Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-20 / 163. szám

6. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

T925. funius 20,

látta Valenttnó mellett a fe’eségét — aljas! — és fejbevágta. Nrm Valentinót. A feleségét.

8.

A végzet utjai kiszámitliatatlanok. A M. N. férje a billiárd asztaltól jött egyenesen, kezében a még meleg dákóval.

— Ah — kiáltott a férj dühösen, mikor a feleségét meglátta és teljes erővel lesújtott a dákóval. Nem a feleségére, Valentinóra.

9.

Ami ezután következett, az már mozidráma volt, megrázó, élethü. átszinezve sok bájos polgári humorral. Valentino csudásan alakitott. De az újdonsült Pola Negri is kitett magáért. Kisebb szerepekben jók voltak még: a férj, a gyerekek és Dundi, a feleség.

ga

az osijeki mosscpolesaló

Láng Iscó kihallgatása a bécsi rendőrségen

Őszijükről jelenük: Az oszijeki rendőrség hivatalos értesítést kapott a bécsi rendőrségtől, hogy a körözött Lang Izsót, az oszijeki Mára cigarettagyár igazgatóiát Bécsben letartóztatták.

Lang Izsó után a bécsi rendőrség, az oszijeki rendőrség megkeresésére, már hosszabb ideje nyomozott. Vasárnap Lang egy hölgy és egy ur ftár sas ágában sétálni ment a Stadtparkba. A véletlen itt útjába hozta Schön Leó orvostanhallgatót, aki oszijeki származású és ismerte Lángot, Schön tudott róla, hogy a jugoszláv hatóságok különböző csalásokéit körözik Lang Izsót és figyelmessé tette reá a legelső rendőrörszemet, ki Lángot azonnal letartóztatta és bekísérte a rendőrségre.

Kihallgatása során Lang Izsó tagadta, hogy része volna a csalásokban, amivel vádolják. Egészsége helyreállítása céljából érkezett meg május havában Bécsbe és ott értesült arról, hogy mivel vádolják. Azonnal Őszijükre akart utazni, hogy tisztázza magát, testvére azonban értesítette» hbgy maradjon egyelőre Bécsben, míg az ügyre világosságot derítenek. A lapokból tudja, hogy a Mira gyár elmére cigarettapapírt és hjamisitotí jövedéki szalagokat csempésztek be Jugoszláviába^

A szuboticai

Munkás-Otthonból

kilakoltattak egy szakszervezetet

g érmes ter a közkórház anyagi helyzetének szanálásáról. A közkórház válságát tudvalévőén az idézte eiő, hogy a két legnagyobb adósa: a közegészségügyi minisztérium és a hadsereg nem fizették ki a több százezer dinárra rugó tartozásukat. A hadügyminisztérium niég korábban ígéretet tett, ho-gy a beteg katonák áprilisi dijait kifizeti a kórháznak, az Ígéret azonban mindezideig nem vált valóra. Most a polgármesternek sikerült annyit elérnie, hogy a hadügyminisztérium terhére nyolcvanezer dinárt lógnak, a kórháznak előleg címén kiutalni, a katonaság többi adósságát pedig a legrövidebb időn belül rendezik. A közegészségügyi minisztériumban, amely a legtöbbet tartozik a közkórháznak, hasonlóan eredménnyel járt Malagurszki Albe intervenciója. A minisztériumban ígéretet tettek, hogy a likvidációs költségvetés terhére folyósítani fogják a közkórháznak az állam tartozásait.

A polgármester végül a belügyminiszternél tiltakozott Petrovics kapitány utódja, Jovics István kinevezése ellen azzal, hogy nem rendszeres rendőrkapitányi állásról van szó és különben is a városnak nincs pénze fölösleges tisztviselők fizetésére.

fTlozi

— uászon nélkül

A Megnemértett Nő nem azért érthetetlen, mintha nem tudna jól magyarul beszélni, a M. N.-nek lelki defektusai vannak, akár a szuboticai automobiloknak, ami az egyoldalúan túlzásba vitt házasélet következménye. A M. N. ha már lépésre határozza el magát, nem balra, hanem kizárólag szerelmi házasságra lép. Általánosságban kétféle M. Nőt szokás megkülönböztetni: falusit és városit. Az alábbi történet egy vajdasági városkában esett meg.

