Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-21 / 164. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. junius 21 költségvetést összeállítani. Támadja a többséget, amely szerinte a parlamentet a kormány vak eszközévé teszi. Az ellenzék meg fogja védeni a Máz méltóságát az ilyen törekvések ellen. Végül is hangsúlyozza, hogy a költségvetési tizenkettedeknél sokkal sürgősebb a Radics-párli mandátumok igazolása. Setyerov beszéde alatt Grgin Dusán radikális képviselő majdnem átölelkezve sétái Kovasevics Dragutinnal, a Radics-párt alelnökével a szónoki emelvény előtt, ami gúnyos és viharos tapsot kelt úgy a jobb, mint a baloldalon. Moskovljevics földmivespárti, akinek beszéde alatt a képviselők legnagyobb része elhagyja a termet, apellál a többség lelkiismeretére és felhívja a figyelmet arra, hogy vessenek már véget a tizenkeítedekk'el való pénzügyi kormányzásnak. Ajanovics muzulmán ugyancsak a, sürgősség ellen szól, majd Stojadinovics pénzügyminiszter rövid felszólalása - után, a többség megszavazzar a sürgősséget. A Petár-cm 'ékmü-bizotiság ülése Az í. Petur király emlékművének felállításáról * szóló törvénvjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság szombaton délelőtt Radios Pavle elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság a kormány javaslatát minden változtatás nélkül magáévá tette. Rnwsec azt indítványozta, hogy a Péter király-emlékmű felállításán kívül rendezzenek "■'iijíést az egész országban és a befolyt pénzből létesítsenek humanitárius intézményeket Beogradban, Zagrebban és Ljubljanában az elhunyt király neve alatt. Jovanovics Ljuba és Davidovics f^uba pártolták az indítványt, Kojics Dragutin dr. azonban annak a véleményének adott kifejezést, hogy az ilyen akciótól jelenleg nem sok eredmény várható. R adics Pavle tanácskozása Pastes miniszterelnökkel A bizottsági tárgyalás után Radios Pavle fölkereste topcsideri villájában a beteg miniszterelnököt, akinek referált a bizottság munkájáról ás felhasználta az alkalmat arra. hogy Posies miniszterelnökkel politikai eszmecserét folytasson. Különösen a Radics-párti képviselői mandátumok igazolásáról, a parlament elnapolásáról. valamint a radikális és Radics-párt közötti megegyezés kérdéséről tárgyaltak. Radics Pavle látogatása a beteg Pasicsml nagy érdeklődést „keltett politikai) körökben, miután a miniszterelnök egészségi állapotára való tekintettel nem számítottak arra, hogy Pastes most politikai tárgyalásokat folytat. A tanácskozásnak annál nagyobb a jelentősége, mert Radics Pavle pénteken tért vissza Zagrebbol. ahonnan Radics István újabb instrukciód hozta magával. Több elnöki bejelentés következik ezután, amelyek közt felolvassák dr. Bazala, zajednica-párfP indítványát az állami tisztviselők iizetéskülönbözeíének kiutaláséiról. Lbben az indítványban azt követeli Bazala, hogy a tisztviselőknek és más állami alkalmazottaknak folyósítsák az 1923 október 1-től 1924 április 31-ig terjedő időre járó fizetési különbözeiét, amit mindeddig nem kaptak meg. Azt kívánja, hogy a parlament hívja fel a pénzügyminisztert, hogy haladéktalanul hajtsa végre a tisztviselő tör\ény erre vonatkozó 249-ik szakaszának rendelkezését. Végül azt javasolja, hogy az indítványt ne utasítsák a parlamenti bizottsághoz, hanem azt a nemzetgyűlés azonnal vegye tárgyalás alá. Sztojadinovics pénzügyminiszter ezzel szemben azt javasolja, hogy 'az indítványt utalják az illetékes pénzügyi bizottságlioz. Zsunjics közbeszól: A tisztviselőknek nem bizottság kell, hanem fizetés. Bazala javaslatát rövid beszédben megindokolja. Szerinte a kormány megsértette a törvényt, mert nem utalta ki a tisztviselőknek a fizeíéskülönbözetet, éppen ezért nincs értelme annak, hogy az ügyet bizottság elé utalják, hanem a nemzetgyűlésnek magának kell. e tekintetben sürgősen dönteni. Hosszasan ismerteti a tisztviselők súlyos helyzetét és rámutat arra, hogy a pénz kiutalása milyen nagy jelentőségű volna a nehéz gondokkal küzdő tisztviselők számára. Szubotics elnök, a pénzügyminiszter javaslatát akarja szavazásra feltenni, amire nagy lárma tör ki az ellenzéki oldalon. Zsanjics az elnöki emelvényhez rohan és e~v papírlapot ad át t\7j elnöknek, amelyen tizenegy aláírással névszerinti szavazást kérnek. Egyben Zsanjics és Pecsics