Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-07 / 152. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 7925. június 7. A bolgár fehér terror 4 falvakban négyszáz parasztot megöllek Negotinból jelentik: A szófiai székes­­egyház ellen elkövetett merénylet óta ismét a legvéresebb terror kapott lábra Bulgáriában. A katonaság és Mihajlo­­vics Pancso macedón bandája a falvak­ban terrorizálják, kínozzák és zsarolják a lakosságot Mihajlovics bandája Vidin környékén garázdálkodik és hir szerint a macedón martalócok. akiket a kor­mány támogat, több mint négyszáz pa­rasztot öltek meg. Qrci faluban 19, Gra­­maciban 17 embert vertek agyon, köz­tük Antev Danot, a parasztszövetség el­nökét és Mitev aklnököt. Kuli község­ben 18, Mokresben 11. Rabicán 14, Gol­­tupanban 30, Rakovicán 4, Ruzsniciben 18 és Vidinben 60 embert gyilkoltak meg. Az áldozatok közt van Kosovski Gregorij parasztpárti képviselő is. Hadzsioncsev iöldmivespárti vezetőt egy koniHácsi alakulat letartóztatta, mire a vidini paraszt-lakosság tiltakozó gyűlést tartott Bosszúból emiatt a ko­­mitácsik éjszaka felrobbantották Had­zsioncsev lakását. A merénylet követ­keztében a parasztvezér api a. anyja, nő­vére, felesége, továbbá a Vili. határez­red parancsnokának, Ncdeljski alezre­desnek a felesége meghaltak, A terror a vidéken olyan nagy, hogy a parasztok a földjeikre is csak a kato­nai parancsnokság engedélyével mehet­nek ki és hét óra előtt vissza kell on­nan térniök. Akiket később a földeken találnak, a katonák szó nélkül lelőhetik. A parasztok kötelesek a ialvakban meg­jelenő macedón autonomistáknak ingyen lakást, élelmet és bort adni. A nők dien is sűrűn követnek el erőszakot a mace­dón bandák tagjai, anélkül, hogy a kor­mány és a hatóságok bármit is tennének a lakosság védelmére. Rusev be'.ügyminLzter egyik legutób­bi nyilatkczatában kijelentette, hogy a Szófiában megtartott házkutatások jó eredménnyel jártak és igen sok terhelő adatot juttattak a kormány kezeibe. A hatóságoknak az a céljuk, hogy a bol­gár fővárost a nem kívánatos elemektől megtisztítsák. Szófal jelentések szerint a legutóbbi házkutatások alkalmával a bolgár fővá­rosban négyszázötven embert tartóztat­tak le, akiknek az okmányai nem voltak rendben. A letartóztatottak közt számo­sán vannak olyanok, akiket különböző összeesküvésekben való részvétellel gya­núsítanak. Várnában száznegyven letar­tóztatás történt. Itt a házkutatások so­rán lefoglalták a kommunista szervezet okmányait is. Burgasbart egy házkuta­tásnál öt gyanús személy fegyveresen ellenszegült a rendőrségnek, mire ezek hármat közülük megöltek, kettőt pedig megsebesítettek. Más városokban is sok letartóztatás történt. Pótolják az igazságszolgáltatás hiányait Rendbehozzák a telekkönyvet — Szaporítják a bírák számát — A jogi faku.tás hallgatói számára előadják a Vajdaságban érvényes törvényeket — Radisics Lázár igazságügyminiszteri államtitkár nyilatkozata — A Bácsmegyei Napló megírta, hogy Radisics Lázár dr. igazságügyminisz­teri osztályfőnök, vajdasági hivatalos körútja során pénteken délután Szuboti­­cára érkezett, hogy az Itteni törvény­szék ügyvitelét is megszemlélje. Részle­tesen beszámoltunk arról, hogy Radisics dr. igazságügyminiszteri osztályfőnök pénteken délután, egészen az esti órákig, előbb a birákkal, majd utána az ügyvédi kar tagjaival folytatott beható eszme­cserét az itteni jogszolgáltatási viszo­nyokról. Szombaton délelőtt a kezelőszemély­zet munkáját, a törvényszék adminisz­tratív ügyvitelét és a telekkönyvi hiva­talt szemlélte meg Radisics dr. osztály­főnök. Délután pedig az államügyészség hivatalait látogatta meg, majd Starcse­­vics Mátó, az ügyészség ezidőszerinti vezetőjének kíséretében megtekintette az ügyészségi fogházat. A foglyoktól egyenként megkérdezte az