Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-24 / 167. szám

T2 OLDAL » ARA 1’|8 DINAR PoSterina pfaéena I XXVI. évfolyam Srabotica. SZERDA 1925 június 24, 167. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—18 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova al. 4. (Rosaia-Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova uI.l.(Leibach>paIota) xtmmsmmm mmmmmmmmmam Tanárok a katedrán Nem először adunk kifejezést annak az egyéni véleményünk­nek, hogy az iskola hibáiért, a tanulmányi eredmények fogyaté­kosságaiért sokkal inkább keil a tanárokat felelőssé tenni, mint a tanulókat. Közkeletű igazság, hogy nincs rossz föld, csak rossz gazda van, nincs rossz ló, csak rossz kocsis és tegyük hozzá — nincs rossz diák, csak rossz tanár. Azokról a gyermekekről, akik el­jutottak a középiskolák legfelsőbb osztályáig, akik keresztülmentek legalább hét középiskolai vizs­gán, vagy : összefoglaló ismétlé­sen, akikről hét esetben állítottak ki a tanárok bizonyítványt arról, hogy: felsőbb osztályba léphet, aligha lehet az állítani, hogy akár értelmi képességükön, akár er­kölcsi érzékükön hajótörést szen­vedett a pedagógusok minden igyekezete. Nem korholjuk most a tanulmányi rendet, bármilyen hálás lenne az alkalom, mert a tanári kar azért áll a tanulmányi rend és a tanuló ifjúság között, hogy szeretettel és megértéssel enyhítse a gyerekléiek ismeretétől távol, Íróasztalon született, rideg szabályokat. Egyes növendékek lehetnek hanyagok, kerülhetnek rossz környezetbe, állhatnak ked­vezőtlen befolyás alatt, de ott, a hol a tanulóknak több mint fele bukik el, ott nem lehet a tanít­ványokat felelőssé tenni ezért az eredményért. A betegségeknek lehet epidémiája, de a hanyag­ságnak nincs. Ne mondják azt, a háború befejezése után hét évre, hogy a növendékanyag — hadianyag. Ezek a gyermekek a második gimnáziumba jártak ak­kor, amikor a háború véget ért s a tanári kar kötelessége lett volna hét év alatt elfeledtetni a gyer­mekekkel a háború emlékeit, melyek náluk inkább illetlen játék lehe­tett, mint erkölcsi dezoláltság. A suboticai gimnázium igazgatója — most a háború utáni hetedik évben — azt mondja, hogy a háborús anyagot ki kell rostálni az iskolából. Nem jogosultabba az a törekvés, hogy a háborús tanári anyagot kell az iskolából kiszitálni? A tanári katedra, a gyermekek­kel való állandó foglalkozás, a gyermekek értelmi színvonalán való állandó gondolkodás s a klasszifikálás megfölebbezhetet­­lensége bizonyos groteszkül ható fölényt kelt sok tanárban. Ez a fölény nyilatkozik meg abban a magyarázatban is, mely most, nem győzzük eléggé hangsúlyozni, 1925-ben, a gyerekeken akerja megtorolni a háborúnak azokat a pusztításait, amelyeknek a taná­rok sokkal inkább áldozatai, mint az akkor 8 — 10 éves gyerekek. Az orvost, aki műhibát követ el, I lehet tiltani hivatása gyakor­lásától, a soffőrt, aki gázol, el lehet tiltani foglalkozása gyakor­lásától, de a tanár, aki száz érettségiző gyermek közül hat­vanét elgázol, jövő évre megint a katedrára ül. A tanár fölénye ne abban mu­tatkozzék meg, hogy hatalmában van elbuktatni azt, akit akar. A tanár fölénye mutatkozzék meg a szeretetben, támogatásban és segítségben. Ha a kornak tünete; zavarják a pedagógiai eredmé­nyeket, a bölcs, a jó tanár ezt nem a diákok terhére, de a diá­kok javára fogja mérlegelni. Nem lehet jó tanár az, aki a gyereke­ket nem szereti. Lehet