1.

R, Róbert, egy vajdasági kötélverő cég délceg utazója több rosszul végződött inkasszókirándulás után elutazott S.-be kipihenni fáradalmait. Akinek a kötélverésben nincs szerencséje, azt megsegíti a jóisten a nőknél. Ez már öreg igazság. Róbert feltűnően elegáns fiatalember volt, két szöszke gyermekkel és egy kövér feleséggel. Ezek azonban nem voltak az orrára irva és így Róbertét S. város jóhiszemű intelligenciája joggal gondolhatta inkognito rnoziszinésznek. Először a malomgyári könyvelőné tett Összehasonlítást Róbert és Valentino között. Gyanúját közölte az állatorvos ifjú feleségével is, aki meglepetten kiáltott fel:

— Kiköpött Valentinó!

2.

Harmadnap már egész város tudta, hogy Rodolph Valentinó, a nagy mozistar S.-ben tartózkodik, Róbertét elárasztották virággal és emlékkönyvekkel.

— Tinó, aki tiltakozik ellene — gondolta bölcsen Valentinó és belenyugodott abba, bogy leleplezték inkognitóját.

3.

A megnemértett nők tömegei zárt sorokban keresték Jel és Róbert sorszámmal látta el őket.

Az első számú M. N. illatos pongyolában fogadta.

— Mester, mit gondol, lehetséges barátság férfi és nő között?

Róbert egyszerű, sőt közönséges utazó volt, hozzá még a kötélverő szakmában, de azért tudta, hogy ez egy undorító banalitás. Meglepő lélekjelenléttel válaszolt a fogas kérdésre:

— Nem. Férfi és nő csak szeretők le'hetnek és azon túl legföljebb pajtások.

A M. N.-nek könnyek ragyogtak a szemében:

— Tudtam! — sóhajtotta — éreztem. Az elméleti rész után csakhamar áttértek a tettlegességre. Valentinó megígérte, hogy a nőből egy második Pola Negrlt farag.

4.

A 13-ik számú M. N.-t már nem engedte be a hálószobájába.

— Minden nő házasságtörő — vonta le a konzekvenciákat és kárörömmel gondolt arra a férfire, akivel őt csalja meg felesége, a dundi.

• 5.

Szombati napon jött rá, hogy az 1. számú M. N. a legelfogadhatóbb összes hódításai között és a nőt, aki állhatatosan ostromolta, ismét kegyeibe fogadta. Aztán Róbertét haza rendelte a kötél import-export és Valentinó bejelentette vezérkarának:

— Megyek. Megkezdődnek a nyári fölvételek Olaszországban.

6.

Az egész város kikisérte a vasútra. A nők kiragadták kezéből a kollekciós koffert és diadalmenetben mentek az állomásra. Lélekemelő pillanat volt. A film és a kötélverés kollektiv diadala.

• 7.

A zagrebi családi kávéházban szólt a gene. Rudolf egyszer csak azt érezte, hogy két meztelen kar fonódik a nyakára. Rudolf azt hitte, hogy merénylet készül és káromkodott. Nem úgy, mint egy mozlszlnész. Aztán a karok folytatásában az 1. számú M. Nőre ösmert

— Ah — kiáltott a nő, amikor meg-A síifeoticai polgármester tárgyalásai Beogradfean

Szanálják a Lozktrliáz anyagi helyzetét

Malagurszki Albe, Subotlca város polgármestere két nap óta Beogradban tartózkodik, ahol a várost érdeklő különböző ügyekben folytat tárgyalásokat a kormány tagjaival.

