Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-28 / 171. szám

1925, junius 28, BÁCSMEGYEI NAPLU 17. oldal. Tomi, a drusza • Elvi tanulmány A druszám egy kis kölyök-farkasku­­tya, alig három hónapos, de azért már a strandra jár. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy közelebbi érintkezésben áll a vizzel. Nem, ez nem áll. De én ös­­merek komoly, bátor úriembereket, akik szintén kimennek a tópartra, dreszben, pizsamában, teljes vizi-fegyverzetíel és mégcsak a lábuk kisujját se dugják be a vízbe. Na, ilyen fíirdövendég a Tomi is. Nem sok vizet zavar. Felmászik a trambulinra és onnan szemléli néma un­dorral a tavat. »0, tó, tó eleven poézis!« — sóhajt a költő. De a druszám nem olvas verseket, sőt határozottan antipá­­tiával viseltetik minden irodalom iránt, a múltkor például a sportrovatvezetőn­­ket is életveszélyesen megugatta és csak azért nem végződött a dolog haláleset­tel, mert a sportrovaívezető menekülés­iközben —■ bár meggyőződése ellenére — beleugrott a vizbe. Druszám a természet szabad gyerme­ke. Műveltsége, tekintve hogy még kis­korú, bámulatos. Mint egy hatéves kis­fiú, aki már a harmadik eteméből vizs­gázik, ilyen koraérett kiskutya a Tomi is. Hogy mit tud? 1. Ugatni. Kivétel nélkül mindenkit megugat. A tehénre ép úgy ráviesoritju a fogait, mint a felnőtt emberekre. 2. A lépcsőkön magától felmegy és retur. 3. Tapintatos. Ha rájön a viszketés félremegy vakaródzni. 4. Idegent nem harap meg a világért sem. Csak megbízható, régi, jó (ismerő­söknek a lábikrájába kapaszkodik. További rengeteg jótulajdonságait fe­leslegesnek tartom megemlíteni. Csak még ennyit: szereti a nőket. Hogy mennyire jóizlése van az is bizonyt ja, hogy mindaketten egy nőnek udvaro­lunk. Neki persze óriási előnye velem szemben, hogy kutya. Ez a legfelelőtle­nebb pozíció. Igaz, sokszor mondták már nekem nők: »szemtelen kutya« de az­ért korántsem értem el olyan sikereket, mint a Tomi. Amit neki szabad, azt nem lehet nekem. Tomi egyszerűen oda­megy a nőhöz és a nagy nyilvánosság előtt a kezét, az orcáját és a talpát nya­logatja. Ez a világért sem stréberkedés a druszámtól, ilyesmi az ő egyenes jel­lemével össze sem egyeztethető, de tény, hogy a nők ilyenkor borzasztóan meg-j vannak hatva. — Milyen hűséges, drága jószág! —| mondják elérzékenyülten és elárasztják | gyöngédkedéseikkel. Mert kinek jutna eszébe, hogy egy kutyának hátsó gon­dolatai is vannak? De mi lenne ha én is így viselkednék szivem hölgyével a strandon? Jobb nem is rágondolni. Könnyű egy kutyának. Mert hogy udvaroljon egy csinos kutya, ha beszélni nem tud? Ugasson szenti mentálisan: au vau? Jobbérzésü nő en­nek nem dől be, hiába pedig egy kutya se szeret ugatni. Tomi tehát a nyelvé­hez folyamodik, amely nagy és forró, akár a szive. Tegnap délután is úgy összeölelgette egy nő, hogy szinte elállt a lélegzete. Nem a nőnek. A dru­számnak. Nem tudtam elnyomni egy önkéntelen sóhajt: — A kutyafáját. Milyen jó is ennek a dögnek. Mire a bájos nő megvetően Így szólt: — Irigy kutya! — és nem állt többé szóba velem. Csak kutyával és nővel ne kezdjen so­ha az ember. (-.) Szerkesztői