Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-07 / 152. szám
» 1925 junius 7. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Konst er náció a magyar kormánykörökben a szocialisták alkotmányjogi javaslata miatt A kormányzói állás helyett háromtagú államtanácsot kívánnak a szocialisták —- A rendőrség nem tartóztatja le Somogyi és Bacsó gyilkosait Budapestről jelentik: Politikai körökben egyre nagyobb izgalmat keltenek a Beniczky-ügy fejleményei, elsősorban j azonban a szociáldemokratáknak az államfői hatalomról szóló törvény megváltoztatására vonatkozó javaslata, a melyet a legrövidebb időn belül a nemzetgyűlés elé akarnak, terjeszteni. A szociáldemokrata-párt parlamenti frakciója elhatározta, hogy indítványt nyújt be az 1920. évi I. t.-c. módosításáról, amely az állami föhatalom gyuliorlásának ideiglenes rendezéséről szól. Az indítványban a frakció az államfői hatalom gyakorlására és az államfői teendők ideiglenes ellátására háromtagú államtanácsot javasol, amelyet a nemzetgyűlés a magyar állampolgárok közül titkos szavazással választ. Az államtanács választása a megválasztás időpontjától számított két évre szól. Az államtanács részére a törvényben biztosított alkotmányos hatalom gyakorlásának módját maga állapítja meg. Az indítványhoz bő indokolást csatoltak. A javaslatot a szociáldemokratapárt parlamenti frakciója a nemzetgyűlés legközelebbi — hétfői — ülésén nyújtja be, illetve jegyzi be az indítvány os könyvbe. , Az egységes pártban ezzel kapcsolatban azt hangoztatják, hogy a kormánynak valamilyen módon meg kell találnia az eszközöket arra, hogy az ellenzék újabb tervszerű akciója elé gátat vessen és az egész Beniczky-ügyet valamiképpen nyugvópontra juttassa. A legutóbbi események ugyanis a kormánypárt szerint nemcsak a nemzetgyűlésen, de az egész országban nagy izgalmat keltenek és nem lehet tudni, hogy annak fejleményei hová vezetnek. A jobboldalon máris erélyesen visszautasítják a szociáldemokratáknak az államtanácsra vonatkozó indítványát, a mely kétségtelenül heves összecsapásokra fog még vezetni a nemzetgyűlésen. A szociáldemokrata-párt hir szerint nem indítvány alakjában akarja javaslatát a nemzetgyűlésen előterjeszteni, hanem már kész törvényjavaslatot kíván benyújtani erre vonatkozóan a nemzetgyűlés elé. A kormány még nem határozott ebben az* ügyben és Vűss József miniszterelnökhelyettes erre vonatkozóan nem hajlandó nyilatkozni a nyilvánosság számára . Apponyi nyilatkozata A miniszterelnök’nclyettes szombaton fogadta Apponyi Albert gróf látogatását, akivel a poliklinika és a Stefánia-szövetség-ügyről tárgyalt. A látogatás után Apponyi a következő nyilatkozatot tette: — Hangsúlyoznom kell, hogy a Beniczky-ügynek semmi köze a legitimizmushoz. Beniczkyt hónapok óta nem láttam és nem beszéltem vele. Úgy tudom, hogy Beniczky már hónapok óta foglalkozott a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében tett vallomásának előkészítésével és ez idő óta került bennünket.. Az államtanács kérdéséről csak később fogok nyilatkozni. A kormány erélyes akcióra készül Politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy a kormány a Beniczky-ügy hullámainak lecsendesitése végett erélyes akcióra készül az ellenzékkel szemben. Szó van arról, hogy a nemzetgyűlést kormányzói kézirattal bizonytalan időre elnapolják, legalább addig, amig Bethlen miniszterelnök Géniből hazaérkezik. Az ellenzék részéről ezzel szemben kizártnak tartják, hogy a választójogi törvényjavaslat tárgyalása során határozza el magát a kormány a javaslat elnapolására. Feljelentés Somogyi egyik gyilkosa eilen Pénteken éjszaka negyedegykor a Népszava egyik munkatársa levelet vitt a főkapitányság központi ügyeletének vezetőjéhez azzal a kéréssel, hogy tartalmát egyelőre ne juttassák a nyilvánosság elé, mert bizalmas bejelentésnek szánták. A központi ügyeletre érkezett bejelentés arról szól, hogy a Somogyi-gyilkosság egyik Budapesten tartózkodó tettese minden előkészületet megtett arra, hogy mielőtt újra megkezdődne a nyomozás, megszökjön. A központi ügyelet vezetője félegykor telefonon felhívta Marinovich főkapitányt és közölte vele a Népszava bejelentését. A ^főkapitány azonnal intézkedett, hogy a súlyos bejelentést a rendőrség, illetve az illetékes hatóság vizsgálja meg és ha tényleg az egyik állítólagos tettes szökéséről, vagy szökési kísérletéről van szó, azonnal