A polgármester beogradi Jelentés szerint, a közoktatásügyi minisztériumban eljárt a gimnázium épületéinek ta-’ tarozása ügyében. A gimnázium épülete a városé, azonban azzal az indokolással, hogy az állami iskola van benne, nem hajlandó a tatarozás költségeit vállalni. A polgármester intenciója nem járt kellő eredménnyel, mert a közoktatásügyi minisztérium a várossal szemben arra) az álláspontra helyezkedett, hogy a tatarozás nem az állam kötelessége, hanem a Szomborban székelő tartományi Iskolabizottságé, amellyel a tatarozás ügyében Szubotlca várossal tárgyalásokat kell kezdeni.

Több sikerrei járt Malagurszki Albe intervenciója a szuboticai magyar polgári leányiskola első osztálya Ügyében. A közoktatásügyi miniszter biztosította az első osztály növendékeinek azt a jogot, hogy a tanévet az iskolában befejezhessék.

Fontos tanácskozást folytatott s pol-Papp István

a szuboticai sikkaszíé adópénztáros büntetését ot évi fegyházra emelte fel a tábla

A noviszadi felebbviteli bíróság csütörtökön, Papp Istvánnak, a szuboticai városi pénztár sikkasztó hivatalnokának bűnügyét tárgyalta.

A vizsgálati fogságban levő Papp István a városi adópénztárban elkövetett sikkasztásairól a következő vallomást tette:

—■ 1919 óta a szuboticai városi adópénztárnál voltam, mint napidijas és hamarosan megnyertem felebbvalóim bizalmát, akik oly munkakör ellátásával bíztak meg, amelyek messze túlhaladták egy napidijas munkáját. Engem bíztak meg a pénztárnok ellenőrzésével és ha a pénztárnok akadályozva volt, én kezeltem a pénztárt.

Fizetésem havi 480 dinár volt, ami természetesen nagyon kevés volt és megélhetési gondjaim voltak. Ez a körülmény és a kínálkozott alkalom hozott arra a gondolatra, hogy a megélhetésemhez szükséges pénzt a városi adópénztárból vegyem. Eleinte keveset szedtem ki és amikor láttam, hogy nem jönnek rá, senkisem ellenőrzi, mindig többet és többet sikkasztottam.

Az első lopást 1923-ban követtem el, amikor is 2000 dinárt vettem el és kevesebb összeget Írtam be bevételnek.

Az ellenőrzés teljes hiánya újabb és újabb bűnökre csábított. 1923 szeptember 28-tól 1924 január 24-ig — négy hónap alatt — többizben álkulccsal kinyitottam a városi pénztár páncélszekrényét és onnan több tételben 44.800 dinárt loptam ki.

A sikerült dézsmálások elkábítottak és 1924 augusztus 29-én ismét álkulcscsal kinyitottam a pénztárt, onnan

200.000 dinárt vittem el és még aznap Kelebián át Magyarországba szöktem, ahol Budapesten rejtőztem.

Szökésem után körözőlevelet adtak ki ellenem. Budapesten felismertek, elfogtak és kiadtak Jugoszláviának. Szuboticára hoztak, ahol bíróság elé állltot tak...

A szuboticai törvényszék 1925 január 12-én tárgyalta Papp István bűnügyét és négy évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre Ítélte.

A noviszadi felebbviteli bíróság csü törtökön dr. Piskutlcs Zvonimlr, szubo ttcal ügyvéd védbeszéde után öt évi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre Ítélte Papp Istvánt. Kz itélet ellen az elitéit védője semmiségi panaszt jelentett be.

A felebbviteli biróság továbbra is fen tartotta a vizsgálati fogságot.