Nobel-dijra érdemes tudós, lehet uj filozófiai rendszer megalkotója, de nem lehet jó tanár. S a jó tanár nem fogja a kor bűnei vagy a tanul­mányi rend fogyatkozásai miatt megbüntetni a gyerekeket. A gye­rekeket egyáltalában ne büntes­sék, tanítsák, neveljék, oktassák, buzdítsák, mutassák neki az er-Beogradból jelentik: A parlament keddi ülésén ismét viharos jelenetek szakították félbe az ellenzék ob­­strukciója folytán túlságosan elhú­zódó vitát. A szenvedélyek kirobba­nását a parlament elnöksége okozta, amely élesen fordult szembe az el­lenzék házszaibály követeléseivel. A vita egyébként Superina és társai in­dítványa fölött folyt, amelyre kért sürgősséget a többség végül el elve­tette. Az ülést Szubotics alelnök tizen­egy órakor nyitja meg. A jegyző­könyv hitelesítése során felszólal Vuics földmivespárti. aki' megkérdi az elnököt, mi az oka annak, hogy a tiz órára összehívott ülést tizenegy­kor nyitotta meg. Az elnök rövid vá­lasza után áttérnek Superina és tár­sai indítványára, amelyben a sziszá­­ki járásban történt erőszakosságok ügyében parlamenti bizottság kikül­dését kérik. A távollevő belügyminiszter he­lyett Simonovics agrárminiszter a kormány nevében kijelenti, hogy nem fogadhatja el a sürgősség kimondá­sát. sem magát a javaslatot, mert ez a kormány elitélését jelentené. A házszabályok szerinte nem engedik meg. hogy a parlament ilyen ügyek­ben határozzon. Az ellenzék nevében Pecsics de­mokrata szólal föl és hosszasan bi­zonyítja. hogy a házszabályok im­perative előírják, hogy a parlament Superina indítványához hasonló ja­vaslatok fölött döntsön. Mikor a szónok a kormány álláspontjának tarthatatlanságát fejtegeti, közvetlen a szónoki.. emelyiav mögött ülő Pri­kölcsi nagyság és tudás fölényét, de az iskola nem hadszíntér s az iskolában nem az a legnagyobb érdem, hogy ki tud több foglyot ejteni. Az az iskola, melynek növendékei közül hatvan száza lék elbukik, gyermektestek heka­­tombáival bizonyítja, bogy a ta­nulmányi rendben sürgősen or­­voslandó súlyos hiba van. A ta­nárok azt mondják, hogy a gye­rekekben van a hiba, de mi eb­ben a kérdésben elfogultaknak tartjuk a tanárokat. A gyerekek még arról sem tehetnek, ha nem 'ó! tanitjék őket. A gyerekek nem tehetnek arról, hogy milyen ta­nárokat neveznek ki az iskolába, nem tehetnek arról, hogy háború volt, nem tehetnek arról, hogy a felnőtteknek, tehát a tanároknak is, idegrendszerében és erkölcsi birtokállományában milyen pusz­títást végzett a háború, a gye­rekek nem tehetnek arról, hogy a nagyok milyen rendeleteket bocsátanak ki, — miért büntetik hát a gyerekeket a felnőttek hi­báiért ? bicsevics Szvetozár valamit közbe­szól. mire Pecsics a következőket mondja: — Ezt csak olyan nemiogász em­berek mondhatják, mint aki imént közbekiáltott: Pribicsevics Szvetozár: Maga ta­nult jogot, mégsem tudia! Pecsics D ragu tin (ingerülten a közoktatásügyi miniszter felé): Ma­ga ne beszéljen, mert maga még azt sem tudia. amit megtanult, hát még amit nem tanult meg. Szemtelen em­ber. nincs szükségem a maga bizo­nyítványára. Megkaptam azt har­minc évvel ezelőtt és kitűnő volt. Az elnök a keletkező nagy lármá­ban rendre inti Pecsicset. mire az cár szóval befejezi beszédét. Utána Zsarücs (Zajednica) szólal föl és vé­delmébe veszi Superina javaslatát. Simonovics agrárminiszter újabb felszólalására Pecsics és Zsarücs megteszik észrevételeiket, majd Vu­­letics montenegrói