intézkedjék. Minthogy a rendőrség nem volt hivatott a szükséges intézkedések megtételére, a bejelentést a főkapitány utasítására még éjjel háromnegyedegykor átküldték a soros ügyészséghez. A soros ügyész a feljelentés áttanulmányozása után minden intézkedést megtagadott azzal az indokolással, hogy az ügy a katonai bíróság hatáskörébe tartozik. A feljelentés ugyanis Soltész főhadnagyra vonatkozik, aki ezidőszerint is a honvédelmi minisztériumban teljesít szolgálatot, Vass József a sajtó elleti Ismeretes, hogy péntek délben, a Budapesti Napilapok Szindikátusának és a Magyarországi Újságírók Egyesületének közös küldöttsége kívánt memorandumot átnyújtani a parlament épületében Vass József miniszterelnökhelyettesnek. A memorandumban Az Újság betiltására vonatkozó rendelkezés hatálytalanítását kérték. Vass József a küldöttséget a bejelentett időpontban nem fogadta és kijelentette, hogy Az Újság ügyéről nem hajlandó tárgyalni. Nemcsak a küldöttség tagjai lepődtek meg a miniszterelnökhelyettes magatartásán, de az ellenzéki képviselők is éles szavakkal tárgyaltak arról. Az ellenzék zöme csak a késő délutáni órákban tudta meg, hogy milyen szokatlan módon bánt el a miniszterelnökhelyettes a lapkiadókkal és az újságírókkal. Nyomban elhatározták, hogy valamilven formában még a pénteki ülésen szóváteszik az ügyet és felelősségre vonják Vass Józsefet azért a súlyos sérelemért, amelyet a sajtón ejtett. A házszabályok szerint nem volt lehetőség arra, hogy a nyiü ülésen hozzák szóba az ügyet, ezért zárt ülést akartak kérni és úgy volt, hogy Szilágyi Lajos fogja vezetni az ellenzéki akciót Vass József ellen. Az idő előrehaladott volta miatt azonban nem tudták idejekorán összegyűjteni a zárt üléshez szükséges harminc aláírást, ezért el kellett egyelőre állni tervüktől. Mindenesetre eltökélt szándéka az ellen zéknek, hogy a hétfői illésen megtámadja Vass Józsefet a sajtóval szemben ta nusitott eljárásáért, egyúttal természetesen Az Újság betiltását is szóbahozzák. A budapesti büntetőtörvényszék vád tanácsa egyébként szombaton elutasította Az Újság betiltása ellen bejelentett felfolyamodást, azzal az indokolással, hogy a vizsgálóbíró törvényes alapon járt el, mert a lap hivatali titok elárulásának vétségét követte el. Rakovszky belügyminiszter az Az Újság betiltásáról Rakovszky Iván belügyminiszter újságírók előtt nyilatkozott az Az Újság betiltásáról és többek közt a következő' két mondotta: — Az Az Újság betiltása tisztán preventív intézkedés, am/A nem lehet viszszavonni. Etekintetben nálunk a helyzet más, mint a külföldön, ahol bizonyos időre szoktak lapokat betiltani, tehát a lapbetiltásnak inkább büntető jellege van. Nálunk ez tisztán preventív intézkedés, amit akkor alkalmazunk csak, ha meggyőződünk arról, hogy valamely lap i a közhangulatra káros tevékenységet fejt ki. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mégis milyen körülmények között engedélyeznék az Az Újság újbóli megjelenését, Rakovszky a következőket felelte: •< — Mért kellene egyáltalán megengedni?! A rendszer eddig is az volt, hogy egy betiltott lap nem jelenhetett meg újra, miért tennénk éppen ebben az esetben kivételt: „Ausztria csatlakozása államcsíny" A távozó párisi osztrák követ nyilatkozata Parisból jelentik : Ausztriának Németországhoz való csatlakozása kérdésében Jules Sauerwein megszólaltatta báró Aichhof párisi osztrák követet, aki a napokban válik meg árasától és aki a következőket mondotta a csatlakozás: mozgalomról: — Az én véleményem szerint államcsíny volna Ausztriának Németországhoz való csatlakozása, amiben a szomszéd államok casus belli-t láthatnának. A csatlakozási mozga'om azonban ennek ellenére is erősödni fog, mert a mozgalom vezetői minden irányban nagy propagandát fejtenek ki. A szocialistákat azzal igyekeznek megnyerni, hogy a csatlakozás folytán a német birodalom lakossága hét millió lélekkel szaporodik és ezáltal a szocialista-párt meg fog erősödni. Varsóban azzal igyekeznek a csatlakozási mozgalomnak hangulatot csinálni, hogy Ausztria csatlakozása Németországot ki fogja elégíteni és le fog mondani Danzigröl és a keleti határok revíziójáról. Becsben a nagyipar támogatását azzal nyerik meg, hogy a csattal ozás fo’ytán a német nehézipar nagyban fellendítené az osztrák gyáripart is. Saucrwein az intervjuhoz hozzáfűzi, hogy Ausztria csatlakozása maga után vonná Magyarország csatlakozását