Dragutin is szót kérnek. Az elnök a szólásra jelentkezést nem veszi tudomásul, hanem ismét szavazásra teszi1 fel a kérdést. Az ellenzék erre a padokat kezdi csapkodni. nagy lárma tör ki, ami csak percek múlva szűnik meg. Az elnök erre újból belekezd deklaráció- \ ■jába, mire ismét lárma kerekedik £ az ellenzéken. Ez többször mégis-! métlődik, úgyhogy az elnök nem jut, szóhoz. Végül -is az elnök a lárma-1 kan teszi fel a kérdést szavazásra, | amit cs«k a gyorsírók hallanak.1'— \ majd kihirdeti, hogy a többség a f pénzügyminiszter javaslatát elfő-1 ■adta. Ezután az elnök a nagy zni- > Kan elhawia helvét, annak jeléül, 1 ho<z\ az ülést felfüggeszti, Tíz pere szünet után túlfűtött han-1 sru'aíban kezdi meg a nemzetgvülés I uiból a tanácskozást. Az elnök Pe-\ csies Dravidáinak adja meg a szót a házszabályokhoz. Pecsics hosszabb beszédben kifejti. hogy az elnöknek Zsanjics és társainak indítványa alapián. a házszabályok szerint, névszerinti sza-? vazást kellett volna elrendelnie. Zsanjics szintén a házszabályok- I hoz kár szót. Tiltakozik, hogy az e!-j nők a szavazás előtt nem engedte! meg. hogy beszélhessen az kijelenti, j hogy az elnök ezzel megsértette a [ házszabályokat, Szubotics elnök kifejti, hogy Zsa-1 njies akkor adta be a névszerntij szavazásra vonatkozó indítványt, aj mikor a kérdést már szavazásra feltette. Pecsics és Zsanjics uinbb felszólalásban vitatkoznak az elnökké, aki szerintük megsértette a házszabályokat. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést, hogy a nemzetgvülés elfogadia-e az ő házszabály-magyarázatát. mire a többség az elnök mellett dönt. «Ezután felolvasták dr. Sttperina Padics-oárti javaslatát, hogy küldjenek ki parlamenti vizsgálóbizottságot Sisakra a Pr’bic-evics-nárt! néngyWéssel kapcsolatban elkövetett hatósági erőszakosságok és visszaélések megvizsgálására. A javaslatban Superina kéri a sürgősség kimondását. A sürgősségi indítvány megindokolására Suparina kap szót. Hoszszabb beszédben fejtegeti, — Pribicsevics és pártjának állandó közbeszóíása mellett, — hogy Sisakon és környékén milyen erőszakosságokat követnek cl a hatóságok, azért, hogy Pribicsevicsnek lehetővé tegyék egy nagy népgyülés megtartását. Felsorolja az agrárhivatalnokok eljárását és felolvassa több Sisak-környéki földműves levelét, a melyben ezek a bántalmazások miatt panaszkodnak. Beszéde közben heves szóváltás támad az ellenzék és a független demokraták között. Különösen Zsanics vitatkozik Pribiésevics Valériámra!. Az elnök a rendet alig tudja helyreállítani. Figyelmezteti a képviselőket, hogyha tor vább folytatják a zajongást, akkor az ülést felfüggeszti. A figyelmeztetés után is alig csökken a lárma és Superina nagy zajban fejezi be beszédét, amelyben a sürgősség kimondását kérte. Superina beszéde után óriási iár|ma keletkezik. Egv Pribicsevics! párti képviselő csaknem tettlegességig menő szenvedélyes vitát folytat egy horvát képviselővel. A nagy zajban az elnök hiába akar rendet teremteni. a képviselők a padokra felugrálva viv.iák a rettenetes szócsatát. Az elnök végül beváltra ienyegc: lését és egy csöndesebb pillanatban I kihirdeti, hogy az ülést a házszabájlyok 105 paragrafusa alapián felfiig- I geszti és folytatását hétfő délután 5 négy órára tiizi ki. A { bánáti raáikálispárt nem szavazza meg a megyei ingatlanátraházási illetéket Részletekre akarják megvásárolni a Messinger-intézetet Velikibecskerekről jelentik: Rajics Szvetiszláv. Torontál-Temesmegye alispánja junius 27-ére hívta össze a vármegye rendkívüli közgyűlését. A 27-ére összehívott közgyűlés tulajdonkénen csak folytatása a 10-én tartott közgyűlésnek, amelvet azért kellett félbeszakítani, mert az állandó választmány, a közgyűlés előtti napon reggeltől estig sem végzett a kétszáz pontból álló tárgysorozattal. .Az állandó választmány ülésén, sőt a 10-ikt közgyűlésen heves vitát keltett az alispán javaslata arról, hogy a jövőben, minden ingatlan adás-vétel után a hat százalékos állami illeték mellett a megye is szedjen kát százalékot. A közgyűlés hét tagú bizottságot küldött ki a két százalékos ingatlanáírnházási illeték szabályzatának kidolgozása ügyében és a bizottságnak 27-én kell jelentést tennie. A 27-iki közgyűlésnek tehát ez a legfontosabb tárgya és mellette a Messinger intézetnek