üzenetek ra a g M. D. Szmederevó. Cinikusnak mond­ják azt az embert, akinek semmi sem szent, aki mindenen gúnyolódik. A ciniz­mus tulajdonképpen görög filozófiai rendszer, amelvet Antisthenes. Sokrates tanítványa alapított meg. Antisthenes azt tanította, hogy az élet célia a gyö­nyörűségek és az élet rongyainak meg­vetésén alapuló munka. Ennek a világ­nézet továbbfejlesztői a sztoikusok vol­tak. A sztoicizmus .szerint a cselekvés célja az erény, ez pedig az észszerű ma­gatartásban rejlik. Sztoikusnak mondják azt az embert, aki felszabaditia magát érzelmei és szenvedélyei hatása alól és mindig következetes magatartást tanú­sít. A sztoicizmus egyengette az utat a kereszténység számára. D. P. Sztaribecse. A dardlijátékban az nyeri meg a partit, aki hamarabb mondja be az ausz-t. Az ausz bemondá­a táblán elkönyvelt és hazavitt poénjei legalább SOl-et tegyenek ki. Ha az egyik fél csak a hazavitt ütésével mondhatna ausz-t. a másik azonban eirv figura be­mondásával. akkor ez utóbbi rá sem ad a kihívott lapra és kimondia az ausz-t. A. Sr.-Mitrovica. 1. Az állampolgárság megszerzése mindaddig, mig az állam­polgársági törvény el nem készül, csak­nem lehetetlen. Az illető referensnél ez­rével fekszenek az ilven kérvények, de érdemleges elintézést alig egy-kettő ilven kérvénv nver. 2. A szekvesztrum alól való feloldás a következőképpen történik: Helvi hatósági bizonvitványt kell beszerezni arról, hogv a szekvesz­­trált vállalat nacionalizálva van. azaz hogv a tulajdonosok (részvényesek) S. H. S. áliamuolgárok és politikailag meg­bízhatók. Ezt a helvi hatósági bizonyít­ványt kérvénv kapcsán be kell küldeni az igazságügvminisztérium szekveszter osztályához (Min. Pravde — Odclenje za sekvestriranje imanja). amely elren­­_ delheti a szekveszter feloldását olyan !módon, hogy becslő bizottságot küld sahoz az szükséges, hogv a játékosnak KE RESZT SOROS REJ T VÉNY Szerkesztette L. Ernő és Juliska Vízszintes: Függőleges: I. Opera cime 4. Ókori filozófus 8. Hires költő 9. Gazdasági növény 10. Ökör lesz belőle 1!. Hires szobrot találtak ott 14. Fertőtlenítő szernek is használják 15. Isten, idegen nyelven 17. Indulat szó 19. Szobrász és folyó neve 21. Minden bai 22. Hasznos növény 23. Fontos ásvány 25. Folyó neve 27. Nem szćd 28. Sors idegen nyelven 29. Csanadék 30. Egv vallás fele 32. Hires német fizikus 24. Folyékony 35. Állat teszi 36. Török pasa 37. Keleti nép 39. »E« idegen nyelven Írva 40. Disznó teszi 41. Sokan imádták 1. Festő tanulmányának tárgya 2. Véreskezü forradalmár 3. Fizetni muszáj 4. Apostol neve 5. Névelő 6. Élő nagv filozófus 7. Nagy orosz folvó 12. Női név 13. Költői müfai 16. Görög mondabeli hős 18. Az élet fontos tényezője 11. Zeneszerző 20. Tengermelléki üdülőhely 26. Jegyzék Idegen nyelven 24. Fém. 25. Személyes névmás idegen nyelven 27. Opera hőse 28. Szili 31. Tragédia hősnőié (fonetikus) 29. Nagv város 33. Szín idegen nyelven 38. Állat lakik benne 35. Női név. 42. Nemesi rang rövidítve. ki a vállalat vagyonának felbecslésére és megszabja azt az illetéket, amelyet a szekveszter fclőldásáért le kell róni. Ez az illeték