Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-28 / 171. szám

1925. junius 28,

BACSMEGYE! NAPLÓ

% oMA

a nemzetgyűlés általánosságban elfogad. A vita során benyújtott javaslatokat, a tisztviselők- fízetésrendezéséről szóló javaslat kivételével a nemzetgyűlés elveti.

Vass József miniszterelnök-helyettes válaszolt ezután Rupert Rezső interpellációjára. Kijelenti, hogy a törvényhatóságok urnapi fogadtatása alkalmával a kormányzó csak egy beszédet mondott és pedig a hivatalos beszédet, amiért a kormány vállalja a felelősséget. Más beszéd nem hangzott el.

Ezután még több lényegtelen felszólalás volt. Az ülés negyed tízkor ért véget.

tette még, hogy sikeres északsarki repülés esetén légi közlekedést lehet berendezni Európa és Kelet-Ázsia között a sarkvidéken keresztül.

Amundsen és társai oslói jelentés szerint egy szénszállitó gőzössel elhagyták a Spitzbergákat. Az Aftenposten szerint valamennyi sarkvidéki repülő megkapja az Olaf-rendet. Amundsen, aki már birtokosa- az Olaf-rend nagykeresztjének, valószínűleg a polgári éremmel való rendkívül ritka kitüntetésben fog részesülni.

HÍREK

Kötéláltali halálra Ítéltek

két háromszoros rablógyilkost

Főtárgyalás a marikor! törvényszéken

Mariborból jelentik: A maribori törvényszék kétnapos tárgyalás után szombaton hirdette ki az ítéletet Zlahtics Iván bregi asztalos és segéde, Csics Ferenc bünperében, akik hármas gyilkosság miatt kerültek a vádlottak, padjára. A vádirat szerint Zlahtics és Csics, .imikor csempészésért a múlt évben fogházba kerültek, ott összeismerkedtek Miki Vince studenci-i jómódú cipésszel, aki szintén csempészés miatt volt elitélve. Hárman elhatározták, hogy kiszabadulásuk után csempész-szövetkezetet alakítanak. Kiszabadulásuk után néhány hónapra, múlt év december 11-én meggyilkolva találták Miki Vince feleségét és két éves kislányát. Minthogy Miki eltűnt, a rendőrség abban a feltevésben volt, hogy a gyilkosságot Miki követte el. Két nap múlva azonban az ő holttestére is rátaláltak a közeli erdőben.

A gyanú Csics ellen irányúit, aki letartóztatása után be is ismerte, hogy a Miki családot ZlahticcsaJ közösen irtották ki. Vallomásában elmondta, hogy Mikit ki akarták rabolni és azért ölték meg. Majd attól félve, hogy .Miki családja nyomra vezetheti a rendőrséget, a cipész meggyilkolása után elmentek Miklékhez és végeztek az asszonnyal, valamint a kislánnyal is.

Az izgalmas tárgyaláson Csics azt vallotta, hogy a gyilkosság értelmi szerzője Zlahtics volt A biróság a bizonyítási eljárás befejezése után a vádlottakat. kötéláltali halálra ítélte, azzal az utasítással, hogy előbb Zlahticset kell kivégezni. A vádlottak nyugodtan hallgatták: végig a halálos Ítéletet és mindketten felebbezte-k.

Zeppelinnel

az Északi sarkra

Az óriásléghajó 1927 májusára készül el Királyi kitüntetést kaptak az Amncdscnexpeóició tagjai

Berlinből jelentik: A birodalmi közlekedésügyi minisztériumban a sarkvidéknek repülőgépen való földerítésével foglalkozó nemzetközi tudományos társaság és a Zeppeliu-léghajómüvck közt megbeszélés volt, amelyen dr. Eckener is részt vett.