osztályfőnök, hogy milyen bűncselekmény miatt vau­nak letartóztatásban. A szemle az esti órákig tartott. Szombaton Radisics Lázár dr. osz­tályfőnök fogadta a Bácsmegyei Napló munkatársát és nyilatkozott szemleut­­járól. Kőrútjának célja megismerni a vajda­sági bíróságok viszonyait és személyes tapasztalatok utján keresni az esetleges bajok orvoslásának módjait. Eddig már valamennyi vajdasági törvényszék ügy­vitelét megtekintette, kivéve a belacrk­­vai és velikikikindai törvényszékeket. Meg ke!! állapítania, hogy eddigi kőrút­ján itt Szitboticdn találta a legkevésbé kielégítő állapotokat, ami főleg a nagy biróhiányban találja a magyarázatát.. Az egyes igazságügyi ágazatok közül itt a telekkönyvnél találta a legtöbb ba­jokat, ami annál lényegbe vágóbb, mert a jó telekkönyv úgyszólván alapja az egész magánjogi jogszolgáltatásnak s ha a telekkönyv nincs teljesen rendben, ez az egész vonalon érezteti hatását.. Ezért nagy súlyt helyez rá és gondos­kodni fog róla, hogy megfelelő munká­ét ők álljanak rendelkezésre a telek­könyvi hivatal kifogástalan rendbehoza­talára. Ha vannak bajok az igazságszolgálta­tás terén — és tagadhatatlan, hogy vannak — azokon egy kevés jóakarat­tal könnyen lehet segíteni. Első teendő a blróhiányon segíteni, azután gondos­kodni arról, hogy megfelelő kezelősze­mélyzet álljon a bíróságok rendelkezé­sére, valamint elsőrangú ieladat a bírák fizetését oly módon rendezni, hogy meg legyenek -kímélve zz anyagi gondok­tól. Érdekes nyilatkozatot tett az igazság­ügyi osztályfőnök a szuboticai jogi­­fakultás bevonásáról a jogszolgáltatás javításának feladatába. Ugyanis a tör­vényszéki jegyzők most a szuboticai fa­kultásról kerülnek ki és az a sajnálatos helyzet állott elő, hogy az innen kike­rült és vajdasági bíróságoknál működő törvényszéki jegyzők nem ismerik a Vajdaságban még mindig érvényben álló törvényeket, miután ezeket až itteni fa­kultáson nem tanítják. Arra most ha marjában nem lehet gondolni, hogy a fa­kultáson tanszéket állítsanak ezeknek a törvényeknek előadására, hogy azonban mégis segítsenek a bajon, az osztályfő­nök módot keres, hogy a fakultáson kí­vül álló szakemberek — bírák és ügyvé­dek — tartsanak előadást a fakultáson az itt érvényben levő magyar törvé­nyekről. Erre a feladatra már is vállal­koztak szakemberek és már is biztosít­va van, hogy ezentúl a szuboticai jogi fakultásról kikerülő jogászok ismerni fogják az itt érvényben levő törvénye­ket. Kijelentette az osztályfőnök, hogy a sajtótól sokat vár az igazságszolgáltatás megjavítását célzó munkájában. Megemlítette az osztályfőnök, hogy eddigi szemleutja során csak a törvény­székek ügyvitelét szemlélte meg, azon­ban itt szükségesnek tartja megszemlél­ni a törvényszék kerületéhez tartozó já­rásbíróságok ügyvitelét is. Ennélfogva vasárnap — Pavlovics István törvény­­széki elnök kíséretében — Szentára uta­zik, ahol megtekinti az ottani járásbíró­ság ügyvitelét. Szentáról az osztályfőnök Topóidra megy, ahol szintén megszemléli a járás­bíróság működését. A szerelem lexikona Irta: Krúdy Gyula Szindbád. ez a kalandos művész égvén. mielőtt halálát érezte voilna kö­zeledni. elhatározta, hogv valamely jó és nemes cselekedettel meghálálja em­bertársainak mindazt, amit -,eie szem­ben elkövettek: ugyanezért tervbe vette, hogy annyi haszontalan lexikon mellett — szerkeszt eev uj lexikont, amelynek az lenne célja, hogv a szerelemben já­ratlan fiatalokat és a szerelmet felejtő öregeket kitanitgassa azokra a dolgokra, amelyeket a szerelemmel foglalatosko­­dóknak tudni kell. A lexikon-szerkesztés akkor is igen komoly munka, ha mindenféle tudomá­nyos bolondságokról van szó. Elképzel­hető. hogv milyen nagy feladatra válal­­kozott Szindbád. amikor a világ legha­talmasabb tudományát, a szerelmet akarta lexikonba gyűjteni. Messzibb