Vasmunkások egymás ellen

Megírtuk, hogy a legnagyobb szuboticai munkásszervezet, a vasmunkások' szakszervezete legutóbb kétfelé szakadt. A vasmunkások nagy többsége, mintegy kétszáz tag, kilépett a fennálló szervezetből, amely a többi szuboticai szakmával együtt—a nyomdász helyicsoport kivételével — a független munkásszervezetek szövetségének kötelékébe tartozik és megalakította a munkás főszövetség keretében működő vasmunkásszervezet helyi csoportját

A két vasmunkás-csoport közt dúló harc egyik momentuma most a rendőrséget is foglalkoztatta. A szuboticai szakszervezeti tanács ugyanis, mint a Munkás-Otthon Tolstojeva-uccai helyiségeinek bérlője, a napokban beadványnyal fordult a rendőrséghez és kérte, hogy az uj vasmunkásszervezetet lakoltassáh ki a munkásotthonból, mert nem tartozik a szakszervezeti tanács kötelékébe. A beadvány arra is hivatkozott, hogy a két ellentétes csoport közös helyiségben való működése incidensekre és rendzavarásokra vezet. Az ui csoport vezetősége, amikor az ellene irányuló akcióról értesült, a beogradi főszövetséghez és a noviszadi munkáskamarához fordult védelemért. Pénteken Szuboticára érkeztek a főszövetség és a munkáskamara kiküldöttei, akik azonnal eljártak a rendőrségnél. A péntek délelőtti tárgyalás után azonban a rendőrség helyt adott a kilakoltatást kére* lemnek és ugT’ döntött, hogy az egyesületi helyiséget az ui szervezet nem használhatja.

Ezzel kapcsolatban £ beogradi munkás-főszövetség kiküldöttje. Belies titkár, a következő nyilatkozat közlésére kérte fel a Bácsmegyei Naplót:

— A szuboticai munkásság soraiban ■ a* utóbbi időben előforduló incidensek

azoknak az embereknek tulaidonithatők, akik tönkre akarják tenni a munkásmozgalmat és testvérharcra kényszert tik a munkásságot.

— A helybeli szakszervezeti tanác» legutóbb feljelentette a vasrnunkásszervezetet, amelynek tagjait azzal vádolja, hogy fel akarják gyújtani a munkásotthont. A szaktanács nevében egy Milutinovics Bude nevű ember követelte a vasmunkások kilakoltatását, habár a munkásotthont az illető munkások filléreiből szerezték meg. A vasmunkások a szuboticai szervezett munkásság- nagy többségét alkotják és elhatározták, hogy visszalépnek a föszövetségbe. mert Milutinovics a szervezetet kommunista pártfrakcióvá akarta süíyesztenl. A vasmunkásszövetség, a munkásfőszövetség és a munkáskamara lépéseket fognak tenni, hogy a rendőrség ítéletét megváltoztassák és lehetővé tegyék a vasmunkásoknak az otthonban való tartózkodást. A munkás-főszövetség harcol a szélsőséges elemek ellen és legalizálni akarja a munkásmozgalmat. Azok, akik bennünket rendőrspicliknek neveznek, magatartásukkal megnehezítik a kétféle szakszervezeti szövetség egyesítését.

A szuboticai független vasmunkásszakszervezet titkára, Milutinovics Bude, a következőképpen nyilatkozott:

— A régi vasmunkás-szervezettől elszakadt csoport egyes tagjai provokáló fellépést tanúsítottak a munkásotthon helyiségében, amely a szakszervezeti tanácshoz tartozó helyicsoportok otthona. Az uj szervezet kilakoltatása azért indokolt, mert ez a szervezet elszakadt a szakszervezeti tanácstól és mert nem akarjuk tűrni egységbontó magatartását a munkásotthonban. Bennünket azzal rágalmaznak, hogy kommunista politikát folytatunk és hogy Illegális szervezet vagyunk. A valóság ezzel szemben az, hogy az összes szuboticai szakmák t független munkdsszervezetek szövetségéhez tartoznak, legális alapon működnek és politikával nem foglalkoznak. A mi szakszervezeteink kizárólag gazdasági szervezetek-