A megbeszélésen elhatározták, hogy a Zeppeün-léghajómüvek a tudományos társaság céljainak megfelelő léghajót építés dr. Fritjof Nansen-nak, a. tudományos társaság elnökének két sarki vállalkozás céljára rendelkezésére bocsátja. A léghajó építésének költségeit maguk a Zeppclin-léghajómüvek vállalják, mig a sarki utazás költségei nemzetközi utón volnának összegyüjtendők. Tervbevették, hogy a léghajót a sarki vállalkozás után más nemzetközi tudományos társaságoknak ajánlják fel, különösen a földfelület ismeretlen területeinek felkutatására.

Eckener dr. a Z. R. III. léghajó volt parancsnoka, aki Amundsennel Zeppelin légi cirkálóval az északi sarkra akar repülni, tigy nyilatkozott, hogy a léghajó 1927 májusára elkészülhet. Hozzá• H«

Miért hazudnak az emberek

Abban a vegyes társaságban, amely egy nyári vendéglő nagy kerek asztalát ülte körül, a hazugságról s. a hazug emberekről vitatkoztak. Mindenki eltörte pálcáját a hazug férfi feje fölött. A hazugságot, mint férfiatlan, gyáva produktumát a jellemnek, mindenki elitélte. Mindenki megtalálta a polgári fölháborodás kemény szavait, s csúnya szokásnak, a jellem betegségének s hitványságnak nevezték a hazugságot, mindenki temperamentumának megfelelően válogatva ki a megbélyegző jelzőt a magyar nyelv kincsesházából. Egyhangúan helyeseltek, mikor a száraz ügyvéd nagyot sziva rossz cigarettájából — mintha annak füstjéből párolná le ezt az igazságot — így szólt:

— Boldogult atyám mondotta, hogy aki hazudik, az lop is. aki pedig lop, az gyilkolni is képes.

Az ügyvéd úgy tette az asztalra ezt a mondást, mint valami családi kincset, jobbkezét ünnepélyesen helyezve az asztal közepére. Az író erre közbeszólt:

— A hazugság nem bűn. Sokszor kell hazudni, hogy jók lehessünk.

Az ügyvéd hevesen tiltakozott:

— Furcsa elvei vannak a művész urnák. Tudja meg, hogy hazudni senkinek sem szabad, se nőnek, se férfinak, se gyereknek, se öregnek. A hazugságtól rossz szaga lesz az emberi szájnak. És csodálatos, hogy mégis milyen sok hazug ember van. E téren is rengeteg szomorú tapasztalatom volt már az életben. Olyan embereket kaptam már hazugságon, akiket valóságos szenteknek tartottam. El fogom mondani a legszomorubb csalódásomat, ami ezen a téren ért.

— Tiz évvel ezelőtt történt nyáron. Szabadságomat Margate angol fürdőhelyen töltöttem. Egy reggel, mikor a tengerparton sétáltam, valaki hátulról a vállamra ütött és jókedvűen, de igen hetykén és fölényesen rámkiáltott:

— Szervusz, vörös Rosenberg!

— Hátranéztem. X. államtitkár, a híres, puritán férfi áUt mögöttem, akivel együtt jártam a gimnáziumba. Nagyon bosszantott a dolog, mert Wszen X. tudta, hogy már régen Rézaira változtattam a nevemet, ezen a néven levelet is irt nekem, természetesen szivességkérő levelet, hát miért vörősöz és miért Rosenbergez most engemet, noha egyiket sem szégyellem. Sem azt, hogy vörös vagyok, sem azt, hogy Rosenberg voltam. Hidegen végig néztem, mint aki nem érti ezt az egész dolgot és angolul ezt mondtam: pardon uram. én önt nem ismerem, mit akar tőlem?

— Ó, bo-bocsánat — dadogta és sietve odébb állt.