rendszerint 5%. Az illeték le­rovása után az igazságügyminiszérium a szekvesztert végzéssel feloldja és a vállalatot jegyzőkönyvileg a tulajdomo­­soknak átadja. íiii előfizető, Szubaticán két leányki' házasitó-egyésület alakult, a Sreća és .a Buriućnost Život. de még egyik sem mű­ködik, mert alapszabályai még nincse­nek jóváhagyva. B. 1.. Velikibecskerek. A Magyar Jog­védő Iroda megállapította, hogy az ön kérvényét 23361—925, szám alatt ez év március 30-án továbbították a beogradi vezérigazgatósághoz. V. A., Szubotica. Olaszországi és Franciaországi utazások és szállodák ügyében Krausz Lajos szuboticai sör­­nagykereskedő készséggel ad felvilágo­sítást. A. B.. Zagreb. Intézzen angol vagy­­horvát nyelvű beadványt a zagrebi ame­rikai konzulátushoz (Zrinjski trg 19.) ás­ít konzulátus utján kérjen felvilágosítást. A konzulátus az ön levele alapján átirat­ban fog fordulni az illető városhoz és sokkal gyorsabban és biztosabban kap választ. Esetleg horvát vagy tolmács­csal menjen el személyesen a konzulá­tushoz. hogy ott az ön ügyében vegye­nek fel jegyzőkönyvet. K. .!.. Szombor. Perronjegy nélkül a vonatba senki sem szállhat be és igv a főnök jogosan iárt el, amikor a tiz dinár birságoí kivetette. .1. L.. Mol. 1. Járandósága a munkás­­biztositótól 518 dinár. 2. Mint legidő­sebb fiú csak kilenc havi katonai szol­gálatot tartozik teljesíteni. D. Szenta. A dinár zürichi árfolyama ez év január 10-én 8.475 volt. A levél­ben közölt adat téves. R. M. Velikibecskerek. A noviszadi postaigazgatósághoz nem érkeztek be az ön ügyének aktái. Közölje velünk, hogy milyen szám alatt és hová továb­bították az aktákat és akkor újból utá­nanézünk az ügynek. G. J. Szenta. Az epilepsziára nincs különleges gyógyszer. Ezzel a beteg­séggel szemben legfeljebb csak ideg­­csillapitó szereket, leginkább brómát vagy luminált alkalmaznak az orvosok. Az epilepszia oka általában a veleszü­letett konstituclóban rejlik, de előidéz­heti ezt ai betegséget koponyatörés, al­kohol. vérbai stb is. E. M. Novibecse. 1. Révai-íéáe nagy. lexikon első tizennégy kötetének ára kötetenként 225 dinár, a tizenötödiké 340. a tizenhatodiké 400. a tizenhetediké 420 dinár. 2. Kötélgyártók szaklapja; Deutsche Seilerzeitung (Berlin.) R. A. Bácska-Topola. A Beograder Zeitung kiadásában megjelent egy né­metnyelvű füzet a jugoszláviai ifürdőhe- Iyekről. Szíveskedjék a beogradi lap ki­adóhivatalához fordulni ai füzetért Előfizető. Boldog ember, akinek fon­tos probléma az. hogy egy negyven­kétéves nőnelk kijár-e üdvözlés alkal­mával a kézcsók. vagy nem. Van olyan nő. aki visszahúzza a kezét a kéizcsók elől. de azért ziokon veszi, ha a férfi ennek ellenére is kezet nem csókol neki. Van. aki egyenesen nyújtja a ke­zét kézcsókra. Általában minél kevésb­­bé tisztázott egv nő társadalmi pozí­ciója. annál nagyobb súlyt helyez a kézcsókban nyilvánuló tiszteletadásra. Ha ön olyan lényegesnek tartja a kér­dést. akkor interpellálja meg az Illető hölgyet, van-e kifogása a kézcsók vagy annak elmaradása ellen. T. F. Bród, A hektár 10.000 m2, tehát körülbelül egyharmad hold.

Next

/
Oldalképek
Tartalom