Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-27 / 170. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. junius 27, Helyett csak fél tizenegykor nyithatta meg Trifunovics elnök. Feltűnő volt, hogy a kormánypárt padjaiból, főleg a radikálisok széksoraiból igen sok képviselő hiányzott, míg az ellenzéki oldalon nagyszámban jelentek meg a blokk tagjai. Ez a körülmény azzal fenyegetett, hogy esetleges szavazásnál a kormány kisebbségben fog maradni. A" folyosón azt rebesgették, hogy a radikális képviselők egy része szándékosan maradt távol az ülésről azzal a céllal, hogy demonstráljon a Pribicsevicsékkal való további koalíció ellen. Hogy ebből mi igaz. arra nézve senki sem tudott biztos felvilágosítást adni az érdeklődő ellenzéki képviselőknek, akik könynyen hiteit adtak az elterjedt hírnek. Az ülés megnyitásakor Trifkovies elnök bejelenti, hogy az ellenzéki pártvezérekkel való megegyezés értelmében őr. Gosar visszavonta a kétszázalékos munkásadé megszüntetéséről szóló javaslatára kért sürgősségi indítványát és hozzájárult ahhoz, hogy a javaslatot egyenesen •a pénzügyi bizottság élé utalják. A bejelentést a Ház tudomásul veszi, majd áttérnek a napirendre: Lükimes igazságügyminiszternek arra a kérésére, hogy a parlament halassza el harminc nappal az ellene benyújtott vádinditvány tárgyalását. Az első felszólaló Zscrjav erdőügyi miniszter, az igazságügyminiszter helyettese, aki bejelenti, hogy a távollevő Lnkiníes megbízásából a harminc napos haladékra vonatkozó kérését tiz napra csökkenti. Agatonovics demokrata szólal fel ezután. A házelnökség, szerinte, eddig betartotta a miniszterek felelősségéről szóló törvény rendelkezéseit a Lukinks elleni vádinditvány ügyében, a halasztás kérdésében azonban már nem, járt el helyesen és törvényszerűen. A maga részéről nem látja indokoltnak Lukinics igazságügyminiszter kérését, aki olyan magatartást tanúsít, amely kétségtelenné teszi, hogy menekül a parlament nyilvánossága elől. Lukinics árasban is beterjeszthette volna a -vádinditványra kért válaszát,^ ha már betegsége haladéktalan gyógykezelést igényel. De úgy tudja, hogy az igazságügyminiszter betegsége nem oly súlyos, hogy a kezelést pár napra nem függeszthette volna fel. Kijelenti, hogy az igazságügyminiszter tiz napos halasztást is azért kér, mert biztosan tudja. hogy a parlamentet el fogják napolni és a vádinditvány csak Ősszel kerül tárgyalásra. Zserjav erdőügyi miniszter válaszol Agatonovics beszédére és bejelenti. hogy Lukinics ígazságügymiuiszter komoly beteg és ezért nem jelenhetett meg a nemzetgyűlés ülésén. Az elnöknek ezután szavazásra kellett volna bocsátani a javaslatot, azonban attól lehetett tartani, hogy a nagyobb számban jelenlevő ellenzék többségbe kerül és ezért «z elnök az ülést felfüggesztette. Negyedórái szünet után az elnök az ülést megújítja. Az ellenzék ínhitványttzza. hogy a tiz napi haladékot jtmius 21-3cétol számítsák, mig a kormány javaslata szerint ezt junius 26-ikától kell számitani. A többség a kormány javaslatát fogadja el. Az elnök ezután tizenkét órakor az ülést bezárja és a szombati ülés napirendjére a Radics-párti mandátumok igazolásának tárgyalását tűzi ki. A sajtótörvény-javaslat tárgyalása A törvényhozó bizottság pénteki ülésén folytatták a saitótörvényiavaslat általános vitáját, amelynek során dr. Drllevics montenegrói föderaiista és dr. Lorkovics zajednicapárti képviselők szólaltak fel. Drljevics szerint a javaslat nem egyéb, mint kísérlet arra. hogy a sajtót egy korrupt és reakciós rendszer szolgálatába állítsák. Az ország' helyes fejlődése érdekében feltétlenül szükségesnek tartia a vidovdáni alkotmány módosítását, de még ez a szerinte rossz alkotmány is azt mondja, hogy a saitó szabad. Ebben a javaslatban nyoma sincs ennek az elvnek. A büntető rendelkezések minden képzeletet felülmúlnak. Az ellenzéki lapok a jövőben kénytelenek lesznek a nyomdászoknak kauciót letenni, különben nem akad nyomda, amely azoknak nyomására vállalkoznék. A rikkancsoktól ez a törvény nagyobb erkölcsi kvalifikációt követel, mint amilyent a miniszterektől kívánnák. A jövőben^a miniszterekről semmit sem lehet maid megirni. Beszél a Montenegrót ért igazságtalanságokról. Élesen támadja a beogradi írókat és hivatalos köröket akik állandóan rágalmazzák Montenegrót. Még az iskolakönyvekben is meghamisítják Montenegro történetét és azt állitiák. hogy Montenegró Ausztria. Olaszország és Oroszország szolgálatában állott. A javaslat 3-ik szakasza teljesen lehetetlenné fogja tenni a sajtónak a kormány elleni küzdelmét. Kéri a többséget, hogy ne mulassza el különbséget tenni az ország érdekel és a rendszer érdekei között. Lorkovics szólalt fel ezután. A törvényjavaslat — mondotta — nyilt szembeszállás a sajtószabadsággal. Az alkotmány előírja, hosrv milyen okok miatt lehet lapot betiltani, a kormány az alkotmánnyal ellentétben uí betiltás: okokat kreált. Beszéde után az elnök berekesztette az ülést és folytatását szombat délután öt órára tűzte ki. A pénzügyi bizottság ülése Pénteken délután a pénzügyi bizottság is ülést tartott, amelyen a költségvetési tizenketíedek vitáját folytatták. A vitában Gavrilovtcs radikális. SaWcs-Balncs muzulmán. Kumanudi demokrata és Kidovec Szlovén néppárti vettek részt. Franciaország nem tárgyal Abd el Krímmel Spanyolország nélkül A riff-kabilok újabb sikerei Parisból jelentik: A szenátus pénzügyi, külügyi, hadügyi, tengerészetügyi és gyarmatügyi bizottságainak közös ülésén Paittlevé miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Franciaország Spanyolország nélkül nem tárgyalhat Abd el Krímmel. A miniszterelnök azt .hiszi, hogy az a kettős nyomás, amelyet Franciaország és Spanyolország a tengeri és szárazföldi harcvonalon fog gyakorlni, elegendő lesz ahhoz, hogy a rifflakókat fegyverletételre bírja. Ellenkező esetben más eszközökhöz kell majd nyúlni. Kijelentette továbbá, hogy Abd el Krim részéről tárgyalások folytatására irányuló óhajtás nem hangzott el. Painlevé egyszersmind megcáfolta azt is, hogy Olaszország a marokkói kérdés nemzetközivé tétele érdekében demarsot intézett n hatalmakhoz. A marokkói helyzetről kiadott legutóbbi hivatalos kommüniké szerint a riff-kabiloknak sikerült jelentékeny erőkkel Ain Maatuf-tól délre támadást intézni és újabb tért hódítani. A támadókkal szembe szálltak a franciákhoz hü benszülött csapatok, francia repülök pedig bombát dobtak rájuk. A hadvezetöségminden intézkedést megtett, hogy az ellenség fenyegetését erről a részről elhárítsa. Brazília: a csalódások hazája Feketicsi kivándorló levele Ez év tavaszán Feketicsről ügynökök csábítására kilencvenhatan útnak indultak Brazíliába az eléjük csillogtatott aranyhegyek után. Azt hitték, hogy itteni szegényes megélhetésüket áz óceánon tol mesebeli bőséggel cserélhetik fel. Amikor azonban az ígéret földiére léptek, utolérte őket is a kivándorlók sorsa: a csalódás. Király István, a feketicsi kivándorlók egyike terjedelmes levélben számol be hozzátartozóinak brazíliai tapasztalatairól és az ottani megélhetési viszonyokról. Külön hangsúlyozza a levél, hogy azok, akik a kivándorlás szerencsétlen gondolatával foglalkoznak, szívleljék még a Bácsmegyei Napló intelmét) amelyeket a kivándorlottak utólag minden tekintetbe« helyeselnek. — Mikor megérkeztünk Santosba S kihajóztak bennünket •— írja Király István —- ott várt már reánk Szilágyi András, de keveset bírtunk beszélni vele, csak annyit mondott, hogy kávéüftetvényekre ne menjünk, mert ott nyomorult az élet. Másnap megkérdeztek mindnyájunkat, hogy mi a szándékunk. Majdnem mindnyájan a várost választottuk. Kávéültetvényekre mentek Szltásék. Kasza, Juhász János, Balogh Józsi. Pirosi, Pál Sándor, a többiek mind Saun Pauloban maradtak. Hát kedves sógor, csak az én soraim vigyázd meg és akkor majd meggyőződök hogy mi feketehegyiek az ígéret földjéről a csalódottak földiére értünk. A Bácsmegyei Napló teljesen igaz véleményt irt, de minekünk nem kellett a ló példa. Itt a drágaság nagy és a kereset kevés, éppúgy, mint Pálunk. l *kü6 k«®ír 1400, 1 kiló marhahús 1400 reisz, I kiló zsír 7 milreisz, krumpli 700 reisz és igy tovább. Házbért havonta 25 milreiszt fizetünk. 1 milreisz (1000 reisz) — 7 di nár). Én most egy homokbányában dolgozom, 1 milreisz az órabér. 9 órát dolgozom minden nap, keresek 9 milreisz (53 dinár), de ezt keveslem. Ha semmire sem fordul az itteni helyzet, hát nem soká leszünk Brazíliában, mert itt nem sokat törődnek a munkással, még csak szólni sem igen lehet, mert mindjárt azt mondják: mehetsz. Vannak itt sokan magyarok, akik már két-három éve itt élnek és még nem hogy spóroltak volna, hanem amit hoztak, az is elfogyott és nem bírnak annyit keresni, hogy haza menjenek. Van olyan, aki két év alatt 50 milreiszt sem tud felmutatni és még a mellett rongyos, mert amit hazulról hozott, inár elnyűtt és újra nem telik, mivel a ruha épp olyan drága, mint nálunk. Ha az életben még hibát nem kö vettem el, de most igen. Odahaza én már egy kicsit utólértem magam, de a föld csábított. Most mentek ki Várkonyj, Szilágyi András és Pál Elek Árpádfa!' vára, jobban mondva Árpád-erdőbe. Hát maid meglátjuk, raegbirnak-e ott élni, mert a kiima nem európai embernek való. És ami a fö, nincs ott mit enni. Ha volna egy évi kitartás, talán még lehet ne valamennyit kiirtani abból a járhatatlan őserdőből. Azt mondják, hogy a fát átveszik méterenként 6 miireiszért, de ez nem biztos. A föld nem volna éppen drága, mert 5 alkér, vagyis 20 hold 4000 milreisz ,(28,000 dinár),. Egyelőre dolgoz-. gatok és várok. Majd kimegyek személyesen és meg fogok győződni, hogy mi van ott, Már írtam Argentínába és érdeklődtem ott is, hogy lefcetne-e ott munkát kapni és hogy milyen a kereset, de még választ nem kaptunk, ügy hallom ott sem jó, mert sok a bevándorló és leverik a munkabért. Hát csak légy nyugodt és tűrj és ha van egy kis munka, dolgozgass otthon. Ide ne vágyj, mert itt nekünk rosszabb, mint odahaza. Otthon nem dolgoztam minden nap, mégis volt annyi minden nap, hogy beosztva megéltünk. Itt sem volna rossz, ha legalább 20 milreiszt lehetne keresni naponta. Abból meg lehetne élni tisztességesen, de ebből nem. amit mi jelenleg keresünk. Itt a munkát jobban megkívánják, mint nálunk. Senki a házát vagy Ids földjét azért el ne adja, hogy Braziliába jöjjön. A hajójegyet ne várd. hanem csak minket. Megmondhatod a tisztelendő urnák, hogy mindnyájan szerencsésen partraszálltunk és mindnyájan üdvözöljük ebből a mesés, csodaszép Brazíliából. Itt igazán szép. de csak azoknak, akiknek Sok pénzük turn. Itt mindig mindé« zöld, a flaranCS most érik. Abbéli adnak eleget, í miireiszért 4Ó—50 darabot, de még az sem olyan, mint az olasz narancs. Más -minden nagyon drága. Mégegyszer figyelmeztetlek, hogy annak, akt ki akar jönni, olvasd el neki levelemet. És ha azt mondja, liogy az nem igaz, akkor csak azt mondd neki, hogy jöjjön, majd itt meggyőződik. Hát csak spóroljanak, ha rosszul megy nekünk, majd kérünk dinárt, hogy hazamehessünk. Majd irok a Bácsmegyei Naplónak is egy levelet, hogy a vajdasági magyarok ne itt, hanem ott keressék a boldogulást. Frank Ivó — temetői kertész Beszélgetés a horvát jogpárt volt vezérével (A Bácsmegyei Napló budapesti munkatársától.) A rákoskeresztúri temető irodájában egy intelligensarcu férfi veszi föl egy középkorú, markánsarcu társa segitségével a rendeléseket a sirgondozásra. A politikai élet ismerősei tudják, hogy ez a bizonyos ur nem is olyan régen még nem halottak bánatos hozzátartozóival tárgyalt, hanem a politikai életben játszott vezetőszercpet. A közjogi Harcokban a háború előtti években nagy szerepet vitt a horvát jogpárt. A pártot vezére, dr. Frank József után Frank-pártnak nevezték. A horvát politikus halála után fia, dr. Frank Ivó vette át a párt vezetését, majd néhány évvel ezelőtt emigrált Jugoszláviából és Budapestre költözött. Budapesten tetjesen visszavonultan élt, legutóbb azonban az a hir járta be a világsajtót, hogy dr. Frank budapesti otthonában talált menedéket az akkor külföldre menekült Radics István, a horvát parasztpárt vezére. Most a rákoskeresztúri temető kertésze lett dr. Frank Ivp. A régi szónok jellegzetes mozdulatául energikus kört ir le kezével és Jialkaá, csendesen igy felel a kéídezösködésre: — Nem, én nem vagyok érdekes en^ bér. Kit érdekel az, hogy én hol és milyen körülmények között élek. Egy ideig ismeretlenül Becsben húzódtam meg, majd a jugoszláv konlűTatus intervenciójára onnan is kiutasítottak. Itt; Budapesten sem volt mindig békés az életem abban az időben, amikor elterjedt a hir, hogy Radics nálam keresett, szállást. Csak annyi igaz, hogy Radics levelet irt nekem, pénzt kért tőlem. A levélre nem is válaszoltam, de ezzel nem törődtek, csak azt vették figyelembe, hogy nálam volt ez a levél. Politikával nem foglalkozom, politikai körökkel nem tartok fenn kapcsolatot, nehogy rámsüssék a lázadó bélyegét. Egy vái gyám von: ismeretlenül csendesen élni. Ezért választottam ezt a foglalkozást, Higyje el, nyugodt, szép munka ez, a^ emberekkel kevés dolgom v^n. ’