tanitónőképző céljaira váló megvétele, ami szoros kapcsolatban van az uj illetékkel, mert csak ezzel találnak fedezetet a három és félmillió vételárból a vármegyére eső kétnrllió dinárra. A 27-iki közgyűlést vármegyeszerte nagy érdeklődés előzi meg, mert az uj illeték bevezetése uj és meglehetősen magas terheket ró a gazdákra. A döntést, mint a közr gyűlés többsége a radikális párt fogja meghozni és a párt vezető egyéniségeinek véleménye szerint a javaslat a közgyűlésen, egészen bizonyosan megbukik. A becskereki radikális párt egyik vezetője a következőket mondta a Bácsmegyci Napló munkatársának: — A radikális párt nem fogja megszavazni az ingatlanátruházási illetéket, mert nem tartja olyan biztos, állandó jövedelemnek, hogy fölöslegessé tenné a pótadót, a pótadóval együtt viszont már előre kétszeres terhet vállalunk magunkra a beogradi kerület szerbiai részeivel szemben, amelyekkel rövidesen egyesíteni fogják a Bánátot is, ahol nem lehet majd ilyen illetéket szedni. Ez az állásfoglalás nem jelenti a Messinger-intézet megvásárlásának megtagadását, mert vaiószinüleg hajlandók-leszünk beleegyezni1 abba, hogy,|z intézetet néhány évi részletfizafésre a rendes köítségveíés terhére vegye meg a vármegye. Az ingatlanátruházási illetékről szóló javaslat kidolgozására kiküldőit bizottság egyébként szombaton egész nap ülést tartott, amelyen dr. Zunkovics Pád főjegyző elaborátumáró! folytattak vitát anélkül azonban, hogy határozatot hoztak volna. .4 suboticai munkásság testvér harca Kié legyen a Munkás-Otthon ? — A szakszervezeti tanács nyilatkozata A szubcticai vasmunkás-szervezet disszidensei és a szuboticai szakszervezeti tanács között, — mint jelentettük, — konfliktus támadt, mert a szakszervezeti tanács, mint a Munkás-Otthon bérlője, nem akarta, megengedni, hogy az újonnan alakult csoport a, Munkás- Otthonban rendezze bo helyiségét és a szakszel vezeti tanács kérelmére a rendőrség ki is lakoltatta a helyiségből az uj szervezetet. Közöltük az üggyel kapcsolatban a beogradi munkás-iőszövetség kiküldöttjének, Belies titkárnak nyilatkozatát, amelyre most a szakszervezeti tanács hivatalos választ küldött be hozzánk és «abban a következőket jelenti ki: — A Bácsmegyci Napló tegnapi számában megjelent egy Belies nevű ur nyilatkozata, amely tendenciózus beállításban és valótlan adatokkal ismerteti a Munkás-Otthonbn felmerült konfliktust. Kérjük a szerkesztőséget, szíveskedjék az igazság érdekében az alábbiaknak helyet adni. Belies nyilatkozata alkalmas arra, hogy denunciálja a hatóságoknál a szakszervezeti tanácsot és a kötelékébe tartozó szakszervezeteket, hogy kommunisták. A hatóságok azonban öt év alatt eléggé meggyőződhettek arról, hogy a szakszervezeti tanács és a hozzátartozó szervezetek csak gazdasági és kulturális érdekeikért és a fennálló törvények határai között miiködnek. Ami a Munkás-Otthont illeti, ez a, ház a Törekvés fogyasztási és (termelőszövetkezet magántulajdona. A \szövetkezet a házat bizonyos feltételek I mellett átengedte a szakszervezeti takácsnak, amely aiz összes szuboticai I munkásszakmák szervezeteit foglalja ma- I gában. A szövetkezet Írásbeli szerzőkiessel kötelezte a szakszervezeti taná• csőt, hogy a helyiségekben csak a szak\szervezeti tanácshoz tartozó csoportok* inai: és azok tagjainak engedi meg a I tartózkodást. Ezt a szerződésen kívül a 1 házirend is előírja. Ezzel szemben egy szervezet, amelyet Belies képvisel és amelynek sem a Törekvés szövetkezettel, sem a szakszervezeti tanáccsal nincs semmi kapcsolata, május hó elején, néhány kizárt taggal egyesülve önkényesen elfoglalta a Munkás-Otthon helyiségét. Azelőtt ennek a szervezetnek a Karlovics-féle vendéglőben volt a helyisége. Amikor a szakszervezeti tanács minden elhárító kísérlete ellenére az úgynevezett szervezet felbérelt rendbontói rombolni kezdtek és tettlegességeket provokálni, akkor kénytelenek voltunk a hatósághoz fordulni. Most a hatósági döntés után titokzatos erőket próbálnak mozgósítani, hogy a döntést megmásítsák és a Munkás-Otthonban rendzavarásokat és káoszt idézzenek elő, mert ez a végcéljuk. A szövetkezet és a szakszervezeti tanács azonban ebben az esetben kénytelen lesz maga utat és módot találni, hogy megvédje vagyonát és szabadságát az erőszakoskodókka.1' szemben.