Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-19 / 162. szám

1925. Junius 19. Kisebbségi Élet 9 iS» Az erdélyi magyar telepesek pana­szát nemrég tárgyalta le a Népszövet­ség, amelynek határozatát a romániai magyar párt elnöksége a következő kommünikében jelentette be Erdély, ma- j gyár közvéleményének: — A Népszövetség tanácsa a június 11-én Genfben tartott ülésébfcn foglalko­zott a kisajátított erdélyi és bánsági magyar telepesek ügyével. A tanácsnak Oninones de Leon a párisi spanyol nagykövet volt az elnöke. A telepesek ügyének Affraniso de Mcllo Franco bra­zíliai nagykövete volt az előadója, aki­nek előadói jelentése szerint 1. Románia képviselője kijelentette, hogy 1925 március óta egyetlen telepes sem lett birtokából kihelyezve; 2. kijelentette továbbá Románia kép­viselője, hogy Románia a telepesek bir­toklásában fennálló helyzeten nem fog semmit sem változtatni, mig a Népszö­vetség tanácsa abban a helyzetben nem lesz, hogy az ügy érdekében határoz­hasson. Ezek után a tanács az ügy ér­demleges tárgyalását a szeptember, 4-ére összehívott ülésszakra halasztotta. A kellőkép előkészített ügy elhalasztása azt a látszatot kelti, hogy a panaszkodó telepesek ügye itthon fog még az ősz előtt megnyugtató elintézést nyerni, mi az állam és a telepesek érdekében egy­aránt kívánatos volna. * Himnusz-port tárgyalt a napokban az ungvári törvényszék. A pör vádlottak. Sárkány Gábor, Sárkány Dezső, Lukács Antal és Kuhl Józsei munkácsi iparosok voltak, akik még a múlt ősz derekán boros jókedvükben a Himnuszt énekelték egy külvárosi kiskocsmában. A tárgya­láson a vádlottak beismerték, hogy éne­keltek a magyar Himnuszt, de kijelen­tették,' hogy nem az állam elleni de­monstráció célzatával, hanem mert a társaságban ülő egyik férfi feleségét akarták vele bosszantani. A menybtské*, aki közismert félénkségéről, sikerült is dühbe hozniok, de közben a rendőrség is értesült a dologról és izgatásért felje lentette őket. Miután a tanuk igazolták a vádlottak előadását, a bíróság mind a négy munkácsi magyart felmentette a vád alól. Az erdélyi zsidóság ellen több oldalról támadást intéztek azért, hogy önálló politikai szervezetbe tömörült és nem kapcsolódott be a magyarság poli-, tikai mozgalmába. A támadásokról az erdélyi zsidó nemzeti szövetség elnöke dr Klein Miksa a következőkép nyilat­kozott az egyik brassói magyar lap tu­dósítója előtt: — A magam részéről már a temesvá­ri és aradi kongresszusaink alkalmával leszögeztem, hogy a kisebbségek együtt­működése a legtermészetesebb folyamat volna mindazon kérdésekben, amelyek a kisebbségeket ebben a minőségükben egyformán érdeklik. Ennek az együtt­működésnek természetesen feltételei is vannak, különösen itt Erdélyben, ahol az eddigi uralkodó magyar nemzetből nemzeti kisebbség lett. Az erdélyi zsidó­ság nem követett el hűtlenséget a ma­gyarsággal szemben, amidőn 1918 év vé­gén a nemzeti kisebbségi alapokra he­lyezkedve önálló nemzeti kisebbséggé lett. Ehhez az önállósághoz adva volt a szociológiai alapfeltétel is, amely a népi fogalom alatt olyan embercsoportot je­löl meg, amelynek földje, nyelve és nemzeti ideálja van. Nem azért lettünk mi nemzeti kisebbség, hogy a hallatlan történelmi tragédiát végigszenvedő, mélységesen sújtott magyar nemzetet nehéz óráiban hütlenül elhagyjuk, hisz a magyarsággal szemben a zsidóság örök­ké csak hálát érezhet, az ezerkilencszáz­­tizennyolc előtti lelki készségért, midőn a magyar nemzet a zsidóságot az állam­polgársági jogok egyenlőségében és szabadságában részesítette. Ez a lelki rokonszenv elfcgyhatatlanul él a zsidó­ság lelkében és már csak ezért is min­dig készek voltunk és vagyunk testvéri BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. jobbot nyújtani a felénk nyúló magyar baráti jobbnak. Ez a ragaszkodás kiég­­hetetlen a mi lelkűnkben és épen ezért nem akartunk tolakodó módon részt­­venni a magyar nemzetnek, mint nem­zeti kisebbségnek romániai szervezkedé­sében, mert a magyarság sorsát maga a magyarság kell, hogy intézze, ép ugy mint ahogy az itt