Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-06 / 151. szám
1925 junius 6, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Kisebbségi Élet 9 ES© A csehszlovák Baedecker, amelyet most adott ki a napokban egy prágai lapismertető vállalat, igen érdekes dokumentumokat szolgáltat arra nézve, hogy a túlzó sovinizmus milyen vak fanatizmussal próbál célt érni. Az uj prágai Baedecker, amely ismerteti Csehszlovákia természeti szépségeit és üdülőhelyeit, például ilyeneket ir Spindlermühle és Sankpeter, német községekről: »Még németek ugyan, de ez nem ok arra, hogy az ilyen szép helyeket a cseh turista elkerülje. Sőt az a kötelessége, hogyjde ellátogasson s méltósággal és ami a fő, olyan önérzettel lépjen fel, mint az angolok Indiában. Ezeknek a vidékeknek ugyanis el kell csehesedniök«. Hasonló megjegyzésekkel vezeti be a szlovenszói magyar városok ismertetését is. Kassáról ezt olvassuk a Baedeckerben: »Érdekes, szép fekvésű vidékén sok a magyar, akiket a hatóságoknak már sikerült megszeliditeni«. * Jókai-ünnepélyt rendeztek a brassómegyei magyarok Hosszufalván. Az ünnepélyen, amelyen a magyarokon kívül románok is szép számban jelentek meg, Jókai életét, egyéniségét, irói kiválóságait Nikodémus. Károly hosszufalusi evangélikus lelkész méltatta. A beszéd után mindenki a program következő számát várta, amikor egész váratlan föllépett a dobogóra Simtion Octavian román lelkész és rövid beszédben a román nép nevében hódolt a magyar ,iró emlékének. Az összegyűlt magyar közönség a román lelkész szavait lelkesen megtapsolta. * Az uj román igazságügyi törvény> amely most lépett életbe, fejetetejére állította az erdélyi jogszolgáltatást, amelyet eddig is csak a speciális erdélyi tradíciók tartottak hivatása magaslatán. Hogy az uj törvény milyen tökéletes jogügyi zavart teremtett Erdélyben, ez kitűnik az alábbi nyilatkozatból, amelyet ÍVárady Aurél dr„ Erdély egyik legkitűnőbb jogásza tett egyik kolozsvári lap munkatársa előtt. — Egyenesen megdöbbenést keltett jogász körökben az uj bírói szervezeti törvény alkalmazása. A törvény legáltalánosabb érdekű intézkedése szerint mielőtt tárgyalásra bocsátanák az egyes ügyeket, azokat kisorsolják a bíróság tagjai között, azaz minden ügy sorszáma szerint kapja meg az ítélkezésre jogosult biráját. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy az egész igazságszolgáltatás alapja a sorsjáték lesz ... Hogy miért kellett ezt igy csinálni? Erre a kérdésre nagyon megoszlóak a feleletek. Legtöbben azt hiszik, hogy igazságügyi kormányzatunk ezzel a korrupció elterjedését kívánta megakadályozni. Tényleg, a törvény olyan tendenciát látszik belevinni a joggakorlatba, hogy az ügyvéd ne vesztegethesse meg azt a bírót, aki az év elején megállapított ügymenet szerint pöreibe Ítélkezni fog. Az érvénybelépő rendszer szerint a tárgyalás reggelén sem az ügyvéd nem tudja még, hogy melyik biró elé kerül, viszont még magának a bírónak sincs sejtelme, hogy milyen poranyag kerül az asztalára. így ez a törvény annál a gyanúnál fogva, amelyből fakad, mélységesen aláássa a bírói tekintélyt, hiszen az uj törvény szörnyű gyanúsítás alá helyezi az egész bírói státust, másfelől azonban homlokegyenest ellenkezik ez az ujitás az igazságügyi reform bevallott céljával, az igazságosztás gyorsításával és egyszerűsítésével, * Az erdélyi magyar tisztviselők sorsáról nyilatkozott a Brassói Lapoknak Pop György román politikus. »Az a tény, — mondotta — hogy az imperium átvételekor a magyar tisztviselők nem tettek hüségeskiit annak az államnak, amelynek fiaivá lettek, nagy hiba volt De emberi szempontból, magasabb pszihológiai szempontból, ez a hiba érthető volt. A román államnak azonban magasabb érdeke követelte, hogy minden érzelmi szemponton túl, mindenekelőtt biztosítsa az uj román állam szervezését és működését. Az én véleményem szerint később vissza kellett volna venni azokat a magyar tisztviselőket, akik hajlandók voltak letenni a hüségesküt és akik ellen magasabb állami biztonsági szempontból kifogást emelni nem lehetett. Ezekkel szemben a magasabb humánus szempontoknak kellett volna érvényesülnie. A