymértékben emelni. Az elégedetlenkedőket időközben sikerült leszerelni és igy a költségvetés még junlus folyamán változatlan formában fog a kiszélesített tanács elé kerülni. Miután azonban bizonyos ellentétek még mindig mutatkoznak, a városi tanács szükségesnek tartotta, hogy a közgyűlés előtt a kiszélesített tanács tagjaiból álló ankét-bizottság elé terjessze újból a költségvetést. Ez a bizottság kedden délután tartotta meg ülését a városháza kis tanácstermében Malagurszki Albe polgármester elnöklésévcl. Az ülésen a városi tanács több tagján kívül résztvettek többek közt Juries Márkó képviselő. Brankovan Jován, Gálffy György, dr. Klein Adolf és mások. A bizottság előtt Szuvajdzslcs Sándor föszámvevő ismertette a költköltségvetést. A vita folyamán egységesen nyilvánult meg az a kivánság, hogy véget kell vetni annak a rendszernek, amely szerint minden reisun-változás alkalmával kicserélik a városi tisztviselők nagyrészét. A felszólalók kimutatták, hogy ez a rendszer egyrészt rosszabbá teszi a városi közigazgatást, másrészt elviselhetetlen közterheket ró a lakosságra. Megállapították, hogy minden öt nyugdíjazott tisztviselő után átlag két százalékkal emelkedik a városi pótadó. A városnak jelenleg háromszázhusz nyugdíjasa van, ami három millió dinár kiadástöbbletet jelent és amit a régi nyugdíjalapból nem lehet fedezni. Ezért a bizottság azt javasolta, alkossanak uj szabályrendeletet, amely szerint a városi tisztviselőket egy évi próbaszolgálat után véglegesitsék csak. az esetben, ha mindenképpen megfelelnek és a véglegesített tisztviselőket csak fegyelmi eljárás következtében lehessen elbocsátani. A másik megtakaritás a városi költségvetésben a bizottság véleménye szerint úgy volna elérhető, ha a rendőrséget államosítanák. Az ankét-bizottság egész a késő esti órákig folytatta tanácskozását, a költségvetés 62 pontja közül azonban még igy Is csak tizenkilenc pontot tárgyalt le. úgy, hogy folytatni fogla megbeszéléseit. Értesülésünk szerint azonban anynyi már biztosítottnak látszik, hogy d költségvetésnek a közgyűlésen meglesz a többsége.