élő zsidóság sorsát is mi zsidók magunk akarjuk irányítani. Csak igy juthatunk ugyanis birtokába azoknak a jogoknak, amelyeket a kisebb­ségi szerződések a gazdagon megjutal­mazott utódállamokban élő nemzeti min», ritásoknak biztosítottaksmelyeknek meg­adását Románia is »önként« vállalta, de, amellyel szemben úgyszólván nap-nap után olyan törvényes intézkedéseket hí­vott életre, melyek e jogok tökéletes el­kobzásával egyértelműek. Tehát mi nem privilégiumokat kérünk, hanem elsik­kasztott jogaink újra elismerését köve­teljük, az éíet teltételeinek a szankcio­nálását akarjuk kivívni, ami egyformán kötelessége az itt élő nemzetiségi kisebb­ségeknek. Németország ragaszkodik a Rohr-vidék kiürítéséhez Luther kaaceJlár beszéde a rajnai tartomány millenáris ünnepségén Düsseldorfból Jelentik : A rajnai tartomány millenáris ünnepségén Luther kancellár nagy beszédet mon­dott, amelyben kijelentette többek közt, hogy Németország londoni egyezmény­től folyó kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tett, tehát az 1923 januárja óta megszállva tartott Ruhrtvldéket, Düsseldorfot és D!ns­­burgot legkésőbb augusztus lö-ig ki kell üríteni. A junius 4-iki antantjegyzék is azt bizonyítja — folytatta Luther kancel­lár — hogy Németország le van fegyverezve. Azok a lényegtelen mu­lasztások, amelyeket a jegyzék felso­rol, nem szolgáltatnak okot arra, hogy a megszállást meghosszabbítsák. Né­metország á szövetségesek kifogásait vizsgálat tárgyává fogja tenni és a kívánságokat a lehetőségig teljesí­teni fogja, azonban a szerződéseken túlmenő követeléseket nem ismer­heti el. A legnagyobb hiba abban van, — fejezte be beszédét Luther kancel­lár — hogy a lefegyverzés nem ál­talános. A győztes államok erősen fegyverkeznek még ma is, csak a legyőzőiteket, elsősorban Németorszá­got kényszerítik a leszerelésre. Az általános leszerelés nélkül lehetetlen az egész kulturvilág békéjét bizio­­niani. Németország mindazonáltal minden lehetőt el akar követni a béke biztosítására. Horvátországi radikálisok Pribicsevicsék ellen A sziszáki ellenzéki pártok és radikálisok közős panaszt intéztek a belügyminiszterhez a független demokraták terrorja miatt Zagrebbó! jelentik: A radikális párt és Redics-párt közt folyó megegyezési tárgyalások hatása alatt különösen Horvátországban 'gyre növekszik áz elleniét a füg­getlen demokrata és a radikális párt között, amit fokoz az is, hogy a Pribicsevics-párthoz tar­tózó horvátországi helyi hatósá­gok egyre kíméletlenebből járnak el nemcsak az ellenzéki polgá­rokkal, hanem a radikálisokkal szemben is. Mint ismeretes, szerdán Peies Dusán és Supilo Iván volt radi­kális miniszterek vezetésével a horvátországi radikális pártnak egy küldöttsége kereste fel Pá­ti •' miniszterelnököt és tiliakoz­­tok a horvátországi Pribicsevics­­párli hatóságoknak a radikális pol­gárokkal szemben tanusitolt maga­tartása ellen. A zagrebi ellenzéki lapok tnost hosszabb cikkekben számolnak be olyan atrocitásokról, amelye­ket a lapok szerint Pribicsevics hivei követtek el a horvátországi horvét és szerb polgárokkal szem­ben. A lapok szerint a független demokrata párt vasárnapi sisaki gyűlése óta napirenden vannak a politikai természetű zavargások, amelyeket az Orjuna tagjai és Pribicsevics hivei rendeznek. A zavargások nemcsak az ellen­zékiek, hanem a szerb radikáli­sok ellen is irányulnak. Sisakon ietarióztatták Füget kereskedőt és Zsidón ékszerészt, akik a horvát Szokol vezetői. A vasárnapi gyű­lés után harminc környékbeli föld­­mívest tartóztattak le ezért, mer; állítólag Pribicsevics ellen izgattak. katonai helyőrség parancsnokát s kérték, hogy mivel a rendőrség tehetetlennek bizonyait, ő gon­doskodjék a rend fenntartásáról. A küldöttségben radikális pártiakis részivettek. A helyőrség parancs­noka teljesítette a lakosság kéré­sét és a szerdai nap folyamén már fegyveres katonai járőrök cir­káltak Sziszük uccáin. A rendzavarok ez intézkedés következtében a szomszédos Cap­­rag községbe vonultak át, ahol egész éjjel lövöldöztek. A Sziszák körüli