román nyelv ismeretével nem biró tisztviselőkkel enyhébben kellett volna bánni, különösen, ami a Székelyföldet illeti, mivel ott a lakosság túlnyomó része magyar anyanyelvű és a román nyelv használata bizonyos helyi szolgálatok tételére nem föltétlenül szükséges«. Ki buktatta meg a Davidovics-kormányt? A Vreme az ellenzéki blokk bukásénak okáról Beogradból jelentik: A Vreme pénteki esti lapja rendkívül érdekes intimitásokat közöl a Davidovics-kormány bukásáról. A lap szerint, amikor a Davidovics-kormány helyzete megrendült, Petrovics Nasztáz a királyi palotába ment és kihallgatása alkalmából a következőket mondotta Alekszandar királynak: — Radios legutóbbi beszédéből azt látom, felséges uram, hogy engednünk kell a horvátoknak. Radios erős, ki kell vele egyezni. A király erre azt válaszolta Petrovicsnak: — Radios államellenes beszéde után világos, hogy végleg meg kell szakítani minden tárgyalást. Davidovics, mikor értesült a király kijelentéséről, nyomban audenciára jelentkezett, Radics szerepét azonban neki sem sikerült a király előtt megnyugtatóan megvilágítani. Különösen a horvát parasztpártnak Moszkvához való viszonyát nem tudta az udvarnál úgy beállítani, hogy az a király aggodalmait eloszlatta volna. De az utolsó lökést Marinkovics adta a kormánybukáshoz, akihez Őfelsége egyizben a következő kérdést intézte: — Tudja-e garantálni a Davidovicskormány az ország teljes biztonságát ? A volt külügyminiszter rövid gondolkozás után igy válaszolt: — Nem tudja. A kocka el volt vetve. A király előtt világos volt, hogy a Davidovics-kormány gyengesége komoly veszedelemmel fenyeget és ezért visszahívta a kabinet élére Pasicsot. A nagyhatalmak Olaszország kizárásával akarják megkötni a garancia-paktumot Angol terv szerint Olaszországnak külön biztonsági szerződést Parisból jelentik : A péntek reggeli párisi lapok foglalkoznak a német garancia-paktum kérdésében várható francia válasszal és megállapítják, hogy a francia és angol álláspont közölt az eltérései: már egészen csekélyek és minden megvan arra, hogy Genfben Chamberlain és Briand között létrejön a teljes megegyezés, úgy, hogy a francia válaszjegyzék a jövő hél folyamán már el is készül. London és Páris között egyébkell kötni ként nagyfontosságu tervről folynak tanácskozások. Anglia ugyanis azt kívánja, hogy a garanciapaktumot csak Anglia, Franciaország, Belgium és Németország között kössék meg és igy a garanciapaktumba ne vonják be Olaszországot, hanem Olaszország kössön külön garanciapaktumot Németországgal, Ausztriával és Csehszlovákiával és ebbe a biztonsági szerződésbe később bevonhatnák a többi érdekelt államokat is. Szakadás előtt a horvát parasztkluh Súlyos ellentétek a Radics-párt és a Zajednica között Zagrebből jelentik: A horvát képviselők két tábora között már régebben támadt feszültség nyílt viszállyá fejlődött ki. A Zajednicához tartozó képviselők és maga a Radics-párt egyrésze is elégedetlenek Radics Pavleval, a párt elnökével, aki még képviselő társait sem tájékoztatja tárgyalásairól és véleményük szerint túlságosan alázatosan viselkedik Pasicsékkal szemben. Ez az elégedetlen csoport különben sem hive a radikálisokkal való megegyezésnek. A két tábor közötti nyílt viszály kitörésére alkalmat adott a Dom cikke, amelyet Herczeg Rudolf irt. Herczeg fegyelemre, inti a zúgolódó képviselőket, hangsúlyozza, hogy a Zajednica a Radics-párttal együtt ment a választásokba és képviselőit, mint a Radics-párt képviselőit választották meg. A Dom cikkére a Zajednica hivatalos lapja a Hrvat pénteki számában »Pro domo« cimü vezércikkében válaszol, amelyben többek közt a következőket írja: — A horvát Zajednica a választásokon nem vett részt mint külön-t, hanem képviselőit mint horvát köztársasági paraszt - képviselőket választották meg. Mint ilyenek léptek be a horvát parasztklubbia és nem lettek hűtlenek programjukhoz. Ebből világos, hogy milyen a Zajednica képviselőinek a helyzete ma a parlamentben és magában a horvát parasztklubban. Ha mi a szerbekkel való megegyezésről beszélünk, ez alatt a szerbek, horvátok és szlovének megegyezését értjük. Újabban azonban a megegyezésnek ezt az értelmét ki akarják csavarni, mert a megegyezés alatt a pártközi átcsoportosítás tervét értik a radikálisok és a Radics-párt között. Természetes, hogy az egyezmény lényének ilyen különböző felfogása egészen eltérő konzekvenciákra vezet. JOilitikai körökben a cikk tartalmából igazolva látják azt a feltevést, hogy a Radics Pavle vezetése alatt álló horvát parasztpárt többsége, valamint a Zajednica és a hozzá közelálló néhány Radics-párti képviselő között súlyos ellentétek vannak. Lorkovics Iván a Zajednica elnöke két napot Zagrebben töltött és ezalatt híveivel tanácskozott a helyzetről. Azt hiszik, how szakadásra fog sor kerülni a horvát parasztklubban, hogy azonban a két szétváló tábornak milyenek lesznek az erőviszonyai, azt ma még nem lehet tudni. A Stiimes-koncern fizetési zavarokkal küzd A német nagybankok megszüntetik a vállalatok egyrészét Berlinből jelentik: Már Stinnes Hugó halála után néhány nappal élénken foglalkoztatta a gazdasági köröket az a hir, hogy Stinnes örökösei nem tudják a hatalmas méretű vállalatokat megfelelően irányítani és nincs is meg közöttük a szükséges egyetértés. Ezeknek a híreknek következtében a nagybankok is szűkmarkúbban kezdték kezelni a Stinnes-koncern vállalatait, sőt egyes bankok megvonták a Slinnes-háztól a forgótőkét. Az utóbbi hetekben bizonyossá vált, hogy a Stinnes-koncern fizetési zavarokkal küzd és ezért a Stinnes-vállalatok szanálása érdekében a német birodalmi bank elnöke csüiörtök délutánra értekezletet hívott egybe. Ez az értekezlet nemcsak német közgazdasági körökben, hanem — mint Párisból jelentik — a párisi tőzsdén is nagy nyugtalanságot kelt. Az a vélemény, hogy ez a szanálási értekezlet a legjobb bizonysága annak, hogy a Stinnes-ház sürgős pénzügyi támogatásra szorul és a koncern csak a háború utáni inflációnak és a konjunktúráinak köszönhette nagy fellendülését. A koncern vezetése most Stinnes örököseinek kezéből a nagybankokra száll át és kétségtelennek látszik, hogy a bankok a Stinnes-vállalatok egy részét megszüntetik. Párisi pénzügyi körökben százhuszmillió aranymárkára bccsü'ik a Stinnes-konccrn tartozásait. Dr. Radisics Lázár Suboiicán Az igazságügyi államtitkár tanácskozása a Imákkal és ügyvédekkel Radisics Lázár dr. igazságügyminiszteri államtitkár, a B. B. B. ügyosztály igazságügyi főnöke vajdasági kőrútján pénteken délután Szuboticára érkezett. Az állomáson Pavlovics István törvényszéki elnök fogadta az államtitkárt. Délután négy órakor a törvényszéki és járásbirósági birúk és jegyzők összegyülekeztek a törvényszéki palota 51. számú termében, ahol megjelent Radisics Lázár dr. államtitkár, Pavlovics István törvényszéki elnök kíséretében. Az államtitkár egy óra hosszat tanácskozott a birákkal. Délután öt órakor az államtitkár a szuboticai ügyvédi kar tagjait és az ügyvédjelölteket fogadta. Az ügyvédekkel folytatott megbeszélés keretében szóba került a bíróságnál levő nagymérvű restancia, aminek a bi-, róhiány az oka. A békeidőben például a szuboticai járásbíróságon nyolc biró működött, mig most a megszaporodott munkát három biró végzi. Az államtitkár kijelentette, hogy már a legközelebbi időben szaporítják a járásbíróságon a birák számát. Az ügyvédek rámutattak arra, hogy a kezelőszemélyzet is kevés és azt is szaporítani kell. Egyes felszólalók sérelmezték, hogy a járásbíróságnál néha három-négy, sőt öt évig is hevernek ügyek elintézetlenül. Beszéltek a telekkönyvi ügyvitelről és kifejtették, hogy a legnagyobb jóindulat mellett sem folyhat olyan munka, amilyenre a közönség érdekében szükség lenne. Az elhangzott panaszokra és sérelmekre Radisics államtitkár behatóan reflektált. A főbb bajokon — mondotta — csak létszámemeléssel lehet segíteni. Emelni kell a birák és a kezelőszemélyzet létszámát. A birák anyagi helyzetét is javítani kell. Tárgyalták az ügyvédjelöltek sérek meit is, és az államtitkár kilátásba helyezte a sérelmek orvoslását. Radisics államtitkár szombaton folytatja a törvényszék ügyvitelének szemléjét, valamint meglátogatja az ügyészséget és az ügyészségi fogházat is. . Az államtitkár vasárnapig marad Szuboticán.
