Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-28 / 171. szám
1925. junius 28. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. TINTA ® SS« „Te jó Isten . . . a Svájc . . . meg a fősör . . .“ Délelőtt a dunaparti Korzón csinos hölgy sétál s hallgatom, hogy társalog — Te jó Isten — és kacag a csodálkozástól, majd elkomolyodik és hozzáteszi : Meghalt a lova ? Pedig azt mondják, hogy nagyszerű gazda kegyed. — Du guter Gott. A lova tehát csakugyan jobblétre szenderült, holott ő nagyszerű gazda legyen. Megrémülök. Tömörebben aligha foglalhatnák össze iskolakönyvek számára, oktató például, mikép nem szabad magyarul beszélni. Mintha hegyes acélfurócskával fúrnák dobhártyámat. A nő kínai selyemruhát vise1, keresztrejtvénymintával és nyirt körmét fényesra sikálták. Kedves is, ápolt is. De az ilyesmi jobban kiábrándít, mintha tarkója piheszőrein három kövér poloska ringatóznék. Délután újságot olvasok : — A Svejc ezeket az előfeltételeket nem találja elfogadhatóknak... Csak idáig jutok, aztán az újságot ösztönös irtózattal az uccai szemétkosárba hullajtom, hogy be ne piszkitsam vele a lócitromos kövezetei. Die Schweiz, die Schweiz. Ahá, a Svájc. Vorbedingungen. Ahá, előfeltételek. Ha tudni akarom, mit gondolnak, előbb németre kell visszacsavarnom, mert itt minden mondat sült német, az emberek lélegzetvétele is az, csak még a szavak váza és máza a miénk. csak kettőt, az alsó pedig csak egyet. Kávéházainkban a pincért „főurnak“ nevezik. Bítt'schoen, Herr Ober.“ Ennélfogva a fősör nyilván a „Hochbrau“, a sör szine-Java. A főur hozza a fősört, mely a háborúban „Hősök söre“ volt, „Heldenbier“ mert a németektől siettek átvenni ezt a förtelmes összetételt is, hogy milliók rettenetes szenvedését, a kolerát, haslövést és falábát, bizonyos kedélyes böffögéssel, bizonyos dévaj kacsintással kísérjék. Most azonban már nemcsak halljuk a nyelvpusztitó kifejezéseket, hanem megvilágítják, rá parancsolják szemünkre. Kiszögezik égboltunkra is. Nincs menekvés. Ha föltekintek a csillagok közé ez ragyog felém: „Fősör, fősör“. Egyelőre szedem a sátorfám. Idegen országokban majd azoknak a népeknek a nyelvét beszélem, melyek közt megfordulok s lelkemben titkosan és tisztán megőrzőm az enyémet. Da ti, mire hazajövök, vájjon tudtok-e még majd magyarul? Kosztolányi Dezső Stambolijski vagyonát elkobozták Újabb halálos ítéletek Bulgáriában Szófiából jelentik : Szlivenben a haditörvényszék ez összeesküvők pőrében hat halálos Ítéletet hozott, a többi vádlottat súlyos börtönbüntetéssel sújtotta. A fölebbviteli törvényszék végső fokon úgy döntött, hogy az állam javára elkobozza Stambolijski vagyonát, nyolc nagy földbirtokot, a szlavovicei villát minden ingósággal együtt és a készpénzt, nevezetesen 1,941.200 svájci frankot, 187.000 francia frankot, 15.500 cseh koronát, 620 angol fontot, 2,000,000 bolgár lovát és több másféle kisebbösszegü idegen valutát, továbbá az értékpapírokat. Sztambolijszki vejének, Bojadjevnek a vagyonát is elko hozza az állam, még pedig földbirtokát, több házát, az ingóságokkal együtt és 205.000 leva bankbetétet, amelyekről a fölebbviteli törvényszék kimondta, hogy az törvénytelen módon szerzett vagyon. A magyar ellenzék harcot indít Horthy kormányzó ellen Sorozatos támadásokra készülnek az államfő tekintélye eilen Meglátogatta-e a kormányzó Héjjas családját ? Este már nem hallgatom a járókelők tereferéjét, nem olvasok. De egy tábláról rám rivall villamosgőmbökből kirakott, málnáspiros betűkkel ; — Fősör. Töprengeni kezdek, mi az a fősör. Ha van a fősör, nyilván van középsör és alsör is. Úgy képzelem, a fősőr három csillagot hord, a középsör — Pár Derce. — Altkor nem mulasztottam sokat. — Nem. — Szeret táncolni? — ízen. — Gyerünk. Táncoltunk. Tánc közben nem szeretek beszélni. Elvétem a taktust. A tánc után megjegyeztem. — Milyen a véletlen. Tegnapelőtt még azt se tudtam, hogy a világon van. ma már Itt fogom a derekát. — Ez az élet drágám. — mondta, ami franciául egy nagyon rettenetesen banális mondás. Újra táncoltunk. Mire befejeztük, megérkezett a barátom. Onagvsága érdeklődve nézte. — Mon ami. — mondtam