Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-30 / 172. szám

1925. junius 30. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A kínai kormány Amerikát kérte fel közvetítésre Japán békés megoldást keres Londonból jelentik: A Times to­kiói távirata szerint a japán kinai jegyzékére a minisztertanács utasí­tást adott a pekingi japán követség­nek, hasson oda a többi hatalom kö­veteinél, hogy a kinai javaslatokkal szemben tanúsítsanak békülékeny magatartást. Másrészt megkeresik Kínát, vonja vissza a szerződések revíziójára irányuló követelését. A japán sajtó azon a nézeten van, 'hogy Nagybritannia nem lesz to­vábbra is abban a helyzetben, hogy tartózkodjék közvetlen akciótól Kí­nában. Azt várják, hogy Japánt is felszólítják az akcióban való rész­vételre. Japán kész a maga érdekeit megvédelmezni de nem hajlandó ar­ra, hogy a brit érdekek uszályhor­dozója legyen. Újabban megint két japán torpedózuzót küldöttek Kíná­ba, mig több más indulásra készen áll. A Morning Post washingtoni je­lentése szerint a kinai követ jegy­zéket nyújtott át a külügvminiszté­­ritutiban. A jegyzékben állítólag fel­szólítják az amerikai kormányt, vál­laljon vezető szerepet abban a kí­sérletben, hogy a Kína és a hatal­miak között fennálló ellentéteket Washingtonban tartandó konferen­cián egyenlítsék ki. A tudósitó utal arra, hogy Amerika ezidőszerint más helyzetben van Kínával szem­ben, mint a többi hatalom. A kínai­ak animozitása nyilvánvalóan az an­golok és a japánok ellen irányul, mig ’ellenben az amerikaik barátsá­gát igyekeznek megtartani és min­dent elkerülnek, ami az amerikaiak támogatásától megfosztaná őket. A görög „forradalom “ — A Bácsmegyei Napló athéni tudósitójától — Nem lepett meg senkit, aki a görög vi­szonyokkal és főleg az utolsó hetek tör­ténetével tisztában volt, az a »forrada­lom«,, amelyet Pangalosz tábornok, a gö­rög hadsereg volt vezérkari főnöke, majd pedig generalisszimusa megrende­zett. Az a gyöngeség és erélytelenség, amelynek .a Mihal okopulosz-kormány nem egyszer tanujelét adta és amellyel a tisztikart szinte íelbiztatta a politiká­ban való részvételre, megtermetté gyümölcsét a tegnapi vértelen forrada­lomban, amely inkább volt katonai puccs, mint valóságos revoiució. Ha azokat a lövéseket leszámítjuk, amelyeket reggel az a néhány katona ejtett, aki a postát megszállotta és ijesztésül a levegőbe durranfott, azt mondhatjuk, hogy puska­lövés nélkül sikerült Pangalosznak a kabinetet megdönteni. Bizonyos nyugtalanság már juniuS 24- én észlelhető volt: a városban kósza hírek terjedtek el, a lapok a hadügymi­niszter lemondását és Ottoneusz gene­rálisnak, a szalonikii hadtest parancsno­kának miniszteri kinevezését hozták, amit ugyan a kormány cáfolt, de viszont annyit bevallottak, hogy a generálist, akit általában a legnagyobb befolyású katonának és a kormány támogatójának tartottak, Athénbe rendelték »szolgálati ügyben.