is, aminek következtében a német birodalom öt ven hadosztállyal többet tudna mozgósítani háború esetén. Báró Aichhoff párisi osztrák követ egyébként sziveden távozik állásából és teljesen visszavonul a politikától, mert nem ért egyet az osztrák kormány külügyi politikájával. Az osztrák kormány visszahívja mindazokat a követeket, akik nem helyeslik a csatlakozás politikáját és ebből is arra következtetnek, hogy a csatlakozás politikáját a kormány most már teljes határozottsággal fogja követni. . A noviszádi polgármester kiutasított hivatalából egy tanácsnokot Fő tisztviselők konfliktusa a sötét ruha és a cigaretta miatt Novisadról jelentik: Nagy feltűnést j keltett a városban, hogy dr. Milovanovics Milován polgármester felfüggesztette állásától dr. Markovics Grga volt lakáshivatali főnököt, az anyakönyvi hivatal vezetésével meghízott tanácsnokot. A felfüggesztésnek igen érdekes előzményei vannak. Dr. Milovanovics Milován és dr. Markovics Grgá közt régóta feszült a viszony. Dr. Milovanovics még po'gármestersége előtt megszólította egyszer dr. Markovicsot, akivel jó viszonyban volt és közölte vele, hogy egy társaságban azt állították róla, mintha valaki lakásügyben tizenötezer dinárra! megvesztegették volna. Markovics, aki igen jómódú ember, s korrektségéről ismert tisztviselő, megkérte div Milovanovicsot, adjon módot arra, hogy a rágalmazót felelősségre vonhassa. Dr. Milovanovics kijelentette, Hogy nem emlékszik rá, ki volt a rágalmazó s különben is ő az illető társaságban megvédte Markovicsot a rágalommal szemben. Dr. Markovics nem elégedett meg ezzel a válasszal, hanem levélben szólította fel dr. Milovanovicsot, hogy nevezne meg a rágalmazót és egyben dr. Stefanovics Zsarkó akkori polgármestertől fegyelmit kért maga ellen. Dr. Markovics időközben megtudta, hogy dr. Milovanovics egy társaságban Oberknyezsevics Száva jelenlegi teroerini jegyzőre hivatkozott, mint a rágalmazó kijelentés szerzőjére. Felelősségre vonta Oberknyezsevicset, aki azonban tagadta a neki tulajdonitolt kijelentést, mire együtt elmentek dr. Müovanovicshoz, aki azt mondta, hogy nem ern’ékszik pontosan a dologra, de lehet, hogy Oberknyezsevics tette a kérdéses nyilatkozatot Markovicsról. Oberknyezsevics erre bepörö'te d>'- Milovanovic'ot, de a választások a'att kibékültek, Oberknyezsevics visszavonta a port és egy nyilatkozatot kapott dr. Miíovanovicstól, Hogy nem ő rágalmazta dr. Markovicsof. Ekkor dr. Markovics feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen és arra az esetre, ha a rágalmazó nem lenne kinyomozható, kérte dr. Milovanovics megbüntetését. Időközben dr. Milovanovicsot kinevezték Noviszacl város polgármesterévé. Az első tanácsülésen a polgármester figyelmeztette a tanácstagokat, hogy pontosan járjanak hivatalba és hogy a hivatalos órák alatt nem kívánatos a dohányzás. Dr. Markovics erre megjegyezte, hogy a tanácstagok nem gyerekek és nem szorulnak i yen kioktatásra. Kedden rendkívüli közgyűlés volt és azt megelőzően tanácsülést tartottak, amelyen a polgármester fölhívta a tanácstagokat, hogy a közgyűlésen sötét ruhában jelenjenek meg. Dr. Markovics nem volt jelen a tanácsülésen, mert a akáshivatal átadásával volt elfoglalva és délután a közgyűlésen uccai ruhában jelent meg. Pénteken reggel nyolc órakor dr. Markovics megjelent hivatalában, de nemsokára eltávozott néhány percre, hogy valamilyen privát ügyét elintézze. Ezalatt a polgármester kereste. Amikor visszajött, bement a polgármesteri hivatalba — cigarettával a szájában. A polgármester rászólt: — Ne dohányozzon az én szobámban 1 Dr. Markovics letette a cigarettát és kijelentette, hogy a polgármesternek a hivatali szobájában joga van ilyen utasításhoz. — Ön' nem jött pontosan a hivatalába — mondotta ezután a polgármester. — Pontosan jöttem, de rövid időre el kellett mennem. — Elrendeltem, hogy a közgyűlésre sötét ruhában jelenjenek meg a tanácstagok — szólt a polgármester. — Nem tudtam róla, de különben is az én személyes ügyem, hogy milyen ruhában megyek valahová. E tekintetben nem fogadok el utasítást — hangzott a válasz. — Nem engedem, hogy igy feleljen. — Ilyen figyelmeztetésre csak ilyen választ adhatok. —- Megbüntetem egy havi fizetése erejéig. — Kérem, idézze a szakaszt, amelynek alapján ezt teszi. — Menjen ki a szobámból. — Nem megyek ! A polgármester erre csöngetett, szolgát hivatott és felszántotta, hogy vezesse