magyarázólag. A barátom leült. Egy kicsit zavartan nézte ©nagyságát. — Szén. mi? — kérdeztem. Csak bámult bambán. — Mit nézel? — kérdeztem. — Te ... — mondta dadogva — te. ez nem az a nő . . . Majd lefordultam. — Ugyan! — Komolyan nem az. önagysága durcásan figyelte az idegen beszédet. — Rögtön utána járok a dolognak. — mondta a barátom és felé fordult: — Hogy van kisasszony? Szerencsésen hazaértek tegnapelőtt a Madeleinetől? A lány csodálkozott. — Tessék? A Madeleinetöl? — Igen. a barátommal. Rám nevetett. — Mi friss barátok vagyunk. Itt ismerkedtünk meg az előbb. Ugye öregem. No gverünk táncolni. A barátom hahotázott. Én is. Azzal vigasztaltam magam, hogy szerencsém van a szerelemben. Még akkor is találkozom a nővel a randevún, ha nem ion el a találkára. Budapestről jelentik: A kormánypárti körökben nagy idegességet kelt, hogy az ellenzék egyre inkább szembeötlő rendszerességgel Horthy Miklós kormányzó ellen élezi ki támadásait. Azt az elvet, hogy az államfő személyét’ nem szabad belevonni a parlamenti vitába, az ellenzék látszólagos lojalitással magáévá teszi, közben azonban minden lehető alkalommai belekeverik a kormányzó nevét az ellenforradalmi gyilkosságok szennyesébe, szemmel láthatólag azzal a célzattal, hogy igy lejárassák. A kormánypárt jobboldali tagjainak körében különösen nagy felháborodást keltett Rakovszky Istvánnak — IV. Károly húsvéti puccs-miniszterelnökének — szereplése, aki legutóbbi nemzetgyűlés! beszédében és közbeszólásaiban sértő módon emlékezett meg a kormányzóról, állandóan le-admirálisozta, idézte az ismert gunyverset, amely szerint »Elveszett a tenger, megmaradt az ember,« célzást tett az egyik angol királyra, akit gyilkosnak neveztek a brit parlamentben és amikor egyik szónok a gyilkosokról beszélt, megjegyezte, hogy fejétől bűzlik a hal. Néhány fiatal jobboldali képviselő kijelentette a nemzetgyűlés folyosóján, hogy ha Rakovszky István a mentelmi jog védelme alatt folytatni próbálná az államfő tekintélyének ezt a szisztematikus-aláásását, akkor módot fognak találni arra, hogy azonnal elhallgattassák. Az ellenzéknek a kormányzó ellen megindított kampányában mindenesetre kapóra jön az, hogy Ulain Ferenc fajvédőképviselő és Kádár Lehel, az ébredők legismertebb publicistája egy törvényszéki tárgyaláson, mint ismeretes, elszólták magukat és azt állították, hogy Héjjas Iván felhatalmazást kapott a kormányzótól — akkor még fővezértől — gyilkosságainak elkövetésére. A kormány természetesen nyomban perbefogatta Ulaint és Kádárt, s az ügynek ez a része igy el is van intézve, azonban váratlan bonyodalmat akozott, hogy Héjjas Iván — akit senki sem kérdezett — jónak látta megszólalni ebben az ügyben és nem cáfolta meg Ulain jj és Kádár kijelentését, hanem csupáná annyit jelentett ki, hogy nem ő informálta Ulaint és Kádárt és hogy tetteiért vállalja a felelősséget. Ebben az ügyben az ellenzék újabb támadásokra készül a kormányzó ellen, firtatni kívánják ugyanis Héjjas Iván állítólagos baráti kapcsolatát a kormányzóval. A tüzérségi előkészítése ennek az attaknak már megtörtént Rupert Rezső beszédével, aki kormánynyilatkozatot követelt ebben az ügyben és sikerült neki olyan beállítást kölcsönöznie a dolognak, mintha az államfőre nézve dehonesztáló lenne Héjjas Ivánnal érintkezni. Beszéde után a folyosón többen megkérdeztek Rupertet, hogy legalább igaz-e, a mit kérdő formában állított, hogy Horthy kormányzó látogatást tett Héjjas családjánál. — Hogyne lenne'igaz, — felelte Rupert — az orgoványi gyilkosság után vizitelt le. Benne volt mindén lapban. — Én még. arra is emlékszem, — szolt közbe Várnai Dániel szocialista képviselő — hogy azt a kecskeméti lányt, aki a pályaudvaron virággal fogadta, Eördögh Angyalkának hívták. Mire Rakovszky István maliciózusan idézett megint a régi költeményből: — »Egy szép nő lelkűnknek angyal és eördögh egyaránt lehet.« A fajvédő képviselők is beleszóltak a vitába és annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy nem lehet előírni a kormányzónak, hogy kikkel tartson fönt baráti viszonyt és kikkel ne. Éleshangu »barátságos mérkőzés« keletkezett ezután a fölött a kérdés fölött, hogy Héjjas Iván gyilkos-e, vagy nemzeti hős... Politikai körökben nagy feltűnést keltett az is, hogy a kormány szó nélkül hagyta Rupert Rezső parlamenti felszólalásának ama részét, amely szerint a kormányzó az urnapi tisztelgő küldöttség előtt állítólag eddig nem ismert beszédet is mondott, amelyben állást fog- 1 Iáit a kormány lagymatag politikája el!len és kifejezést adott annak a nézetének, hogy lesz még másképp is. A kortmány hallgatását annál furcsábbnak találták. mert Vass József helyettes miniszterelnök résztvett a nemzetgyűlés ülésén. Mindenki azt várta, hogy nyomban cáfolni fog, a helyettes miniszterelnök azonban nem szólalt fel. Nem adott ki cáfolatot a kormány a szokásos módon, a Magyar Távirati Iroda utján sem. A kormányzó elleni kampány a nemzetgyűlés szombati ülésén is folytatódott, amikor Pallavicini György őrgróf meglepetésszerűen Beniczky Ödön tanúvallomásáról — a siófoki látogatásról — kezdett beszélni. Beniczky tudvalevőleg Pailavicinire, Andrássyra és Bethlenre hivatkozott annak igazolására, hagy Horthy Miklós akkori fővezér Siófokon pogromot helyettesítő fürdetésekről beszélt előttük és nagyatádi Szabó István láb aló! eltevéséről. Pa!-, lavicini és Andrássy hallgattak idáig és ; megvárták, amjg Bethlen miniszterelnök j - hossz:: habozás titán — végre kijelentette, hogy nem emlékszik Horthynak ilyen nyilatkozataira. Most azután Pallavicini kijelenti, hogy Bethlennek ugylátszik rósz a memóriája... Torontálmegye jóváhagyta Becsksrek költségve lését Az ingatlanátruházási illetékre! szőlő javaslatot a legközelebbi megyei ülésen tárgyalják le Velikibecskerekről jelentik: Torontál vármegye rendkívüli közgyűlését szombat délelőtt tartotta meg. A közgyűlés elején Zubkovics Pál főjegyző bejelentette, hogy á vármegye élére uj alispán került, Krstics Vásza volt szombori alispán és azt indítványozta, hogy egy háromtagú küldöttség kivja az uj alispánt a rendkívüli közgyűlésre. Pár perc múlva megjelent a teremben Krstics Vásza, aki nyomban átvette az elnöklést és rövid beszélőén kifejtette programját, majd megnyitotta a közgyűlést. A napirend előtt Ankics Bózsó terjesztette elő interpellációját a vármegye súlyos közegészségügyi és közlekedésügyi viszonyairól és a községi közigazgatás hibáiról. Krstics alispán az interpellációra válaszolván kijelentette, hogy csak akkor fog válaszolni az interpellációra, ha már tájékozódott a helyzetről. A közgyűlés tárgysorozatának legfontosabb pontja volt a kétszázalékos megyei ingatlanátruházási illeték bevezetéséről szóló javaslat. Az állandó választmány azt indítványozta a közgyűlésnek, hogy a javaslatot vegye le a napirendről. Hosszú vita után szótöbbséggel Beslics Nikola javaslatát fogadta el a közgyűlés, amely szerint az ingatlanátruházási illeték bevezetéséről szóló javaslatot a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzzék ki és addig a vármegye részletesen indokolja meg, hogy milyen beruházások késztetik az uiabb illeték kivetéséne. A vrsaci tanitónőképezde áthelyezésével kapcsolatban a közgyűlés elvetette az állandó választmány javaslatát és úgy határozott, hogy nem vásárolja meg a Messinger-intézetet. hanem utasítja az alispánt, hogy a tanitónőképző céljaira szerezzen olcsóbb helyiséget és annak megvásárlására megfelelő fedezetet. A közgyűlés az állandó választmánynak Becskerek város költségvetéséről szóló javaslatát is elvetette és a költségvetést elfogadta azzal a megszorítással, hogy azt az alispán még egyszer felülvizsgálja. Ugyancsak elfogadták a villanytelep költségvetését is és a választmánynak vizsgálóbizottság kiküldésére vonatkozó indítványát szótöbbséggel leszavazták. A közgyűlés végül kisebb segélyeket szavazott meg, majd Krstics alispán az ü'ést délután két órakor bezárta. megnyitotta szezonját modern berendezésével és alacsony áraival Biztosan gyógyít. Teljes penzió ára jó élelmezéssel, fürdővel, lakással és az összes dijakkal az előszezonban hivatalnok és kedvezményesek részére 50—90 dinár, a többieknek 60—105 dinár naponta. — Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdöigazgatóság. 3v00