— X. hetyke, lekicsinylő viselkedése sokáig bosszantott és mikor ősszel idehaza megláttam egy felvonásközben az Operában, még mindig belepirultam a szégyenbe. X. is meglátott a nézőtéren és az első sorból sietve hátrajött hozzám. Kedvesen, barátságosan mosolygott és már messziről nyújtotta a kezét

—- Szervusz Rézai, J6, h'ogy látlak, mert egy mulatságos, furcsa dolgot kell neked elbeszélnem. A nyáron Margateban voltam Angliában és a tengerparton sétálva egyszei; szembe, jött velem

egy ur, aki a megszólalásig hasonlított

reád. örültem, hogy magyar barátra akadtam, odamentem hozzá és elkapva a kezét, megráztam: Szervusz, kedves Rézai barátom. Az ur rám nézett, nem értette, a dolgot, aztán angolul megkérdezte, hogy mit akarok tőle. Csakhamar kiderült, hogy tévedtem, s egy csodálatos hasonlóságról van szó. Az angollal azonban, — aki igen gazdag, előkelő lord volt, — nagyon megbarátkoztam, meg is hivott a birtokára Skóciába, ahol két nagyszerű hetet töltöttem a kastélyában. Ilyen furcsa, érdekes véletlenek történnek az életben.

— Énvelem, — folytatta Rézai, — forgott a színház. Mekkora csalódás! X., akit én is, mint mindenki az országban, a férfias jellem és tökéletesség mintaképének tartottam, közönséges, hazug fráter. Hát akkor hol van itt még igaz ember? Miért hazudott nekem ez az ember? Semmi haszon ebből őt nem érhette, a történetet sem tette ofyan érdekessé, hogy azért érdemes lett volna meghamisítani. Hazudott, mert benne van ez a1 betegség, mert a hazugság férge rágja a jellemét.

Itt az elbeszélő hosszabb szünetet tartott. Aztán olyan hangon, amely a sajnálkozástól és szánalomtól volt dallamos és amelyben benne volt az emberiség javithatatlanságán érzett fájdalom, felsóhajtott:

— Hogy miért hazudnak az emberek? ... Titokzatos és csodálatos kényszer ez, amit úgy látszik nem lehet leküzdeni.

— Fájdalom, nem lehet leküzdeni,

mert kénytelen vagyok bevallani, hogy ez a történet is, amelyet itt most elmondtam, első szótól az utolsóig — hazugság volt. Kemény Simon

*

A Bácsmegyei Napló legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt kedden reggel, a rendes időben jelenik meg.

— Vidovdán. Vasárnap, Szent Vid napján állami ünnep van, amelyen a vasárnapi munkaszünetnél teljesebb általános munkaszünet kötelező. Szent Vid napja történelmi ünnepe volt a régi Szerbiának és történelmi ünnepe most az SHS. királyságnak. Különösen történelmivé emelte ezt a napot a királyság 1921 ben, amikor Vidovdánkor prokiamálták az uj ország alkotmányát. Vasárnap délelőtt az egész országban, valamennyi hitfelekezet templomában istentisztelet lesz, amelyen résztvesznek a polgári és katonai hatóságok vezetői.

— A határmenti polgármesterek és főszolgabirák értekezlete.

Szentáról jelentik: Csütörtökön tartották meg a szombori vármegyeházán a vajdasági határmenti polgármesterek és főszolgabirák értekezletüket a jugoszláv-magyar közigazgatási iratok kicserélése tárgyában. A Zubkovics Pavle dr. becskereki főjegyző elnökletével megtartott értekezleten megállapodtak abban, hogy az eredeti okiratokat, szabályrendeleteket, alapítványi leveleket, amelyek a Jugoszláviához csatolt városokra és járásokra vonatkoznak, kikérik a magyar kormánytól. Az irattárakat egy éven belül cserélik ki a két kormány kiküldöttei.