utakra kellett neki elVnenni, mint Kolumbusz Kristófnak. Mert hiszen szerelem azokon a világtájakon is van, ahol még ez a naev utazó sem fordult meg. Igv például azoknál a néptörzsek­nél. amelvek olyanformán adnak szerel­mi jelt. hogv taposni kezdik egymás lá­bát az asztal alatt, ahelvett, hogy nyíl­tan bevallanák érzelmüket. El kellett vándorolnia ismeretlen tarto­mányokba. álőltözetben. mint akár Vám­­bérv Árminnak, hogv hirt hozhasson azokról az emberekről. akLk némán tart­ják a szájukat, amikor szeretnek: de an­nál inkább foglalkoztatják a kezüket, még pedig oly mohósággal, mintha a gvürüviselésre való ujjaktól. a kötőtű vagy a kardforgatásra való csuklóktól, a támaszkodásra való. reitett 'hónaljak tói akarnák megtudni embertársuk haj­landóságát. Bejárt városokat, ahol a szerelem járvánvossága ellen olyanformán véde­keznek az emberek, hogv messziről né­zegetik egymást mée a templomokban is. ahol külön helyük van a nőknek és külön helyük a férilaknak. Rámeresztik egymásra a szemüket még a színházban is. pedig a komédiásné és a hisztrio az ért kapja fizetését, hogy mindenki őket nézze, amikor a'lámpásokat felgyújtják, j De ugyancsak bámulják ezvmást az ut­­j cán is. pedig az utcákat azért találták i fel. hogv azokon ügves-baios dolgaik után járjanak az emberek. Szindbád be­jegyezhette a lexikonába. hogv ezek a I szemek, amdvek hosszadaimassan né­zegetik egymást: e-lőbb-utóbb kancsali tani kezdenek. Jó szerencse, hogy a leg­több városban már akad szemorvos is, aki a kancsiságot elmulasztja. Nagy baj kerekednék abból, ha minden szembeteg­séget azzal az orvossággal gyógyítaná­nak. amellyel a tudatlan beteg szeretné, tudniillik: csókkal. Benézegetett házakba, ahol külsőleg semmiféle jel nem mutatta, hogy ott a szerelmet ismernék. Igv: hiányzott a gvaluforgács. amely nappali lengedező­­sével megmutatná az utat. amint az -éj­szakai lámpás azokra a tájakra, ahol a szerelmet ismerik. Nem száradtak az udvaron női nadrágok a kifeszitett köté­len sőt még öregasszonyok barchent a1- sókszeknyái sem. De még csak cimtábla se volt a kapura szegezve, amely táblán piroslábu gólva póivás kisbabát tarto­gatva csőrében, ahol minden bizonnyal meg lehet találni a bábaasszonyt, aki­nek mennvi sok mindenféle köze van a szereiemhez.Szindbád kiderítette, hogy az asszonyok öregségükre miért szeret­nek foltozni? Semmi másért, mint azok­ért a mellényekért és nadrágokért, ame­lyekben azelőtt szép derék férfiak voltak | elbújva, akik aztán itthagvták emlékben , a mellényüket és nadrágjukat miután ők maguk Soroksárra vagv még messzibb .elutaztak. Ezekkel a mellényekkel és ] nadrágokkal szerelmeskednek foltozás (közben az öregasszonyok. Vaiion meg­értik-e a foltnadrág jeladásait a messzi- 5 re ment utazók? j Bepillantgatott ablakokon, oedig nem •mindegyik ablakból lózott ki száradó Pusztító hőség Amerikában Veszedelemben az amerikai gabonatermés Newyorkból jelentik: A legutóbbi napokban szinte példátlan hő-ég pusz­­titott Közép- és Északamerikában. A forróságnak eddig öiven emberélet esett áldozatul. A legtöbb helyütt a hőség 38 fok árnyékban, Mexikóban és Vir­giniában a meleg a 43-—45 fokot is eiéríe. A meteorológiai feljegyzések alapján megállapították, hogy negyven év óta nem tapasztalták ilyen meleget, A hidegről o yan hirtelen fordult az idő melegre, hogy Chikágóban két em­ber a hidegtől, később pedig kettő a forróságtól pusztult el. A newyorki ke­reskedők elhatározták, hogy a hőség miatt június ho 6*ikán zárva tartják üz­leteiket. Egyes jelentések szerint a nagy me­leg káros hatással van a most fej öles­ben levő gabonára és attú’ tartanak, hogy ha a forróság még néhány napig tart, az Unió gabonatermése elpusztul, ami katasztrofális lehet az egész világ lis’tcllát sára. női harisnya, amelv a