« A tisztek már meglehetősen nyíltan követelőztek, egyelőre csak a hadügyminiszter és a pénzügyminiszter lemondását követelték jegyzőkönyvek utján, de azután egy külföldi laptudósi­­tónak, a Matin athéni levelezőiének in­diszkréciója folytán Pangalosznak tudo­mására jutott, hogy a kormány végre erélyes lépésre határozta magát és elfo­gatási parancsot adott ki ellene. Panga­­losz este tudta meg Mihalokopulosz szán­dékát. Azonnal összeült híveivel és a már régen előkészített, de még eléggé megnemérettnek tartott forradalmat, válaszul a miniszterelnök tervére, kirob­bantotta. Szerencséjére Ottoneusz gene­rális, aki vasúton akart Athénbe utazni, de akit ebben a szándékában tisztjei megakadályoztak, tengeren tartott a fő­város felé, igy nem lévén Szaionikiben, nem tudott semmiről és nem tudta meg-| tenni ellenintézkedéseit. Csütörtökön, J 25- én reggel, megszállották Pangalosz j emberei a postát, azonnal leadtak az or­szág minden részébe táviratokat, amely­ben már a forradalom győzelméről és a kormány lemondásáról számoltak be. Ugyanakkor Pangalosz felszólította sür­­gönyiíeg a második hadtestet (Ottoneusz csapattestét), hogy rendeletéit és paran­csait teljesítse, különben a parancsnoko­kat személyükben tesz! felelőssé. Ugyan­ekkor a thébai állomás parancsnokának kiadta a rendeletet, hogy Ottoneusz ge­nerálist, aki a szalonikii gyorssal az állo­máson keresztül fog utazni, tartóztassa fel további intézkedésig. A kormány tagjai eközben a hadügy­minisztériumban ültek. össze tanácsko­zásra. Megállapították, hogy az athéni helyőrség közül csakis a technikai ezred tart Pangaiosszal, mely ezred a Rouf­­kaszárnyában állomásozott. Ezenkívül a Hadiikiriakosz admirális vezetése alatt álló flottának egyetlen egysége, az Averoff cirkáló az admirálissal együtt Pangalosz hive. Mig a kormány tagjai a hadügyben tanácskoztak, addig a mi­niszterelnök, valamint Kondylis és Ka­­phandarisz pártvezérek a köztársaság elnökével folytattak beható vitákat. A vitába később belevonták a többi pártok vezéreit is, Papanasztaziut. a volt mi­niszterelnököt és Gonataszt. Koncentrá­ciós kabinet alakításáról volt eleinte szó, amelyben úgy Pangalosz, mint Ha­­djikiriakosz részt vett. Azonban a tervet a pártvezérek, Papanasztaziu kivételé­vel, elvetették. Eközben Pangalosz, aki közben helyzetét állandóan erösbltette és az egyes katonai egységeket sorban megnyerte, a parancsnokságokat pedig minden ellenállás nélkül hatalmába kerí­tette, ultimátumot intézett a kormány­hoz, amelyben felszólította a köztársaság elnökét, hogy a kormány lemondását erőszakolják ki, délután négy óráig te­remtsen a hadsereg és a flotta kívánal­mainak megfelelő helyzetet, különben kénytelen lesz erőszakhoz nyúlni. Pan­galosz meglehetősen udvarias ultimátu­mával szemben az admirális, akinek közben sikerült a piräusi öbölben hor­gonyzó másik két hadihajót, két torpe­dórombolót is- a felkelők mellé állítani, megüzente Konduriotisz köztársasági el­nöknek (aki régebben szintén admirális volt), hogy amennyiben azonnal nem te­remtenek megfelelő helyzetet, a »végső eszköz«-hÖz fog folyamodni, amiért azonban öt teszi felelőssé. A »végső eszköz« alatt Athén bombázását értette, amint az Pangalosznak az admirálishoz az ultimátum elküldésével egyidejűleg megküldött sürgönyéből is kitetszett. A kormány elejét akarta venni minden vérontásnak és ezért inkább minden el­lenállást feladva, lemondott. A forrada­lom győzött. Egy darabig arról volt szó. hogy Pa­panasztaziu, az Union Républicaine el­nöke lesz a miniszterelnök és kabinetjé­ben helyet fognak foglalni a katonák is, de azután Pangalosz ezt a gondolatot is feladta és maga látott a kormányalakí­táshoz. A helyzetnek jelenleg kétségtele­nül ura Pangalosz és Hadiikiriakosz. A hadsereg lassan-iassan melléjük pár­tolt, a nép pedig teljes közömbösséggel