— Géniben lesz a legközelebbi kisantaut-konferencia. Bukarestből jelentik : A kisantant három érdekelt állama elhatározta, hogy legközelebbi konferenciáját Genfben fogja megtartani, hogy Így egyrészt jobban e!<!készíthesse minden akcióját, más* részt Inkább alkalmazkodhassék az ottani hangulathoz. A konferenciát a Népszövetség szeptemberi ülésszaka dőli fogják megtartani s a tanácskozásokba Lengyelországot is belevonják, minthogy a Népszövetség ütésének napirendjén olyan Ügyek fa ne«

repelnl fognak, amelyek a kliantan tot ás Lengyelországot közösen érdeklik.

— Előkészületek a rajnai terület kiürítésére. Düsseldorfból jelentik : Petőin tábornagy Düsseldorfba érkezett. Úgy tudják, hogy a tábor-, nagy útja a rajnai terület kiürítésének kérdésével függ össze. Az erre vonatkozó tárgyalások néhány nap múlva befejeződnek.

— Százéves a Magyar Tudományos Akadémia. Budapestről jelentik: November harmadikén ünnepli meg a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának százéves évfordulóját. A jubileumi ünnepségre valamennyi külföldi Tudományos Akadémiának latin nyelvű meghívót küldtek.

— Amundsen útban Oslo felé. Oslóiról jelentik: Amundsen pénteken délután társaival együtt a Selma nevű szénszállitó hajón uirahelt a Spitzbergákról, hogy visszatérjen Norvégiába. Valószínűleg julius 11-én fog Oslóba érkezni. A norvég fővárosban már most nagy előkészületeket tesznek a merész sarkuíazó fogadására. Az érkező hajót Horden kikötőjében egy hadihajó fogja várni és a sarkutazók ezen fogják a további utat megtenni. A levegőben egy norvég repülőosztag jogja a hazatérőket Holbentői Oslóig kísérni. A főváros lakosságát felszólítják, hogy Amudsen megérkezése napján lobogózza fel házait.

— Amerika nem engedi el a háborús tartozásokat. Washingtonból jelentik: Kelloog és Melon államtitkárok tanácskozást folytattak, melyben megállapodás jött létre arra nézve, hogy egyetlen esetben sem engedik el európai államok háborús tartozását Amerikával szemben, hanem csak a fizetési határidő kérdésében tesznek engedményeket,úgyszintén a kamatokat illetően is.

— Abd el Krim offenzivára készül. Párisból jelentik: A legutóbbi marokkói hirek szerint Abd el Krim előretörése, melyet a Fez-Tazza-utvonal ellen hajtott végre, csupán bevezetője a készülő általános offenzivának. Abd el Krím célja, hogy az említett úttól északra és délre lakó törzseket csatlakozásra bírja. Úgyszintén tárgyalásokat folytat a Közép- Atlasz területén lakó törzsekkel is. Madridi Jelentés szerint a direktórium a francia-spanyol szakértői konferencia valamennyi határozatához hozzájárult.

— Lemondott a portugál kormány.

Liszabonból jelentik: A portugál kormány szombaton beterjesztette lemondását, mert a kamara 52 szavazattal 42 ellenében az indemnitási vita folyamán az ellenzék javaslatát fogadta el. A javaslat szerint csak egy hónapra szavazta meg a kamara az indemnitást.

— Julius 25-ikén nyitják meg a „Lika“ vasútvonalat. Splitből jelentik : A „Lika“ vasút megnyitását technikai akadályok miatt julius 25-re

halasztották el.

— Megszűnt az erdélyi nyomdászsztrájk. Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi nyomdászsztrájk megszűnt. Péntek óta a napilapok ismét a régi terjedelemben jelennek meg.

— Szabolcska Mihály a királyhágómelléki püspökség jelöltje. A királyhágómelléki református egyházkerület legutóbbi közgyűlésén elrendelte a püícökválasztást. Két jelölt van. Az egyik Sulyok István nagyváradi esperes, akit már egy Ízben megválasztottak, de a román kormány nem hagyta jóvá a választást. A másik jelölt Szabolcska Mihály, Temesvár esperese. A szavazatok beadásának határideje augusztus 30-án iár le.