föderalista azt javasolja, hogy előbb döntsenek a sürgősség fölött és csak azután az indítvány lényegéről. Szubotics elnök kifejti, hogy az indítvány házszabályellenes: A par­lament elnöksége az indítványt nem is akarta elfogadni, és azt tanácsolta Superinának. hogy a kérdést inter­pelláció formájában tegye szóvá. Az indítványt csupán azért terjesztették a parlament elé. hogy hozzon dön­tést a házszabályok vitás értelmezé­se ügyében. Az ellenzék részéről heves közbe­kiáltások hangzanak el: — Nem engedik meg. hogy beszél­jünk a sziszáki dolgokról!, Pribicsevics Szvetozár: Majd méz j beszélünk erről. Zsanics Milován (Pribicsevics fe­lé): Ha nem beszélhetünk erről, maid beszélünk a benzinről. Az elnök felteszi a kérdést, a Ház elfogadia-e az ő házszabálvmagya­­rázatát. mire az ellenzéken nagy lárma támad. A képviselők felugrói­nak helyeikről és úgy kiáltoznak át a jobboldal felé. Néhánvan a pado­kat verik, mások a terem közepén vitatkoznak. Az elnök a nagy lármán nem tud úrrá lenni, hiába rázza a csengőt, a zaj nem ül el. Végre is a-, nagy lármában anélkül, hogy valaki ' hallaná, elfogadottnak ielenti ki a maga házszabálymagyarázatát. Szubotics elnök válaszol ezután Zsanics képviselőnek arra a kérdé­sére. hogy miért! nem közlik a parla­menttel azokat a határozatokat, a melyeket különböző társadalmi egyesületek hoztak a saitótörvény­­iavaslatra vonatkozólag. Az elnök jelenti, hogy a határozatokat ideje­korán tudomására hozta a törvény­hozó bizottságnak. Végül Gosar (szlovén néppárt) terjeszt elő javaslatot a 2 százalékos munkásadó megszüntetéséről. Kéri a javaslatra a sürgősség kimondá­sát. aminek szükségességét hossza­san bizonyítja. Beszéde után az el­nök délután két órakor az ülést be­zárja és a legközelebbi ülést péntek­re tűzi ki változatlan napirenddel Egyesül a két demokrata-párt? Miután a Radics-párti Mandátu­mok igazolásának ügyét az igazoló­bizottság már elintézte, most már; minden jel szerint hamarosan tető alá kerül a szerb-korvát megegye­­zés. A horvát mandátumokat a par­lament előreláthatólag szombaton fogja igazolni, miután ez az al­kotmányban megszabott határidő utolsó napja. Kérdés azonban, hogy a pénteki ülésen el tudják-e végez­ni a napirendet, amelynek elintéaet­­lensége esetén komplikációk állhat­nak be. Radikálüs-párti körökben általános a vélemény, hogy a megegyezési tárgyalások felvétele immár halaszt­hatatlan. Máris kombinációk vannak forgalomban az uj kormány össze­tételére nézve. Egyes lapok tudni vélik, hogy radikális-Radics-párti- Pribics;evics-kormány fog alakulni, azonban a Radics-pdrtiak a leghatá­rozottabban elutasítják maguktól azt a lehetőséget, hogy Pribicseviccsel együtt dolgozzanak. Ezzel kapcsolatban beszélnek a parlamenti erők, átcsoportosításáról is. Van olyan hir, hogy Davidovics és Pribicsevics pártja ismét eggyé olvadna. Ennek az eszmének mind­két pártban vannak hívei, de Davi­dovics és szükebb környezete elle­ne vannak a fúziónak. Ki lesz Pastes helyettese ? Minthogy Pasics hosszabb pihenő­re megy, előtérbe nyomult az a kérdés, hogy ki legyen a helyette­se a pártvezetésben és a kormány élén. Ennek a kérdésnek megoldása annyira sürgős, hogy valószínűleg meg fogja előzni a szerb-horvát Szombaton igazolja a nemzetgyűlés a Radics-párti mandátumokat Gyors tempóban fognak lefolyni a megegyezési tárgyalások Viharos házszabályvita a parlamentben

Next

/
Oldalképek
Tartalom