leebiztosabb jele annak, hogv valamely útja van a ház­ban lakó nőnek. — útja. amelv esetleg halállal is végződhetik, mert hiszen a szerelem miatt meghaló nők rendsze­rint tiszta harisnyát húznak lábaikra. (Miért van ez igv? Szindbád-ezzel nem sokat törődött, de mindenesetre felvette lexikonába a tüneményt.) Mondom, be­­pil-lantgatott ablakokon, pedig az ablak­ban nem is állott tótágast valamely hölgy, aki emigv akarja tudtul adni az egész világnak, hogv szerelembe esett. Sőt még csak varrógép pergése sem hal­latszott ki az ablakokon, pedig ez a per­­gés a legbiztatóbb iel arra nézve, is, hogv a nők mindenféle nyugtalanító ál­mokat akarnak elűzni magukból. Nem; csend volt az ablak mögött, de valami láthatatlan fuvalom mozgatta a csipke­függönyt. amelynek fehér anvagába egy fekete cérnával fűzött varrótű volt be­tűzve . . . Szindbád nem sokáig habo­zott annak az eldöntése felett, hogy ez a iekete cérna a fehér iüggönvön néma jeladás akar lenni annak a részére, aki az ablakon betekint. Azt jelenti tán, hogy: »itthon vagyok és várlak«, vagy pedig azt jelenti: »ma ne gvere«. A Sze­relem Lexikona könnyen megmagyaráz­za az ilyen dolgokat mert hiszen <1 min­dentudó lexikonnak azt is kell tudnia, hogv miért mennek a hirtelen, elhamar­kodott kötés folvtán néha görcsbe a női ruhákon alkalmazott szalagok, harisnya­kötők és alsószoknva zsinórok. (A lexi­kon azt mondja., hogv a görcs mindig szerelmi csalódást jelent.) De lexikonja szerkesztésénél Szindbá­­dunk mégis csak legjobban szeretett el­menni az álmok országába. Kitapasztalta, hocv az álmok, ame­lyek a szerelemre is vonatkoznak, nem a legkülönfélébb Időkben szokták meg­látogatni a nőket és férfiakat, hanem azoknak megvan a maguk rendes idejük. Igv például a férfiakról feljegyezte, hogv többnyire akkor álmodnak szerelemmel, amikor ebédmán álmukban a pipaszá­rat leejtik a dívány mellé. A nők. pedig akkor engedik át magukat a szerelmi álmoknak, amikor nincs kenyérsütés!, sem nagvmosás. tehát a hainali órákat is az ágyban tölthetik. Kitapasztalta, hogv ezen hajnali álmok után olyan ré­vedezve szoktak másnap nézni a nők, mint valamelv elröppent lenke után. És gyakran még a legjobb barátnőjüknek se merik bevallani, hogv mit álmodtak haj­nalban. Kitapasztalta ez a szorgalmas gyüj. tő. hogv a szerelem sem más. mint egy hainali álom. amelv dolgot már előtte is többen felfedeztek. Amint az álomban történnek a lehetetlenségek. Ugyanúgy­­megesnek azok a szerelemben is. Igv például az öreg nvoszdvában az emberi kor "legvégső határáig perceg a szu. Az ágyban fekvő nem is gondol ar­ra. hogy a szu beszélgetésén kivül más dolgokat is hallhat valaha- álmában. A tiö álmában rendszerint idegenarcu férfit lát borotválkozni vagv szakállát fésül­­getni: míg ha férfi látia az álmot, ak­kor ez a szakállas egyéniség a tükör előtt átváltozik nővé. aki hosszú haját fésülgcti. vagv pedig bolhát keres. Mit jelentene ez mást: mint hirtelen jötf megszerelmesedést. amelyhez az ágy deszkái között őrlő szunak semrpi köze sincs, hisz ö mindig csak a becsületes, tisztességes életre tanitgatia a nyoszo­­lya iakóiát? Szindbád tehát a Szerelem Lexikonjá­ban emigv irt: — Szu. Láthatatlan, faőrlő * rovar, amelv régi bútorokban szeret lakni és a hagyomány szerint addig él az ember, amig a szu hangiát hallia. A legújabb tudomány kiderítette, hogv ez a haszon­talan kis kártevő bogár is Ámor szolgá­latában van. mert hangiát néha úgy tud­ja változtatni éiszakánkint. mintha fuvo­­lázna vagv dalolna ... és ezzel a hun­cutságával hozzájárul, hogv az álomba merült emberek akaratukon kivül is1 inegszerelmesed.ienek. Azért legjobb ki-’ pusztítani a szut a minket körülvevő bú­torokból. Sajnos, elpusztításának mód­ját raéK nein találták feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom