Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-06 / 151. szám
PoStarina plaćcna* 12 OLDAL » ARA R DINAR XXVI. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—58, Szerkesztőség 5—10 Szubotica, SZOMBAT 1925 j trains 6. BaaBTOw mmm iirmnwMívmTiiKiasEgsamareM-Miiiin«^ 151. szám Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rossia-Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Suűotica,Aleksandrova ul.l.(Lelbacli-palota) Nemzetiségi önkormányzatok ■Az egymás sarkába lépő események egy fájdalmas igazságot kiáltanak bele a közvéleménybe. Csak tegnap adtunk hirt a becskereki magyar kereskedelmi iskola elmúlásáról, csak tegnap parefttáltuk el azt az iskolát, mely hosszú időkön keresztül terjesztette a tudást, gyarapította az ismereteket, ffejlesztette a jellemet és játékos gyermekekből komoly, tanult, dolgozni-tudó polgárokat nevelt a hazának. Ma olvassuk a szlovenszkói egyesült magyar pártoknak a kormányhoz intézett memorandumét, amelyben magyar egyetemet követelnek a szlovenszkói magyarság száméra. Ezt a két eseményt Korodi-Lutz Lajosnak — van-e, aki e nevet nem ismeri ? — egy, a középeurópai sajtót bejárt cikke köti össze a tények autentikus érteimezéséveJ. Korodi-Luíz volta sovén magyar politika előtt a legveszedelmesebb és Ieggyülöltebb pángermán, akinek rendőri üldözések és ügyészi vádiratok elő! el kellett menekülni a régi Magyarország területéről. Korodi- Lutzot a múltja alapján elsőrangú szakértőnek keli tartani a nemzetiségi elnyomás súlyának és méreteinek kérdésében. Szerinte a románok olyan iskolapolitikát inauguráltak Erdélyben, mely semmiben sem különbözik Apponyi iskolatörvényének szellemétől. A románok nem az elnyomottak sorsából tanultak, hanem az elnyomók módszereiből. Vajda- Vojvoda Sándor, aki a régi magyarországi nemzetiségi küzdelmek legelső csatasorában küzdött és aki az uj Romániának a béketárgyalások idején volt miniszterelnöke, ma lényegben és hangban ugyanolyan beszédet mond a bukaresti kamarában, mint amilyet a budapesti országgyűlésen tartott. Autonómiát a nemzetiségi kultúrának — ebben csendül ki az uj követelés. Ha vallásfelekezeteknek megvan a joguk, hogy hitközségi adót vethetnek ki híveikre és a híveiktől beszedett közterhekből fizetik papjaikat és tartják el intézményeiket, legyen meg az a joguk a nemzeti kisebbségeknek is, hogy adót vethessenek ki és adóbevételeikből fedezzék iskoláiknak személyi és dologi kiadásait. Ha az államhatalom megadja az önigazgatás és adóztatás jogát állampolgárai ama csoportjának, kiket a vallás közössége tart össze, okszerű annak kívánságé is, hogy az önigazgatás és önadóztatás joga azoknak az állampolgároknak is megadassák, akiket a kultúrának és nyelvnek közössége kapcsol össze, fölismerhető csoporttá. A kisebbségi jogokat szabályozó garanciális szerződés megadja a nemzeti kisebbségeknek azt a jogot, hogy iskolákét állíthassanak és tarthassanak fönn. Ennek a mindeddig virluélis jognak gyakorlati megoldására szolgálna ez a mindenkép figyelemreméltó gondolat. A kérdés azért igényel végleges és megnyugtató megoldást, mert a példák figyelmeztetője szerint minden uralom, bármilyen nyelvű legyen is, egyforma rendszerre! teszi az iskolát uralmának egyik bázisává és minden kisebbség, bármilyen nyelvű is az, egyformán érzi a kormányzati eszközzé és uralmi politikává lefokozott iskolaügynclc értékromboló és népi önérzetet sértő súlyát. Pribicsevics törvényjavaslata, melyet csak a napokban terjesztett a beogradi nemzetgyűlés elé, fájdalmas két.......... világosan elhatárolt és könnyen sségbevonhatatlansággal dokumentálja ennek a belátásnak igazságát. A régi Magyarország egykori nemzetiségei a sovén magyar nemzetiségi politika inkarnációját látták Apponyi iskolatörvényében. S ha a régi kisebbségek mai uralma alatt álló nemzetiségek titkos szavazással dönthetnének abban a kérdésben, hogy melyik iskolatörvényt alkalmazzák velük szemben, az Apponyi-félét-e, vagy Pribicsevics, vagy Anghelescu törvényjavaslatait, az uj kisebbségek aligha állnának az egykori kisebbségekből kinőtt államfentartók jogfosztó iskolatörvényei mellé. Mert történelmi igazság az, hogy az elnyomók módszereiből többet tanulnak a hatalom uj birtokosai, mint az elnyomottak őrséből. S ez a történelmi igazság aügKa szolgálja a nemzeti és szociális igazságot. A jövő héten igazolják a Radics-párti mandátumokat Pártközi megegyezés a földmüvesíuíelekrői szóié törvény gyors letárgyalására — A parlament ülése Beogradból Jelentik: A pari a* ment pénteki ülése, amelyet negyed tízkor nyitott meg Subotics aleinök, folytatták a földmiveshitelekről szóló javaslat vitáját. Az első felszólaló Kokanovics Cséda földmivespárti volt, aki i szövetkezetek fontosságát