községekben a Pribicse­vics párti hatóságok számos em­bert letartóztattak azon a címen, hogy ezek Pribicsevics ellen izgató röpcédulákat terjesztettek. A független demokraták mind­ezeket a híreket cáfolják és azt mondják, hogy az ellenzék agent provocateurjei idézték elő a za­vargásokat a radikálisok és füg­getlen demokraták politikai egyet­értésének megbontása céljából. Mchovo községből hét ember ön­ként jelentkezett a sisaki bíróság­nál és elmondták, hogy a csend­őrség keresi őket és azért jöttek önszántukból a bírósághoz, hogy igy a csendőrök brutalitásaitól meg­meneküljenek. A sisaki Drach és Teflís-féle fatelepek munkásai, — melyeknek tulajdonosai Pribi­csevics-pártiak — éjszakánként fegyveresen, lövöldözve járják be a várost, beverik a Radics-pártiak ablakait, megtámadták a horvát Szokol épületét és hatvan lövést adtak le Suparnia dr. Radics­­párti képviselő háza előtt, szerdán éjszaka pedig szétrombolták a Stampf-féle vendéglőt. A zavargások miatt a sziszáki pártszervezetek vezetői távirati panaszt intéztek MaximovtCS Bozsó belügyminiszterhez. A távirat, amelyet nemcsak az ellenzéki pártok : a Zajadnica, a Radics-párt és a demokratapárt helyi vezetői, hanem Racskcvics Steván, a szi­száki radikálispárt elnöke is alá­irt, a következőkép hangzik : — Az Orjuna tagjai és más is­meretlen egyének hétfőn számos erőszakosságot, rombolást és ma­gánlaksértést követtek el Sziszü­kön. Mára pedig az atrocitások megismétlését hirdetik. Mivel a lakosság teljesen védtelen az erő­szakosságokkal szemben, kérjük a belügyminiszter urat, adjon utasí­tást alantas közegeinek a védte­len és fegyvertelen lakosság meg­védésére, mert különben elhárít tunk mázunktól, minden felelőssé­get a következményekért. Szerdán délelőtt tizenh.éttagu küldöttség kereste fel a sziszáki A görög tisztek ultimátuma a kormányhoz Követelik a parlament feloszlatását Athénből jelentik: Az uj Mihako­­poulosz-kormány munkáját rendkívül megnehezítik a katonai ligák, amelyek mindig újabb és újabb követelésekkel lépnek fel. A hadsereg tisztjei legutóbb ultimátumot terjesztettek elő, amelyben a következőket követelik: 1. A nemzetgyűlés feloszlatása. 2. A hadsereg felfegyverzése hadi­szerrel és munícióval. 3. A menekültkérdés megoldása. 4. A köztársaság védelméről szóló törvény alkalmazása. 5. A hadsereg reorganizációja, 6. A kisázsiai vereség okozóinak példás megbüntetése. 7. A görög-jugoszláv aliians megújí­tása a nemzeti szuverenitás sérelme nélkül. , Különösen a szaloniki-i tisztikar van igen jói megszervezve és teljéin a hadseregparancsnok, Ottoneusz generá­lis befolyása alatt áll, aki viszont a legjobb barátságban van a lemondott belügyminiszterrel, Kondiiisszel és Pan­­galosszal. Már a jugoszláv-görög tár­gyalások alkalmával látszott, hogy a tisztek állandóan befolyásolják a kor­mányt elhatározásában és éppen a tisztek voitak az ellen, hogy Jugo­szláviának nagyobb engedményeket ad­jon a görög kormány. A szociáldemokraták kilépnek a cseh-szlóvák kormányból Benest szószegéssel vádolják Prágából jelentik: A szociáldemo­kraták és Benes külügyminiszter között súlyos ellentétek merültek föl. A kon­fliktusnak, amely a kormány helyzetét megrendítette, érdekes előzményei van­nak. A kormányt képező ót koalizált pártnak alig húsz főnyi többsége van a kamarában. Ha az öt párt közül bár­melyik kilép, a koalíciós kormány hely­zete tarthatatlanná válik. A szociálde­mokraták természetesen nemcsak az ötös tanácsban, bánéra a kormányban is képviselve vannak. A népjóléti tárca az övék, amelynek élén most Winter miniszter áll. Winter előtt Habrmann volt a szociáldemokraták képviselője a kormányban. Habrmann azonban öreg­sége miatt nem volt alkalmas aktiv sze­replésre. A párt szívesen vette Benes javaslatát, amely Habrmann eltávolítá­sát a kormányból a bécsi követi állás­sal kárpótolta volna. Hogy mi indította Benest erre a lé­pésre, dacara Habrmann megrokkant képességének, azt két okkal magyaráz­zák : le akarta kötelezni a szociáldemo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom