Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-25 / 168. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 jtrnius 25. tártja fontosnak a darabok irodalmi érté­két és olyan darabokat hoz színre, ami­lyeneket a közönség ízlése megkíván. Egy-két írót kivéve a magyar színpadi szerzők legfeljebb csak 7 százalék tan­tiemet, félig telt háznál pedig 5 százalé­kot kapnak. Szinészkörökben nagy riadalmat kel­tettek ezek a hírek és a Színész Szövet­ség elhatározta, hogy interveniál a szi­­nészigazgatóknál, hogy a színészek ér­dekeit kellőleg megvédje. Konfliktus a sziszaki katonai parancsnok és a Pribicsevics-párti polgár­­mester közt Szerb hadsereg, vagy szerb horvát­­szlovén hadsereg ? Sziseakró! jelentik : A sziszaki heiy őrség az 1593 ;k évben a törökök ellen vívott ütközet évfordulója alka! mából kedden emlékünnepet rende zett. Feltűnési ' tt. hogy az ünne pélyen részt vt horvát Szokol egyesület is, a:::. , nemvég még töl volt oszlatva. Az ünnepély alkalmából Aiier szi­szaki polgármester, aki a Pribicse­­vics-párt híve, beszédet akart mon dani, de Milosevics ezredes, a hely­őrség parancsnoka, mint elnöklő házi­gazda előbb dr. D Panics Valent felfüggesztett Radics-párti polgármes temek adta rpeg a szót. Utána Alter polgármester mondotta el beszédét, amelyben a szerb hadseregei dicsőí­tene. Milosevic ■>' ezredes ezután szólásra emelkedett és kijelentette, hogy helyre kel! igazítania a polgármester szavait, mert szerb-horvút-szlovén h dseree­­röl lehet beszélni. Az Incidensnek, amely általános feltűnést keltett, hír szerint még folytatása lesz, mert a Pribicsevics-párt lépéseket szándéko­zik tenni az ezredes ellen. A francia kamara bizalmat szavazott a Pamlevé-kormánynak Éjszakai ülésen tárgyalták a kormány marokkói politikáját A szocialisták is a kormány mellett szavaztak Párisiből jelentik: A francia ka­mara keddi viharos ülésén mondot­ta el Painlevé miniszterelnök, expo­zéját a marokkói hadműveletekről, majd utána a kommunista képvise­lők támadták olyan élesen a kor­mány politikáját, hogy közben du­lakodásra is sor került és Herriot a kamara elnöke kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. A kedélyek csillapultával azután a késő éjszakai órákban folytatták a kamara ülését. A szocialisták ré­széről Renuudel szólalt fel az éj­szakai ülésen és hangsúlyozta, hogy a kommunisták gyülölethadjárata meghosszabbítja a marokkói hábo­rút. Figyelmeztette Painlevét, hogy ne vezettesse magát az elvakult im­perializmustól és törekedjék arra, hogy mielőbb békét köthessenek a riff-kabilokkal. A szocialisták nem ellenzik a spanyolokkal való meg­egyezést. azonban látni akarják, hogy a kormány milyen irányban folytatja eteket a tárgyalásokat és megadja-e a riff-áttam önállóságát. Painlevé miniszterelnök szólalt fel újból és kijelentette, hogy a spanyo­lokkal való tárgyalások csak most indultak meg és ezideig csupán azt eredményezték, hogy Franciaor­szág a spanyolokkal együtt ellen­őrzi a marokkói pártokat a fegy­vercsempészés megakadályozása céljából. A kormány azt kívánja, hogy a marokkói francia terület és a riff-terület között olyan terület legyen, amely ne akadályozza meg a riff-törzsek egymásközti kereske­delmét. Ismétlem mondotta Pain­levé — nem gondolunk arra, hogy a francia zónát észak felé kiterjesszük és bárminő nyomást gyakoroljunk a riífekre, hanem őszinte és tartós békét akarunk a riffekkel. Remélem, Tiz millió egy versért Somlyó Zoltán kártérítési pore egy budapesti színházi lap ellen Budapestről jelentik: A tábla érdekes irodalmi port tárgyalt szerdán. A fel­peres Somlyó Zoltán, a Szuboticán is jól ismert költő volt, akinek A bosszú cimii kabaré-dalát — amelyet az Apoüó­­kabaréban Nyarai Antal énekelt annak­idején — a Ma Este című színházi lap engedélye nélkül leközölte. A színházi ujság pályázatot hirdetett kabaré dalok­ra és a pályázatra beérkezett versek között — Somlyó tudta nélkül — lekö­zölte A bosszu-t is. Somlyó nyomban fölkereste a lap szerkesztőségét és ti’takozott az ellen, hogy öt mint kezdő Írót tüntessék föl, úgy, mint aki ilyen pályázatokon részt­­vett, de tiltakozott az ellen is, hogy versét az ő megkérdezése és előzetes hozzájárulása nélkül közzétegyék a lap­ban. Követelte, hogy a vers honoráriu­mát fizessék ki. amit azonban a szer­kesztő megtagadott. Somlyó erre szer­zői jogbitorlás címén bepörölte a Ma Esté-1 és ebben az ügyben a bíróság érdekes ítéletet hozott. A vers enge­dély nélküli leközléséért ugyanis a bíró ság a lap szerkesztőjét háromszázezer korona pénzbüntetésre, a szerző javára fizetendő négymillió korona kártérítésre, továbbá hatmillió korona ügyvédi költ­ség megfizetésére Ítélte. hogy a riffek megértik szavaimból Franciaország békés szándékait. A miniszterelnök beszédét általá­nos helyeslés fogadta úgy a jobb, mint a baloldalon, majd Briand kül­ügyminiszter emelkedett szólásra és hangsúlyozta, hogy a spanyol­­francia konferenciának nem közös hadművelet megbeszélése a célja, hanem Franciaország mielőbb őszin­te békét akar kötni a riffekkel. A vita ezzel bezárult és Herriot elnök felfüggesztette az ülést, hogy az egyes pártok tanácskozást foly­tathassanak a szavazásnál tanúsí­tandó magatartásukról. A szünet egy óra hosszat tartott és ezalatt a baloldali körtei együttes napirendi indítványt dolgozott ki, amelyet az ülésnek éjszaka két órakor való új­bóli megnyitása után terjesztettek be és amely a következőképpen hangzik: — A kamara felháborodva ítéli el azt a propagandát, amely a francia katonák életét és a békevágyat ve­szélyezteti, de helyesléssel veszi tudomásul a kormány nyilatkozatát és bejelentését, hogy a Spanyolor­szággal megindított tárgyalásokat olyan megoldásra akarják vezetni, amely a nemzetközi rendelkezése­ket juttatja érvényre és a riliek nemzeti önállóságát kívánja biztosí­tani. A kamara megismétli a már­cius 29-iki határozatát és bizalmát fejezi ki rí kormány iránt, hogy az programját tettekre válthassa. Fzután sor került a szavazásra, a melynek eredményeképpen a kama­ra 510 szavazattal 30 ellenében el­fogadta-a baloldali kart el napirendi indítványát. Az indítvány ellen csak a kommunisták szavaztak, negyven szocialista képviselő pedig tartóz­kodott a szavazástól. mely a szociáldemokrata-párt statiszti­kája szerint ebben az évben állandóan emelkedik. Az indenmitást nem fogad­ja el. Az interpellációk során Eckhardt Ti­bor interpellációjában azt kérdi a bel­ügyminisztertől: hallandó-e a Magyar­­országi Újságírók Egyesületet alapsza­­bdlyellenes működéséért feloszlatni és a forradalmi sajtóval való kapcsolatot megszakítani? Véleménye szerint az, amit Az Újság Beniczky vallomásának' közlésével csinált, forradalmi cselekedet, amelynek célja a jelenlegi rendszert I megdönteni és ezért a lapbetiltást jo­gosnak és szükségesnek tartja. Strauss István: Az Újság nem lehet forradalmi lap, hiszen legitimista. Eckhardt: A törvényes legitimizmu­son kívül van egy puccslegitimizmus-is. Szemétdombra nem lehet trónt felállít«­­ni. legitimizmust nem lehet Az Újság-on keresztül csinálni. Minthogy a Magyar­országi Újságírók Egyesülete azonosí­totta magát Az Újság-gal, kéri az egye­sületnek, mint bűnpártolónak feloszlatá­sát. Eckhardt ezután támadja az ,4z Uj­­ság-ot a Friedrich-kormány alatti ma­gatartásáért. Pakots József és Szakács Andor személyes kérdésben való felszó­lalása után az ülés véget ért. A magyar kormány Hedry Lőrinc klotürje ellen Szentesítés előtt visszaküldik a titkossági szakaszt a nemzetgyűlésnek Ilii: megnyitotta szezonját modern berendezésével és alacsony áraival Biztosan gyógyít. Teljes petizió ára jó élelme­zéssel, fürdővel, lakással és az összes dijakkal az előszezonban hivatalnok él kedvezményesek részére 50—90 dinár, a többieknek 60—105 dinár naponta. — Bővebb felvilá? ősi fással szolgál a FrudŐi^azgatóság. 3200______________________________________ Budapestről jelentik: Politikai körök-: ben általános zavart keltett a nemzet­gyűlés keddi ülésén Hedry Lőrinc és társainak puccsszerű eljárása, amelynek során a választójogi törvény 13-ik sza­kaszának tárgyalásánál a klotür-indit­­ványt benyújtották és a kormány javas­lata ellenére az ipari városokban is le­szavazták a titkos választások rendsze­rét. A történtek miatt még jobban kiélese­dett az ellentét az ellenzék és az egy­ségespárt között, a szerdai napon azon­ban megtörtént a közeledés az ellentétek elsimítására. Az egységespárt egyes tagjai ugyanis kijelentették, hogy a kor­mánypárt vezetősége nem azonosítja magát Hedry eljárásával és nem tudtak előre a klotür-inditványról. Ennek elle­nére a jelek azt mutatják, hogy az egy­ségespárt reakciósabb része, amely Hedry indítványát határozattá emelte, előre készült a meglepetésre. A hiba helyrehozása végett hír szerint Bethlen miniszterelnök szentesítés előtt a kormányzóval vissza fogja küldetni a nemzetgyűlésnek a választójogi javasla­tot azzal az utasítással, hogy a nemzet­gyűlés a titkosságról szóló 13-ik sza­kaszt vegye újabb mérlegelés alá. A magyar nemzetgyűlés szerdai ülé­sén megkezdték az indemnitási javaslat vitáját. Baross János határozati javaslatot terjesztett be, amelyben szóváteszi a jő­­vátételi kérdést és hangsúlyozza, hogy Magyarország is kérhetett volna olyan méltányos elbánást, mint például Ausz tria. Sürgeti a kormány intervencióját, hogy az utódállamok Űzessék a nyugdí­jasok Illetményeit. Propper Sándor: A tegnapi klotür al­kalmazása az oka elsősorban, hogy az indenmitást bizalmi kérdésnek tekintjük. A választójogi törvényjavaslat 13. sza­kaszának tárgyalásánál Hedry Lőrinc egységespárti képviselő indítványára a kormánypárt puccsszerűen kimondta a klotür alkalmazását és a kormány ja­vaslatával szemben eltörölte a titkos szavazást az ipari kerületekben is. .4 kormánypárt leszavazta a miniszterel­nököt és a nemzetgyűlésen jelenlevő négy minisztert, akik az ellenzékkel szavaztak. Ezek után a kormánynak nem bizalmat kellene kérni a nemzet­gyűléstől, hanem le kellene vomria a le­szavazás konzekvenciáit. Felkiáltások a baloldalon: Úgy van! Lemondani! Propper Sándor: Az ellenzék elkese­redésének másik oka a Somogyi—Ba­csó-gyilkosság uj nyomozásában ismét mutatkozó befolyások érvényesülése. Ezt az ügyet mindaddig a nemzetgyűlés elé fogjuk hozni, amíg azt nem látjuk, hogy az ügyben az igazság diadalmas­kodik. Sürgeti végül az államfő hatás­körének és működési időtartamának korlátozását és az indemnitást nem fo­gadja el. Jászai Samu szerint a miniszterelnök genfi tárgyalásai nem jártak eredmény­nyel. . Rámutat a munkanélküliségre, a A magyar hatáságak Ok dicsén- i sógorának kiadatását kérik Breiter Géza i» tudott L lrer Amália meggyilkolásáról Budapestről jelentik: A - Leirer-ügy régóta húzódó nyomozásában — mint már közöltük — jelentős fordulatot ho­zott Pödör Gyula levelezésének átvizs­gálása. A csehszlovákiai levelek most ismét uj irányba mutatnak, kitűnik ugyanis belőlük, hogy Pödör állandó összekötte­tésben volt szökésének idejében Okuli­­csányi Kassán élő sógorával, Beitcr . Géza zongoratanárral. Mint a levelek újabban előkerült részletei mutatják, Pö­dör az elmegyógyintézetből való szö­kése után Okolicsányitól egy titkos kasszából pénzt kapott utravdóul, ezen­kívül adott részére Okolicsányi sógorá­hoz ajánlólevelet, azzal a kéréssel, hogy részesítse pénzsegélyben és tartson fern Pödörrel összeköttetést. Pödör, mint a levelek mutatják, elő­ször Hidasnémetibe ment, ahol megbíza­tásait teljesítette és meglátogatta egy korcsmáros barátját. Útja innét Beiter Gézához vezette, Kassára. Belterrel egvütt volt hosszabb ideig, a zongora­tanár adott is neki néhány csáz cseh ko­ronát Pödör most Olmützbe utazott, itt taiálkozott össze egy volt fogolytársá* vak Alig volt itt néhány napig, mikor megtudta, hogy Saguly és Boila megtet­ték vallomásaikat. Sternbergbe mene­kült. Innét sűrűn küldött leveleket Bei­­ternek és Okolicsányinak. Öngyilkossá­ga után, mikor a cseh rendőrség házku­tatást tartott, megtalálták nála Beiter leveleit és címét is. A levelek tartalma alapján a csehszlo­vák hatóságok kémkedés gyanújába iogták Britért és elfogatóparancsot ad­tak ki ellene. A csehszlovák rendőrség néhány héttel ezelőtt rá is akadt Beiter­­re egy szlovákiai városban, ahonnét azonnal Olmützbe szállították. Most, hogy a nyomozóhatóságok a Pestre küldött levelekből tudomást sze­reztek Pödör, Beiter és Okolicsányi ál­landó összeköttetéséről, a letartóztatás­ban levő Beiter kihallgatása elkerülhe­tetlenül szükségessé vált. A hatóságok föltevése szerint ugyanis Beiternek fel­tétlenül tudomással kell birtría Pödör és Okolicsányi viselt dolgairól, birtokában kel! hogy legyen mindkettőnek számta­lan levele és tisztáznia kell azt is, hogy mi volt az, ami hármukat összefűzte. Minthogy komoly eredménnyel csak a budapesti kihallgatás és esetleges szembesítés járhat, a hatóságok nem kérték, mint szokásos, a diplomáciai utón való kihallgatást, hanem még e hét elején megtörténtek a lépések Beiter ki­adatása irányában. A kiadatási eljárást az igazságügyinuiisztérium folytatja la

Next

/
Oldalképek
Tartalom