nézi az eseményeket. Pangalosz kiált­ványt Intézett a lakossághoz, amelyben minden sérelemnek és kívánságnak az orvoslását, illetve teljesítését Ígéri meg. Ottoneusz generális közben megérke­zett Athénbe, ahol azonban már csak az a hír várta, hogy hadtestparancsnoki ál­lásából elmozdították és helyébe Tséru- Üsz generálist nevezték ki. aki a szaloni­­kii helyőrséget Ottoneusz távollétében Pangalosz mellé állította. Ezzel egyide­jűleg Pangalosz elmozdította az összes hadtestparancsnokokat és helyükbe úja­kat nevezett ki. Egyúttal kiszabadította a miüt év októberében általa rendezett sikertelen forradalomban való részvéte­lért letartóztatásban levő katonákat és azok vezérét, Louphas generálist szintén hadtestparancsnoknak nevezte ki. Egy­­utíal Kondylis ellen elfogató parancsot adtak ki még a forradalom estéjén, de a volt miniszter, — Pangalosz egykori leg­jobb barátja és fegyvertársa — eltűnt Athénből. Állítólag Plasztirasz generálist kereste fel, akivel a Pangalosz-uralotn megdöntéséről tárgyal. De rajta kiviil a Különben az egész országban rend és nyugalom uralkodik a jelen pillanatban. Hogy ezen rend és csend tartós lesz-e, az még kérdéses, egy azonban bizonyos, hogy a lakosság nagyon elitéli Panga­­iosznak, szerintük, rossz időben rende­zett foradalmát. Ma ugyanis annyi kül­politikai nehézséggel kell a kormány­nak megküzdenie, hogy a belső felfor­dulás végzetes következményeket von­hat maga után. Pangalosz hétfőre összehívja a nem­zetgyűlést és azt reméli, hogy kabinet­jének meg lesz a többsége. Ha nem, úgy szétzavarja a parlamentet, amely amúgy is csak takarója lenne a katonai dikta­túrának. Dr. Kovács Jenő Százezer kiutasítás A külföldi munkásoknak eí kell hagyni Ausztriái Bécsből jelentik: A munkanélküliek nagy száma miatt az osztrák kormány rendkívül intézkedéseket fog tenni. A kormány ugyanis arra készül, hogy rendeletéi bocsát ki és törvényjavas­latot nyújt be a parlamenthez, amely szerint idegen illetőségű munkások foglalkoztatása Ausztriában csak kivé­teles, rendkívüli esetben legyen meg­engedve. A kormány becslése szerint Ausz­triában hatvan-nyolcvanezer külföldi munkás van alkalmazásban és csak 1924-ben tizezer idegen munkás ér­kezeit. Az uj törvényjavaslat szerint a törvénynek visszaható ereje lesz és ennek következtéb n el kel! hagynia Ausztriát egész sereg csehszlovák ál­lampolgárnak, akik mint cselédek, ház­tartási alkalmazottak, kifutók, szolgák, stb. vannak alkalmazásban, azonkívül egy nagy csapat német és -magyar munkásnak is. jugoszláv állampolgá­rokat a rendelet tervbevett intézke­dései nem érintenek Sztrájkra készülnek a sentai kereskedők Éles harc a záróra rendelet ellen Szentáról jelentik: A szentai kereske­dők és iparosok szombat este Milose­vics Szlávkó elnöklete alatt viharos gyű­lést tartottak. Elkeseredett hangok hal­latszottak amiatt, mert az egész ország­ban Szentán rendezte a rendörfőkapi­­tányság a kereskedőkre, iparosokra néz­ve legsérelmesebben az üzleti zárórákat. Elkeseredetten tárgyalták a nagyszám­ban megjelent kereskedők, hogy a kör­nyékbeli városokkal szemben érős hát­rányba került Szenta kereskedelme, mert most a nagy kereskedelmi pangás Idején vasárnap és hetipiacok alkalmá­val is, amikor 3 környékbeli falvakból, szállásokról a vásárlók Szentán szerez­ték be szükségleteiket, vagy nem nyit­hatják ki, vagy nem megfelelő