méltatta, majd rátért a javaslatra, amely szerinte megsemmisíti a régi szövetkezeti rendszert. A javaslatnak — mondotta — a legnagyobb hátránya, hogy a földmi ves-szö vetkezetek meghallgatása nélkül készült és nem biztosítja a régóta fennálló szövetkezetek ekszisztenciájdt. Krajacs Radics-párti hosszabb beszédben bírálta a javaslatot. Szemére veti a földmivelésügyi miniszternek, hogy expozéjában nem adott teljes képet az ország földművelésének helyzetéről és azt sem precizirpzta, hogy tulajdonképpen milyen tipusu szövetkezeteket akar a törvény megteremteni. A javaslatból azt látja, hogy a kormány kötött szövetkezeteket tervez, ellentétben a mostani szövetkezetekkel, amelyek, mint szabad-szövetkezetek magáníniciativábói keletkeztek. Hibáztatta, hogy a szövetkezeteknél a francia mintát vették alapút, holott a jelenlegi jugoszláv jöldmivesszövetkezetek sokkal modernebbek a franciákénál. Részletesen foglalkozott a javaslat egyes rendelkezéseivel és annak a véleményének adott kijpjezést, hogy a törvény nem fog javulást hozni és ezért a javaslatot nem szavazza meg. Krajacs beszéde után az elnök öt perc szünetet rendelt el. / szünet után Makszimovics Stepa radikális vette védelmébe rövid beszédben a javaslatot, majd dr. Radoszavljevics Milán demokrata szólalt fel, aki a javaslatról éles bírálatot mondott. A javaslatnak — mondotta többek közt — az a legnagyobb hibája, hogy monopolizálja a hitelnyújtást pártemberek részére és könnyen beállhat az a lehetőség, hogy a hitelnyújtás uzsorások kezébe kerül. Azt hiszi, rövid idő alatt bebizonyul, hogy a javaslat, mint teljesen elhibázott, megbukik a gyakorlatban. Radoszavljevics beszéde után az elnök az ülést bezárta és a vita folytatásét szombat délelőttre tűzte ki. A szociálpolitikai miniszter expozéja a rokkanttörvényjavaslatról Pénteken a parlamenti bízott ságok is élénk tevékenységet fejtettek ki. A rokkanttörvényt tár gyaló bizottság a parlament ülésével egyidejűleg tartott ülést, a melyen Gyuricsics Márké szociálpolitikai miniszter expozét mondott és rámutatott arra, hogy a javaslat a szerb és a montenegrói hadsereg rokkantjaivnl egyenlő elbánásban részesíti az ellenséges hadsereg rokkantjait. Agatanovics (demokrata) kifogásolja, hogy a javaslatban nem történik gondoskodás a polgári rokkantakról. A bizottság szerdán tartja leg* közelebbi ülését. Ugyancsak a rokkanttörvényjavaslattal foglalkozott a radikális klub is pénteken délutáni ülésén. A felszólalók minél nagyobb segélyt követeitek a rokkantak részére, de egyszersmind szigorú ellenőrzést sürgettek, hogy csak valódi rokkantak részesülhessenek rokkantsegélyben. Az elemi iskolai törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság pénteken tartotta első ülését. Az ülésen dr. B izala Albert, Radicspárti, zagrebi egyetemi tanár több órás beszédben kritizálta a javaslatot úgy politikai, mint szakszempontból. Az általános vita előreláthatóan még hosszú ideig fog tartani, mert az ellenzék erős harcra készül ellene. Ü ést tartott pénteken a sajtótörvényt tárgyaló albizottság is, a mely gyors tempóban közeledik a javaslat végleges elfogadásához. Azt hiszik, hogy a következő hét ülésén ez a szekció mór be is fejezi működését és a javaslat a bizottság plénuma elé kerülhet. A pártvezérek Trifkovics Marko parlamenti elnök elnöklete mellett szintén ülést tartottak, amelyen a föídmives-hitelekről szóló törvényjavaslat vitájának mielőbbi befejezéséről volt szó. Az ellenzéki pártok vezetői is elfogadták a parlament elnökének azt a javaslatát, hogy a feliratkozott szónokok legnagyobb része .visszalép és a vitát a legrövidebb időn belül befejezik, hogy igy mielőbb napirendre lehessen tűzni a vitás Radics-párti mandátumok igazolását. Ennek a határozatnak a végrehajtására délután az egyes ellenzéki pártklubok Is ülést tartottak. A demokrata klub ülésén elfogadták a határozatot a vita megrövidítésére vonatkozóan. Ezenkívül a demokrata pártklub foglalkozott a parlament keddi ülésére kitűzött külügyi vita kérdésével is. Ebben a tekintetben Niucsics külügyminiszter külön bizalmas konferencián informálta a pártvezéreket a kormány álláspontjáról és azokról a kérdésekről, amelyeknek a parlament előtt való tárgyalását nem tartja helyesnek. Erről Davidovics Ljuba pártelnök referált a klubülésen, majd megállapodtak a vita iránya tekintetében. A párt szónokaiul Marinkovics Voja volt külügyminisztert és Mihajiovics Ljuba volt washingtoni követet jelölték ki. Ezenkívül belső pártügyekről tanácskoztak. Ugyancsak ülést tartott délután a muzulmán-klub és a klerikálisklub is, amelyek szintén ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak és hozzájárultak a földmiveshitelekről folyó vita megrövidítéséhez,