időben kötelesek nyitni és zárni üzleteiket. A gyűlés hattagú küldöttséget menesztett dr. Knyezsevics Milos polgármesterhez, hogy ezt a rendeletet Mtttics főkapitánnyal vonassa vfssga. Amennyi­ben nem érnek el eredményt vasárnapig, akkor vasárnap' délutánra, kereskeđehpt nagygyűlést hívnak egybe, négyes kül­­döttség utján a. kereskedelmi miniszter­hez fordulnak és üzleteiket, vdlamint műhelyeiket mindaddig zárva tartják, mig szerintük teljesen jogtalan és elhibázott zárórarendeletet a keres­kedők és iparosok érdekeinek figyelem­bevételével nem rendezik. HÍR PK © SS O — A bécskereki kereskedők egye­sületének közgyűlése. Becskerekről jelentik ; A becskereki kereskedők és gyárosok egyesülete vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott. Az ülésen Jankovics Koszta kamarai elnök be­számolt a Beogradban járt küldöttség utjának eredményéről. A közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely szerint követelni fogja a háborús adók és a rendkívüli állami pótadó meq­­szüntetését, valamint az adósérelmek orvoslását. Egyben megbízták az el­nökséget, hogy sürgesse meg a pénz­ügyminisztériumban az adófelszólam­­lási bizottság kinevezését. Amundsen Amerikába megy. Osloból jelentik, hogy Amundsen az Aftenposten“ munkatársa előtt kije­lentette, hogy hazájába való vissza­térése után előadássorozatra utazik Amerikába. A lap azt véli, hogy szerzett tapasztalatai alapján Amundsen csatlakozni fog Eckenernek jövő évi északsarki expedíciójához. — Schweiger főrabbit Vidovdánkor ünnepelték királyi kitüntetés© alkalmá­ból. Szentáról jetóatik: Vasárnap, a vidovdáni istentisztelet után a zsidó hit­község iskolai dísztermében száz meg száz résztvevő jelenlétében ünnepelték Schwelger Hermann főrabbit abból az alkalomból, hogy a király a Szent Szá­va renddel tüntette ki. A hitközség nevé­ben dr. Glücksthal Andor orvos, hitköz­ségi elnök, a zsidó nemzeti egyesület nevében dr. Víg Károly ügyvéd, a zsidó nőegylet nevében dr. Glücksthal Andor­­né nőegyleti elnök és a leányegylet ne­vében Schweiger Erzsébet üdvözölték lelkes szavakban a tudós és népszerű lelkipásztort, aki magasztos szavakkal mondott köszönetét a hitközség ragasz­kodásáért, szeretetéért. — A magyai'-cseh kereskedelmi tárgyalások. Prágából jelentik: A kereskedelmi szerződésre vonatkozó magyar-cseh tárgyalásokat három napi tanácskozás után a kölcsönös követe­lések második olvasásával befejezték. A magyar küldöttség jelentéstétel vé­gett Budapestre utazik. A tárgyaláso­kat júliusban folytatják. — Hat bolgár összeesküvőt ismét halálra ítéltek. Szófiából jelentik: A Silvenben működő haditörvényszék az összeesküvők bünpörében hat ha­lálos Ítéletet hozott. A többi vádlottat súlyos börtönbüntetésre ítélte. — Pusztító nsuaicióroböanás Szaraje­vóban. Szarajevóból jelentik: Vasárnap délután két órakor egész Szarajevót erős detonáció rázkódtatta meg, aminek következtében sok épület ablakai betör­tek. A detonáció onnan származott, hogy, a város közelében lévő katonai municlőraMárban nyolcszáz kilogram đlnamit és nyolcszáz kézibomba felrob­bant, A robbanás következtében a rak­tárépület egy része a levegőbe repült, a többi része is erősen megrongálódott. Egy káplár, aki a közelben tartózkodott, a légnyomástól belső sérüléseket szen­vedett. A robbanás okát még nem állapí­tották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom